"Magyarország Ma" Ezzel a címmel jelentkezik péntek délelőttönként az M1 új magazinja. A közmédia aktuális csatornáján 10.30-kor látható műsor középpontjában a vidék fejlődése, megújulása áll. Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők, amelyek a vidéken élő 8 millió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Fehérvárcsurgó, a gyarapodó kistelepülés. A fejlesztéseknek köszönhetően egyre több nagycsaládos költözik a Fejér megyei községbe. Megújult utak és modern várfürdő várja a Gyulára érkezőket. A városban létesítette új gyáregységét az Airbus, a település így a világgazdaság térképére is felkerült. Tolmács, a családok, az idősek és a fiatalok által egyaránt kedvelt Nógrádi település. Fejlesztették az utakat, az intézményeket és az ipari park is folyamatosan bővül. A Hanság déli peremén elhelyezkedő Osli vonzza a vidékre költöző családokat. Megújult az óvoda, a lakosok biztonságát pedig az Önkéntes tűzoltóegyesület biztosítja. Fehérvárcsurgó a Móri- árokban fekszik. A Fejér megyei kistelepülésen csaknem 2200-an élnek. Lakosságszáma az elmúlt években folyamatosan nőtt. 2010 óta vagyok országgyűlési képviselő, akkor a településen összesen 1950 fős lakosa volt. Járhatatlan utakkal, leromlott intézményekkel. A településen több mint egy évtized alatt számos fejlesztés történt. A magyar kormány hozzájárult azzal, hogy leegyszerűsítette a pályázati feltételrendszert, ezáltal nagyon sok pályázatot meg is tudtak nyerni, és ahogy látom kiváló munkát végeztek, mind a kivitelező, mind az önkormányzat. A Magyar falu programnak köszönhetően az utakat gyors ütemben sikerült felújítani. Az utak fejlesztése mellett az intézmények is sokat szépültek. A Magyar Falu Programban a Művelődési házra már kétszer is nyertünk pályázatot. Egyszer 15 millió forint értékben a belső terét újítottuk fel a művelődési háznak, és idén pedig a hangtechnikára nyertünk 2 millió forintot, amivel a közösségi programokat tudjuk színesíteni. A 45 éve épült iskola komfortosabbá vált. 130 millió forint értékben kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették a fűtést és a tetőt is szigetelték. Az iskola 8 évfolyammal és 3 napközis csoporttal működik. A 2 évvel ezelőtti tanévben 122 gyermekünk volt, az elmúlt tanévet 134 tanulóval zártuk, jelen pillanatban 139 tanulóval kezdünk és várhatóan, figyelembe véve az óvodás gyerekek létszámát, folyamatosan emelkedik és bővül ez a létszám. Fehérvárcsurgóra sok család költözött az elmúlt években. 2 csoportos óvoda voltunk és 2013-tól lettünk 3 csoport a gyereklétszám növekedés miatt, és az idei évben már azon kell gondolkodnunk, hogy 4 csoporttá bővülünk. 2020-ban nyertünk a magyar falu keretében az óvoda udvarra támogatást, mintegy 5 millió forintot illetve az Európai Uniós pályázatokban volt az óvodában egy 40 millió forintos fejlesztés, energetikai felújítás. Az óvoda örökös zöld óvoda címmel büszkélkedhet. 1 évvel ezelőtt az iskolakert programhoz csatlakoztunk, ahol egy nagyon pici kis óvodakertet hoztunk létre. Hogy mi minden van ebben a kiskertben, azt 4 éves segítőnk mesélte el. Hagyma, paradicsom, sárgarépa, eper és hagyma. Fehérvárcsurgót sokan az 1844. és 1850. között, klasszicista stílusban épült Károlyi kastélyról ismerik. Az állami tulajdonban lévő kastély vagyonkezelője az építtető család leszármazottja, Károlyi György gróf. Rengeteg segítséget kaptunk először a magyar államtól, a magyar állam költségvetéséből, és uniós fejlesztésekben is részesültünk. A fejlesztéseknek köszönhetően Fehérvárcsurgó a fiatalok és az idősek által egyaránt kedvelt település. Jó a közösség, nincs az ember egyedül, nagyon sokat fejlődött. Olyan szellemiség van kialakulóban, ami kellemes légkör, nagyon jó légkör. Szép, gyönyörű. Egy olyan élhető település alakult ki itt 12 év alatt, amely példát mutat szerintem az egész ország számára. Júliusban adták át világ egyik vezető helikopter-gyártója, az Airbus új gyáregységét Gyulán. A város ezzel felkerült a világgazdaság térképére. A város megtartó erejét és vonz erejét jelentősen növeli a fiatalok, a szakképzett emberek számára. Sok mérnöknek és magas szintű szakképesítéssel rendelkező kék galléros dolgozónak ad munkalehetőséget ez a gyár. Az összeszerelő üzem 25 milliárd forint hazai és európai uniós forrásból épült fel. A gyárban több, mint 2000 féle helikopteralkatrész készül. A francia vállalat 250 fő alkalmazásával számol. Gyulának az úgymond iparűzési adó bevétele kizárólag a turizmusra korlátozódott, az Airbus szerintem ezen nagyon komoly lökést vagy lendületet fog adni. A városvezetés célja, hogy Gyula élhetőbb legyen. A fejlesztések is ezt a célt szolgálják. Folyamatosan újulnak meg az utak, a járdák, és a kerékpárút hálózatot is bővítik. Jelenleg a legnagyobb beruházás a kormány pénzügyi támogatásának köszönhetően a Tiborc utca rehabilitálása, amely a Gyulai Várfürdőhöz az elkerülő útról vezető út, az Erkel Hotel, a város legnagyobb szállodája mögött helyezkedik el, rendkívül leromlott állapotú volt. Nagyon örülünk neki, hiszen ez által az életminőségünk napról napra javul, mind az ingatlanaink értékei is ez által növekszik és nagyon fontosnak tartjuk azt én is, mint három gyermekes anyuka, hogy a gyerekeink biztonságosabban tudnak közlekedni, mind az iskolába, óvodába. Nemcsak a Gyulai Várfürdőhöz vezető út újul meg, hanem maga a létesítmény is. A vendégek nemrég vehették birtokba az új gyermek-víziparadicsomot, amelyre 1 milliárd 50 millió forint támogatást kapott a fürdő. Elöregedett, kicsi volt már és gyakorlatilag annyi gyerek volt benne, hogy nem látszott a víz a gyerekektől és az volt a célunk, hogy ezt megújítsuk, mert a Várfürdő nemcsak egy gyógyfürdő, nemcsak egy arborétum, hanem emellett a családosok fürdője is és abban bízunk, hogy ennek köszönhetően jóval több családos vendég érkezik majd Gyulára, illetve a Gyulai Várfürdőbe. A gyermekparadicsom csúszdaparkja Magyarországon egyedülálló. Ilyen parkból Közép-Kelet Európában is csak három van. Nagyon szép a fürdő, nagyon sokat fejlődött. Nagyon várjuk az aquaparkot, hogy kipróbálhassuk a gyerekeknek nagy élmény lesz a csúszda és nagyon jók a gyógyvizei, mi nagyon szeretünk itt lenni. 2016 óta ismét eredeti pompájában áll a város belvárosában az Almásy-kastély. Az évtizedek óta elhagyatott látványosság kétmilliárd forintból újult meg, amivel Gyulán egy új turisztikai attrakció jött létre. A turisták által kedvelt hely 2021-ben tovább szépült. 1 milliárd forintból rekonstruálták a Stefánia-szárnyat, amelyben a Dél-Alföld egyetlen valós bálterme található meg. Következő nagyon fontos alapelveket vettük figyelembe: történeti hitelesség, adjon élményt a látogatóknak és a fenntarthatóság szempontja. Most különösen örülünk neki, hogy a fenntarthatóság szempontját kezdettől fontosnak tartottuk, hiszen a kastélyt nem gázzal fűtjük, hanem talajszondás geotermikus energiával. A Göndöcs-kert és környezetének egymilliárd forintos rehabilitációja során új helyre költözött a Kohán György képeit őrző Kohán Képtár. A Kossuth-díjas festő monumentális festményei mellett kisebb grafikái is láthatók. 1966-os halálát követően a városra hagyta több száz festményéből és több ezer grafikából álló alkotásait, gyűjteményét. A város pedig igyekszik ezt tisztességgel bemutatni, ezt a hagyatékot nem csak megőrizni, de a jelen látogatói számára lehető leginkább ismertté és megismerhetővé tenni. Az önkormányzat 2010 óta fontos lépéseket tett annak érdekében, hogy Gyula az épített, a természeti, a kulturális és a gasztronómiai értékeit összefűzve hazánk egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja legyen. A Nyugat-Nógrádi Tolmácson vagyunk. A Börzsöny lábánál lévő település lakói lassan ezer éve vetették itt meg a lábukat és azóta is őrzik a térség egyik leggyorsabban fejlődő települését. A 750 fős község az elmúlt években sokat szépült. A kormányzati támogatásoknak köszönhetően olyan beruházások valósultak meg, amelyek még vonzóbbá tették a települést. Iskola, óvoda teljes energetikai felújítása is beletartozik. Ugye nyílászáró cserétől a fűtés korszerűsítésig minden, külső szigetelés. Aztán a tolmácsi bekötő út új aszfaltozása, ami 1966-tól nem volt hozzá nyúlva, tehát van egy új utunk is. A község központjában is megújultak az intézmények. Modernebb lett a közösségi ház, és hamarosan a szolgáltatások is tovább bővülnek. Egy iskolakönyvtár működött Tolmácson hosszú-hosszú éveken keresztül és körülbelül 10 évvel ezelőtt bezárt. Most azon fáradozunk, hogy ez a könyvtár újra nyithasson és a megyei könyvtár dolgozóinak segítségével leselejteztük a régi könyvtári állományunkat. Jelenleg is zajlik a megmaradt könyvek kategorizálása és a könyvtár termeinek a felújítása, úgyhogy várhatóan képesek leszünk fél éven belül újra nyitni ezt a könyvtárat. Szinte már nincs hely a falon, annyi emléket őriznek a tolmácsi nyugdíjasok. Az önkormányzat több segítséget ad az időseknek, például utazásokat szervez, hogy Magyarország legszebb helyeire ők is eljuthassanak. Itt például Gyulán voltunk, 28-an nyertünk pályázatot. Ott Egerben voltunk, szintén 27-en nyertünk. Gyógyfürdőkbe járunk, most szeptemberben is megyünk egy egyhetes kezeléses nyaralásra, amit nagyon szeretnek. Sokat járunk színházba, és ebben a polgármester nagyon nagy partnerünk nekünk, mert mindig odaadja a falubuszt. Az idősek mellett a fiatalok, a családosok és a gyerekek is fontosak a tolmácsiaknak. 70 millió forintból újult meg az iskola és az óvoda. Közel van Vác, közel van Budapest, a főváros. És a kihaló házakból, telkekből nagyon szívesen veszik meg a fiatal házaspárok a telkeket, mert itt még viszonylag elérhető áron hozzájutnak, nem úgy, mint a főváros közelében. És a fiatal házaspárokkal általában a családalapítás igénye is velük jön. A Nyugat-Nógrádi település gyors fejlődése nagyrészt a kormányzati támogatásoknak köszönhető. Maga a település szinte az összes közintézményét meg tudta újítani az elmúlt években és látszik Tolmács fejlődése, az agglomerációs hatások miatt egyre többen gondolják úgy, hogy érdemes ott letelepedni, ott élni. Minden szempontból egyre vonzóbbá teszik a települést. Ez a Tolmács melletti 2- es főút, a térség fő ütőere. A szlovák határtól, az M2-es gyorsforgalmi úttal folytatva az elsődleges tranzitút a főváros felé. Az itt létesült ipari parkban folyamatosan nő a betelepülő cégek száma. Agglomeráció jön ki, ez Budapest felől, Pest megye felől ez azt is jelenti, hogy akik itt fognak majd letelepedni vagy itt próbálnak családod alapítani a térségünkbe, akkor számukra akár munkahelyre való eljutásban is sokkal gyorsabb lesz a lehetőség az új, 4x4 sávos úton. Tolmács vezetése a térség több szereplőjével azon dolgozik, hogy a növekvő lakosságszámot el tudja tartani az infrastruktúra. Három település közösen tervezi a szennyvízhálózat kiépítését, illetve korszerűsítését. Sikerült megállapodnunk, Rétság, Tolmács és Bánk egy agglomeráció formájában és egy kiemelt állami beruházásként úgy néz ki, hogy elkészül Tolmács szennyvízberuházása, Rétságon rekonstrukció, Bánkon pedig egy új szennyvíz tisztítónak a megépítése és a bánki üdülőövezet csatornázása valósul meg. A fejlődés tehát töretlen, az itt élők pedig tudatosan készülnek arra, hogy egyre többen találnak majd rá Tolmácsra. Osli Győr-Moson-Sopron megye egyik leggyorsabban fejlődő települése. A községben 900-an élnek, a lakosságszám az elmúlt években folyamatosan nőtt. A Magyar Falu Programnak is köszönhetően Oslin számos fejlesztést történt. Azokra a célokra nyújtottak be pályázatot a helyiek, amelyek a helyi élet minőséget meghatározzák. Pontosabban a helyi életminőséget javítják. Olyan régi álmokat tudtak megvalósítani, amelyeknek a segítségével arra ösztönözhetik a fiatalokat, hogy helybe maradjanak. Ilyenek például a helyi közlekedésnek minőségének a javítása, utcák felújításáról beszélünk, járdák felújításáról beszélünk, vagy éppenséggel intézmények, a falu képet meghatározó intézmények fejlesztéséről, közösségi tér fejlesztéséről. Az óvodába vezető járda és az épület is megújult. A járda felújítására 5 millió forintot, az épület fejlesztésére pedig 30 millió forintot nyert a település a Magyar Falu Program pályázatán. A támogatási összegből egyebek mellett a fűtést korszerűsítették és a nyílászárókat is kicserélték. Sokkal barátságosabb, sokkal családiasabb jellege lett, az udvaron új játékok lettek. Lett egy parkoló, ami sokkal biztonságosabb, mint a korábbi volt, nem a főútra vezet rá, hanem egy mellékutcára. Illetve a játékok, a berendezések, teljesen a mai kornak megfelelőek. Három forgalmas utat is felújítottak a településen. A Nagymező és az István Király út aszfalt burkolatán kívül, az 1970-es években épült Rákóczi Ferenc utcai betonjárdát is újjáépítették. Így a közlekedés is biztonságosabbá vált. Ezt tavaly csinálták, az ősszel. Meg az útburkolatot is, hát mennyivel csöndesebben mennek az autók. Nem zökögnek. Kaptunk egy autópályát. Egy pályázat segítségével, orvosi eszközök is érkeztek a településre. Ez a fejlesztés 6 millió forintba került. A közterület karbantartáshoz szükséges gépekre 15 millió forint támogatást kapott Osli. Ilyen fejlődés, soha nem volt, ilyen lehetőségeink, mint most a falu programba, soha nem volt. Ha ezek a falufejlesztési programok nem lettek volna, akkor nagyon nagyon, hátrányos helyzetbe lennénk. Mert más forrásból, a falu fejleszteni nem tud. Itt található egy aggregátor, egy nagyteljesítményű aggregátor, a helyszíni kármegvilágításhoz, aztán ugye ami a tápláláshoz való felszerelések. Ezt a járművet is a Magyar Falu Programnak köszönhetően vásárolta az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Ez volt az álmunk nekünk. Mert volt egy zsukunk, ami nem szállított vizet, tehát innentől kezdve nekünk ez a tűzoltásban egy hatalmas előrelépés lett. Mert ugye ezer liter vizet szállít, illetve ahhoz, hogy egy gyors beavatkozást megtudjunk oldani akár egy háztűznél, akár egy tarlónál, bárhol. A Nemzeti Művelődési Intézet jóvoltából, egy hímző szakkört is indítottak a településen. A csoport több tagot is számlál, és már sokféle termék készült a kezük által. Gyapjúhímzéssel foglalkozunk illetve a fehér hímzés az, amit az utóbbi hetekben készítettünk. Most egy köténnyel vagyunk félben, de készült öko zsák, zsebkendő, párnahuzatok, kenyérkosárkendő, tehát nagyon széles a skála, amit elkészítettünk ez idáig. Osli vezetése további fejlesztéseket tervez. A legfontosabb cél, hogy a község tovább szépüljön és egyre több fiatal maradjon a településen. 2018-ban hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök úr a Magyar Falu programot, azzal a nem titkolt céllal, hogy olyan életminőséget próbáljunk meg a falvakban élők számára megteremteni, ami vetekszik a városokban élők életminőségével. És ezzel pedig azt a közvetett célt is elérjük, hogy megakadályozzuk, hogy elnéptelenedjenek a falvak. Azok a fiatalok, akik a falvakban születtek, ott nevelkedtek, ha nem muszáj, akkor ne költözzenek el a kistelepülésekről.