Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

"Igazán eldönthetnék végre, hogy kié vagyok." - fakadt ki Vitány vára, miután a törökök ismét a kapukat döngették és a falakat ostromolták. Tegnap még magyar vitézek lőtték a bástyát, most meg ezek a félholdasok. Lehetne végre egy kis fegyvernyugovás. Az erődítménynek a háborúskodás a vérében van, de a harcba fáradt kövek sóhaja annyira őszintének tűnt, hogy a Vértes tündére közbelépett, és a nyugalom leplét, erdőrengeteget borított a vidékre. A hatalmas fák takarást és békességet hoztak a tájra, az erőd befeszült izmai lassan elernyedtek, a fegyvercsörgés és az ágyúdörgés helyét levélsuhogás vette át. Vitány várának esze ágában sincs felébrednie Csipkerózsika álmából. Ám ha valaki a mozgalmas 16-17.századot kutatja a falak között, azzal sincs semmi baj. Csak tegye nyugodtan, engedi. - A XVI. században megjelent a török az országban, elfoglalta az ország középső részét, ezzel a vár a határterületre került, pont ezen a Vértes is egy ilyen határzónát jelentett abban az időszakban. Ez a XVI. században már egy elavult erősség volt, kisebb helyőrség állomásozott itt. Ez arra volt jó, hogy amikor egy-egy támadás jött, akkor a támadó sereget azt néhány napra fel tudta egy-két napra tartóztatni. A törökök általában Bécset szerették volna elfoglalni, úgyhogy mindig, hogyha meg tudták kicsit fogni ezt a sereget, akkor az már egy siker volt. A küzdelem ma is itt van ezen a terepen. A természet belső csatáját nem, a következményeket azonban jól láthatjuk. A tagbaszakadt őshonos magas kőris az egyik évben még óriásként dacol a széllel, a következőben pedig már holtfaként kerül közel a porrá váláshoz. - Ez egy olyan betegség, mely az utóbbi években, évtizedekben öltött nagy méretet, és manapság egyre nagyobb méreteket ölt minden olyan területünkön, ahol a magas kőris megtalálható, kortól függetlenül támadja meg a fákat és eltérő idő alatt, de egy viszonylag gyors lefutású betegség lévén a fa elpusztul. Ezt láttuk itt a vár környékén is, illetve sajnos a hegység számos pontján, ahol magas kőris van, gyakorlatilag mindenhol jelentkezik. - Dávid küzdelme Góliáttal. A mikroszkopikus gomba és a hatalmas kőris csatájában a láthatatlan veszedelem áll nyerésre. A Vértes erdei tehát folyamatosan átalakulnak. Az állandóságot az erdőben sem találjuk meg. A jó kilátásokat távolabbról kell keresni, mondjuk innen, a Nagy-Somló-hegyről, ebből a hatszögletű kilátóból. Innen a kamalduli remeteség is büszkén mutatja megújult külsejét, a Bányászmúzeum épülete pedig azon töpreng, hogy a kisigmándi szélerőművek vajon miért nem dolgoznak? Hát mert szélcsend van, kacag hangosan a Nagycsákány a Vértes legmagasabb pontja. A megállapítást a meg nem mozduló levelek is tanúsítják. - Ennek a kilátónak ugye a talapzata az elég masszív. Ez már a '60-as, '70-es években is megvolt. Katonai megfigyelőpont, átjátszó állomás, majd meteorológiai állomás szerepe is volt, majd a 2000-es években Bedi Sándor vértessomlói plébánosnak volt az ötlete, hogy a kilátót nemcsak, hogy felújítani a mai formájában, hogy meg is építsék. A somlóiaknak egy nagy közösségi munkájával épült fel. - A Vértes-hegység északi részét a Gerecse déli nyúlványától az M1-es autópálya választja el. A két testvér sok mindenben, például mészkőben, löszben és így növényvilágában is hasonlít egymáshoz, ám a szakértői szem kiszúrja a különbségeket is. - A Vértes egy sajátos mikroklímával rendelkező terület szabdaltabb egy picit, mint a Gerecse, sok a szurdok, sok a völgy, és a nagyon szép bükkösöktől kezdve gyakorlatilag a cserszömörcés karsztbokor erdőkig minden megtalálható. A Vértes egy picit konszolidáltabb hegység lényegesen szelídebb lankákkal rendelkezik, mint a Gerecse. - A 30 kilométer hosszú, 10-15 kilométer széles hegység sehol sem éri el az 500 méteres magasságot. A 329 méternyire nőtt Nagy Somló sem épp eget ostromló égimeszelő, a kilátóval a tetején mégis olyan szépen mutat, hogy azt egyhamar nem felejti el, aki erre jár. A Vértes emlékkönyvében az egyik legtöbbet nézegetett és egyben legszínesebb oldal Vértessomló nevezetességeit, látványosságait mutatja be. A Somlyó-hegy lábánál megkapaszkodó kicsi falu ragaszkodó típus. S habár a pusztító történelem ezt a községet sem kímélte, a XX. század egyik legnagyobb vétke, a német nemzetiségiek kitelepítése különös ugyan, de szerencsére elkerülte a falut. - A betelepült németek itt megmaradhattak, még 1990-ben is 80 százalék körüli ember német nemzetiségűnek, nyelvűnek vallotta magát. Különböző teóriák vannak, össze voltak csomagolva, hogy mennek, akiket ki akartak telepíteni, aztán az utolsó pillanatban lefújták. Van, aki azt mondja, hogy az akkori plébános tudta ezt elrendezni, de valószínűleg az az igaz, hogy kellett a bányász munkaerő. - Bányászból Vértessomlón akadt bőven, az itt élők közül az első telepesek 1734-ben érkeztek meg gróf Esterházy József hívására. Ők már Némethonban valószínűleg ismerték a szenet, hiszen az új otthon környékén is hamarosan megtalálták a barna követ. Majd a bányák megszűntek, a bányászok pedig szögre akasztották a fejlámpát, a hagyományokat azonban tisztelték annyira, hogy soha nem szakították meg, nem tagadták meg azokat. A vértessomlói német nemzetiségi tánccsoportban az első lépések elsajátítása már óvodás korban megtörténik, aztán ahogy cseperednek, úgy bonyolódnak a táncok. - Amit mi táncolunk, amit mi tanítunk a gyerekeknek, óvodás kortól egészen felnőtt korig, jelenleg négy korcsoportban. Ezek nagyon-nagyon fontosak számunkra, hiszen valaha ide Somlóra dédnagyszüleinket, üknagyszüleinket telepítették be, és próbáljuk megőrizni az ő ruháikat, az ő hagyományaikat, és továbbadni a faluban élő fiataloknak, gyerekeknek, az ő szüleiknek. Hál' Istennek szép számmal hozzák a gyerekeket olyan szülők is, akik nem is somlóiak, nem rendelkeznek somlói gyökerekkel, sőt német vagy sváb felmenőkkel sem. - Vértessomló katolikus település, amíg a harangláb a központban húzza ki magát, addig a templom a faluszéltől pontosan 1500 lépésre található. - Ha imameghallgatás történik, és úgy érzik a párok, akiknek nem volt eddig gyermekük, hogy itt találtatott meghallgatásra az imájuk, akkor az egyházmegye minden évben búcsúünnepén, add azoknak a családoknak ajándékoz egy hálaszívet a gyermeknek a nevével és a születési évével. Azért, mert ugye itt találtatott meghallgatásra, kérésük is, találtatott meghallgatásra az imájuk is. - Sarlós Boldogasszony mellett Szent Flórián vértanú is fontos szerepet tölt be az itt élők életében. A tűzoltók védőszentjéhez a fohász talán kevés ahhoz, hogy a tűzoltó olimpián jó eredmény születhessen, a gyakorlás, a mozdulatok minél pontosabb végrehajtása elkerülhetetlen a jó eredmény érdekében. Csapatmunka, elhivatottság, önzetlenség, bátorság. Bármennyire meglepő, Vértessomló ez a pici falu, tűzoltó nagyhatalom, a Vértessomlói Önkéntes Tűzoltó Egyesület három csapata is kijutott Szlovéniába, a celjei tűzoltó olimpiára. - Különböző feladatok vannak, van egy szerelési feladat és egy staféta feladat, mind a kettőt időre is kell, és hibapontokra. A hibapontok nagyon számítanak, mert az időeredményeket rontják, hibától függően 5-10 másodpercek rakódnak rá az eredményre. - Ezeket a mozdulatokat és felszereléseket a tűzoltók egy-egy éles bevetés során is gyakran használják. A versenyen tizedmásodpercek dönthetik el a helyezés sorsát, a valóságban pedig életek múlhatnak a gyorsaságon és a szakszerűségen. - Hogyha ezt fejben nem tudja kizárni a külvilágot és csak arra koncentrálni, ami abban a fél percben az ő feladata, akkor nagyon nehéz jó eredményt elérni. Bizonyos időszint alatt csak akkor fog menni a dolog, ha teljesen ki tudjuk zárni a külvilágot, és oda tudunk koncentrálni teljes mértékben. Tehát magyarul fejben dől el az, hogy mennyi idő alatt tudjuk teljesíteni ezt a feladatot. - Vértessomlón az önkéntes tűzoltóságnak hagyománya van. Az egyesület jövőre lesz 110 éves. Vízimádónak lenni a perzselődő pusztán. A Vértes lábánál a forna pusztai bivalygulya az itató környékén keresi a menedéket, az aszály alaposan megváltoztatta a mindennapokat. A tocsogósból kopogós lett, a dagonyából meg porfürdő. Hogy helyreálljon a rend, eső kéne, nem is kevés. A parlagi szamaraknak meg mindegy, csak legyen mit legelni. A komor tekintetű bivalyt a kánikula még búslakodóbbá teszi, csak hópihét, az albínót meg ne kapja a nap. - Látszólag itt egy bivalygulyát látunk, de ők valójában a Pro Vértes Nonprofit Zrt-nek a négylábú munkatársai, és nem itt lennének, hanem a munkaterületükön, ahol egy élőhely rekonstrukciót hajtanak végre. Csak az irtózatos aszály miatt ez egy tartalék megoldás volt, egyedül itt tudunk itatni, úgyhogy a munkaterületükre egy ilyen 6 kilométeres ballagás után tudnak visszaérni. - Csákvár határában a Csíkvarsai-réten a rágásuk és a taposásuk hasznosul, ám a régi paraszti gazdaságokban a bivaly igavonó erejét is gyakorta igénybe vették. Ennek a jószágnak még a teje sem az a soványka, dobozos másfeles. - Nagyon erős teje van a bivalynak, közel 12 százalékos zsírtartalommal. Kevés tejet ad, de borzasztó koncentrált. Ebből készül a híres Mozzarella sajt, és hát innét tőlünk Olaszországba viszik fejős bivalynak a tenyészállatokat. - A Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány sok mindennel foglalkozik, többek között műemlékek megmentése és felújítása is köszönhető nekik. Ott van például a csákvári Szent Ferenc Vadászkápolna, amelyet Esterházy János gróf építtetett feleségének Anna-napra a kastélyparkjuk végébe. - A Vértes peremén lévő erdőségek, és maga a kastélypark itt szinte egybeolvad, és ez így volt abban az időszakban is, amikor a grófok birtokolták ezt a területet, fácánoskert, vadaskert, ilyen népi elnevezésű részek voltak ezen a területen biztosan ezzel kapcsolatosan használhatták vadászkápolnaként ezt az épületet. - A kápolna ma főleg kilátóként működik. Misét, istentiszteletet nem tartanak benne, viszont a különleges épület, esküvői fotózások, kirándulások népszerű helyszíne. És ha már a Fácánoskert szóba került az előbb, a Vértes egy másik kedvelt kirándulóhelyén, a Zámolyi Madárkertben nemcsak különleges fácánt, hanem udvarlásban felülmúlhatatlan pávakakast is láthatunk, no meg olyan különleges ludat, amely nem szereti a vizet, viszont úgy röfög, mint egy malac. Tizenhárom éve volt az első alkalom, amikor édesapámmal elmentünk egy kisállat börzére, gyakorlatilag ott fertőződtem meg igazán. Ugye a papagájok voltak az elsők, és ott a kisállatbörzén megláttam még újabb egzotikus állatokat, és hát elgondolkoztunk rajta, hogy hát ilyen is kéne, olyan is kéne, és igazából amint sikerült kialakítani nekik a megfelelő kifutókat, a megfelelő röpdéket. Onnantól kezdve már édesanyám részéről sem volt probléma a helyzet, tehát onnantól kezdve már lehetett ugyanúgy egzotikusabb lúdféléket, vízi szárnyasokat, vagy pedig fácánokat vásárolni. - A papagájok és az emuk imádják a gyümölcsöt. Az ausztrál futómadarak olyan vehemenciával nyelik az almát, mint kacsa a nokedlit. A fekete hattyúk pedig a magokra esküsznek, csakúgy, mint az ember. Igaz, a teremtés koronája az erjesztett gabona keserű levét issza hidegen, habosan. Szalay Péter, a Zámolyi Sörfőzde tulajdonosa a testvérével közel 30 éve, 1993-ban főzött először sört a Vértes közeli községben, és azóta is szívvel-lélekkel csinálja. - Kíváncsiságuk kezdett el bennünket motiválni, és akkor kíváncsiak voltunk, és hát elindult a piac. Az én bátyám volt a sörfőző mester, ő csinálta az első söreinket. 15-16 éven keresztül próbálkoztunk vele különböző ízekkel, különböző alapanyagokkal. Drámaian nagyon jó víz van, tökéletes a sörnek, igen. Gyakorlatilag mi nem is csinálunk a vízzel semmit, abba a vízbe megy bele a maláta, tehát nem nyúlunk hozzá. - A sörfőzés, bár sokan azt hiszik, hogy könnyű móka egy cseppet sem az. Oda kell rá figyelni a fertőtlenítés, a higiénia mindenekelőtt. A Fejér megyei Vértesközeli Zámoly kisközség nagy idők tanúja. Az itt élőket nem hagyták ki az ország sorsának alakulásából, sőt, sokszor a település határain belül, vagy ahhoz nagyon közel íródott a történelem. 1046-ban például zámolyig kergették a pogány lázadók az országot a Német-Római Birodalom hűbéresévé tevő Orseolo Pétert. A magyar király testőreit lenyilazták, Péter királyt pedig alkalmatlanná tették az uralkodásra, megvakították. - Most a néphagyomány azt mondja, hogy ez a megvakítás ez a templomban történt, ami valószínű inkább csak egy történeti monda, és nem valóság, hát a templomban ilyet nem nagyon szoktak csinálni. A templom inkább a védelemnek a helye. - A legenda Zámoly nevét is a király elfogásánál elhangzott mondatnak tulajdonítja. Számolj Péter a bűneidért, a számoljból! Zámoly lett. - Zámoly község határain a középkorban három kisebb falu osztozott. Az egyik volt Szent Tamás, Kerek Szent Tamás, a másik, hogy Kér, a harmadik Zámoly. A Kér, az a később, és ma is Burgának nevezett falurész volt, Zámoly pedig a mai lényegében a mai Zámoly. Ehhez a két faluhoz közel volt ez a Szent Lőrinc templom, amit mind a két falu használt. A harmadik falué, Kerekszenttamásé elárulja, neve, hogy egy Szent Tamás temploma volt egy kerek templom. - Zámoly egyébként tősgyökeres református település volt. A katolikus németeket az elvadult területeken legeltető birkásokat a Hochburg család telepítette le, a szebb napokat is megélt magtárépület azonban a Lambergék idejében épült 1806-ban. - Zámoly település Belmajor részén vagyunk, és a Belmajorban a magtár volt az egyik épület, érdekes, hogy a belső tér az egy különálló faszerkezet, ami hogyha az idő elhasználta volna, akkor cserélhető lett volna. Ezeken a szinteken tárolták a gabonát. Csoóri Sándort sajnos már nem tudjuk megkérdezni, de ő maga a jobb vállán ezeken a falépcsőkön még posztó zsákokban hordta a gabonát és hordta a lisztet. - Az egykori uradalmi magtár darálójában 15 évvel ezelőtt hadtörténeti kiállítást is berendeztek, emlékezve az 1945-ös páncélos ütközetre, ami a községben és annak határában zajlott. - 1944. december végén, tehát pontosan karácsony másnapján érkeztek meg az oroszok. Január 6-án, amikor a németek ismét ellentámadásba lendültek, január 3-án, 4-én már az oroszok tudták, hogy valami mozgás van a német oldalról, ezért kitelepítették a lakosságot. - Az ütközetekben Zámoly többször is gazdát cserélt, az épületek többsége megsemmisült, és közel háromezer katona vesztette életét. A tárlatot a környéken talált és begyűjtött tárgyakból, emlékekből hozták össze. Itt szinte minden megérinthető. A kiállításon egy, a búcsi leventékről készült fényképet is kiállítottak. A 48 búcsi fiatalember 1945. január elején került a frontra, alig múltak 16-17 évesek, sőt, a legfiatalabb mindössze 15 éves volt. A Leventéknek a szomorú története, hogy ezeket a fiatal gyerekeket berakták az első vonalba. Önkéntesen jelentkeztek, hazájukat védték, de sajnos a legtöbb ott maradt. - Zámolynak nemcsak hős halottai, hanem híres költő, író szülöttei is vannak. A már említett Csoóri Sándor Zámolyon született és élte a gyerekkorát, ahogy Csanádi Imre költő, műfordító is, utóbbinak a szülői házában ma is rokonok élnek. - Nagybátyám volt, édesanyámnak a bátyja édestestvére volt. Amikor hazajött, ide Zámolyra hazajött a szüleihez, itt mindig olyan nagyon jól érezte magát, és akkor mi még ugye gyerekek voltunk, és elvitt bennünket föl a szőlőhegyre, levitt bennünket a forráshoz, mi is csak ámultunk, mert én is akkor voltam ott életemben először, meg talán utoljára is, amikor hazajöttek, oda mindig el kellett menni, mert az volt a kedves helye. - Zámolyban sok kedves és érdekes hely van, az egyik legújabb Mark Cavendishez köthető. Történt ugyanis, hogy a Giro d'italia első szakaszán minden idők egyik legsikeresebb sprintere éppen Zámolyon ezen a szent helyen állt meg kerékpárt cserélni. Hát nem elnevezték róla a buszmegállót?