Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Vasvár és az itt köttetett béke a törökökkel vívott harcok jelentős állomása, hiszen itt írták alá a felek a békeszerződést az 1663-64-es Habsburg-török háború zárásaként. A Bécs felé haladó török sereg több alkalommal is próbálkozott átkeléssel a Rábán, az utolsó ilyen kísérlet Szentgotthárdnál történt, ahol az egyesült keresztény csapatok 1664. augusztus 1-jén győzelmet arattak felettük. Az esemény történelmi jelentőségű volt, a mohácsi és a mezőkeresztesi csata után ez volt az első nagy, nyílt ütközet, ami ráadásul a törökök vereségével végződött. - Tőlünk Szentgotthárd egy 60 km-re van körülbelül, míg Vasvárra értek, ez jó pár napot igénybe vett, addig megszületett a megállapodás, és éppen Vasváron kötötték meg ezt a megállapodást, ami magyar szempontból kétségtelenül előnytelen volt. Ezért kapott hozzá a szégyenteljes jelző, ezért indult ki belőle, mint fő okból a Nádasdy - Wesselényi összeesküvés. Viszont, ha a másik oldalát nézzük, akkor ez a hadjárat, illetve ennek a török hadjáratnak a kudarca, a keresztény seregeknek a győzelme. Az első olyan jelentős hadi esemény volt, ami azt jelezte előre, hogy fordulat állt be a keresztény - török szembenállásba. - A történelmi források egyértelműen arra utalnak, hogy 1664. augusztus 10-én a török táborban írták alá a békét, a ma már itt álló, a történelmi eseménynek emléket állító békeház csak jóval később épült fel. A helyiek által Tretter-házként is emlegetett épületben az 1900-as években a szegények orvosaként ismertté vált Dr. Tretter László praktizált és élt. 11 éve már, hogy a Vas megyei képzőművészet meghatározó helyszíne az épület, a Békeháza falairól a régió jelentős XX. századi művészeinek alkotásai köszönnek vissza. - Azok a fajta XX. századi irányzatok, amik Európában vagy a világon másutt megjelentek, azt viszont a nyugati határszélen az osztrák határhoz való közelségéből adódóan a művészek sokkal hamarabb tudták integrálni a munkásságukba. Tehát a békeháznak a gyűjteménye igazából Nagybányától az absztrakcióig egy ívet rajzol, hogy különböző időszakonként két háború között, vagy a második világháború után, egészen eljutva a 20. századi modern irányzatokig, hogyan teljesedik ki a képzőművészet Vas megyében, ezt mutatjuk be itt a falak között. - Inspirációt pedig bőven adott az itteni táj a mindenkori művészeknek, ahogy a Békeház Képzőművészeti Gyűjtemény kurátorának, Tóth Csabának is. - Vas megyében nagyon szép a Hegyhát, ahol most vagyunk, de nagyon szép a Kemeneshát, a Kemenesalja, a Ság-hegy, nagyon szép a Kőszeg-hegyalja, nagyon szép a Rába völgye, van olyan művész, aki csak azért költözik Vas megyébe, mert a Rába völgye annyira tetszik neki, ezeket a látvány alapú művészek mind szeretik megörökíteni. - Festői látványt nyújt a Vasvár határában, pazar természeti környezetben álló Szentkút kápolna is. Úgy tartják, hogy a törökök elől menekülő domonkosok a völgyben egy idős fa odvába rejtették el Mária-képüket, bízva abban, hogy az segítségükre lesz, és megmenekülnek. A később erre járó zarándokok a képet keresve kivágtak egy fát, amelynek helyén forrás fakadt, és tartja magát egy másik legenda is, amely szerint az 1860-as évek elején egy huszár a forrás vizében megmosakodva nyerte vissza a látását, ezért hálája jeléül ő építette fel 1863-ban a jelenlegi kápolna elődjét. Az viszont nem csak legenda, hogy Szentkút a régió legjelentősebb Mária-búcsújáróhelye a 15. század óta. A forrás nyomvonala mentén egy egyedi stáció is végighalad. - Benne van a feltámadás ábrázolása is, ez az utolsó, ami itt van, és utána ugye fafaragók vannak, és ilyen összefogásnak a jellemzője, mert öt országból tizennyolc alkotót dolgoztak együtt, és akkor így alakult ezt a stáció, utána fönt van ilyen összetett kéz. Mert ez óvó Szűz Mária, aki vedi ezt az országot, ez az egyik jellemzője, a másik pedig az ima, ugye jellemzője hogy összetett kézzel, amikor imádkozunk. - Két különleges imahelyet is találunk itt, egy különleges lourdes-i Szűz Mária szobrot a völgyben, és egy másik piétát a domboldalban. Ezeknél fohászkodnak leginkább a zarándokok. A Ok. A Vasvárhoz közeli Oszkó-hegyen már az 1700-as évek eleje óta termesztenek szőlőt, készítenek bort. 1787-ben írták alá a szőlősgazdák és a Hegyközség vezetői a terület fogadalmi keresztjének alapítólevelét, a hegy kapuja egyik jelentős szimbóluma máig ez a kereszt, ám a vidék bortörténetének másik jelképe már a természeti értékekhez köthető. - Ezek a szőlőhegyek, tehát nemcsak az oszkói, hanem a hegyháti többi szőlőhegy is irtás területeken jött létre. Az akkor meglévő nagyméretű, egybefüggő tölgyerdőt irtották ki a falukhoz közel lévő dombhátakon, és így jöttek létre ezek a kisparcellás, paraszti szőlőhegyek. Adott volt az építőanyag, hiszen hatalmas tölgyfákat vágtak ki. Ezekből a tölgygerendákból épültek azok a boronafalú, zsúpfedeles présházak, amiből hála Isten még itt az oszkói szőlőhegyen még mindig szép számban fellelhetők. És hát ebből a korszakból van ez a két hatalmas tölgy is itt a bejáratnál. A nagyobbikat vizsgálták, egyszer szakemberek 350 évnél idősebbre datálták. - Hajdan csaknem 80 hektáron zajlott a szőlőtermesztés az Oszkó-hegyen, szinte minden négyzetcentiméterén tőkék húzódtak, a területet pedig gyepű ölelte körbe, egy venyigékből, ágakból épített kerítés, ez jelezte a szőlőhegy határát, hiszen akkoriban még külön közigazgatási egységnek számított. - Bár a faluhoz tartozott, de saját választott bírája és testülete volt, és saját szabályai. Tehát például ez a kapu is azt szimbolizálja, hogy annak idején volt olyan szabály, hogy hétvégén a hegykaput bezárták, és vasárnap szekérrel nem szabadott bejönni, mert a vasárnap az nem a munkáról szólt. Külön világ volt, de akkor minden magára adó családnak kellett, hogy legyen egy birtoka, és ők azt szépen gondozták is. - Jelenleg 60-70 hektáron zajlik itt a szőlőtermesztés, a Balaton-felvidéki hatások már nem, a soproni borrégióé pedig még nem érezhető az Oszkó-hegyi borokon, a Zalai borvidéké azonban annál inkább. - Mi mindenképpen egy határterületen vagyunk. Ugye a Rábáig, most ha itt hozzánk legközelebb Rábahídvégig tart a hegyháti dombos terület. Itt mindig is volt szőlőművelés és szőlőkultúra, viszont tovább már a Rábán túli területeken, Szombathely irányában nincsen jelenleg sem, meg korábban sem volt szőlőművelés. Ugye, ott legközelebb majd Vaskeresztes Kőszegnél kezdődik újra, ahol tipikusan inkább vörösborok voltak a jellemzőek, tehát ez a soproni irány, és tőlünk délre pedig a Zalai-dombság van, tehát annak vagyunk mi, ha úgy nézzük, földrajzilag a szélső vonulata, ahol inkább hagyományosan fehér borok voltak. Mi itt a határterületen ebből adódóan valószínűleg mindig voltak fehér és vörös borok is. - Oszkótól Vasváron áthaladva alig több mint 10 kilométeres az út Rába-híd végig, a település nevét a folyón átvezető hídról kapta, első lakói pedig a hídfőt védő őrök voltak. Ide álmodta a csodaszarvas tájparkot Lanther Attila, aki tősgyökeres Vas megyeiként ezer szállal kötődik a Rába menti vidékhez, bár főállásban közgazdász, amikor csak teheti, itt van. - Ez a terület adott volt arra, hogy levegőben, földön, tóban, vízben, mindenhol az őshonos állatokon keresztül, a megépített műtárgyakon keresztül egy olyan rendszert építsünk föl, ami valójában a régió jegyeit is hordozza. Ez azt jelenti, hogy csak olyan háziállataink vannak, amik a Kárpát-medencében megtalálhatóak. A tóban csak olyan halak vannak beletelepítve, amik ugyancsak őshonosak. Figyeltünk arra, hogy a visszatelepített faállomány kövesse egyrészt az ártéri élővilágot, illetve azok az őshonos fajok jelenjenek meg, amik adott esetben ritkábban kerülnek elültetésre. - A Rábahídvégi Csodaszarvas tájpark egyszerre vadaspark, rendezvényközpont és szálláshely. Lanther Attila felesége még egy kézműves pékséget is vezet a tájpark területén, ahol őskovászból készül a kenyér, és párját ritkítja a hamburgerzsemle. Castrum Ferrerum, vagyis Vasvár. A település, melynek neve a békével és a vassal is összeforrt, noha az Árpád-kortól kezdve meghatározó volt a vasfeldolgozás ezen a vidéken, ennek ma már nyoma sincs, pedig anno gyepvasércből, azaz vastartalmú üledékes kőzetlerakódásokból állították elő a környékbeliek a vasat. A település szívében áll Magyarország egyetlen épen fennmaradt domonkos kolostora, melynek megépültét a tatárjárás idejére teszik. - Népmondák mesélnek arról, hogy IV. Béla király természetesen Vasváron keresztül menekült a tatárok elől, volt itt várkastélya, egyes mondák szerint az egyenesen a kolostornak az előzménye. A konkrét történeti adatok viszont arról szólnak, hogy még 1242 elején, februárjában is, Vasvár vára ez a bizonyos ispánsági vár, azok közé az erődítmények közé tartozott, ami ellenállt a tatároknak. Később valószínűleg azonban ezt a várat is elpusztították a '42-es év folyamán, és hát Vasvár történetében egy nagy fordulatot jelentett ez az időszak. Valószínűleg egy új település struktúra alakult ki, aminek a központjában egy királyi város volt, ami 1279-ben IV. vagy Kun László királytól városi kiváltságokat kapott, és ez hosszú időn keresztül, ha nem is szabad, de egy királyi városnak tekinthető, és a késő középkorra már földesúri mezőváros lett belőle. - A történelmi múltban fontos kereskedelmi és hadi útvonal haladt végig Vasvár határában. A feltehetően római korokra visszavezethető katonák útja egyszerre volt kereskedelmi és hadiút, a kalandozó magyarok is használták itáliai hadjárataik során. Az út a Rába és a Zala mocsaras völgyei között, a Vasi-hegyháton vezetett keresztül, az Őrségen és a Muravidéken át érte el a történelmi országhatárt, és Észak-Itáliában ért célba. Mint helyi közlekedési útvonal, napjainkig fennmaradt. Vélhetően a katonák útján érkeztek a Domonkos-rend tagjai is, akik végül 1221-ben le is telepedtek itt. A vasvári kolostort a jáki templom felszentelésével közel egy időben, az 1250-es években húzták fel, de őrzi a török dúlta korszak hagyatékait is. - Itt magát a kolostort erődítették meg, és annak köszönhetően maradt fönn a török hódoltság idején, hogy ez gyakorlatilag egy végvár volt, és ennek egy látványos emléke, hogy a kolostor négyszög délnyugati sarkán felépült egy ágyútorony, ezt sárkánytoronynak nevezzük, nem azért, mintha sárkányok laknának benne, hanem Ákosházi Sárkány János dunántúli vicekapitány volt az építtetője, aki a közeli Zalaegerszegnek a kapitánya volt, és itt egyfajta kis magánuradalmi központot alakított ki, és ezt a kolostorépületet jelentősen megerősítette, mint ahogy épp ez a torony mutatja, itt ágyúlövések, szakállas puskaárusok tényleg egy jelentősebb erődítményre utalnak. - A domonkos kolostor épülete nem csak kívül hű krónikása a történelemnek, hiszen falain belül egy rendtörténeti és a településről mesélő helytörténeti kiállítás is látogatható, ezen a vidéken húzódik az Árpád-kori Magyarország belső határvonala, amelynek ékes szimbóluma a vasvári sánc, még a katonák útja védelmére épülhetett a 10. században a korai magyar határvédelem dunántúli szakaszának részeként. Eredetileg egyetlen feltehetően erődített átjáró volt rajta, azon a ponton, ahol a katonák útja szeli át. Az átjáró a mai napig a Vaskapu nevet viseli. A vasvári sáncot egészen a 12. század közepéig használták, így kiemelt szerepet kapott a nyugati határvédelemben. Funkcióját akkor vesztette el, amikor a nyugati határ mentén felépültek az első kővárak. Maradványai azonban napjainkig megőrződtek szinte teljes hosszúságban. A legenda úgy szól, hogy itt áthaladva hozták be hajdan Szent István koronáját a pápai követek. - Annyit tudunk róla, hogy '950 után épül valamikor, szóval már nem a XI., hanem a X. században is úgy néz ki, hogy fontos építmény, és igazából egy hosszanti, egy úgynevezett lineáris sánc. A korai Árpád-kornak, meg a korai európai életnek gyakorlatilag elég sok ilyen sánca van. Úgy épül föl a mi esetünkben, hogy ez az út, ami itt van, ezt úgy hívják, hogy a katonák útja, vagy Viaitalorum, az Itáliába tartó hadi és kereskedelmi út, és ez az a megerősített nyugati kapu, amin az országot el lehet hagyni. - A környék jelentős régészeti emlékét 2000-ben a millennium évében rekonstruálták, az elmúlt évek során pedig körülötte parkerdő és tanösvény is létesült. Mennyivel boldogabb a névtelenség, mint a rang és az istenverte társadalmi kötelezettségek, ezért gondolom, hogy a rám maradt vagyonnak csak úgy adok értelmet, ha elvetem, ha leszek a virágos gróf, a bolond - fogalmazta meg ars poeticáját gróf Ambrózy-Migazzi István Vas megye páratlan természeti kincsének a minden évszakban varázslatos Jeli Arborétumnak neves alapítója. Idén éppen százéves a kert, ahol bátran kezet foghat észak és dél, a mediterránt és a hűvösebb klímát szerető növény is. - Ez már a második arborétum, az első Malonyán található. Trianon miatt tért vissza a szülő megyében, és hozta létre ezt a közel 100 éves gyűjteményt. Az ő ötlete az volt, hogy a lomblevelű örökzöld növényekből olyan tömeget hozzon létre, melyek egymást megvédve a hideg teleinket és a forró nyarainkat is kibírják. A munkája jól sikerült, 100 éves Rododendron töveink vannak, és a bejárat melletti felső park, a Hétforrás környéki Alsópark és a saját maga által kijelölt sírhelye az ambrózi sírkert emlékeztet minket az első 11 évére a kertnek. - A gróf halála után a szombathelyi erdészet jogelődje vette át a területet, és az akkor 6 hektáros arborétumot 102 hektárosra bővítette. A jeli arborétum messze földön híres áprilistól a nyár közepéig nyíló, összesen 7 ezer tő rododendronjáról, amelyek mintegy 40 ezer látogatót vonzanak ebben az időszakban. Legalább ennyire impozáns az arborétum hortenzia gyűjteménye is, az ősz felé közeledve fehérből egyre inkább rózsaszínbe hajlanak, és egészen a tél kezdetéig színesítik a kertet. Nem csak Ambrózy gróf halálát, a második világháború zavaros éveit is megsínylette az arborétum növényvilága, éppen itt húzódott a Zsuzsanna vonal, amely Grazot és Bécset védte 1945-ben, így az addig varázslatos tündérkert sokáig úgy tűnt, semmivé lesz. Miután elült a háború, a területet államosították, és mára már impozánssá nőtt fenyvesekkel telepítették be a kert jelentős részét. - A fás szárú növényekből körülbelül olyan 3000 taxonunk található, a lágyszárúakból pedig egy olyan 1000 fajjal büszkélkedhetünk, ebben vannak őshonosok, és rengeteg exota külhonos növény is. Magyarország területén mostanában nem találhatók magas hegyek, viszont ez a rész az Alpokból a Rába által lehozott savanyú, vörös kavicsos rész alkalmas hegyvidéki növények megtelepítésére, rododendronok, magnóliák, hortenziák bemutatására, amelyre az ország jelentős része nem alkalmas. Ráadásul van itt egy Kaponyás patak nevű kis patakvölgyünk, ahol több mint 70 forrással csordogál ez a kis helyi patak, három mesterséges tavat táplálva így különleges, vizet kedvelő növényeket is be tudunk mutatni. Mintha egyesítenék Vas és Zala határait a Szajki-tavak. Mindkét megyéhez tartozik néhány, akad amelyik fürdésre alkalmas, és olyan is, amely az évek során a horgászok Vas megyei paradicsoma lett. Hosszúpereszteg ez a hangulatos település a tavak központja. Bár már az 1700-as évekből is akadnak olyan feljegyzések, amelyek a természetes vizek jelenlétét említik, a tavak diadalútja, keletkezésük története jóval későbbre datálható. - Az 1900-as évek elején itt két nagy földbirtokos volt, és kitalálta ez a két földbirtokos, nagyon elmésen, hogy ők itt haltenyésztéssel fognak foglalkozni és tavakat szeretnének kialakítani. Az első világháború után elkezdték kialakítani a tavakat. Itt, ahol mi állunk most, tőlem jobbra van a 6-os számú tó, ez egy úgynevezett népjóléti tó, fürdőtó és strand jelleg. A másik oldalon pedig a horgászoknak az egyik tava, ez a legnagyobb tava, ez az ötös számú horgásztó. - A Szajki-tavakhoz kötik az emlékek és a kalandos kapások története Boros Jánost. - Itt valamikor nem voltak itt épületek, itt gyümölcsös volt. Ez az erdőgazdaságnak volt gyümölcsöse. Gyerekként én itt nőttem fel szomszéd faluban, akkor gyönyörű környezet volt, teli volt vízzel, minden tó, meg az egyik a másiknak adott vizet. Gyerekkorban csak nekünk fölültünk a bringánkra, aztán már itt voltunk. Itt horgásztunk. Világéletben, természetben voltam, vagyok, nem is tudom elképzelni mást. Én valahova bezárnának, én ezt nem bírnám ki. - A tavak romantikája valóban időtlen, ami a Zala megyei kötődésű Krieg Ferenc festőművészt is megihlette, ő több mint 30 éven át alkotott a Szajki-tavaknál a Szajki-tavakról.

Vasvár és az itt köttetett béke a törökökkel vívott harcok jelentős állomása, hiszen itt írták alá a felek a békeszerződést az 1663-64-es Habsburg-török háború zárásaként. A Bécs felé haladó török sereg több alkalommal is próbálkozott átkeléssel a Rábán, az utolsó ilyen kísérlet Szentgotthárdnál történt, ahol az egyesült keresztény csapatok 1664. augusztus 1-jén győzelmet arattak felettük. Az esemény történelmi jelentőségű volt, a mohácsi és a mezőkeresztesi csata után ez volt az első nagy, nyílt ütközet, ami ráadásul a törökök vereségével végződött.