Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Szeszélyes folyók, óriási kiterjedésű mocsarak és lápok világa jellemezte azt a területet, amit ma a Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna fog közre. Ősi vidék volt a tóköz, a kezdetek óta magyarok és besenyők lakták. Itt húzódott az úgynevezett gyepű, vagyis a határvidék. Különös tájra érkezik a látogató, ha belép ebbe a világba. Ugyan sok száz év eltelt azóta, a Tóköz mégis sokat megőrzött archaikus jellegéből. Itt ér véget a Hanság ez a hajdan áthatolhatatlan vízi világ, amely különleges élőhely volt tavakkal, nádasokkal, vizenyős rétekkel, kisebb erdők mozaikjával és zsombékosokkal - ez hazánk máig legnagyobb lábterülete. - A Hanság egy óriási mocsárvilág volt a Fertő-tóval egybefüggően, egészen az 1700-as évek végéig, amikor is ezt a mocsárvilágot elkezdték lecsapolni. Ez a folyamat a 20. század közepéig tartott, és az 1960-as évekre sajnos nagyon jó munkát végeztek a lecsapolók és a mérnökök, ugyanis a Hanságból a vizek, a nyílt vizek, a mocsarak szinte teljesen eltűntek. - Majdnem 200 éven keresztül egyre fogytak a mocsarak, a tavak, a lápok, két állóvíz, a Fehér-, és a Barbacsi-tó azonban túlélte a beavatkozást. A Fehér-tó nem csak csodaszép természeti érték, hanem létfontosságú élőhely a vízimadarak számára. Szép számmal akadnak itt kócsagok. Mindenféle költöző madár is tiszteletét teszi errefelé, tavasszal és ősszel a récék, télen a vadludak földje ez. Ők persze idevonzzák a termetesebb ragadozókat is, így szinte mindig fészkel rétisas. Nos, így válik a természetbúvárok paradicsomává egyetlen tó és vidéke. - A Hanság 1976 óta védett, akkor Hansági tájvédelmi körzetként jött létre, aztán később a Fertővel együtt egy nemzeti parkot alkot. Maga a Fehér-tó az fokozottan védett, az egész terület. Ez azt jelenti, hogy csak engedéllyel látogatható, engedéllyel kutatható. - A lecsapolásnak ma már vége, a tavak jó kezekben vannak, a fogyó vizet pótolják. A tó partján kilátó madárles épült, ahonnan kényelmesen megfigyelhetőek a szárnyasok. Nem véletlen, hogy itt szinte mindig akad valaki, aki távcsöve mögé bújva kémleli a látóhatárt. A lecsapolt, vizét vesztett Hanság másik fontos emléke a Barbacsi-tó. A terület természetvédelmi oltalom alatt áll, megközelítése sem egyszerű, sűrű nádas veszi körbe. - A tavat a keszegért táplálja, szüleink, nagyszüleink idejében ez egy fürdőző hely volt, tehát az egész falu oda járt fürödni, de napjainkban a zsugorodó vízfelület miatt már különleges védelmet követel. A területet ma is jelentős vizes élőhelyként tartják számon, ami indokolta a védetté nyilvánítását. Alkalmas élőhely a tó a nagyvadak számára is, ami nálunk többségében szarvas, vaddisznó, illetve őzek. - A két tó mellett a Hanság legnagyobb természeti értékei a fennmaradt kaszálók és legelők. Varázslatos hangulatú helyei ezek a tó köznek. A táj számos fontos védett madár székhelye, és az itt előforduló növények sem mindennapiak. Olykor sűrű erdőn át vezet az út, de megéri a fáradságot, mert ritkán látott világ tárul elénk, ha a vidék felfedezésére indulunk. A Hanság egyik legdélebbi települése a Tóköz nyugati részén fekvő Barbacs. Az itt élők a kezdetektől fogva a vízre támaszkodva élték mindennapjaikat, egykor minden portához tartozott halastó. Változnak az idők, de egy-egy szép régi parasztházat megőrzött a község és a régi templom is áll. - Ez egy barokk stílusú templom a 18. századból. Műemlékvédelem alatt áll úgy, ahogy a templomkertben vele szemben található kápolna is. A környék templomaihoz hasonlóan ez a templom is fából készült, fatornyos volt. Később sajnos ez a fatorony leégett, ugyanis ahogy a helyi legenda mondja, itt a közelben az egyik méhkas meggyulladt, és a méhek az égő méhek berepültek a toronyba, és ezért a torony leégett. - A ma látható templomot 1753-ban szentelték fel, a 17. századtól kezdve fontos szerepet töltött be a hívek életében, ismert búcsújáróhely volt, nyár végén a nagy mezei munkák végeztével ide zarándokoltak az emberek a környékről, hogy a kegyhelyen könnyítsenek lelkükön, és búcsút vegyenek bűneiktől, megszabaduljanak a terheiktől. A Rába Magyarország harmadik leghosszabb folyója, áldásából ősidők óta részesültek az emberek. Veteményeiket az ő vizével öntözték, fürödtek benne, itták a vizét. A római időkben fontos szállítási útvonalnak számított, de éltek itt más népek is, olyanok, akik mára eltűntek vagy asszimilálódtak, de emlékük nem veszett feledésbe. Rábapatona olyan különleges község, ahol közel ezer év elteltével is él a helyi tradíciókban a besenyő múlt. - Itt helyben élő hagyomány szerint, vagy tudat szerint Rábapatona az egy ősrégi besenyő település. A 11. század időszakából több forrás is fennmaradt, ami alátámasztja azt, hogy a honfoglaló magyarokkal együtt, meg a honfoglalást követő évtizedekben is besenyő népelemek költöztek a Kárpát-medencébe. Arra is van utalás, hogy ezen besenyő népi elemeket ebben a térségben telepítik le. - A Rába szeszélyes folyó, errefelé alig múlt el év, hogy ne öntött volna ki. A partjára épült települések egy részének is névadója volt, ilyen a 2700 lelkes Rábapatona. A község múzeumában a régi időkre emlékeznek a kiállított tárgyak, az itt élők sokat kaptak a Rábától, a jó minőségű megmunkálásra alkalmas agyag azonban nem állt rendelkezésre, a sok hagyományos és fontos mesterség közül ezért a fazekasság hiányzott a vidékről. Ezt a csorbát igyekszik kiköszörülni Káldi Károly mester. - Én tősgyökeres rábapatonai vagyok, tehát itt születtem. A fazekasságot azért szeretem, mert nagyon sokszínű, az elődöknek a felhalmozott tudása az valamilyen elképesztően nagy, és ehhez hozzáadni, az egy felemelő érzés, ha sikerül persze. - A mester széles repertoárjában a szakrális tárgyak éppúgy megtalálhatóak, mint a mindennapi élethez nélkülözhetetlen konyhai eszközök, a tésztaszűrők, vödrök, fazekak. Káldi buzgón kutatja a Kárpát-medence kultúráját és merít is a réges-régi motívumokból. - Vannak nyilván olyan ősi jelképek, amik gyakorlatilag az ősmagyarságtól kezdve használunk, és ezek egy kicsit, ha át is formálódtak, de megjelennek, ezekhez szeretek visszanyúlni. Illetve például van olyan, mikor a mázat csak csorgatjuk és a színekkel variálunk, ami nagyon-nagyon régi és nagyon egyszerűnek tűnő technika, viszont nagyon modernnek is hat, és nagyon jól beilleszthetők a mai lakáskultúrába. - Nem csak a motívumoknak nyúlnak mélyre a gyökereik, de a technikának is. Archaikusak, mégis modernek ezek az edények, pedig akad köztük olyan, ami még a középkorra visszavezethető módszerrel készült. 25 évnyi munka és tanulás van a visszafogott és mégis díszes kerámiák, edények mögött, de a mester nem áll meg itt, keresi az újat, és folyamatosan csiszolja stílusát is. A Tóköz természeti adottságai és Győr közelsége kedvezett a gazdálkodásnak. Ezt lovagolta meg a híres Ikrényi Telivér ménes egyik alapítója, Lamberg Ferenc is, egy neves, az 1848-49-es szabadságharcban jelentős szerepet játszó majd meggyilkolt tábornok fia, aki nemcsak megörökölte, de meg is őrizte a Rába menti ikrényben a családi kastélyt és birtokot. Külön érdekes, hogy Lamberget páratlan tehetségű vadászfestőként tartotta meg az emlékezet, pedig színvak volt. - A kastély és a mellette álló magtár is 1780-as években épült. A kastélynak az eredeti funkciója egy vadászrendezvények megtartására alkalmas hely, ugyanakkor a környéken gazdálkodtak, gabonatermesztéssel foglalkoztak, és a raktár, a magtár ennek a tárolására szolgált. - A magtár hatalmas mérete jól érzékelteti, hogy mennyi gabona termett a birtokon. A kastélyhoz tartozik még az az ovális épület, ahol anno az érkező vendégeket fogadták. Egykor istállók is sorakoztak itt, bennük az 1800-as évek végéig messze földön híres pompás ménes impozáns tagjai. A második világháború azonban óriási változást hozott a Lambergek életében, és véget vetett a család szárnyalásának. A gazdaságot feldarabolták, a földeket szétosztották, a kastély berendezését elhordták. Az épületben napközi otthon létesült, majd egy ideig munkásszállásként végül hosszú ideig általános iskolaként működött, több mint száz gyerek koptatta a padokat ott, ahol egykor dámák és urak keringőztek. Különös módon Ikrénynek 1993-ig nem volt saját temploma, így a hívek a régi kastély egyik földszinti termében gyűltek össze vasárnaponként. A 121,5 kilométer hosszan folyó Mosoni-Duna a Duna egyik mellékága, csúfolják fattyúágnak is, pedig a sokszínű öreg, de sosem vénülő Dunával együtt Magyarország egyik legkülönlegesebb vizes élőhelyét hozzák létre, a Szigetközt. Megannyi ág-ér és csatorna alkotja a területet, melyet kajakba vagy kenuba ülve ismerhetünk meg a legalaposabban. Az ásványrárói ágrendszernél indulnak a kenutúrák, itt bérelhetünk csónakot és hozzá avatott vezetőt is. Profik és amatőrök egyaránt imádják a területet. - Ez viszonylag békés, tehát a kezdőknek, kezdő vízitúrázóknak, akik úgy fölfedezni akarják a szigetközt, nézelődni családokkal, barátokkal, első bálozósoknak úgymond ez tökéletes. Vannak olyan útvonalak, amik kicsikét gyakorlottak túrázóknak valók, de javarészt ez a nyugodt, békés, csendes vízfelület, lehet látni itt is a tájképet. Kis ártéri erdő jelleggel, fák közé lehet menni, túrázni, keskeny ágak, széles ágak, tehát gyakorlatilag van minden. - Itt néhány óra alatt tartalmas metszetet kaphatunk a Szigetköz élővilágából, sajátos hangulatából. A vízben álló kissé bedőlt vagy kérgüket vesztett fák a zöldellő növényzet mellett évszaktól függetlenül örökké szépek. Lehet tél vagy lehet nyár, a hajók jönnek-mennek a vízen, a természet itt mindig maga a csoda. A magányos farkasok éppúgy jól érezhetik magukat a lagúnák közt, mint a népes társaságok, egyszemélyes kajak vagy sokszemélyes kenu, a víznek egyre megy. Az evezés helyszínére kerékpárral is érkezhetünk, a bringatúrák Győr belvárosából indulnak, ahol, amikor szép az idő, nem ritkán 40-50 résztvevő is készülődik. A vidék egyébként remekül bebiciklizhető. Győrből a Mosoni-Duna mellett halad az út, majd egy idő után a gátról lekanyarodik és biztonságos kerékpárúton követi a folyót. A 30 kilométeres távot kényelmesen, másfél-két óra alatt bárki megteheti. - A Szigetközben a Duna menti településeknél mindenhol tele van látnivalókkal, érdekességekkel, úgyhogy akár egy vezetett túrával, vagy akár önmagában az emberek, akár néhány tagú társasággal is nagyon jól tudja magát itt érezni. Ez a terep itt a Szigetközben sík terep, tehát semmiféle emelkedő és lejtő igazándiból nincs benne. A mi csapatunkban is a túrára jelentkezők között van 11 éves gyermek is, meg 8 éves is, de van 70 éves idős nyugdíjas is. - Egy olyan régióban, ahol ennyi a víz és a vízparti település, gyakran találunk valamilyen helyi halas specialitást. A Mosoni-Duna egyik ága mellett fekszik Hédervár, ahol az ecetes hal újra reneszánszát éli. - Sokféle halból lehet csinálni. Mi busából készítjük, de lehet csinálni márnából, amurból, keszegből. Tehát minél szálkásabb legyen a hal még pontyból is, az is jó, de az a lényeg, hogy szálka legyen a halban. Mivel ugye ecetes, cukros hagymás lében van lerakva, és az ecet teljesen átjárja a szálkát, és ezáltal teljesen megpuhul. Tehát nyugodtan lehet enni, a szálka nem akadály. - A rántott halszeletek egy hetet töltenek fűszeres, ecetes pácban, mígnem teljesen átjárja őket a savanykás íz. Az ecetes hal kizárólag ezen a tájon honos, bekerült a védett egyedi megyei különlegességek közé. Úgy tartják, nem csupán finom, de a másnapos gyomor remek gyógyítója is. A Győr-Moson-Soproni 1100 lelket számláló Hédervár az ecetes hal mellett persze kínál más különlegességet is. A legjobb, ha fogatra pattanunk, és úgy nézünk szét. Félórás kocsikázással a község minden nevezetessége megtekinthető. Az egyik az a szobor, melyet a burgonya első számú ellenségének, a krumplibogárnak emeltek. A bogár fajsúlyos alkotások anyagából, bronzból készült, és méltó helyen éppen a kastéllyal szemben áll. A kastélyban és elődjében a várban számtalan főúr megfordult, volt köztük pártütő és szabadságharcos, báró és gróf, evangélikus és katolikus. A kastély, ahogy az már mifelénk lenni szokott, sok mindent megélt, kibővítették, átépítették, volt, hogy egy ízben földig rombolták, mégis újjászületett. Minden tulajdonos és minden stílus rajta hagyta kézjegyét a középkortól a reneszánszon át egészen a barokkig. A kezdetben fürge folyású Rába Győrhöz érve méltóságteljesen hömpölygő folyóvá szelídül. Tiszteletét teszi az óváros fontosabb épületei előtt, majd utolsó erejéből hattyúdalként kis szigetet alkot, végül beleömlik a Mosoni-Dunába. Itt ér véget a Tóköz másik fontos folyójának a Rábcának az útja is. A rábca a romantikára szomjazók vize, partján megnyugszik az ember, kisimul a lélek. Az úszó növények zöld palástként borítják a víz felszínét, mintha a történelem előtti időkbe érkeztünk volna. A Rábca-parti települések is megmentettek valamit a modern világ előtti állapotból. Rábca-Kapi főutcáján például nem mindennapi lakóépület áll. A régió legrégebbi háza idestova közel 250 éve állja a sarat. Sipos Sándor Tibor véletlenül bukkant a házra, és szinte azonnal beleszeretett. - 1786-ban épült, tehát a II. József kalapos király korában épült a ház. Erről tanúskodik a mestergerendába vésett tévszám. Az evangélikus templom, ami itt van pár házzal arrébb, az száz évvel fiatalabb, mint ez a ház. Volt, hogy beszélték öregek, hogy végigégett a falu, ez a ház valamiért megmaradt. - Az elmúlt esztendők alaposan megtépázták az épületet, de Tibort ez nem tántorította el. Pénzt és fáradságot nem kímélve legtöbbször két kezével kezdte rendbe hozni a nagy múltú, sokat látott falusi otthont. Az új tulajdonos bontott, festett, épített, sőt még a vályogvetést is kitanulta, hogy a helyreállítás tökéletes legyen. Az évek során sikerült visszaállítani az eredeti állapotot, azt, ahogyan annak idején sárból, nádból létrehozták. Ez egy tipikus rábca-kapi hosszú ház, méretéből látszik, 36 méter hosszú a gerincnek a hossza, és a lakóhelyiségekkel egy tető alatt vannak az istállóépületek és az egyéb gazdasági részek, ezért hosszú a ház. Gyakorlatilag ezt a házat el akarták vinni az 1970-es évek környékén a szentendrei Skanzenba, hogy felépítik ott, mint tájházat. - A belső, régi, egyszerű paraszti mindennapokat elevenít fel. Sallangmentesség és praktikusság jellemzi a berendezést, szekrények helyett ládákat látunk, villany helyett petróleumlámpa lóg a plafonon. Igazi unikumnak számít a régi formájában újjászületett konyha, ahol vesszőfonással készített, sárral tapasztott kémény vezeti a füstöt a szabadba. A tóköz a kistelepülések tájegysége, ami viszont korántsem jelenti azt, hogy ne bukkanhatnánk itt is igazi különlegességekre. A Rábcától alig néhány kilométerre az Árpád-kori térképeken két pöttöm falu helyezkedett el, Markota és Bödöge, vagy egyes leiratok szerint Bedege. A két helyiség 1610-es egyesítése után megszületett Markotabödöge. - Nagyon szívesen jönnek a turisták ide a Keszeg-ér parti kenukikötőbe, nyugalom, csendesség, madárcsicsergés, a vízpart és nem utolsó sorban a kenuzás lehetőségei, ide vonzza a turistákat és a látogatókat. - A falu 500 lelket számlál, mégis kis falusi templom helyett gyönyörű, tágas, barokk csoda jön velünk szembe a főutcán. Kívülről szerény épületet látunk, semmi sem árulkodik róla, hogy milyen szépség vár minket belül. Az oltárt festett, aranyozott szobrok kompozíciója díszíti, festettek a falak, mívesen munkált a szószék. - Most éppen a terményáldásra készülünk, amikor is a plébános úr megszenteli a helyben termesztett gyümölcsöket és zöldségeket. A hívők, akik ide járnak a szentmisére, mindenki hoz valamit, és akkor egy szép nagy kosárba beletesszük, amit a Balázs atya megáld és kérjük a Jóisten áldás bőséges áldását a következő évre. - A kis falu nagy temploma egy máig élő közösség számára jelenti az otthont, meghatározó helyszíne a vasárnapoknak, a mindenkori ünnepeknek. Nem csak Markotabödögén, de a Tóköz más falvaiban is jelen van a múlt, a hagyományok tisztelete. Ha el akarunk távolodni a sűrűbb városokból, vagy csak tartanánk egy rövid szünetet a rohanó mindennapok között a Tóköz tökéletes választás lehet, és nem csupán a vizek szerelmeseinek.

Szeszélyes folyók, óriási kiterjedésű mocsarak és lápok világa jellemezte azt a területet, amit ma a Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna fog közre. Ősi vidék volt a tóköz, a kezdetek óta magyarok és besenyők lakták. Itt húzódott az úgynevezett gyepű, vagyis a határvidék. Különös tájra érkezik a látogató, ha belép ebbe a világba. Ugyan sok száz év eltelt azóta, a Tóköz mégis sokat megőrzött archaikus jellegéből.