Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A balatoni tanúhegyekről kezdetektől fogva legendák, festmények, irodalmi alkotások születtek, izgalmas formáikkal, hangulatukkal nem csak a művészeket ihlették meg, de a borászokat is hosszú idők óta. A Balaton-felvidék agg hegyeinek története összeforrt a peremükön pihenő bazaltorgonákkal és a nagytestű fehérborokkal. - Nyilván a fehérbornak van igazán tradíciója is itt. Elvileg levéltári adatokban egyébként az szerepel, hogy valamilyen szinten elenyésző szinten voltak azért kékszőlők is, de nem volt jellemző, és inkább ez a. talán a készítési módjuk az eltarthatóságuk miatt lehetett egy kicsit használatban a vörösbor maga. A kéknyelű egészen magas szinten képes a többi szőlőfajtához képest káliumot felvenni és megtartani, és ez a kálium itt borzasztó módon adott. Tehát ez az egymásra találás, ami a talajadottságokat illeti, a klimatikus viszonyok pedig megint csak nagyon-nagyon fontosak a kéknyelű számára, tehát ez egy olyan fajta, ami nagyon háklis, nagyon igényes a talajra és a fekvésre. - Ezért is vallják a badacsonyi borrégió borászai, hogy a kéknyelűnek mindig fent kell teremnie a hegygerincen, minél távolabb a hajdani nádas területektől. Tóth Ádám nem csak kínálja a bort, de mindig és szívesen mesél is róluk, a fajtajegyekről és a környék legendáiról. Badacsonyi borteraszát hat évvel ezelőtt nyitotta meg, igaz a hozzá tartozó épület, amely a környék bazaltépítészeti remekei közül is az egyik legszebb mindig a vendéglátás és a jó borok szolgálatában állt. - Itt volt azért bányászat is egész régóta, amit szerencsére aztán leállítottak, tehát a hegyet nem hordták el úgy, mint szerencsétlen halápot. De igen, egy egész jellemző építőanyag volt azért a bazalt érthető módon. '57-ben épült az épület, és egy Ybl-díjas építész, Callmeyer Ferenc tervezte és az ő tervei alapján készült el. Igazán funkcionalitásában egyébként nem a bazaltot használták építőanyagnak, nagyon hangsúlyos a bazalt, de szándékolt. Tehát, hogy ott az az egyik fal, meg az egyik hátsó, illetve ez a kerítés vagy támfal jellegű bazaltfal, ami ténylegesen bazaltból készült, a többi praktikusabb anyagokból. - Tóth Ádám borterasza kissé rejtőzködőn mégis a kellős közepén van mindennek, ahogy Budavári Dóra aprócska borboltja is a Szent György-hegyen. Vélhetően ez a legkisebb vinotéka a környéken, sőt szerte a világon. Egy falatnyi konyha, ahol jól megférnek egymás mellett a régió nagy fehérjei, és gyakran maguk a borászok is. Szép időben a vinotéka kertje is élettel telik. - Igazából sokat kóstoltunk itt a borászokkal, sokat jártunk össze, nyilván mindig van bor a háznál, nyilván mindig visszük egymáshoz ajándékba, és nagyon sok barát Budapestről kérte, hogy szedjek össze egy kartonnal, vigyek egy válogatást, karácsonyra venne és a többi és a többi. Azon vettem észre magam, hogy tulajdonképpen raktározok tetemes mennyiségű bort, plusz szeretek róla beszélni, plusz nincsen a hegyen olyan hely, ahol tényleg az összes borászat képviselteti magát majdnem az összes, én tényleg igyekszem felkutatni az új kis borászatokat is, és mindenkitől legalább egy vagy két tételt bevenni. Ez igazából 20-25 borászatot jelent, 30-40 tételt, és ez volt a második nyár a borbolttal. - Budavári Dóra nagy gondot fordít a válogatásra, tiszta, jó borokat kínál, akadnak itt friss, fröccsnek való fajták, cuvee-k, még kéknyelűből is pár palack, kisebb és nagyobb borászatok tételei, sőt már saját borából is találhatunk itt néhány üveggel. Bár Győrben született, a szíve csücske mindig is a Balaton volt. - Nagyon nagy szerencsém van azzal, hogy rátaláltam a Szent György-hegyre, egy hihetetlenül vibráló borvidék közepén vagyunk, mégis egy olyan hegyen, amit talán egy jó ideig kevesebben ismertek, nyilván most már egyre többen és többen felfedezik, de míg a Badacsony egy ilyen nyüzsgő, tényleg egy ilyen mindig történik valami fővárosa itt a borvidékünknek, addig a Szent György-hegy abszolút alkalmas elvonulásra, és emiatt életre is tehet hétköznapokat, itt szerintem nagyon-nagyon jó élni. - Budavári Dórára a helyiek jó ideje a Szent György-hegy közösség és kultúrateremtő figurájaként tekintenek, motorja, lelkes rendezvényszervezője a vidéknek. Egyebek mellett a Szent György-hegy hajnalig rendezvényét is ő hívta életre. A Nagy-hegy, vagyis Hegymagas. A középkorból fennmaradt források szerint sokáig így hívták a Szent György-hegyet, az elnevezést ma már az itteni település őrzi tovább. A Badacsonyhoz hasonlóan a Szent György-hegy alapkőzete a bazalt és a Pannon-tenger üledékéből származik, és legalább 3-4 millió évvel ezelőtti vulkánkitörések révén szilárdult meg. Itt kezdett 23 évvel ezelőtt szőlőtermesztésbe a szigligeti Szászi Endre és tapolcai kötődésű felesége. Kettejük metszéspontja lett a Sárkányölő Szent Györgyről elnevezett hegy, na és az itteni dűlők. - Volt egy kis négytized hektáros szőlő, szőlősor végére a mögötte lévő tájat megláttuk, azt mondtuk, hogy megérkeztünk. Szigliget nem, de egész Szigliget előttünk lesz, és így szép lassan a négy tized hektárból nyolc hektár lett az évek folyamán. És '99 óta hegylakók vagyunk, feleségemmel, a gyerekek is így nőttek fel, mindenki mondta, hogy hát hegyen laktok, borzasztó, hát mondom, nem borzasztó, lehet a legjobb dolog, mert én szőlővel kelek és borral fekszem. Én napközben nem tudok bort kóstolni, inni, de este az egy pohár bort megeszok. - A Szászi birtok egyike az ország első minősített bioszőlő birtokainak. A család számára a kezdetektől alapvetésnek számított a vegyszermentes, környezettudatos gazdálkodás, noha akkor még ez a szemléletmód párját ritkította a környéken, pedig nem is annyira új keletű, elég csak a nagyszüleink idejére visszagondolni. - Nagyapáink, akik itt éltek már több generáción keresztül. Mindenki bio művelő volt, mert rézgálic, kapa, rafija, metszőolló volt a kezükben, és ezzel ők egy bioszőlőt állítottak elő, csak neki nem így hívta, hanem úgy hívta, hogy a bor, amit megittak, megettek és boldogan éltek vele, és ezért jött nekünk a bioművelés, hogyha benne lakunk a szőlőben, ne permetezzük már agyon a vendégeinknek, amit átadunk majd bort, mindenféle felszívódó egyéb olyan növényvédő szerekkel, ami a konvencionális szőlőhasználatban lehet, a bioban nem lehet. - A szászi birtokon néhány éve étterem is működik. A jó és fenntartható borok mellé főként környékbeli termelők alapanyagaiból készített ételeket kínálnak a család, mert már az ifjabbik Endre is a családi birtokért dolgozik, mestere az olaszrizlingnek. Három generáció óta foglalkoznak borkészítéssel, kacérkodnak a furminttal, palackozzák a rózsakőt, a kéknyelűt, vinotékájukban a fehér fajták mellett rozé és vörös tételek is fellelhetők. Az aszályos időszakok ellenére nem csalódott sem az ifjabbik, sem az idősebbik Szászi Endre. Nála meglepően jónak ígérkezik az idei 2022-es évjárat. A szüret a szőlő és a borászok ünnepe. Ilyenkor kezd beérni az elmúlt egy év megfeszített munkája. Török Csabánál kétszer két hektáron zajlott a kézi szüret. - A saját szőlőimben kiválóan tartom az évjáratot, és nem azért, mert most pénzért szeretném előre majd a termést. Azt tudom viszont, hogy ahol talán még többet szenvedtek az eső hiányától, ahol talán más kicsit a szőlészeti munka, ott nagyon szomorú paraméterek is elhangzanak. Szerintem vegyes felvágott lesz ez az év. Borászról borászra nagyon különböző minőséggel, az egészen kiválótól egészen silányig. - Ha az aranyló fehérborok után mégis inkább vöröset kóstolnánk, Török Csaba pincéje felé is vehetjük az irányt. Csaba bár közgazdászként végzett, és kezdetben csak lovagolni jött a környékre, egy toszkán fajtával, a San Giovesével megkezdte hegymagasi pályafutását. - Egyszerűen csak szerettem volna vidéken egy házat, ahol megszállhatok két lovaglás között. Csak rajta volt a területen a szőlő, és akkor elkezdtünk maguknak bort csinálni. Ugye itt olaszrizling volt a ház alatt, én meg korábbi tapasztalataimból, meg külföldi utakból megszerettem más szőlőfajtákat, mint amit itt a környéken termesztettek, és én magamnak akartam mást készíteni. Sok vita van arról, hogy itt milyen volt valójában a történelmi múlt. A filoxéravész előtt egyik állítás szerint jellemzően és majdnem teljes egészében vörösborok voltak. - Csaba nem akart borpolitizálni, egyszerűen csak érdekelte, mit sikerül kihoznia egy olyan fajtából, ami már jó ideje nem volt elérhető és népszerű a vidéke. A mediterrán ízekért és aromákért nem csak a borok kapcsán rajong, már olívaolajkészítéssel is kísérletezik, és a jelek szerint nemcsak a szőlői, olajfái is jól érzik magukat a káprázatos panorámájú Szent György-hegyi birtokon. Madártávlatból is jól láthatóak, korukat pedig évszázadokban mérik. A Szent György-hegy szimbólumai, a két szomszéd, a présház és a lengyel kápolna története is egyszerre indult 1780 körül. - Mind a kettőt a Lengyel család építette, és tulajdonképpen ez egy birtokközpont volt annak idején. A környéken alattunk is végig a szőlődűlők ehhez az épülethez tartoztak. Volt itt egy pálinkafőzde is az épületen belül, illetve a birtokigazgató lakott ebben az épületben, és innen irányította a munkálatokat, és utána vette meg a Tarányi család egyik tagja konkrétan a Vas megyei püspök és a Tarányi név így szállt át tulajdonképpen erre az épületre, de a családi címer, illetve az összes többi dolog a Lengyel családhoz kötődik egyértelműen az épületen. - A Tarányi présház látta az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot, átvészelt két világháborút, majd jó időre mély álomba szenderült. Már-már csodával határos, hogy régi pompájában tündökölhet az étterem, hiszen három tűzvész is sújtotta, és megannyi vihar. Két és fél évvel ezelőtt azonban újjászületett. Eredetileg az épület nem sárga volt, hanem úgynevezett fehérhöbörcsös vakolat takarta kívülről. A fedése az először fazsindely volt és utána nádfedés. Mind a kettő leégett és 2015 októberében a tetőszerkezet szintén lángra kapott, de azt is sikerült megállítani. Azzal együtt, hogy az oltási munkálatok, a befolyó víz, ezt követő fagyok nagyon sokat ártottak neki. Ez mind akkor derült ki egyébként, amikor nekiálltunk szétszedni tulajdonképpen a károsodott részeket, bezuhantak a kémények, a boltozatos részek leomlottak, tehát nagyon az utolsó pillanat volt valóban, amikor sikerült megmenteni az épületnek az egész struktúráját. - Ahogy őszbe fordul az idő, a kizárólag helyi, Szent György-hegyi borászok tételeit felsoroló borlap nem változik, az ételek azonban igen. Az évszaknak megfelelően mindig a szezonális alapanyagok és ízek dominálnak. A szezonalitás és a fenntarthatóság alapvetés Boldizsár Vivien és Tamás számára is. Egy évvel ezelőtt éppen a Lengyel kápolnában mondtak igent egymásnak, így tanúik a tanúhegyek voltak, főként a Szent György-hegy. Bár sokáig külföldön dolgoztak, visszatértek, hogy ott kezdjék meg közös életüket, ahol Tamás felnőtt. - Itt. - Én a szomszéd faluban éltem, laktam, Raposkán. Ez a birtok, ez a nagypapámé volt, majd megörökölték a szüleim, és most mi vettük át rajta. Mi gazdálkodunk, mivel vendéglátósok vagyunk, kitaláltuk, hogy esetleg megpróbálnánk itt egy ilyen kis borteraszt üzemeltetni. Hát a szívem csücske, mondhatni. Tényleg, a múltkor nézegettünk képeket. Ilyen kis pici voltam kétszer akkora puttony, mint én, és már akkor itt voltam, úgyhogy tényleg itt nőttem fel. - A Boldizsár házaspár saját bora mellett saját termesztésű vegyszermentes zöldségből készíti a borterasz ételeit is. - Saját zöldségeinkkel dolgozunk, saját húsokkal, van, amit meg kell vennünk, de mindig arra törekszünk, hogy ami éppen most beérett, akkor azt használjuk föl. Ez is szerintem egy fontos dolog a környezetvédelemben, nem mindenhonnan beszerezni a teszem én föl, narancsot, citromot, tehát mi nem használunk ilyeneket se az üdítőbe, mentát teszünk bele, mert például ez megterem nálunk. Verjus-t készítünk a szőlőből, az egy úgynevezett savanyítószer, a citromot lehet vele pótolni. Szinte azonos az íze, kicsit talán még kesernyésebb. - A szőlőért és a borokért főként Tamás, a falatokért Vivien felel, a nyugodt pillanatokért meg Dió, a kutya. A pár jó ideje komposztál, gyűjti az esővizet is, figyel a környezetvédelemre, és nagyon szeretnek játszani. - Elsősorban páros játékaink vannak, amik ketten is nagyon élvezhetőek, társasjátékok, akár, és hát igazából, hogy ne porosodjanak nyáron a polcon, ezért ajánlottuk a vendégeknek is és tettük be a borlapba, a kis füzetbe, hogy kipróbálhassák ezeket, és ők is jól érezhessék magukat, úgy, mint mi szoktuk itt magunkat a teraszon. - Legyen szó lengőtekéről, dartsról vagy babzsákdobálásról épp minden játékra hív, mindez valószínűtlenül festői környezetben a Szent György-hegy déli idilli lankáin. Badacsonyban, Szalma Lili és Hájos Bálint a település hajdani badacsonyi postaépületében talált helyet desszertműhelyének, miközben a régi falak között új dolgokat teremtenek, a hagyományt is ápolják, ennek pedig az épített örökség védelme is fontos része. A műhely átalakításakor például külön figyeltek arra, hogy a régi posta karakterjegyeit is megőrizzék, na és Horváth Sándor 1967-ben készült Hermész című művét. - Ez pirogránit és Hermész ábrázolja, amit nagyon kevesen fedeznek fel, de hogyha egy picit távolabb megyünk a faltól, és mondjuk így a 3-4 méteres távolságról nézzük, akkor kirajzolódnak a jegyei, és ugye ennek az a. Vagy gondolom én azért volt ez a választása, merthogy Hermész az Istennek hírnöke. - A cukrászműhely neve a kelta időkre utal, arra a réges-régi korra, amikor még ők lakták a vidéket, a vaskori nép hagyományai, a természetközeliség, a szőlőtermesztés és a művészetek szeretete Liliék számára is meghatározó, logójukban a metszőolló, a szőlő, a hegy és kelta motívumok is megjelennek. Az arculattervezéssel foglalkozó Lili és a gazdasági végzettségű Bálint Százhalombattáról költözött Badacsonyba két és fél évvel ezelőtt a Covid idején. Nemcsak korábbi városukat, hanem az előző hivatásukat is maguk mögött hagyták egy édesebb balatoni élet reményében. Az idő most épp őket igazolja. - Jelentkeztem egy képzésre, az egy egyéves gyorstalpaló képzés volt, és akkor utána egy évet dolgoztam még egy másik cukrászdában Budapesten, és akkor jött az ötlet, hogy egy saját helyet nyithatunk itt Badacsonyban, és akkor nagyon fellelkesültünk, hogy tényleg szabad utat kapunk abban, hogy mit szeretnénk eladni, meg gyártani, a lehető legmagasabb minőségre törekedni, és így adott volt az egész, hogy ezt szeretnénk így csinálni. - A hely mára közösségi tér is lett, ugyanakkor egy nyugodt béke szigete is, ahová jól esik betérni évszaktól függetlenül. - Azért ez egy más világ, itt máshogy kellett berendezkedni, más picit az életritmus, már nem a belvárosi tömeget kell megszokni, hanem azt, hogy van egy szezonod júniustól augusztus végéig, amikor nagyon-nagyon sok ember jön, viszont az lecseng, és valamit szeptembertől is ugyanúgy alkotni kell. Volt benne kihívás, jó sok, de most már így két év távlatából azt gondolom, hogy egész jól megugrottuk. - Ketten együtt könnyebb - ezt vallhatja Kazáry Ákos és Szemenyei Ádám is, akiket Celldömölkről egészen a Szent György-hegyig sodort az élet. Két éve élnek itt, szintén a járvány idején érkeztek, és nagyjából ugyanennyi ideje dolgoznak a Szászi birtok éttermében. - Munkát kerestem, és egyszer a Balaton felé jöttünk haza Budapestről, amikor megláttam ezt a környéket, és mondtam, hogy én itt szeretnék dolgozni, és nem tudom, hogy milyen okból, de egy hónap múlva itt kötöttem ki, szóval mondhatjuk, hogy így kellett lennie. - Gyerekkori barátok és régóta zenésztársak is. A kezdetben zúzósabb gitárt és pörgősebb dobot mostanra akusztikusabb hangzásra cserélték, a kettősük azonban nem változott. A Szent György-hegy nyugodt, mégis élénk lüktetése mintha egy ritmusra járna a zenéjükkel. - Felmászhatnánk hegytetőre. Mielőtt még valami lesz belőle. - Sokáig főként feldolgozásokat játszottak, egy ideje azonban már saját dalaik is vannak. Ákos írja a szövegeket és a gitár témát, a múzsa pedig sokszor épp a környezet maga a táj, a természet. - Mielőtt elkezdtünk itt élni vagy dolgozni, azelőtt kezdtem el írni kb. egy évvel, de akkor teljesedett ki egyébként, amikor már itt laktunk, és akkor az egy ilyen magától értetődő volt, hogy Szent György-hegy, ez így eléggé nagy befolyással volt erre a dalra, meg nemcsak a Szent György-hegy, hanem a többi, hegy is körülöttünk. - Itt vagyok általában a holtszezonban is azóta, kicsit ilyen kis elvonulósan, kibérelve egy présházat télen. Úgy érzem, hogy itt találtam otthonra. - Ebben a felállásban hatodik éve játszanak együtt. A környék nagy, boros eseményein, tábortüzes csillagfényes estéin, hajnalig tartó borkóstolókon és szüreteken is találkozhatunk velük.

A balatoni tanúhegyekről kezdetektől fogva legendák, festmények, irodalmi alkotások születtek, izgalmas formáikkal, hangulatukkal nem csak a művészeket ihlették meg, de a borászokat is hosszú idők óta. A Balaton-felvidék agg hegyeinek története összeforrt a peremükön pihenő bazaltorgonákkal és a nagytestű fehérborokkal.