Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A filoxéra utáni idők jelentősen átírták a balatoni régió szőlőfajtáit, korábban a Balaton északi és déli partja között nem volt akkora különbség, ám az utóbbi évtizedekben az északi part vulkanikus talajon termett fehérborai talán ismertebbek és népszerűbbek lettek, mint a másik oldal nedűi, pedig a tó déli partján is találunk kincseket. Nincs is két egyforma belőlük, hiszen változatos a dűlők fekvése, a talaj, mely körbeveszi a tavat, az italban később megjelenő ásványos ízekért felelős kőzetek. - Augusztus végén elkezdték leszedni a korai érésű fehérbor szőlőket, aztán szeptember közepe környékén elkezdik leszedni a vörösbor szőlő, amiből a rozé készül, aztán természetesen marad a szőlőtőkén egy pár fürt, ami hogyha az időjárást is engedi, akkor azt később szedik le, és abból készülnek az úgymond nagy vörösborok. - Nem csak az italok, de a táj is lenyűgöző, ahol a borok teremnek. A balatonlellei dombokról páratlan kilátás nyílik az északi partra, ahol szinte az összes fontos kiemelkedés megfigyelhető, a nagyobbak, mint a Badacsony, vagy éppen az Ábrahám-hegy könnyebben kivehetők, de felismerhetjük az olyan kicsiket is, mint a Kamon-kő és a Királyné szoknyája. Tökéletes pont ez a helyi ízek kipróbálására, a Lellei-kishegyen erre több lehetőség is akad, például ebben a nagy múltú présházban. - A Majthényi Présházat Majthényi gróf építtette a mellettünk lévő kápolnával együtt az 1700-as években a kápolnát Szent Donátnak, a szőlősgazdák védőszentjének ajánlották föl. Minden évben augusztus 7-én, Donát napkor van mise, és a helyi lakosok jönnek el meghallgatni az istentiszteletet. A Balaton nagy részét be lehet látni innen a teraszról, és minden napszakban, minden évszakban más és más, úgyhogy megunhatatlan. - A szüret az egész éves kemény munka betetőzése, rítus és ünnep egyszerre. Nem véletlen, hogy régen a gyümölcsszedésnek éppen a jeles szentek napján fogtak neki. Ilyenkor a legkülönfélébb babonaságok is megengedettek voltak, hogy az ártó szellemeket jó távolra űzzék, és a dűlők biztonságban legyenek. A szüret napjainak kitűzése a szőlősgazdától mindig is nagy körültekintést követelt. - A '22-es szüret körülbelül két héttel korábban indult, mint a megszokott. A borásznak, hogyha év közben nem is sokat látják a borászt a szőlőben, azért ilyenkor ott van a helye. És hétről hétre, napról napra menni kell nézni a szőlőt, nem elég az analitika, tehát én meggyőződésem, hogy a fontos és egy iránymutató, de kóstolni kell, szemrevételezni, mennyit bír még a szőlő, mennyire vékonyodik a héja, milyen ízek vannak benne. - Bujdosó Ferenc birtokain modern gépek vették át a kétkezi munka szerepét. A szüretelő masina hosszú lábai közé veszi a szőlősorokat, jól megrázza őket, a lehulló szemeket pedig begyűjti. A friss gyümölcsöt sietve a borászatba szállítják, ahol indul a munka, és már csurog is a csodálatos fehér nedű az acél présekből. A Balaton környékén évszázadokig fehér szőlőből készítették a borokat, csak a középkor vége felé jelent meg a piros szőlő. A dél-balatoni borvidék kétharmad részén a mai napig fehér szőlőt találunk, Irsai Olivért, vagy éppen Királylánykát, de a legfontosabb az olaszrizling. A rizling olyan a magyar borok között, mint a közhely az emberi gondolkodásban, összeköti az emberi dolgok mélyebb értelmét - írta róla Márai Sándor. - A déli part elsősorban lösz és egy ilyen agyagos löszös altalajjal rendelkezik, ezáltal jó víztartó képességű, ezáltal az idei aszály sújtotta évben is fantasztikus gyümölcsös érett szőlőket tudunk szüretelni. Korai szőlőfajtákkal, Irsai Olivérrel, Csabagyöngyével is rendelkezünk itt a déli parton, úgyhogy tulajdonképpen augusztus elsejével itt már a szüret megindult. Igazából az Irsai Olivérünk az készen van, tehát az már olyan állapotban van, hogy rövidesen palackozzuk. - A Balaton közelsége, az uralkodó szélirány, az óriási vízfelület, ami éltető párával telíti a levegőt, a borokat egyedivé és különlegesen gyümölcsössé varázsolja. Idén először apa és fia együtt készítik a borokat, azt jósolják, hogy lesz egy-két kellemes meglepetés a palackokban. A bor nem csak ital, de történelem, hagyomány és filozófia egyszerre. Nem véletlenül írt róla könyvet Hamvas Béla sem A bor filozófiája címmel. A változatos balatoni borokat éppen ez fogja össze és egyesíti, no meg az sem hátrány, ha karakteres borász áll mögöttük. Nem ritkán többedik generációs, mint például ifjabb Figula Mihály, aki nem csupán a borász körökben nagy névnek számító édesapja, Figula Mihály örökségét viszi tovább. - Édesanyám családja foglalkozott mindig szőlőtermeléssel, borkészítéssel. Sajnos államosították a területeket, elvették a szőlőket, és a szüleim úgy döntöttek a rendszerváltás pillanatában, hogyha egyszer lehet, akkor nekünk lesz saját borászatunk. 1992-ben gyakorlatilag megalapították ezt a kis családi borászatot, és itt ez a birtokközpont, amit ma látni lehet, ez gyakorlatilag részben a régi területeknek a visszavásárlásából származik. - A réges-régi pincék ma újra ragyognak a balatonfüredi Meleg-hegyen, és hajdani fényében áll az egykori híres Tölgyfa csárda is. Négy borvidék borászai keresik itt a fogyasztók kegyeit, Balatonfüred, Csopak, Badacsony, Balatonmellék, Somló. A minőségi borokat ma már dűlőnként egymástól elválasztott szőlőből készítik, de előfordul, hogy parcellánként palackozzák. - A paraszti időkben nagyon-nagyon forró területekre, ami túlságosan kitett volt a melegnek, soha nem ültettek fehér szőlőt, hiszen a fehér szőlőnek ott elfogy a savtartalma, nem lesz igazán szép, de mivel a kékszőlőnek egy kicsit nagyobb hőösszegre van szüksége, ezért ezek a területek kiválóan alkalmasak kékszőlő termesztésre, úgyhogy komoly vörösborok is készülnek a borvidéken. - Figuláék 30 hektáron gazdálkodnak és elsősorban fehérborok készítésével foglalkoznak, 80 százalékban fehér, 20 százalékban kék szőlőt termesztenek. Nem véletlen, hiszen ezen a vidéken az észak-balatoni régió egészére jellemzően a fehérborok dominálnak. Még akkor is, ha egyre inkább igaz, hogy több borász próbálkozik a vörössel is, ahogy ifjabb Figula Mihály is. Támaszkodik a hagyományokra, továbbviszi őket, miközben új utakon is jár. Most éppen rozéval kísérletezik. Szembemenve a szokásokkal, rózsaszín borait nem tartályban érleli, hanem hordóba tölti, ami ma innováció, holnap tradícióvá lesz. Igaz ez a bor sokszínű és rejtelmes világára is. A Füredhez közeli Csopaki-dombokon is családi hagyományt őriznek, a gondosan művelt szőlősorok között lenyűgöző panoráma tárul elénk. A mondás szerint az a jó a szőlőnek, ha kétszer süti meg a nap, először felülről az égből, másodszor pedig alulról, ahogy a Balaton visszaveri az éltető sugarakat. - Nagy szerencsénk van a Balatonnál, ha eltekintünk, elnézünk innen a szőlőhegyről, akkor egy nagy vulkánt látunk itt Tihanyt, gyönyörűen művelt szőlőket Füred és Csopak között. És ez egy olyan segítség, egy olyan plusz, ami nagyon fontos arra, hogy a boraink egy életérzést, egy borvidéket tudjanak közvetíteni. - A vidék jó energiái és egy pohár finom bor az asztalon. Egyetlen pillanatban benne lehet a balatoni borrégió esszenciája. Persze ehhez igazán finom és minőségi borra van szükség. Ebben a csopaki Borkúriában is jól tudják, hogy a balatoni talajból indul az egész történet, a kóstolóknak is helyet adó teraszon ezért állították ki az áldott talajfajtákat. Sok-sok munkával és odafigyeléssel dolgozik a borász, de hogy a végeredmény tökéletes legyen, kell valami plusz is, talán ezért áll őrt a kúria tetején kis fülkében Arezzói Szent Donát, számos borvidék védőszentje, aki megvédi a természeti csapásoktól a tájat, a szőlőt. - Nagyon fontos volt számunkra a kezdetektől, hogy egy hagyománytisztelő építészeti stílus jelenjen meg, épp ezért maga az épület, a borköri épület is egy klasszikus Balaton-felvidéki épület, nemrégi épület, 2002-ben épült, de mind az anyaghasználat, mind a technológia, így felépült az épület, olyan benyomást kelt, mintha már legalább 200 éve itt állna. - Hasonló szellemiségben készült el az a különleges pince, ahol a borok pihennek. Még bontott téglából rakta a mester középkori technikával. Itt hiába keresnénk betont vagy vastartó szerkezeteket. A borászat különlegességei ezek a porózus kőedények, amelyekben a bor is fellélegezhet. A balatoni borrégió 9 ezer hektáros területét hat borvidék alkotja. A badacsonyi, a balatonboglári, a Balaton-felvidéki, a Balatonfüred-Csopaki, a nagysomlói és a zalai. Az olaszrizling a régió jellegzetes fajtája, de van itt például hárslevelű és igazi kuriózumnak számító juhfark is. A tó közelsége, a domborzat, az éghajlat kifejezetten tenyerén hordja az itt lakó szőlőtőkéket. A Balatont körülvevő földeken nem csak a szőlő érzi jól magát, ezt fedezték fel a Tamás család tagjai, akik évek óta kísérleteznek különféle finomságokkal Csopakon. - Csopaknak különleges adottságai vannak. A klíma mellett a talaj is nagyon jó, kiváló borokat lehet ezen a talajon készíteni. Itt igazság szerint a szőlő, a levendula és a mandula, ami jól érzi magát. Másodszorra is beérett az idén a levendulavirág, és ilyenkor szoktunk még újra június után levendulaszörpöt, levendulazselét készíteni, amit nagyon jól passzolnak sajtokhoz, de akár grill zöldségekhez, egy májpástétomhoz is tudjuk ajánlani. - Minden munkafázist saját kezűleg végeznek, amíg a rózsaszínű kocsonyás anyag ki nem köt a kis üvegekben. A kert tele van különféle gyógy és fűszernövényekkel, melyek ízletes és egészséges italokká alakulnak az értő kezek között. Alkoholmentesek, ezért alternatívát jelenthetnek azoknak is, akik éppen nem borozhatnak. A lekvárok és a különféle kísérleti mustárok pedig az új utakat felfedezőknek lehetnek izgalmasak. Itt semmi nem megy kárba. A kipréselt szőlő héja és magja például müzli feltétként születik újjá. A pazar panorámával megáldott birtok nem csak eltartja a családot, de ideális lakhely egy gyerekes családnak. - A gyerekek nagyon jól érzik itt magukat, a kislányunk igazi kis zöld emberke lett itt. Már reggel 6-kor kiabál ki az ablakon, hogy apa, én is jövök szüretelni, apa, én is jövök szüretelni, úgyhogy minden perc, amit kint tölt, számára is egy óriási tapasztalat. Ez egy igazi kis paradicsom a számukra. - Az ősz, majd a tél megváltoztatja a balatoni tájak arcát. Eltűnnek a szőlőből a szüretelők, a munka azonban nem áll meg, a föld alatt a pincék hűvösében folytatódik, ahol szép komótosan készül a bor. Némelyikük nemsokára a boltok polcain várja gazdáját, mások viszont még időznek egy kicsit a hordókban, mielőtt új borként megmutatják magukat a világnak. A régi présházak látványa elválaszthatatlan a borvidék hangulatától, ám időről-időre felbukkannak új pincék, hiszen az élet nem áll meg a Balaton partján sem. Az Isten itt felejtett kalapjának is nevezett Somló-hegy lábánál álló birtokot ízig-vérig modern épületek népesítik be. Az épületek alakja feleleveníti a klasszikus présházak formáját, szürke tónusuk pedig a bazalt színére utal. - Nem akartunk szőlőterületekről helyet elvenni, hogy felvisszük a bazaltot a hegyre, másrészt maga az alapkőzet sem alkalmas arra, hogy kvázi vájt pincék legyenek, ezért a hegy lábához jól megközelíthető helyre tettük, próbáltuk tájba illeszteni, tehát látszik, hogy maga a formája az épületnek egy hegyre próbál utalni, fűvel fedtük be az épületet. Eleve ez a klímaszabályozás szempontjából, illetve a zöldterület növekedése szempontjából nagyon fontos volt. - A földalatti pincék hűvösében finom italok várakoznak a tölgyfahordókban. A somlói vulkanikus talajon fejlődött szőlőből készült borok lassan nyerik el karakterüket, de ha egyszer elkészülnek, sokáig megőrzik belső értékeiket. A borászat évekig követte a balatoni hagyományokat, 11 évvel ezelőtt azonban új fejezet kezdődött az életében, elindult a pezsgőkészítés. - 2008-ban született meg az ötlet, hogy a boron kívül pezsgőkészítéssel is foglalkoznánk. Elkezdtünk ezen dolgozni, elkezdtünk ezzel foglalkozni. 2009-től tudatosabban bevontunk egy francia champagne-i kis borászatot ebbe a pezsgőkészítés folyamatába, és az első szüretünk az 2011-ben volt. Az évek során a fogyasztási trendek által alakultak eleve a pezsgő, mint olyan, sokkal nagyobb kedveltségnek örvend. - A pezsgő, prémium ital meg kell adni a fogyasztás módját, és az sem mindegy, hogy mikor kerül az asztalra. Aki pezsgőben utazik, az valószínűleg valamelyest otthon van a gasztronómia világában is. A birtok éttermében különleges fogások társaságában kortyolhatják az ínyencek az új évjáratot. A Aratott. Kék vagy sárgászöld szemek a fürtön, ártatlan gyümölcs a tőkén. Amikor az ember látja az egymás mellett fegyelmezetten álló sorokat, elsőre talán nem is gondol bele, hogy ez a gyönyörűség mennyi elfoglaltságot ad a gazdájának. - Szolgalelket kíván a szőlő, és ez attól jár, hogy január 1-től december 31-ig mindig munkát ad a szőlőművesnek a szőlőterület, függetlenül attól, hogy kicsit télen elkezdünk, a betakarítás után elkezdünk már talajművelést végezni, de elkezdődnek a metszések, aztán jön a lekötözés, majd a zöld munkák jönnek be, aztán a permetezések, a tápanyag visszapótlások a levélen keresztül. Szóval folyamatosan aztán jön a szüret, ami a legnagyobb ünnep, minden nap felkelünk és el kell gondolkodni, hogy amit tegnap terveztünk, az megvalósítható-e aznap, hiszen mivel mi az ég alatt dolgozunk, ezért hiába is azt gondoljuk, ahogy a következő nap megadja a maga tervezését, a környezet beleszól. - A Balatontól 20 kilométerre magányos hegycsúcson büszke erőd áll. A tornyok és az erős falak messziről hirdetik, hogy Sümeg bizony évszázadok óta fontos település, még IV. Béla tatárjárást követő felhívása után született, és egy időben ő volt a régió legmeghatározóbb vára. A korabeli mesterek jó munkát végeztek, hiszen a vár még mindig áll. De nem csak az erőd repít minket vissza a messzeségbe, hanem az alatta elterülő meredek szőlődűlők is. Itt a mai napig kézzel művelik a gyümölcsöst a legősibb módon, a növényeket egyesével karózzák, és a Hold változásához igazítják. - Most a szüretben vagyunk benne, és pont, amikor a nyilasban és a kosban van a hold, ez tökéletes termésnapok és gyümölcsnapok, tehát ez tökéletes a gyümölcsnek a leszüretelésére, de hogy még konkrétabb példát mondjak, van a Holdnak felszálló és leszálló ága. És a borok fejtését, a palackozását is mind ezekhez az időpontokhoz igazítjuk. - A biodinamikus gazdálkodás egyet jelent a természet körforgásához való visszatéréssel, a kemikáliák elhagyásával. A gazda a vegyszeres permetezés helyett a szőlő természetes ellenálló képességére, immunrendszerére épít. Ősi tudás elevenedik fel a borász pincéjében, melynek legrégebbi része 800 éves. Feltehetőleg még a templomos lovagok építhették az alacsony járatot, mely az elképzelések szerint egyenesen a várba vezetett. Ezt az ágat maga a borász fedezte fel, nem is olyan régen. A földből sok százéves emlékek kerültek elő, boros flaskák üvegcserepei, metszőolló, sőt még egy óriási puskagolyó is. Elnevezésében a templomosokra emlékezik a pince lovagterme, melynek falai több mint 500 éve állnak rendületlenül. - Középen egy ősi világi jelkép van, amit a kerekasztal körbevesz. Mi ezt kelta keresztnek hívjuk, de valójában egy ősi jelkép, ahogy mondtam, az ég és a föld találkozását szimbolizálja. Tehát a Szent Koronán is ugyanez a kereszt van. Nálunk azt mondjuk, hogy a bor nem más, mint az ember és a természet párbeszéde, és a bor az pedig a szőlőben készül el ég és föld között, a pincében pedig az életet kell megőrizni. - A palackok ebben a misztikus környezetben várják, hogy elnyerjék végső alakjukat és zamatukat. Még egy kis bortörténeti kiállítást is láthatunk itt, ahol rácsodálkozhatunk a régen szőlőben használt szerszámokra, a présre, a permetezőre, a különböző földművelő eszközökre, a dézsára. A pincerendszer a ma is álló, frissen felújított és már látogatható sümegi püspöki palota része. A csodálatos barokk épület azon a kis téren foglal helyet, ahol a templom is. A főpapi lakóhely a XVIII. század közepén épült, mondhatni szinte véletlenül. Az akkor regnáló keménykezű pap hírében álló püspök a várban akarta kialakítani a rezidenciáját, de ez végül nem valósult meg, így kénytelen volt saját palotát építtetni magának. Aki teheti, nézze meg belülről is, hogy képet alkothasson róla, hogyan élt egy dúsgazdag papi méltóság 250 évvel ezelőtt. Ha inkább más típusú kalandokat keresnénk, a szőlősgazda sokat megélt, megjárt terepjárójába is beülhetünk és tehetünk egy különleges dűlőtúrát ezen az egyedi, közvetlen szomszédaihoz képest rejtőzködő borvidéken. A négykerekű, önmagában is történelem, hiszen az ötvenes évek Szovjetuniójában készült. A nyitott kocsiból pazar kilátás nyílik a szőlőkre, a várra, na és Sümegre.

A filoxéra utáni idők jelentősen átírták a balatoni régió szőlőfajtáit, korábban a Balaton északi és déli partja között nem volt akkora különbség, ám az utóbbi évtizedekben az északi part vulkanikus talajon termett fehérborai talán ismertebbek és népszerűbbek lettek, mint a másik oldal nedűi, pedig a tó déli partján is találunk kincseket. Nincs is két egyforma belőlük, hiszen változatos a dűlők fekvése, a talaj, mely körbeveszi a tavat, az italban később megjelenő ásványos ízekért felelős kőzetek.