Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Mintha a Visegrádi-hegység, Dobogókő és a Budai-hegység, de még a szemközti Börzsöny is átbújt volna a Pilisi-medencére borult novemberi ködön. A 2010-es évek közepén a Pilisi Parkerdő kilátót emelt a Pilis-tetőre, egy tájseb, egy geodéziai torony körül építették fel a Boldog Özséb kilátót, amely nevében a hegy történelmi múltjára utal. Az 1200-as években élt Boldog Özséb a Pilis barlangjaiban alapította meg a Magyar Pálos Rendet, a róla elnevezett kilátó a Pilis koronája, 756 méteres pontjáról a környék összes csúcsa látható, és még a Duna is megmutatja magát. - A Pilis-tető történetéhez hozzátartozik az is, hogy egykor itt a Pilis-tetőn egy rakétabázis működött, innen védték Budapestnek a légterét, méghozzá a rakétákkal. A 90-es években azonban ez a helyszín felhagyásra került, és a Pilisi Parkerdő megkapta kezelésbe ezt a helyszínt, így megkezdődhetett ennek a helynek, ennek a katonai múlttal rendelkező helynek a helyreállítása, a természetbe való visszahelyezése. - A hegy a középkorban a királyok kedvelt vadászparadicsoma volt, később pezsgett itt a sportélet is, jó ideje pedig az egyik legnépszerűbb turistacélpontunk. Erdeit változatos korú és fajtájú fák alkotják, így a fiatal csemetéktől kezdve a hajlott korú matuzsálemekig megannyi egyeddel találkozhatunk. - A Pilis-tetőre, ahogy haladunk felfelé a zöld háromszög jelzésű turistaúton, úgy látjuk, hogy nagyon nagy bükkfák között haladunk el. A Pilis-tető egy speciális kezelés alá tartozik erdészeti szempontból, hiszen itt örök erdők találhatóak, melynek a kezelése úgy történik, hogy egy ütemben sosem történik nagy méretű területekről a fáknak az eltávolítása, magyarul tarvágása. Ezeket az állományokat szálanként, illetve kisebb csoportokban kezeli a Pilisi Parkerdő. - A Pilis neve hazánk egy földrajzi kistáját és röghegységét is jelenti egyszerre. A völgyek, a hegylábak zugaiban megbúvó takaros települések látnivalói is szép számmal vonzzák ide az érdeklődőket. Ha köd rejti el a panorámát, érdemes a Pilis szurdokainak valamelyikébe lefelé indulni. Mintha óriások cipelték volna a Pilis legendás szikláit a vadregényes Dera-szurdokba. Ez a pazar mészkő rengeteg nem csak méretei, több évezredes múltja okán is tekintélyt parancsoló, a szurdok nemcsak nagyszerű kirándulóhely, de geológiai titkokat is rejt a Dera jelentős törésvonal, így a Visegrádi-hegység és a Pilis geológiai határa is egyben. Bár évezredek óta jó szomszédok, a látszat ellenére vannak köztük ellentétek. Míg a visegrádi vulkanikus eredetű, idősebb, keményebb andezit, addig a jó öreg Pilis üledékes kőzetből, a könnyebben aprózódó fiatalabb mészkőből épül fel. A régi időkben sokkal bőségesebb vízhozamú patak pedig jelentős munkát végzett itt egykor, mire a szurdok kialakult. A búvópatak néha mintha varázsütésre tűnne el néhol akár teljesen a sziklák alatt, sok méterrel odébb, csörgedezve pedig újra és újra felbukkan, és fel is duzzad. Korábban kétszer is volt már arra példa, hogy a most éppen szelíd kis patak elmosta hóolvadáskor a turistaösvény erős hídjait. - Hogyha egy kicsit lejjebb sétálunk, akkor találunk egy befolyó ágat, ami aztán tovább folyik, de most itt a szurdokban nincsen víz, általában tavaszi időszakban jobban találunk vizet a patakokban, hiszen ekkor fajlagosan a legtöbb csapadék. A Dera-patak vagy Kovács-patak a Pilisnek az egyik leghosszabb pataka, a Pilis-hegy a vízgyűjtő területe, és egészen Szentendrén a Dunáig folyik el. Szláv elnevezéssel ez a dera, ez hasadékot jelent. - Ahogy a mészkőhegységek általában a Pilis is gyűrődéssel keletkezett, földtörténeti múltjáról a dera nyomvonala mesél leglátványosabban. Meglehetősen erős a szurdok hatás, ezért itt az átlagnál hűvösebb a levegő még nyáron is. A klímának köszönhető, hogy egészen különleges a Dera-szurdok növényvilága, és igen változatos a vízhozam is. Azok a fajok találnak itt otthonra, amelyek képesek megkapaszkodni a sziklákon. Jól érzi itt magát a hárs, a gyertyán, a kőris, de nyomokban még az egyébként magasabb területeket kedvelő bükkösök is. Erről pedig, ha nem is könnyű, de gyalogszerrel mi is meggyőződhetünk, az országos kéktúra ugyanis érinti a Dera-szurdok vidékét is, körülbelül egy kilométeres szakaszon. A természet mélyén a csend és nyugalom lakta vidéken, a Pilis szívében található a pálosok valamikori központjául szolgáló klastrompusztai kolostorrom, amely az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend történetéről mesél. Hogy éppen itt született, abban vélhetőleg fontos szerepet játszott a földrajzi elhelyezkedése. Királyi központok, Esztergom, Visegrád, Buda vették körbe, na meg fák és erdő. - Ez a hely Kesztölc-Klastrompusztán az egykori Szent Kereszt monostor, kolostor, pálos kolostor az, amelyet a pálos rend születési helyének tekinthetünk, ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy Esztergom közelsége volt kifejezetten fontos és mérvadó ebből a szempontból. Ezek a pilisi kolostorok többek között ugye Kesztölc-Klastrompuszta is királyi vadászházak területén alakult meg, azaz egy nagyon közvetlen kapcsolata lehetett az itt élő remetéknek a mindenkori magyar királyokkal. - A pálos rend alapítója, Boldog Özséb esztergomi kanonok, sokáig az egyházmegye és az érsekség területén tevékenykedett, a tatárjárás idején azonban úgy döntött, hátat fordít a világi létnek, és a pilisi erdőkbe visszavonulva Istennek szenteli az életét. Özsébnek látomása volt, amely arra ösztönözte, hogy szerzetesi közösséget teremtsen, amelynek tagjaival aztán megépítik a rend első kolostorát a Kesztölc határában lévő Klastrompusztán. Már-már csodával határos, hogy a rom fennmaradhatott az utókornak, hiszen a kolostort is megtörték a magyar történelem sötét időszakai, különösen a török dúlta évtizedek. 1526-tól teljes népirtás zajlott a Pilisben, így a pálosok is menekülni kényszerültek. Emlékeik és legendáik máig élnek, nem véletlenül zajlanak évtizedek óta régészeti munkák a romok környékén. A szerzetesrend múltja és értékei előtt adóznak a közelmúltban átadott új, tematikus pálos turistaútvonalak is, amelyek Budától egészen a Dunakanyarig futnak. Összesen három, a források, a remeték és a szeretet útja köti össze a szerzetesrend történelmi helyszíneit egymással, szinte természetfeletti szakrális élményben lehet részünk a természetben, ha végigjárjuk az utakat. - Budapesten futó források útja, az a belső forrásaink, a belső értékeink, amelyeket keresünk nap mint nap életünkben, ezeket kutatja és ezeket járja egy kicsit körül. A Remeték útja, amely egy ilyen körtúra itt a Pilisben, ott kifejezetten a pálosoknak a nyomdokaiba eredünk, olyan remete élethez, a remeteséghez, a pálosokhoz kapcsolódó egy-egy gondolattal, istenkereséssel, lelki adoptációval, amelyek a remetéket valójában foglalkoztatják így a pálosokat is. A szeretet útja pedig mindaz a közösség, Isten és ember közti szeretetkapcsolatnak az állomásait vagy egyes részeit öleli föl. - Felejthetetlen Fekete-hegyünk, a Pilis szívében, közepén mikor mehetek fel hozzád megint? - tette fel a költői kérdést a nagy természetjáró, a Pilisért szenvedélyesen rajongó Berda József költő. A róla elnevezett turistaház, amelyet sokan fekete hegyi kulcsos házként ismernek lábai előtt hever Esztergom, a kanyargó Duna, és farkasszemet néz vele a Börzsöny. A felejthetetlen panoráma és a Pilis nyugalma csalogatta újra és újra ide a költőt is, akinek élete egyik utolsó útja is ehhez a közel 90 éves erdei épülethez vezetett. - 1930-as években indult meg egy nagy mozgalom Magyarországon a turizmus fejlesztésére, és a Magyar Természetjáró Szövetség, illetve az Esztergom városa döntött úgy, hogy Fekete-hegyen, itt a Pilisben, 574 méter magasságba épít egy menedékházat. Meg is építette 1933. október 15-én át is adta a turistáknak ezt a házat. - A kezdetben egyszintes épület hamar népszerűvé vált a pilisi turisták körében. A második világháború azonban a kulcsos ház romantikáját is elsodorta, végül az 1970-es évek végére újjáépült, sőt ki is bővült. A ház Pilisszentlélek és Kesztölc felől is megközelíthető, utóbbi nyomvonalat a környékbeliek viccesen csak szuszogónak becézik, hiszen meredek, ám annál festőibb az út, amely egyenesen a páratlan fekete hegyi panorámához vezet. A Budai-hegység és a Pilis határán két évvel ezelőtt nyitotta meg újra kapuit a környék kuriózumáról, a Pilisi Lenről elnevezett látogatóközpont. Ez az aranysárga virágú növény a világon sehol máshol nem él, csak itt, a Szent Iván környéki dolomit gerinceken. Borbás Vince az egyik legnagyobb magyar botanikus fedezte fel és tárta a tudományos világ elé 1897-ben. A természet különös ajándéka 1979 óta fokozottan védett növényfaj, és jó ideje a természetvédelmi őrszolgálat logójáról is visszaköszön. Miatta is érdemes várni a virágzó pilisi tavaszt, már most, télidőben is. - A pilisi len egy nagyon ritka endemikus bennszülött növényfajunk, mely egyben egy maradványfaj is, régebbi korok növénye, egy felmelegedési időszakból maradt itt, és a Borbás gerincen vagy Ivánhegyen, ahol megtalálható, van valami a talajban, ami kell egy mikroszkopikus gombának, és ez az együttélés eredményezi azt, hogy csak néhány területen fordul elő ez a növény. - A pilisi len látogatóközpont a környezeti nevelés jegyében részletesen mesél a környék hegyeiről, így a megkerülhetetlen méltóságokról, a szénásokról is. A nagy és kisszénás a hazai védettséget tekintve a Budai Tájvédelmi Körzet részei, 1995 óta pedig mindkettő európa-diplomás terület. Igazi arcukat a Jági tanösvényen haladva ismerhetjük meg. - A szemléletformálásnak több helyszíne is van, egyrészt a látogatóközpont, illetve az interaktív kiállítás, viszont nagyon sok kombinált programot is tartunk. A jági tanösvény található Pilisszentivánon, ami bemutatja a terület különlegességeit, illetve a Nagyszénás tanösvény, ami pedig Nagykovácsiban található, és szintén meg lehet mindenfélével ismerkedni menet közben. - A jági tanösvény a természeti értékek mellett geológiai, sőt kultúrtörténeti emlékeket is bemutat. A környék sváb hagyományairól például a szakrális képkövek árulkodnak, amelyekből jó pár akadt Pilisszentivánon is. A tanösvényen Sárkányölő Szent Györgynek is dedikáltak imahelyet. A gyalogos kalandok mellett a Pilis lóháton is felfedezhető a magyar suttogó, Pataki Kata, amikor éppen nem itt, a pilisvörösvári lovardában lovagol, maga is az erdőt járja. - Nagyon sokszor van, hogy csak így sétálunk az erdőben, mert olyan tereplehetőség van, ami szerintem egészen különleges. És mindig egy ilyen óriási hálát érzek, hogy szét tudok nézni, hogy az erdő, hogy a fák, rengeteg vadat látunk, egyszerűen imádom. Teljesen bejárható, sőt még kijelölt lovas útvonalak is vannak, tehát a túraútvonalak alatt a pici lófej az ott van, hogy lovas túraútvonal. Egészen el lehet menni Pilisszántóig, Pilisszentkereszt, másik irányban Piliscsaba, akár Nagykovácsi, tehát, hogy szinte bármeddig, ameddig ugye van zöld terület, és van itt ez a sasszikla, amihez föl lehet menni, egészen elképesztő látvány. - Pataki Kata mindössze ötéves volt, amikor olthatatlan szerelemre lobbant a lovak iránt. Kata az erőszakmentes bánásmód híve évtizedek óta ebben a szellemiségben gondozza lovait, sőt oktatja is a világhírű amerikai suttogó, Monty Roberts módszerét. Lópszichológus, lóterapeuta egy személyben, beszéli a lovak szavak nélküli nyelvét, érzi minden rezdülésüket és a lelkük mélyére lát. - A lovak több mint 50 millió éve vannak a Földön, az ember nem. Ebből kifolyólag a ló nagyon jól tud lóul, ugye ez a túlélésének a kulcsa, és az evolúció során az ösztönei nagyon kiélesedtek, a túlélésre hajt ugye a ló, és nekünk az a dolgunk, hogy megtanuljunk lóul kommunikálni. Nagyon-nagyon fontosak a kölcsönös határok. Nagyon jól tud akkor működni egy ember, meg egy állat, ha tudja, hogy mire számíthat. 600 kilós állatokkal dolgozunk, akinek nem tudom elmondani szép nyugodtan, hogy légy szíves ne lépjél rám, mert kórházba fogok kerülni, hanem ezt nekem a testbeszédemmel ki kell alakítanom. És ugye az erőszakmentesség az a szándékból jön. - Nem az a nagy tréner, aki rá tudja venni a lovat arra, hogy megtegyen valamit, a nagy tréner arra veszi rá a lovat, hogy meg akarja tenni azt a valamit. Ebben is rejlik a Monty Roberts-féle módszer lényege. Pataki Kata párjával közösen nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás-nevelésre is a Pilisi Lovardában, ahol egyébként bértartásra is van lehetőség. A sváb hagyományok az ihletet, a Pilis pedig az alapanyagokat adja Áy Zsófia és Müller Edina ételeihez. Mindkettejük számára az otthont, a családi gyökereket jelenti a Pilis, olyannyira, hogy vörösvári éttermüket éppen abban az utcában nyitották meg 12 évvel ezelőtt, ahol Zsófia felnőtt. Az épület homlokzata ma is olyan, mint amikor még szabóság működött benne, igaz, belül már leginkább a bajor erdei hüttékre emlékeztet. - Ismerjük az erdőt, ismerjük a környéket, tehát nem elsősorban a lokalitás fontos, hanem az, hogy mi valóban így nőttünk fel, és így nevelkedtünk, hogy ezeket az alapanyagokat használjuk, és ismerjük a fákat, ismerjük az ösvényeket, ismerünk mindent, és ezt szerettük volna valahogy visszaadni a vendégeinknek is, hogyha már eljönnek túrázni a Pilisben, akkor egy kicsi kincset tudjanak hazavinni magukkal, ami számunkra is fontos. - Olyannyira fontos a Pilis számukra, hogy jó ideje együtt is működnek a Pilisi Parkerdővel. Ennek hozadéka, hogy Áj Zsófia tagja az Erdők a Közjóért Alapítványnak, amely a pilis védelmét és a vele való egészséges együttélést szolgálja. Ez a szemlélet az étterem ízeiben is visszaköszön, hiszen itt még a pilisi fenyők tobozaiból is finom szörpök születnek, a klasszikus bisztró ételek mellett pedig nem hiányoznak az étlapról a hagyományos sváb konyha ízei sem. Az étterem lelke a fatüzelésű kályha, amelyben nemcsak pizza, de bizony olyan sváb klasszikusok is sülnek, mint a Kdsespdtzle, és az Almshnitzel. - Az anyukám mondja mindig, hogy minél idősebb leszek, annál nagyobb sváb vagyok. És mondtam, hogy igen, mert hogy egyre tudatosabbá válik, hogy mit is jelent ez számunkra. Tehát, hogy amikor mindig mesélek, hogy hétvégenként ugyebár a vendégtérben, hogy a húsleves sváb- gombóccal, és akkor elmesélem, hogy ez csak ünnepnapokon volt, és mindig kérdeztük a nagymamát, hogy miért nem lehet minden hétvégén svábgombócot enni, mert már amikor megkisült, melegedtük, még mielőtt bekerülhet a levesbe, és ott már nem élnek a nagyszülők a nagypapám él, és hogy ezek az ételeken keresztül valahogy így jelen vannak velünk, így életben tartják. - A szintén pilisvörösvári apai ágon sváb felmenőkkel bíró Jáki András rajong mindenért, ami a bajor kultúrához köthető. Bár Budapesten született, abban a pilisvörösvári házban nőtt fel, ahol ma is él, és ahol a söreit főzi. Semmit nem bíz a véletlenre, főleg nem a sörkészítést. Hatféle került csapra nála, köztük világos, félbarna, búza és a korszellem divatjának megfelelően persze ízesített is. Harminc évvel ezelőtt már az édesapja is főzött sört, András ezt a hagyományt viszi tovább. - Sokat jártunk ki Bajorországba a bátyámhoz látogatóba, München és környékére, és ott megismerkedtünk rengeteg ilyen sörfőzdével, sörfőző mesterekkel. Amikor eljött az ideje a '90-es évek elején, '93-92-ben konkrétan, akkor édesapám elkezdett kölcsönök után rohangálni, és komolyabban vette ezt az egész dolgot. 1993. augusztus elsején lefőztük az első sörünket, ami olyan 24 órán keresztül tartott 12 óra helyett, mert ami probléma előjöhetett, az mind előjött, kezdve a szivattyú elromlásától a keverőlapát tönkrement, a sörfőző mester leforrázta magát, mármint a német sörfőző mester, úgyhogy minden baklövés közrejátszott, de nem sikerült rosszul az első sörünk. - A sörök mellett András mindene a Bayern München és az éppen idei szezonig a Bayernben játszó lengyel focista, Lewandowski. Rajongását nem is titkolja, 250 darab Bayern szurkolói sállal díszítette ki családi sörfőzdéjét, ahol szenvedéllyel készíti és örömmel kóstolja is a söröket. Hű a gyökereihez, az elmúlt 30 évben nem változtatott a titkos családi receptúrán a láger sörök esetében sem, mert a jót meg kell becsülni - vallja. Évről évre változnak az alapanyagok, a maláta, a komló, az élesztőnek a minősége. Most ezekhez valamilyen szinten igazodni kell. Ugye jön egy gyengébb minőségű, vagy jobb minőségű alapanyag, akkor az egyből kiderül egy főzés folyamán, hogy most mennyivel kell többet vagy kevesebbet rakni az adott főzetbe, és nyilván ezeket így ki kell kísérletezni minden szezon előtt. - Sokan még mindig szezonális italként tekintenek a sörökre, pedig a hütték királyai, a bajor kolbász, a gőzgombóc és egy habos korsó tökéletes kísérői lehetnek egy hosszúra nyúlt pilisi túrának télen is.

Mintha a Visegrádi-hegység, Dobogókő és a Budai-hegység, de még a szemközti Börzsöny is átbújt volna a Pilisi-medencére borult novemberi ködön. A 2010-es évek közepén a Pilisi Parkerdő kilátót emelt a Pilis-tetőre, egy tájseb, egy geodéziai torony körül építették fel a Boldog Özséb kilátót, amely nevében a hegy történelmi múltjára utal. Az 1200-as években élt Boldog Özséb a Pilis barlangjaiban alapította meg a Magyar Pálos Rendet, a róla elnevezett kilátó a Pilis koronája, 756 méteres pontjáról a környék összes csúcsa látható, és még a Duna is megmutatja magát. - A Pilis-tető történetéhez hozzátartozik az is, hogy egykor itt a Pilis-tetőn egy rakétabázis működött, innen védték Budapestnek a légterét, méghozzá a rakétákkal. A 90-es években azonban ez a helyszín felhagyásra került, és a Pilisi Parkerdő megkapta kezelésbe ezt a helyszínt, így megkezdődhetett ennek a helynek, ennek a katonai múlttal rendelkező helynek a helyreállítása, a természetbe való visszahelyezése. A természet mélyén a csend és nyugalom lakta vidéken, a Pilis szívében található a pálosok valamikori központjául szolgáló klastrompusztai kolostorrom, amely az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend történetéről mesél. Hogy éppen itt született, abban vélhetőleg fontos szerepet játszott a földrajzi elhelyezkedése. Királyi központok, Esztergom, Visegrád, Buda vették körbe, na meg fák és erdő. - Ez a hely Kesztölc-Klastrompusztán az egykori Szent Kereszt monostor, kolostor, pálos kolostor az, amelyet a pálos rend születési helyének tekinthetünk, ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy Esztergom közelsége volt kifejezetten fontos és mérvadó ebből a szempontból. Ezek a pilisi kolostorok többek között ugye Kesztölc-Klastrompuszta is királyi vadászházak területén alakult meg, azaz egy nagyon közvetlen kapcsolata lehetett az itt élő remetéknek a mindenkori magyar királyokkal. - Felejthetetlen Fekete-hegyünk, a Pilis szívében, közepén mikor mehetek fel hozzád megint? - tette fel a költői kérdést a nagy természetjáró, a Pilisért szenvedélyesen rajongó Berda József költő. A róla elnevezett turistaház, amelyet sokan fekete hegyi kulcsos házként ismernek lábai előtt hever Esztergom, a kanyargó Duna, és farkasszemet néz vele a Börzsöny. A felejthetetlen panoráma és a Pilis nyugalma csalogatta újra és újra ide a költőt is, akinek élete egyik utolsó útja is ehhez a közel 90 éves erdei épülethez vezetett. - 1930-as években indult meg egy nagy mozgalom Magyarországon a turizmus fejlesztésére, és a Magyar Természetjáró Szövetség, illetve az Esztergom városa döntött úgy, hogy Fekete-hegyen, itt a Pilisben, 574 méter magasságba épít egy menedékházat. A gyalogos kalandok mellett a Pilis lóháton is felfedezhető a magyar suttogó, Pataki Kata, amikor éppen nem itt, a pilisvörösvári lovardában lovagol, maga is az erdőt járja. - Nagyon sokszor van, hogy csak így sétálunk az erdőben, mert olyan tereplehetőség van, ami szerintem egészen különleges. És mindig egy ilyen óriási hálát érzek, hogy szét tudok nézni, hogy az erdő, hogy a fák, rengeteg vadat látunk, egyszerűen imádom. Teljesen bejárható, sőt még kijelölt lovas útvonalak is vannak, tehát a túraútvonalak alatt a pici lófej az ott van, hogy lovas túraútvonal. A sváb hagyományok az ihletet, a Pilis pedig az alapanyagokat adja Áy Zsófia és Müller Edina ételeihez. Mindkettejük számára az otthont, a családi gyökereket jelenti a Pilis, olyannyira, hogy vörösvári éttermüket éppen abban az utcában nyitották meg 12 évvel ezelőtt, ahol Zsófia felnőtt. - A szintén pilisvörösvári apai ágon sváb felmenőkkel bíró Jáki András rajong mindenért, ami a bajor kultúrához köthető. Bár Budapesten született, abban a pilisvörösvári házban nőtt fel, ahol ma is él, és ahol a söreit főzi. Semmit nem bíz a véletlenre, főleg nem a sörkészítést. Hatféle került csapra nála, köztük világos, félbarna, búza és a korszellem divatjának megfelelően persze ízesített is. Harminc évvel ezelőtt már az édesapja is főzött sört, András ezt a hagyományt viszi tovább.