Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Egy kastély vagy palota nem csupán egy díszes épület, hanem maga a történelem. Falaik között fontos döntéseket hoztak, sokszor összeesküvések vagy éppen romantikus szerelmek szövődtek bennük, az utóbbi időben jó néhány közülük visszanyerte régi fényét. A nádasdladányi Nádasdy család tündérkastélyának históriája idilli körülmények között indult. Az ifjú gróf Ferenc beleszeretett a még nála is ifjabb grófkisasszonyba, Zichy Ilonába. Hamarosan egybekeltek, megtervezték álmaik lakhelyét, a közös fészküket, ahol majd boldogan élnek, míg meg nem halnak. - Angol Tudor stílusban épült. Ez a legendák kastélyának is nevezik a nádasdi kastélyt. Az angol Tudor stílus onnan jött, hogy a Nádasdyak angol ősöket eredeztettek maguknak. Ez legenda és nem igaz, de ez elég volt ahhoz, hogy Angliából hozassanak olyan építészeti könyveket, amelyek alapján megépítették mind külsőleg, mind belsőleg a kastélyt. - 1868-ban az arisztokraták között sem volt egyértelmű és megszokott a szerelmi házasság, a közös hálószoba egy kastélyon belül, franciaággyal pedig igencsak avantgárdnak számított. Az itteni hatalmas közös hálóhoz ráadásul fürdőszoba is tartozott, grófokhoz méltó, gazdagon pingált vízöblítéses vécével, hiszen a késő középkori angol skót stílusú kastély nem nélkülözte a modern megoldásokat sem. A párnak négy gyermeke született, nevelőnőt is fogadtak melléjük, akinek a szobája a kastély emeletén kapott helyet, ám sajnos ebben a mesében nincs boldog végkifejlet. Zichy Ilonát elragadta a kor rettegett ragálya a kolera, még a kastély elkészültét sem érhette meg. Négy évvel a felesége halála után Nádasdy Ferenc Barabás Miklóssal egészalakos portrét festetett róla, mintha az ifjú házasok szerelme öröklétre szenderült volna a kastélyban. - Amikor 24 évesen nagyon fiatalon Zich Ilona grófnő meghalt, akkor Nádasdy Ferenc úgy rendezte be az egész kastélyt, és úgy is élte le itt az életét, mintha a grófnő itt lenne. Ez mind a női szalonban is megmutatkozik, ahol egészen az 1930-as évekig se a családtagok, se a barátok, ismerősök, látogatók nem mehettek be abba a női szalonba, azt meghagyta úgy a gróf és az utódok, ahogy megálmodta Zichy Ilona grófnő. - Ilona az ősök csarnokában él tovább, mely az egyik legkülönlegesebb terem itt, sőt a családi galériák között talán az egész országban a legszebb. A falakat a nemes felmenők tekintélyt parancsoló egészalakos képei díszítik, na és a teremben lakik a Behemót kandalló is, amelynek két oldalán úr és úrnő tekint le ránk. A Nádasdyak Magyarország egyik legősibb nemesi családja, nevük a magyar történelemben többször is felbukkan. A 31 évesen özvegyen maradt gróf Nádasdy Ferenc soha többet nem házasodott meg, életét a gyerekeinek, a kultúrának, és elődeihez hűen a közügyeknek szentelte, mellyel megbecsülést szerzett egész családjának is. - Apámtól, a kortársaitól sok mindent tudtam a grófokról. A Nádasdy családdal nagyon jó kapcsolata volt a falunak, ugyanis közszerepetnek örvendett az egész család, és ennek talán az egyik legjobb bizonyítéka az, hogy ezt a kastélyt a rendszerváltozás után, a háború után nem dúlták szét, nem akarták szétszedni, nem rabolták szét, nem gyújtották föl, a parkot nem irtották ki. - A park ma is csodálatos hely a kikapcsolódásra, mókusok, őzek, borzok idilli lakhelye, a terebélyes tóban pedig halak lubickolnak. A romantikus állóvíz még parányi szigettel is büszkélkedhet. A kastélyépítő Nádasdy Ferenc 1907-ben hunyt el, így nem érte meg a kastély elkobzását. A háború után világgá mentek, Kanadába, Ausztriába, stb. '56 környékén hazajött a család, és láttam, hogy zokogva sétáltak végig a parkon. Gyerek voltam még, de akkor megérintett, hogy milyen érzés lehetett innen az Édenkertből tulajdonképpen világgá menni. - A háború után a kastélyban lakásokat, irodákat alakítottak ki, de volt, hogy a posta, vagy éppen a rendőrség székelt a falai közt. A könyvtár sokáig munkaruha raktárként üzemelt, a gróf a könyvek szerelmese volt. A fafaragásos lenyűgöző teremben egykor 25 ezres gyűjtemény lakott. A széthordott könyvek közül 1500-at sikerült visszaszerezni, de a gyűjtés tovább folytatódik. Magyarországon járva-kelve, kirándulva, szinte lépten-nyomon szembejön velünk egy kastély. Összeszámolni is nehéz őket, erre még a leghivatottabb szakértők sem vállalkoznak, de az biztos, hogy számuk eléri a háromezret. És micsoda gyönyörűségek vannak közöttük. Az első kastélyépítő korszak a békésebb időkkel köszöntött be, amikor a várak elveszítették elsődleges funkciójukat. Ekkor tulajdonosaik elkezdték lakályosabbá tenni őket, de arra is akadt példa, hogy a hegytetőről lehordták a köveket, és ott építettek az egykori várfalakból kényelmesebb hajlékot, amit aztán az utódok tovább csinosítgattak. - Minden nemzedék a maga képére igyekezett formálni a kastélyt. A 19. század elején már nem szerettek volna olyan épületekben lakni, mint nagyanyáik a barokk korban. Megváltozott a kor, megváltozott az életmód, betört a gázvilágítás, megjelent a központi fűtés. Jártak Angliában, mondjuk Széchenyi javán megismerték a vízöblítéses vécét, és az életmód is folyamatosan alakult. - A kastély általában birtokközpont is volt, és nem magányosan állt, hanem különböző funkciójú épületek és megtervezett kert vette körül, éppen ezt az utat járta be a nemrégen felújított Bajnai-kastély is. A 15-16. században keletkezett nemesi udvarház még egyszerű téglalap alakú épület volt, mely a XVIII. században kezdett átalakulni és megszépülni. Ma is látható impozáns megjelenését pedig Sándor Móricznak köszönheti a Sándor-Metternich-kastély. - Ördöglovas kastélyának is szokták nevezni. 1834-ben épült Hild József, a magyar építéstörténet egyik legemblematikusabb tervezője tervezte, egy korábbi épület alapján, és tényleg, de ha az ember ránéz erre az épületre, akkor megérinti valami. Az építész géniusza hogyan varázsolta át a barokk architektúrát. - Hild József a kor divatja szerint klasszicista stílusban dolgozta át az építményt. A földszinti barokk imádkozófülkét tágasabb szentéllyé alakította. A melléképületeket összekötötte a főszárnnyal. A korábbi szerényebb erkély helyett négy oszlopon nyugvó óriásteraszt hozott létre, mely különös és szinte hihetetlen történet színhelye lett. Sándor Móric a temperamentumos arisztokrata egy ízben például fellovagolt a lépcsőn és a teraszról leugratott a kertbe. - Gróf Sándor Móricot gyakran nevezték, illetve ma is nevezzük ördöglovasnak. Egy korabeli angliai fogadásához kapcsolódik, amikor egy addig vad, betöretlen kancát egy angol nemessel kötött fogadás során megül. Ekkor kiáltott fel az angol nemes, de hisz nem is ember ez, hanem maga az ördög. Hihetetlen és elképzelhetetlen lovas bravúrokat mutat be, amely által Európa-szerte egy ismert sportemberré válik. - A szilaj férfi egyébként kifinomult szépérzékkel volt megáldva, a kastély az ő idejében pompázatos lakhellyé alakult. Sándor Móric nem véletlenül tette magasra a lécet, hiszen az óriási hatalommal és befolyással rendelkező Habsburg kancellár Metternich herceg lányát vette feleségül. Az úgynevezett Raffaello termet a reneszánsz festő ihlette, Magyarországon igazi kuriózumnak számít. Az etruszk terem az ókori népművészetét eleveníti fel, a nem mindennapi alkotások annak az itáliai művésznek a keze munkáját dicsérik, aki a világ egyik leghíresebb operaházát, a milánói Scalát is díszítette. Úgy tűnik, a famíliában az esztétikai érzék öröklődött. - Gróf Sándor Móric lánya, Paulina nagyon-nagyon szereti és támogatja a divatot. Charles Frederick Wörffel egy angol szabóval közösen megalakítják az első divat udvarházat, a divat világába rettentő sok új impulzust vezetnek be közösen, többek között a modellkedést, illetve a ruha márka fogalmának a megszületését is mindketten tevőlegesen támogatják. - A felújított kastélyban a korabeli Magyarország egy kirívó nemesi családjának élete elevenedik fel. Sándor Móric a kor sztárja, a hátasok megszállottja volt, lovas bravúrjainak se szeri, se száma. Gyakorta tette tiszteletét lóháton úri szalonokban, de volt, hogy beteg kertésze szobájába is lóháton érkezett. Szabadidejében előszeretettel pipázott az erkélyén, szintén lóháton ülve. Nyaktörő mutatványainak sok csonttörést és agyrázkódást köszönhetett, no meg hírnevet. Több mint 300 rajz, metszet, festmény készült róla. Miután a megszálló török sereget hosszú-hosszú háborúk harcok árán sikerült végre kiűzni, az ország jelentős része lepusztult, gyéren lakott képet festett. A sok-sok bajt tetézte a vallási megosztottság is, hiszen a protestáns felekezetek is mély gyökeret vertek az országban. A katolicizmusba, vagyis a birodalmi vallásba vetett bizalmat hivatott visszaállítani az egyházi barokk. A korabeli Magyarországon egymás után épültek a csodás barokk templomok és főpapi hajlékok, közülük is az egyik legszebb a sümegi püspöki palota, mely néhány hónapja teljesen megújult. Az épület maga Padányi Biró Márton volt veszprémi püspök lakóhelye volt. Ő sajátságos módon ezt a kisvárost választotta lakóhelyéül Veszprém helyett innen irányította az egyházmegyét, és innen végezte főispáni tevékenységét is. Igyekeztünk korhűek lenni, tehát minden olyan műtárgy, ami az épületben található, korban megfelel Padányi idejének. - Padányi püspök a tettek embere volt, üldözte a protestánsokat, szóban és tettben egyaránt, de ugyanilyen buzgalommal pártfogolta a tudományokat és a művészeteket is. Nem véletlen, hogy palotája is a hazai barokk művészet egyik legszebb példája lett. Padányi nem a semmiből kezdte a munkálatokat, hiszen már a 17. század elején is állt a hegy lábánál egy püspöki épület, igaz küllemében jóval szerényebb. Amikor Padányit püspökké szentelték, hozzáfogott a palota grandiózus átalakításához, szabadjára engedte a benne lakozó kreatív szellemet. A pőre falakat a korszak stílusára jellemző kacskaringós mintákkal gazdagították, színes gyümölcsökkel ékesítették. A kevés megmaradt berendezési tárgy a korszak szorgalmas, művészi asztalosairól mesél. - Hozzám legközelebb azok a dolgok állnak az épületben, amelyek több évtized után vagy évszázad után kerültek restaurálásra, és térhettek ide vissza az épületbe. Ilyen például a rokokó terem nagy kályhája, ami hosszú ideig hevert darabokban, most viszont gyönyörűségesen felállt, kihúzta magát és újra díszíti a termet, akár, ha megfogva odaállunk mellé, akár úgy is, mint Padányi 300 évvel ezelőtt, akkor az ember egy kicsit kicsinek érzi magát a történelem viharaiban, hogy ilyen pillanatokat megélhet. - A palota berendezési tárgyainak java a fosztogatók kezére került, ezért eredeti bútorok híján modern és interaktív elemek segítenek megismerni Padányit és a korszakot. A pompát kedvelő püspök saját használatú kápolnát is építtetett, mely szépségében nem maradt el a palota többi helyiségétől. Az aranyozott díszek és szobrok emelik a fényét, no meg a felkelő nap fénye, amely éppen az oltár mellett tör utat magának és ragyogja be a szentélyt. Padányi Bíró Márton Szent Mártonnak ajánlotta a templomot, az ő alakja is látható az elmaradhatatlan lúddal, de a szent mellett magyar uralkodók is feltűnnek. A kék leples nőalak pedig feltűnően hasonlít Mária Teréziára, akinek uralkodását a püspök szívvel-lélekkel támogatta. A mennyezetet díszítő freskó Szent Márton megdicsőülését ábrázolja. A püspöki palota elválaszthatatlan a sümegi vártól, mely éppen fölötte uralja, vigyázza a hegytetőt. - Ez a terület a püspök magánvára volt, tehát ez is egy extra dolog, tehát nem tartozott a Habsburg császárhoz, és a magánvárnak a fedezetét a tízed jövedelmekből a püspök, a gazdaság állította össze. Tehát ez egy érdekes adottság, ami egyedi adottsága a városnak. - A díszes főpapi hajlékkal szemben egyszerű ferences templom áll. Sorsát Padányi szívén viselte, a barokk szószék is az ő adományaként került ide. A ferencesek szoros kapcsolatot ápoltak a püspökkel, ők gondozták a lankákra felkapaszkodó szőlőket és a bort is ők készítették. - A bor volt a nagy üzlete annak idején a végvári hadakat, tehát a végvári katonaságot a püspök látta el. A kocsival felrakták, szekérre fölvitték Győrbe, és Győrből volt visszaosztva, aztán a végvárakhoz, mert a katonaságnak abban az időben a bor az egy mindennapi itala volt. - A palota alatt ezért kiterjedt pincerendszer húzódott meg, ennek egy része ma is látható. A templom felszentelése egyébként óriási dáridóba fordult, az egyik korabeli, talán kissé túlzó visszaemlékezés szerint aznap közel 500 bárány fogyott el, és 38 hordó bor. A kastélyok fenntartása költséges dolog és idővel drága mulatságnak számított még az arisztokraták számára is. A városi lét sok komforttal is kecsegtetett, így a grófok, bárók a fővárosban is elkezdtek palotákat építeni, de a polgárosuló világban nemcsak a nemesek építhettek palotát, hanem bárki, akinek volt rá pénze. És építettek is. Hagen Macher Henrik nagyiparos, az Andrássy út egyik legillusztrisabb részén, az Oktogonon impozáns bérpalotával gazdagította a sugárút látványát. - Az Andrássy út és az Eötvös utca sarkán lévő egykori Haggenmacher-palota 1886-ban neoreneszánsz stílusban épült. Az épület eredeti alkotója Schmahl Henrik, és mai napig egy nagyon meghatározó fontos műemlék itt az Andrássy úton. A kőhomlokzat burkolatos épület eredeti funkciója bérház volt. A legfontosabb lakása az első emeleten a Piano Nobilén található egykori tulajdonosi lakás. - A gazdag és sikeres malomtulajdonos akárcsak a XIX. században oly sokan, mélyen hitt a polgárosodás adta kedvező lehetőségekben, a fejlődésben. A kort egyfajta újjászületésként élték meg, ezért építkeztek szívesen neoreneszánsz stílusban. A magyar mesterek a 15-16. századi itáliai elődöket vették alapul, főleg Róma, Firenze és Milánó palotáit. Az épület belül a szokványosabb pesti körfolyosós képet mutatja, de igazi luxuskivitelben a 2000-es évekre az épület borzasztó állapotba került, de újra újjászületett. - Építészként vettem részt a projektben. Volt szerencsém már az első pillanattól benne lenni. A belső udvar lefedésével egy kompakt, a régi budapesti bérházak hangulatát őrző hotel jött létre. Ennek a hotelnek a lobbija itt a belső udvar térsorában található, ehhez a hátsó traktusban reggeliző és bár kapcsolódik, a pinceszinten wellness és fitness, és a föntebbi szinteken pedig a szállodai szobák kaptak helyet. - A tervező, Schmall Henrik egyéb budapesti épületben is maradandót alkotott. A Hamburgból Magyarországra vetődött német építész élete kész regény. Budapesten kőművesként kezdte karrierjét, de az építész géniusz Ybl Miklós felfigyelt rá és kitaníttatta. A tanítvány magasra jutott, fantasztikus budapesti épületeket köszönhet neki az utókor. Utolsó műveként a korabeli főváros legdrágább telkére, a mai Ferenciek terére egyedi palotát tervezett a Belvárosi Takarékpénztár számára a párizsi udvart. - Mivel a belvárosi takarékpénztárnak a kabalaállata az a méhecske volt, a méhek kaptárban laknak, ez a hexagon motívum, ez mindenütt visszaköszön az épületben, és mindenütt megjelenik ez a méhecske motívum. Erre rájön ez a nagyon eklektikus, kicsit neogót, kicsit mór, arabos világ, amit a Schmahl Henrik behozott és amit az Uránia Filmszínháznál is látunk. - A telken a korszak legdrágább beruházásának keretében rendhagyó bérpalota épült, ahol a bérlakások a felsőbb szinteken kaptak helyet. A díszes gótikus lépcsőház, melyet gyönyörű csempék és a legendás üvegművész Róth Miksa ablakai díszítenek, sejtetik, hogy milyen pénztárcájú lakókban gondolkodtak a beruházók. A földszint párizsi mintára épült passzázs volt, vagyis átjáró, amely egyben az épület névadója is lett. Ma itt a luxushotel lobbija, étterme és kávézója működik. - A homlokzata a magas földszintről fölfele, Európa egyik legnagyobb egybefüggő kerámiahomlokzata, amit a Zsolnay gyár gyártott. Érdekesség, hogy a legkisebb kerámia az mondjuk 20 dekás, a legnagyobb elem az 65 kiló. Több száz elem rengetegféle színben, és az épülete rengeteg acélszerkezet, ezek az öntöttvas pillérek, ezek is Jungfer Gyula üzeméből származnak. - A káprázatos, unikális épületet a háború után államosították, állagmegóvásra alig fordítottak gondot. Több éves tervezés után nem is olyan régen fejeződött be a helyreállítás. A tervező építészek szerint a mostani állapot még szebb is, mint az eredeti, hiszen ezúttal nem kötöttek kompromisszumot. Schmahl Henrik, ennek a túlburjánzó díszes épületnek a megálmodója nem érte meg a párizsi udvar befejezését, egy évvel korábban, 1912-ben meghalt.

Egy kastély vagy palota nem csupán egy díszes épület, hanem maga a történelem. Falaik között fontos döntéseket hoztak, sokszor összeesküvések vagy éppen romantikus szerelmek szövődtek bennük, az utóbbi időben jó néhány közülük visszanyerte régi fényét.