Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Az 1822-es évről 1823. január elsejére virradva fontos esemény történt az alföldi Kiskőrösön, egy nádfedeles parasztházban kisfiú jött a világra, aki annyira gyenge volt, hogy azt gondolták, nem éri meg a felnőtt kort. Magyarország máig legismertebb költője látta meg akkor éppen 200 évvel ezelőtt a nap, vagy inkább a szilveszteri holdvilágot. Petőfi Sándor szülőháza, a keresztelő levelének eredeti példánya, az őt ábrázoló köztéri szobrok mind-mind a tárgyiasult Petőfi-emlékmű egy-egy fejezetének részei. - Petőfi Sándor szülőháza egy hagyományos, háromosztatú alföldi épület, egy vert falú aprócska kis ház. Annyit tudunk róla, hogy az 1780-as években épült, és a korabeli Kiskőrösön ilyen házak álltak, a tisztaszobában a családnak a bútorait helyezhettük el, azt az ágyat, amiben Petőfi Sándor született, a családnak a szekrényét, illetve Petrovics Istvánnak, a költő édesapjának a ládája is itt kapott helyet. Petrovics István mészáros mester volt, több településen is bérelt mészárszéket, vendégfogadót, és 1822. január 1-én bérelte ki a kiskőrösi mészárszéket, és 1824. december 31-én járt le ez a mészárszék bérlési szerződés, és csak ebben a nagyon rövid időszakban töltötte itt az életét a család. - A betelepített szlovákság hagyományai és a szlovák származású Petőfi kultuszának sajátos ötvözete az, amely Kiskőröst igazán különleges várossá teszi. A Petrovics Sándorként született Petőfit a szülőház mögötti evangélikus templomban keresztelték. Az egykor ingoványos talaj, amelyre a templom a XVIII. század végén épült, akkoriban még a város szélét jelentette, és az erre futó patak vize áztatta. - Egy fiatal szlovák presbiternek eszébe jutott, hogy a nagy Magyarországot képzeljük magunk elé, hogy ott fönn a Felvidéken létezik a vörösfenyő, és ha a vörös fenyőt egymás mellé egy cölöpverő kossal leütik, akkor az megszilárdul a földben, és hát így fölmentek az őshazába, és ott kivágták a vörös fenyőt, a Dunán leúsztatták, szekereken idehozták és mind a mai napig ez a templom ezeken a vörösfenyő cölöpökön áll. - Magyarországon a protestánsok csak II. József türelmi rendelete után építhettek templomot. Kiskőrösre szinte egy időben érkeztek az evangélikus szlovák ajkú telepesekkel. Petőfi mészárosmester édesapja és a házasságuk előtt cselédként dolgozó édesanyja is szlovák származású volt, aki nem mindig ejtette tisztán a magyar szót. Petőfi viszont mindig is magyarnak vallotta magát. A költő személyét már életében legendák és különös történetek övezték, melyekhez olykor ő maga is szállította a muníciót. Egyszer Szabadszállást, máskor Kiskőröst jelölte meg születési helyéül. Kiskunfélegyházához a hivatalos feljegyzések a költő gyerekkorát kötik. Apja jól menő mészárszéket üzemeltetett itt, amelynek egykori épülete ma is látható. Ez a város egyetlen klasszicizáló stílusban fennmaradt épített öröksége. Petőfi mindössze 26 évig tartó élete alatt több mint 850 költeménnyel gazdagodott a magyar irodalom, folyamatosan írt, még Szalkszentmártonban is, ahol édesapja 1845 és 1846 között bérelt mészárszéket. - A ház 1810-ben épült, különleges, hiszen ez hazánk területileg legnagyobb Petőfi emlékkiállítása, ezt a helyet bérelték, azaz árendálták a szülők egy éven keresztül. Petrovics István először Dunavecsén bérelt egy csárdát. Ugye, ott csak csárda volt, és ő tudatosan készült ide, Szalkszentmártonba, hiszen itt ugye mészárszék is volt, illetve kiadható szobák, és amikor megüresedett, ő rögtön jelentkezett. Petőfi Sándor kétszer érkezett, kisebb-nagyobb megszakításokkal, először július 12-én, akkor megírta a Fekete kenyér című versét, majd két nap múlva elment és novemberben érkezett hosszabb időre, végig április 24-ig itt volt. - Az ételek a szomszédos nyitott, füstös konyhában készültek, ahol még látható néhány használati tárgy azok közül, amelyeket a költő szülei használtak egykor. Akkoriban vérrel kevert mésszel festették ki a mészárszéket, a vörös falrészletek itt-ott még látszanak. A Duna-Tisza köze ölében nyújtózkodó Kiskunság nem tartozik az ország legnépszerűbb turisztikai célpontjai közé, de van, akit épp a végtelenbe nyúló puszták, a vadregényes róna és a tanyasi romantika vonz. Petőfi rajongásig szerette az alföldi szép nagy rónaságot, még a telet is, amikor legfeljebb a csend zajong a kiskunsági homoktenger végtelennek tűnő dűnéin. Itt volt otthon, de folyamatosan kereste az újat, a kalandot is. Ezért is állt egy időben vándorszínésznek, korábban pedig a folytonos kaland és utazási vágytól hajtva a 48. Goldner gyalogezredbe is belépett. - A katonaság az nem neki való, a természete is nagyon más, illetve azt írja le, hogy a műveltség az nem volt erény ebben a közegben, illetve nagyon nehéz volt számára ez a megfelelés egy olyan embernek, aki addig kipróbálhatta saját magát, és nem feltétlen a nyugalmáról volt híres és ismeretes, például tudjuk, hogy egyszer Liszt Ferenc koncertjére is kiszökik anélkül, hogy felettesétől erre engedélyt kérne. - A nyughatatlan természetű költő sem a katonaságban, sem a vándorszínészek között nem találta a helyét. Gyógyíthatatlan romantikus volt, sokfelé megfordult az országban már akkor is, amikor egy-egy ilyen kirándulás még heteket vett igénybe. - Ebben az időben lovon, szekéren gyalog lehetett utazni. A Losoncra a vezető útról jegyezte fel, hogy ott annyira rázza a szekér, hogy ott még a holtak is újraélednek, magáról azt írta, hogy ő legalább hatszor újraéledt azon az úton. - Szinte mindenhol szerelemre lobbant, miközben folyamatosan alkotott, útinaplót, leveleket írt, szerelmes és tájleíró lírát, forradalmi és csodaszép verseket alkotott. Szülei is folyton vándoroltak, apja mindig más-más városban bérelt mészárszéket, Petőfi pedig nemcsak eljönni tudott, de hazatérni is. - Egy nagyon szép példája a családi versnek, az az Egy estém otthon című verse, amikor Dunavecsére látogat és meglátogatja a szüleit. Ez például egy elég izgalmas helyzet, amiben egy tanulatlan apa és egy tanultabb fiúnak a helyzetét láthatjuk, amiben azt is megismerheti az olvasó, hogy ez egy olyan korszak, amiben a társadalmi mobilitás már lehetővé teszi azt, hogy ez Mészáros fiából Petőfi Sándor váljék. - Petőfi gyerekkorában összesen kilenc különböző iskolában tanult, és valószínűleg az aszódi iskola könyvtárában találkozott először távoli országok, vidékek leírásával, amelyek felébresztették benne az utazási szenvedélyt. - 1835 szeptemberében Petőfi édesapja elhozta ide a költőt Aszódra. Nagyon fontosak voltak ezek a diákévek. Itt kezdett el verseket csinálni, itt volt először szerelmes, és itt akart először színésznek állni. - Járt Erdélyben és a Felvidéken, megfordult a Tátrában, felkereste a nógrádi várakat, nagy hatással voltak rá az Aggteleki-barlang cseppkövei, útirajzai pedig, ahogy maga a műfaj is, a korabeli magyar lapok népszerű írásai voltak. - Petőfi 1844-től dolgozik Vahot Imre lapjának, a Pesti Divatlapnak, másfél éves segédszerkesztői státuszát elhagyva 1845 áprilisában egy hosszabb felvidéki utazásra indul. Az utazás közepette jön arra rá, hogy célszerű lenne a tapasztalatait úti levelekben, úti jegyzetekben esetleg publikálni. - Utazás közben a versírásról sem feledkezett meg, egy ilyen pillanatot örökített meg Orlai Petrich Soma, a költő unokatestvére. - Orlai Petrich Soma több képet is festett Petőfiről. Az egyiket, amelyen a híres utazóláda is látható, azt 1857-ben, tehát ez egy kései kép. Egyébként is érdekesek Orlai Petrich Soma képei abból a szempontból, hogy a költő tárgyait is ábrázolják, amelyek aztán később a Petőfi kultusz fontos kellékei, majd a múzeum gyűjteményének darabjai lettek. - Petőfi közben megverseli a Délibábot, megalkotja az irodalomban az öntörvényű romantikus tájat, ahol az emberi törvényekkel szemben a Tisza is a saját útját követve, zúgva, bőgve áttöri a gátat. A rónáról mesél, ahol telente hallgatnak a csárdák, és amelyre ilyen tájt halvány ködök települnek. Petőfi rajongott a francia forradalomért, a francia írókért, nagy tervei között szerepelt Franciaország bejárása, ám ezek a tervek füstbe mentek. Petőfi épp abban a korban élt, amikor az írói mesterséget egyre jobban megbecsülték. Számos irodalmi társaság született és egyre több irodalmi folyóirat jelentett publikálási lehetőséget és megélhetést, ő pedig korát megelőzve, rendkívül intelligensen építette ki saját írói imidzsét. 1845-ben a pesti divatlap publikálta Petőfi arcképét, ami bizony nagyon nagy dolog volt egy olyan időszakban, amikor finoman szólva sem volt épp mindennapos dolog a fényképezés. - Nagyon izgalmasak ezek a részletek belőle, amikor látjuk, hogy ő hogyan alkotja a saját írói portréját. Hogy például az 1847-ben megjelent Petőfi összes költeményeiben hogyan kéri, hogy az első kiadást követő második kiadásban picit legyen más az arcképe. Legyen picit más a szakálla, más legyen az orra. Az az az út, ahogyan ő Petrovics Sándorból átalakult Petőfi Sándorrá, és aztán hogyan kezdi el magát elhelyezni ezen a térképen, az szerintem egy nagyon izgalmas folyamat. - Petőfi már életében sztár volt. Művei röplapokon terjedtek, megjelent munkái akkoriban nagyon magasnak számító, háromezres példányszámokban jelentek meg és keltek el, a népszerűség pedig kedvezett annak, hogy a közéletben is vezető szerepe legyen, ugyanis tudott hatni az emberekre, így nem meglepő, hogy az 1848-as forradalomban is oroszlánrészt vállalt. - Nemcsak a költészetének az újító jellege, innovatív volt a magas színvonala, hanem az az életpálya, amelyet ő befutott a forradalomban betöltött szerepe, illetve az, hogy a szabadságharc bukását követően a személye, a halála egyfajta legendaképződésnek az alapját fogja képezni. - Kisiskolás korunktól koszorúzzuk a szobrát és megemlékezünk róla, kívülről tudjuk a hozzá köthető helyszíneket, mint például a Pilvax kávéházat, ahol Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. A régi pesti épületet sajnos lebontották, emlékét egy utca és egy azonos nevű kávéház őrzi. Na meg most már a közelmúltban épült díszlet is Fóton. A Most vagy soha című filmhez itt építették fel a korabeli Pest utcáit és korhűen a híres Pilvax kávéházat is, ahol a forradalmi ifjúság rendszeresen találkozott, és amely a későbbi események egyik gyújtópontja lett. De látható itt a Landerer-nyomda homlokzata is, ahol a Nemzeti dalt és a 12 pontot kinyomtatták. Landerernél egykor tíz ilyen gép préselte a betűket a papírosba, három még ma is fennmaradt, egyikük a Kiscelli Múzeumban látható. - A Landerer és Heckenast nyomdában ilyen gépek üzemeltek, ez az egyik közülük. Tehát könnyen lehet, hogy ő nyomtatta a Nemzeti dalt vagy a 12 pontot. A Landerer korának egy ilyen médiaguruja volt, tehát jó információkkal bírt. Előző nap volt Bécsben a forradalom előző este, ő ezt tudta. És felkészült rá, tehát sejtette, hogy ő részese lesz. A legjobb nyomdászait másnapra berendelte, akkor más eljárással nyomtattak, mint ma, nedvesítette a papírokat, tehát felkészültek a nyomtatásra. - A Landerer nyomdának helyet adó épület Budapesten a Hatvani utcában állt, amit Petőfi kérésére kereszteltek át ma is használatos nevére, a Szabad sajtó útjára. Petőfi lakott is itt. Az Astoriánál állt a ház, a lakás, amelynek falai között megszületett a János vitéz. A közeli Nemzeti Múzeum az 1848. március 15-i népgyűlés helyszíne. A Most vagy soha című film forgatásai épp itt kezdődtek tavasszal. - Mindenkinek van egy Petőfi képe, hiszen egy akkora formátumú emberről van szó. Miközben persze egy hús-vér, az élet minden örömét szívesen élvező ember is volt, és emellett volt ő a forradalmár és a népvezér. Szerettük volna a filmben azért Petőfi egész személyiségét bemutatni. És ne csak a forradalmár, megyek előre és tolom ezerrel, hanem az érzékeny, a költő, néha az elbizonytalanodó. Erre figyelni kellett, hogy ezek a finomságok is, meg az árnyalatok is megjelenjenek. - Petőfi kéziratai, használati tárgyai már életében kultikus jelentőségűvé váltak, néhány relikviát a Nemzeti Múzeum őriz. Többek között a szélén piros, középen fehér és belül zöld kokárdáját is, amit Szendrey Júlia tűzött a költő mellére 1848 márciusának idusán. Petőfi szenvedélyes rajongó típus volt ami felkeltette a kíváncsiságát, azért roppant mód tudott lelkesedni, egy darabig. A nők is ebbe a kategóriába tartoztak, a költő nyughatatlan lelke a magánéletére is hatással volt, mígnem 1846-ban megismerte Szendrey Júliát. - 1846. szeptember 8-án találkozik Szendrey Júliával Petőfi Sándor. Ezt a házasságot az édesapa nem támogatja, és magában Júliában is van egyfajta bizonytalanság, illetve ebben az időszakban egy újabb szerelem is felbukkan Petőfi életében, Prielle Kornélia színésznő. Végül szeptember 8-án, megismerkedésük első éves évfordulóján házasodnak össze. - A nászutat követően költöztek be pesti, Dohány utcai lakásukba, ahonnan később több relikvia is bekerült a Petőfi Társaság gyűjteményébe és a múzeumokba. Arany János is járt itt, akinek csendes, magának való természete teljesen ellentétes volt a lánglelkű Petőfiével, mégis az irodalomtörténet egyik legszebb barátsága lett kettejüké. - Arany Jánossal való barátsága 1847 elejéről datálódik. Arany ugyanis egy pályázatra megírja a Toldit, a Kisfaludi társaság felhívására. Petőfi még a megjelenés előtt elolvassa ezt a szöveget, és februárban egy nyílt levélben és egy versben köszönti a Toldi íróját. Személyes találkozásra majd csak 1847. június 1. és 10. között kerül sor. - A két költő barátsága alig két évet ölel fel, és mindössze néhány személyes találkozást. Mégis erős bizalom, kötődés és kölcsönös tisztelet alakult ki közöttük. Arany és felesége Ercsey Julianna voltak Petőfiék egyetlen gyermekének, Zoltánnak a keresztszülei, és Aranyék vigyáztak a költő családjára a szabadságharc idején is. Arany János sosem tudta feldolgozni barátja eltűnését, korai halálát. Hallotta, suhogni könnyű lépteit, és emlények címmel megrendítő versciklust is szentelt neki. - Nagyon gyorsan megkezdődött minden emléknek az összegyűjtése, ami Petőfihez kapcsolódik. Kiskőrösön a kultuszápolás 1857-ben indult meg, de már 1862-ben márványtáblával megjelölték a házat, tudatván, hogy ebben a házban született Petőfi Sándor, illetve ebben az időszakban 1861-62 az az év, amikor elkészítette Kiskőrös a világ legelső köztéri Petőfi szobrát. - Kiskőrösön minden évben tartanak fáklyás Petőfi Szilvesztert, a költőhöz vagy a korhoz kapcsolódó színdarabot is előadnak, reformkori ételeket kóstolhatunk, és az új évben születettek Petőfi-kötetet kapnak ajándékba. Sokan rajonganak Petőfiért, de Székely Gábornál fanatikusabban csak kevesen. - A gyűjtemény körülbelül 6000 darabból áll. Ebben az idegen nyelvű könyvekben 300, ez körülbelül olyan 28-30 országról van szó, tehát még van hol keresni, még a tengerentúl is. Aztán a szobrok és kisplasztikák, azt úgy érzem, hogy olyan 220 körül van, az olajfestmények is olyan 120 körül, és hát külön kell venni a grafikákat, ami egészen külön dolog. Hát a grafikákból szintén olyan 80-90 darab van, és ezek valóban a legjobbaktól a legkevésbé jókig, de elteszek mindent. - A Petőfi család közös sírban nyugszik a Fiumei úti temetőben. A költő szülei, özvegye és egyetlen gyermekük, Petőfi Zoltán is, csak a költő hiányzik. Ahogy Petőfi pontos születési idejét és helyét sem tudjuk biztosra, úgy a halálának körülményeiről is számos legenda született. Annyi bizonyos, hogy 1849. július 31-én örökre nyoma veszett. Miközben mindig itt van, mindenhol. Köztéri szobrok, utcanevek, terek és intézmények őrzik emlékét, múzeumokban festmények, iratok, könyvek, megsárgult fotók, képeslapok és vitrinbe zárt ereklyék hirdetik, itt járt, itt kelt, itt írt, itt tanult, itt élt, vagy itt borozott Petőfi Sándor. Sehol sincs már, így mindenhol ott van örökké. 2023-ban lenne 200 éves.

Az 1822-es évről 1823. január elsejére virradva fontos esemény történt az alföldi Kiskőrösön, egy nádfedeles parasztházban kisfiú jött a világra, aki annyira gyenge volt, hogy azt gondolták, nem éri meg a felnőtt kort. Magyarország máig legismertebb költője látta meg akkor éppen 200 évvel ezelőtt a nap, vagy inkább a szilveszteri holdvilágot. Petőfi Sándor szülőháza, a keresztelő levelének eredeti példánya, az őt ábrázoló köztéri szobrok mind-mind a tárgyiasult Petőfi-emlékmű egy-egy fejezetének részei. - Petőfi Sándor szülőháza egy hagyományos, háromosztatú alföldi épület, egy vert falú aprócska kis ház. Annyit tudunk róla, hogy az 1780-as években épült, és a korabeli Kiskőrösön ilyen házak álltak, a tisztaszobában a családnak a bútorait helyezhettük el, azt az ágyat, amiben Petőfi Sándor született, a családnak a szekrényét, illetve Petrovics Istvánnak, a költő édesapjának a ládája is itt kapott helyet.