Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A magyarság honfoglalás utáni történelme máig számos titkot rejt, az államalapítással küzdő országban az írásbeliség gyerekcipőben járt, sok településről alig tudunk valamit. A falu és városnevek azonban konzerválták a történelem egy darabját, éppen ez történt Dunakeszivel is, mely a kutatások szerint már a 10. században létrejöhetett, de bő 250 évig hiába keresünk írásos dokumentumokat róla. Neve azonban elárulja, hogy a Keszi törzs tagjai, vagy leszármazottai alapíthatták. - Dunakeszi egy dunaparti település, de a Duna partja tulajdonképpen csak a XIX. században népesül majd be. A falu nem élt a Duna mellett, használta a folyót, elsősorban vízvételezési helyként, de az életvitelébe nem építette be. Dunakeszinek a legrégebbi egyházi jellegű építménye az alagi majori templomrom. Ez Árpád-korból származik. Nem tudjuk pontosan, melyik évből. A régészeti kutatások szerint a XII. század vége, XIII. század eleje. Ez egy rotunda egy körtemplom volt, tíz méter átmérőjű, és az volt akkor Alagfalunak a központja. - A Dunakanyar az ország egyik legrégebb óta lakott vidéke. Az itt álló templomok afféle útjelző táblaként vezetik az embert az elmúlt évszázadokon át. Dunakeszi a török megszállás éveiben szinte teljesen kihalt, és csak az oszmán sereg távozása után kezdett lassacskán visszatérni ide az élet. Komoly templom ezért nem is épülhetett egészen addig, míg végül a Grassalkovichok tulajdonába került a terület. I. Antalnak, a híres gödöllői királyi kastélyt is jegyző főúrnak köszönheti a város az első komolyabb kőtemplomot. A gróf alatt a prosperitás útjára lépett a település. További fejlődést hozott, hogy Magyarország első vasútvonala is érintette, a népesség gyarapodott, így aztán a templomot a város kinőtte, ezért új épületszárnnyal és toronnyal toldották meg. Így esett, hogy a baloldali mellékhajó barokk, míg a fő és mellékhajó neoklasszicista stílusú. - Ami különlegessége ennek a templomnak, hogy az országból talán máig egyedülálló az a szoborkompozíció, amit itt a szentélyben láthattunk, hogy a három főangyalt együtt ábrázolták. Az első a bal oldali alak, Gábrielnek az alakja, aki elhozza az örömhírt Máriának, hogy gyermeke fogan a Szentlélektől, és középen Szent Mihálynak az alakja tűzpallost tart a kezében, és egy római katonaöltözékbe van öltöztetve, és a városnak a templomát oltalmazóan védi, és a harmadik szobor pedig Rafaelnek az alakja, Rafael a két gyógyító angyal és az úton kísérő angyal. - Az emberek, a városok, vidékek között folyamatosan jönnek-mennek, vándorolnak, költözködnek, ahogy igényeik és a munkalehetőségek megkívánják, hozzák viszik szokásaikat, hagyományaikat, no meg vallásukat. Így alakult, hogy Kelet-magyarországról Dunakeszin és környékén görögkatolikusok telepedtek meg, még saját imaházuk sem volt, így sokáig vendégként miséztek más felekezet templomaiban. Néhány éve azonban gyönyörű saját templomnak örülhetnek, mely annyira új, hogy szinte érezni a frissen meszelt falak szagát. A csodás színű szentábrázolások egy kis görög szigetkolostorában készülnek, szakavatott helyi pap kezei között. - Ugye ez egy új templom, ami mozog, mozog, még nem állt be, ezért alapozott vászonra a műhelyében megfesti az ikonfestő. Elhozza a helyszínre, méretre vágja, hiszen rá van hagyva, például a kék színt azt bőven hagyja rá, és akkor az utolsó simításokat, aranyozás, feliratozás, és a kettő ikonnak a vásznának az összecsiszolása, és utána egy síkba hozása, az majd a helyszínen történik. Tehát azt mondom, hogy úgy lehet ezt elképzelni, mint egy szent tapétázást. Hogyha a tévénézők ezt nem veszik rossz néven tőlem, de tényleg ez az. - Az ikonok látszólag sematikus ábrázolása mögött hallatlan tudás húzódik meg, hiszen a képek szigorú szabályok szerint készülnek. Épp úgy, ahogy az egész templombelső. Egy görögkatolikus templomban mindennek megvan a maga helye, de hogy ezt teljes pompájában lássuk, arra még várni kell. A görögkatolikus templomok legfőbb éke az ikonosztázion még nem készült el. Ha magunk mögött hagyjuk Dunakeszit és továbbutazunk Vác felé, a főút mellett fiatal épületet pillanthatunk meg. A felkelő nap még télen is csodálatos meleg fénybe burkolja, a fák csupasz ágai között áttörő fénysugarak különös ábrákat rajzolnak a falára. Az alsó-gödi Szent István király templom egy tragédiának köszönheti a születését, az itt álló régi városi templom ugyanis tűzvész áldozata lett. Egy rosszakaratú rabló gyújtogatott itt aki ki akarta fosztani az épületet. - A templomot megpróbálták eloltani, de annyira megsérült az oltás során, hogy nem lehetett megmenteni a szerkezetét és ezért inkább a bontás mellett döntöttek. Hogyha így körülnéznek, akkor egy nagyon szép, modern új templomot kaptunk. Lehet azt mondani, igaz az a mondás, hogy minden rosszban van valami jó, merthogy a kicsi, kisebb templomunk helyett kaptunk egy ilyen szép nagy templomot. - A templom a régi ókeresztény bazilikák hangulatát idézi, melybe modern építészeti megoldásokat csempészett az alkotó. Ilyen a bélletes kapu, vagy éppen a szokatlan alakú harangtorony, melyhez különleges köveket használtak. A belső is modern, nem csak stílusában, de mondanivalójában is. Az oltárkép jobb oldalán Magyarország és a kereszténység ellenlábasait látjuk. A baloldalon pedig a kommunista diktatúra keretlegényeit. A templom névadója, országalapító Szent István háttal áll a szemlélőnek, éppen felajánlja az országot Szűz Máriának. - Én nagyon szeretem azt a képet, mert rajta van egy fénykereszt, ami átfogja az egész történelmét Magyarországnak. És ugye a Szűzanya is az áldó kezével fogadja ugye a koronát. És egy picit nekem az egész világmindenség is benne van. Ugye a Jóistennek a gondoskodó, ölelő szeretete az egész világra és Magyarországra is. - Különös véletlen, de a régi templomról, mely a lángok martaléka lett, nem maradt fenn fénykép, ezért a díszítő festőművész a karzat mellvédjére megfestette a még érintetlen épületet, amelyhez éppen a pusztító lángok közelednek. Innen mindössze két perc séta a reformátusok temploma, Alsógöd a kortárs templomok városa valamennyi a XX. században épült, a reformátusoké a legifjabb a városban, 1999 óta áll a főúton, családi házak, nyaralók között fekvő kis templom ez is, fel is vonultat néhány lakóházra emlékeztető elemet. Alsógöd mint különálló település a 20. század elején népszerű üdülőfalu volt, mely csak nyáron telt meg élettel, ezért itt sokáig nem is állt templom. Szerencsés véletlennek mondható, hogy Alsógödön volt nyaralója Soltz Gusztáv evangélikus püspöknek is, aki aztán lelkesen szorgalmazta a templomépítést, hogy hittestvérei méltón tudjanak imádkozni. - 1929-ben szentelték fel, és a harangokat azt már előbb megvették, kiöntötték és felszentelték. Tehát, hogy készültek arra az itt lévők, hogy akkor itt már lesz egy templom. És aztán a második világháborúban elég nagy bombázást és károkat kapott a templom és a berendezése is eléggé szét lett hordva, úgyhogy így aztán egy újabb felépítése és szentelése következett az 1940-es években. - A templom mérete is jól mutatja, hogy egy kis közösségnek épült. Szokásos alapterületű telekre épült a víkendházak közé, terjedelmével sem tűnik ki az utcából. Kicsiny mérete és nyers téglái régi, meghitt, Árpád-kori falusi templomocskákat juttatnak eszünkbe. - Az, hogy közelebb vagyunk egymáshoz, nem tudunk elmenni amellett, hogyha a másiknak van valami gondja, de ha öröme is, rendszeressé vált ez, hogy születésnapokat, névnapokat csak úgy spontán köszöntöttünk akár vasárnapokon. Ez azt gondolom, hogy inkább a gyülekezeti tagoknak az érdeme. - A második világháború után más idők jöttek, melyek egyáltalán nem kedveztek a vallásos embereknek. Amelyik felekezet addig nem épített templomot, az később már hiába próbálkozott. A szocializmus éveiben a környéken nem is adtak ki építési engedélyt templomra. A felsőgödi evangélikusok ezért a vasút melletti pöttöm imaházban gyűltek össze, ami hivatalosan lelkészüdülőnek épült. A puritán kis épület akár nyaraló is lehetne, a víkendháztól szinte csak a torony a kereszttel különbözteti meg. Alsó és Felsőgöd sokáig a szomszédos Sződligethez tartozott, emberemlékezet óta értéktelen területnek számítottak, birkalegeltetésen kívül sok mindenre nem tartották alkalmasnak őket. A 20. század elején aztán fordult a kocka, a budapesti polgárok ugyanis a Balaton után felfedezték a Dunakanyart is. Főszezonban akadtak olyan napok, amikor csak a gödi szakaszon annyian rohamozták meg a Duna-partot, hogy csendőröknek kellett köztük rendet parancsolni. Egy idő után megjelentek az állandó lakosok is, és egyre nagyobb igény mutatkozott egy saját templomra. - Azért is voltak fontosak a templomok, mivel ezek a települések semmilyen néphagyománnyal nem bírtak, ezért az emberek meg akarták szervezni a szabadidejüket. Gyakorlatilag ezért alakult nagyon sok társas szervezet, ezért alakultak ki színjátszó csoportok és mindenféle egyesületek, és hát ezeken a rendezvényeken a leggyakoribb téma a templomépítéshez való pénzgyűjtés volt ezeknek a báloknak, a fagylaltdélutánoknak és egyéb eseményeknek ez volt a mozgatórugója, hogy legyen templomunk, ahol össze tudunk jönni, mert templom nélkül nincs élet. - A vesztes első világháború és a trianoni békediktátum Magyarország valamennyi területén éreztette hatását. Ebben az érzelmileg és gazdaságilag is nehéz időben egy maroknyi felsőgödi hívő, talán hogy lelki támaszhoz jusson, templomépítésbe kezdett. A pénz hiányát szorgos kezekkel és elhivatottsággal pótolták. Legendás a történet, amely szerint az önkéntes építők az állomástól az építési telek határáig csatárláncot alkottak, és kézről kézre adták a vasúton érkező építési anyagot. A templom tervezője is lemondott a javadalmazásáról, de a pénzhiány miatt a tervek egyszerűsödtek. A templom eredetileg boltozatosra tervezett mennyezete sík lett, és az ablakok is összementek. Szerencsére így is illeszkedtek a templom romános hangulatához, melyet az Olaszország északi részén látható ókeresztény templomok hangulatával fűszerezett meg az építész. Ez volt a csonka Magyarország első felszentelt temploma. A templom, ahol most Lengyelországból érkezett szalvatoriánus szerzetes teljesít szolgálatot, kis téren foglal helyet. - A szalvatoriánusok az ilyen nemzetközi szerzetesi rend. Rómában alapították 1881-ben, egy német származású pap alapította, létrehozta ezt a rendet. Azért, mert ő is abban az időszakban élt, amikor Németországban nem lehetett szabadon működni, és akkori püspök szeptember elseje után küldte őt Rómába és kezdte keresni a lehetőséget, hogyan lehetne bevonni a civil embereket az evangélium hirdetésébe ilyen körülmények között, amikor egyház szabadon nem tud működni. - A közösség legfőbb célja, hogy minél szélesebb körben terjessze Isten igéjét. A felsőgödi nyaralók építése sok munkát adott a korszak kőműveseinek, mai ésszel talán furcsának tűnhet, de a második világháború előtt a kőművesek sokszor nemcsak felépítették, de meg is tervezték a házakat. A Sütő testvérek is ebbe a kategóriába tartoztak, akik még ahhoz is elég önbizalmat éreztek magukban, hogy amikor templomépítésre kaptak megbízást, a tervezést is elvállalták. Ezek után korántsem meglepő, hogy a hétvégi és családi házakon edződött fivérek első temploma elég nyaralósra sikeredett. Az egész épület kicsit olyan, mintha egy villa közepébe beleállítottak volna egy harangtornyot. A templom egy összetartó közösség fontos központja is. - Egy gyülekezet lelki család, mert van benne ugye idős, fiatal, és tényleg otthon érezzük magunkat, és van a gyülekezetnek egy olyan magja, akik tényleg ismerik, szeretik, odafigyelnek egymásra. Például vannak súlyos betegeink, akikért mondjuk rendszeresen imádkozunk is, de mondjuk akár kórházba szállítás, beteglátogatás, úgynevezett komatál készítés van az újszülöttek családja számára is, tehát ebben nagyon odafigyelő a gyülekezet, ha valaki építkezik, költözik, elromlott az autója, balesetet szenvedett, örülünk az örülővel és sírunk a síróval. - Különös és eklektikus a templom, de ez semmit nem von le az értékéből. Mielőtt Vácra érnénk, álljunk meg egy pillanatra Sződligeten. Ilyenkor még annyira közeli az óév, hogy január elején lélekben szinte öntudatlanul számot vetünk a mögöttünk álló esztendővel, és egyúttal felkészülünk az előttünk állóra, az újévre. Ilyenkor, miként a téli táj, elcsendesülünk és befelé figyelünk. A fogadalmak és a belső változás, a jobbítás vágyott lehetőségét hordozza ez az időszak. - A vízkereszt ünneppel lezárjuk a karácsonyi ünnepkört, és a teológiai hitbeli jelentése Jézus megjelenése a világon az emberek előtt. És a három királyok, akik fontos szereplői ennek a történetnek, szimbolizálják a világ népeit. Olyankor kezdődik a házszentelés időszaka. Mi itt pár éve, azt hiszem, három-négy éve szervezünk három királyok felvonulást, mint ilyen misztériumjátékot, ami megjeleníti ezt a két igazságot. - A Nagyboldogasszony templom különlegessége a kazettás mennyezete. Ha Istenhez fordulunk, felfelé tekintünk, ezért a fontos bibliai üzenetek gyakran kapnak helyet a templom mennyezetén. - Az egyházi élet fontos szimbólumait látjuk itt megjelenítve, a szentségeket, a Szentírást, a bibliai történeteket is, mint Ábel és Káin áldozatát, az utolsó vacsorát, tehát ezek a festmények segítenek bennünket szemléltetni a gyerekeknek főleg a hit igazságait, a bibliai történeteket. - A templom 1932-ben néhány hónap alatt készült el óriási összefogással. Ez volt Sződ első temploma, építéséhez szó szerint minden követ megmozgattak. Még a váci börtön bányájából is kértek és kaptak is ingyen építőanyagot. Cserébe, holt időben a váci rabok is hallgathatták a misét a kazettás mennyezet alatt. A református templomok puritánsága szöges ellentétben áll a katolikus templomok megjelenésével. Nézzük csak meg Sződliget református templomát. Az üres falak a letisztultság mégis megnyugtató, meghitt miliőt kölcsönöz. A templomot nem tölti ki festmény vagy szobor, csak az ige. A karzatról lepillantva úgy tetszik, mintha minden ebbe az irányba, a szó, illetve a szószék felé mutatna. Egy harangtorony emelkedik ki a fák közül, tetején a betlehemi csillag szimbóluma. Innen mindössze néhány kilométer Vác a gyönyörű város, ahol egész nap is elbóklászhat a templomokat kedvelő templomépítészet iránt érdeklődő turista, de persze más is. - Egyesek feltételezése szerint az avar kor. Az avarok az uralkodásuk utolsó évtizedeiben felveszik valamelyik keresztény vallást, nem tudjuk melyiket, és lehet, hogy ők emelték az első templomot. A következő, amiről tudunk, Szent István, hosszú-hosszú vita, hogy valóban Szent István alapította-e a váci püspökséget, az uralkodásának második időszakában jön létre a váci püspökség. Az építkezés valószínű már meg is kezdődik a vár területén az első székesegyházunk tekintetében. - Az évszázadok folyamán egyre több templommal gazdagodott a püspökség, noha ezekből a mongol és török pusztítás miatt nem maradt szinte semmi. A sok vész nem vette el az emberek kedvét az építkezéstől, a török rabiga levetése után is egyre-másra épültek a templomok. - Az alapok kiásásánál a víz problémát jelentett, ugyanis ez a terület a Duna egykori mocsara, láp volt. Selmecbányáról kellett szakembereket hozni, akik meg is oldották ezt a problémát. Sajnos nem tudom, hogy hogy. Idáig még nem sikerült egyetlenegy szakembertől sem választ kapni, feltételezések vannak, hogy lehet, hogy elvezették valamilyen módon a vizet, lehet, hogy mint Velence, Vörösfenyő cölöpökön áll, sajnos nem tudjuk. Remélem, egyszer egy hidrogeológus erre ad majd választ. - Építkeztek a ferencesek, a piaristák, az irgalmas rendiek, idővel a protestánsok előtt is megnyílt az út, hogy saját templomot építsenek, de Vácott képviseltetik magukat az adventisták, baptisták, a zsidók és a cincárok is. Vác, templom szempontból is a Dunakanyar egyik legizgalmasabb települése, tökéletes helyszín egy templomtúra kezdéséhez, vagy éppen a befejezéséhez.

- A magyarság honfoglalás utáni történelme máig számos titkot rejt, az államalapítással küzdő országban az írásbeliség gyerekcipőben járt, sok településről alig tudunk valamit. A falu és városnevek azonban konzerválták a történelem egy darabját, éppen ez történt Dunakeszivel is, mely a kutatások szerint már a 10. században létrejöhetett, de bő 250 évig hiába keresünk írásos dokumentumokat róla. Neve azonban elárulja, hogy a Keszi törzs tagjai, vagy leszármazottai alapíthatták.