Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Nagymaros hosszú ideje csodálja már a vele éppen szemben lakó Visegrádot, mindig csak távolról figyelik egymást, titkos üzeneteiket legfeljebb a köztük közlekedő komp viszi át a túlpartra. Van is miről mesélniük, különösen a Dunakanyar ködben is szép városának, Visegrádnak, amit jellegzetes fellegváráról még a madarak is messzi égből felismernek. Éppen 700 éve, hogy az Anjou-házból származó Károly Róbert király 1323-ban Temesvárról ide helyezte át székhelyét, ezzel a megkerülhetetlenül fontos települések közé emelve a fellegvárost. - Temesvár már a történelmi Magyarországon is egy viszonylag perifériálisabb terület volt. Ezért szüksége volt egy központi fekvésű, jól megerődített, jól védhető székhelyre. Szerencsére ez Visegrád lett, hiszen itt épült fel IV. Béla jóvoltából az a visegrádi kettős várrendszer, ami tényleg a korabeli Magyarország egyik legmonumentálisabb várrendszere. És ennek a védelmében kezdi Károly Róbert kiépíteni az itteni rezidenciáját. Tehát voltaképpen 1323-tól Visegrád volt Magyarország királyi székhelye, ugye nem főváros, ahogy ma mondják, hanem királyi rezidencia, királyi székhely, majdnem 100 éven keresztül. - 1323-tól a Szent Koronát is itt őrizték, 1326-ban pedig lovagrendet is alapított itt Károly Róbert. - Ez a Szent György Lovagrend, mely már nem a Szentföld védelmére egyházi célból alakul, hanem ez egy világi eseményeket kiszolgáló lovagrend lesz, akik itt a koronaőri szolgálatot és a királyi testőr szolgálatot látják majd el. Ettől kezdve, volt olyan vélekedés korábban, hogy 300 évig is itt őrizték a koronaékszereket, de hát jobb, hogyha inkább ilyen 200 évben megállapodunk, és ebből is jó, ha 85 évet össze tudunk számolni, hogy ténylegesen itt tartózkodott a korona. Annyiszor elvitték, elrabolták, máshol volt. - A kiváló diplomáciai érzékkel Bíró Károly Róbert igyekezett jó kapcsolatot ápolni a környező országok vezetőivel. A 14. század közép-kelet-európai történelmének legfontosabb külpolitikai eseménye az 1335-ös visegrádi királytalálkozó is az ő nevéhez köthető, helyszínéül pedig a Fellegvár szolgált. - Meghívta ide Visegrádra az udvarába a cseh királyt, a lengyel királyt, a német lovagrendnek a képviselőjét és számos német herceget. Ez azért volt nagyon fontos, mert Csehország és Lengyelország között ebben az időben meglehetősen feszült volt a viszony, a német lovagrend és a lengyelek között is eléggé háborús helyzet volt. Károly Róbert viszont részben családi alapon, miután felesége, Piast Erzsébet lengyel királyi családból származott, de amúgy a cseh királlyal is jóban volt, békét tudott teremteni. Tehát ez a találkozó egyszerre békét teremtett, és nemcsak egy adott pillanatra, hanem ennek azért van nagy jelentősége, mert majd hét évtizedre a környező országokban békét, kulturális felvirágzást, a kereskedelmi kapcsolatoknak a fejlődését jelentette, és nem mellesleg ez egy tipikus középkori lovagi találkozó volt, lovagi tornákkal, lakomákkal, ünnepségekkel, és szerencsére elég jól ismerjük a történetet, mert több oklevél előkerült külföldi levéltárakból. - Mai arcát látva talán elsőre nehéz elképzelni, de a 328 méter magasra épült fellegvárra és a maga korában királyi lakótoronyként is szolgáló alsóvárra, a Salamon-toronyra egyetlen épületegyüttesként érdemes gondolni. Az udvartartás létszámának növekedésével ugyanis csak a 14. század végén vált szükségessé a lakosztályok bővítése és egy új palota megépítése. - Károly Róbert idejében még nem beszéltünk palotáról, Károlynak vidéki házai voltak, illetve aztán részben a fellegvárban lakott. Tehát, amikor a híres 1335-ös királytalálkozó lezajlott, akkor még a palota, amiről mai értelemben nem létezett, hanem ezeket a több száz, ezer fős vendégsereget a várba, itt a palota területén lévő házakban kellett elszállásolni. - A visegrádi fellegvár diadalútja egészen a török hódoltságig tartott. Buda eleste után 1544-ben Visegrád is török kézre került, a város későbbi újrafelfedezésében fontos szerepe volt az állandó gőzhajójáratnak, amely Budáról Pozsony és Bécs felé szállította a reformkori országgyűlésre a korabeli közéleti személyiségeket 1831-től. Ők a hajóról átutazóban csodálkoztak rá a pazar visegrádi panorámára, és újra felfedezték maguknak a csaknem évszázadokra elfeledett egykor virágzó Visegrádot. Miután 1408-ban Zsigmond király végérvényesen Budára helyezte át a királyi központot, Visegrád az uralkodók vidéki rezidenciája lett, ám cseppet sem veszített jelentőségéből, sőt, a királyi palota épp Zsigmond idején épült fel a maga teljes szépségében a Magyar Napkirály Mátyás korában pedig már virágkorát élte. A visegrádi palota volt a legfontosabb és legpompásabb vidéki rezidencia, aminek egész Európa a csodájára járt. A királyi palota belső építészete is egyedülálló volt. Buda mellett ugyanis innen kerültek elő a legnagyobb számban középkori kályhacsempék. Itt melegedhetett Mátyás király meghívása után a nagy itáliai történetíró, Bonfini is, aki kertekről, halastavakról, hófehér tornácokról, függőkertről, ünnepeken bort fakasztó kútról ír. - Többfajta fűtésről beszélhetünk. Voltaképpen egy hipokausztunk, vagy padlófűtés. Ez részben még Károlyi Róbertnek a házaiban is már megvolt ez a rendszer. Palotának külön fürdőszobája volt, ahol szintén a vízvezetéknek megvannak a nyomai, megmaradtak azok a bronz vízcsapok, amelyek a hideg-meleg vizet engedték be a vizes fürdőkádba. Egy padlófűtéses hipokausztumos fürdőszoba volt. Melegítőhengerrel magyarul bojlernek hívjuk. Ezt a királyi miliőt próbáljuk rekonstruálni azokkal a vagy ásatáson előkerült, vagy korabeli ábrázolásokból ismert tárgyak, bútorok, textileknek a bemutatásával, vagy például a cserépkályháknak a rekonstruálásával, hiszen egy ilyen hatalmas tereket hideg időben nehéz volt kifűteni. Nem véletlen, hogy a korabeli emberek nagyon sokat szenvedtek reumatikus és egyéb más betegségekben is. - A palota díszudvarát és a jelenlegi ezer forintos hátuljáról is visszaköszönő Herkules kútját már a második világháború alatt feltárták, és ha már pénz, az első magyar forintot is itt, a visegrádi palotában verték. Igaz, azt még Mátyás előtt Károly Róbert uralkodása idején, amikor a mai palota területe még jóval szerényebb épületegyüttes képét mutatta. - Fontos hangsúlyozni, hogy a palota késő gótikus és reneszánsz stílusban újítja fel Mátyás . Na most a késő gótika ekkor egy élő, virágzó stílus, nem valami úgymond elavult dolog. Itt a dolognak az a lényege, hogy egy építkezés nagyon sokba kerül. A késő gótikus felújítást a palota mellett levő ferences kolostor magyar mesterei készítették, a reneszánsz stílusút pedig itáliai mesterek, lényegesen több pénzért. Tehát voltaképpen a kerengőnek a díszudvar kerengője, egy késő gótikus alkotás. A díszudvar loggiája az már egy reneszánsz, a Herkules-kút, szintén egy reneszánsz itáliai fontana, de például a híres oroszlános kút, az egy késő gótikus kút, és ezek mind harmonikusan, egymást kiegészítve jelennek meg a palotában. És nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az itáliai reneszánsz stílusnak ezek az alkotásai Itálián kívül először Európában itt jelennek meg. - A lakomáknak és a pompás palotaéletnek a törökök vetettek véget. A palota és Visegrád nagy része is eltűnt a török pusztításban, olyannyira, hogy később sokáig csak feltételezték, hogy valamikor palota állt Visegrádon. Nem csak a palota pusztult el, de a valamikor virágzó királyi városból rangját vesztett apró mezőváros lett, szinte a létezéséről is megfeledkeztek. A romantikus reformkorban aztán az elveszített dicső múlt szimbólumává vált, és kezdték újra felfedezni. Kisfaludy Károly rajongott érte, a korabeli festők is szívesen vetették vászonra, és Kazinczy is említést tett róla a naplójában, és ide, Visegrádra költözött az árulónak bélyegzett Görgey Artúr tábornok is az 1848-as szabadságharc után. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy az egykor ragyogó királyi palota létezésében egészen 1934-ig sokan kételkedtek. Szerencsére Schulek Frigyes fia, a szintén építész János hitt a legendában, amely szerint egykor pompázatos palota állott Visegrádon, és mivel ő már a 20-as évektől kezdődően Visegrádon tevékenykedett, nem nyugodott, amíg be nem bizonyította az igazát. - Egy ilyen kedves történet szerint '34 szilveszter éjjelén kiment levegőzni, az egyik házban lakott itt, és egy olyan falra lett figyelmes, ami középkorinak bizonyult, és a következő évben megkezdték a feltárásukat. Hogy miért szilveszter éjjelén ezt ne kérdezzük, de így sokkal kedvesebb a dolog, és '35-től kezdődött meg a feltárás. - A kételkedés azért is különös, mert a Mátyás-korabeli krónikások Bonfini, Galeotto Marzio leírásai részletesen meséltek, és mind a mai napig mesélnek is a palota egykor virágzó életéről. Ma már bejárhatjuk a tereket, a számos állandó kiállítást és gyönyörködhetünk a panorámában is. Akár fél napot is eltölthetünk itt anélkül, hogy feltűnne, milyen gyorsan repül az idő. A királyi palotához közel egy jóval későbbi, de szintén jellegzetes épület áll 1988 óta. Makovecz Imre a magyar organikus építészet ikonja tervezte ezt is, mint megannyi épületet a környéken. - Az épület létrejöttét az indokolta, hogy ekkor már, 1984-ben öt éve működött a Jurta tábor itt a közelünkben, Nagyvillámhegy tövében. Egy problémája volt a tábornak, hogy nem volt egy közösségi helyiség, ahol a táborozó 120 gyermeket össze tudták volna hívni, eső esetén benti foglalkozásokat tudtak volna tartani. És ekkor kérte föl a Pilisi Parkerdő gazdasági igazgatója Dr. Madas László Makovecz Imrét, hogy tervezzen ide a gyermekeknek egy csodálatos oktatóközpontot, az Erdei Művelődés Házát. - A ház a Pilisi Parkerdő első, máig tisztelt igazgatójának, Madas Lászlónak a nevét viseli. Madas szerette volna meghonosítani azt a szemléletmódot a környéken, hogy az erdők nem csak a fakitermelés miatt fontosak. Neki köszönhető, hogy a Makovecz épület a kezdetektől fogva a gyerekeké. Falain belül pedig a természetismeretről, a környék erdeiről tanulhatnak lassan 35 éve. Ahogy a sebes pisztrángok, szembement az árral Koncz Miklós is, hogy édesapja nyomdokaiba lépjen. A zaj és térerőmentes Apátkúti-völgyben a 60-as években az erdőgazdaság alakította ki az első halastavat, amit a 80-as években további kettő követett. A pisztrángok nevelését a kerületvezető erdész, Koncz Antal édesapja, Miklós kezdte. A pisztrángozás múltja azonban ennél is sokkalta régebbre nyúlik vissza Visegrádon. - Hogyha nagyon régre mennénk vissza, akkor egy dátumot megemlíthetünk, az pedig a XVI. századból való, akkor Piatnik Péter udvari főtanácsos egy helyi rendeletben tiltotta meg a visegrádiak számára a pisztráng halászatát a patakból, gondolva erre az utókorra, és védve az állományt, hogy ne rabolják ki belőle a halat. - 1990-ben az újrahonosított visegrádi pisztrángozás történetében is hosszabb kényszerszünet következett, ugyanis a nagymértékű csapadékhozam megrongálta a környékbeli gátakat, használhatatlanná téve a tavakat, így a halgazdálkodás egészen 2010-ig szünetelt, akkor azonban a Pilisi Parkerdő teljes körűen felújította. - 2010-ben úgy gondoltuk, hogy ha sikeres lesz az első hallevelünk, akkor utána itt helyben a tó mellett értékesítjük is a pisztrángot. Itt nőttem fel a patak mellett, abból a tiltott pisztrángból, ami egyébként a patakban megtalálható, azért mi is kifogtunk egy párat gyerekkorunkban. Egyébként a patakban megtalálható a pisztrángnak a sebes pisztráng változata. Mi itt a tavakban egy szivárványos pisztrángot nevelünk, ennek inkább gazdasági és egyéb olyan okai vannak, hogy tavi körülmények között jobban nevelhető, jobban kezelhető. - A Pilis legszebb szurdokvölgyében is keresztülfutó Apátkúti-patak határolja, szurdok szeli ketté és megannyi fenyő teszi különlegessé a Bertényi Miklós Füvészkertet. Bejárata mellett működik az étterem, ahol a közeli halastavak pisztrángjait is meg lehet kóstolni. Az 1960-as évek végén még erdőmérnök hallgató, Őry Gyula diplomamunkája alapján az addig a környékre jellemző tölgyek helyére többségében vörös és lucfenyőt telepítettek, 1978-ban pedig megkezdődött a terület füvészkertté alakítása. Ebben a névadó erdőmérnök Bertényi Miklós mellett a Pilisi Parkerdő hajdani igazgatója, Madas László is tevékenyen részt vett. - Maga a Bertényi Miklós Füvészkert egyfajta oázis, ami a Kárpátok világát idézi meg. Ha ebből a sajátos mikroklímából kilépünk, akkor teljesen más állományokkal, bükkökkel, tölgyekkel találkozhatunk itt a környéken. Az arborétum 16 hektáros területén több mint három kilométeren túrázhatunk, kirándulhatunk és valóban úgy érezzük magunkat, mintha egy kicsit a Kárpátokban lennénk jelen. Ez a sajátságos mikroklíma, amire erdészelődeink is felfigyeltek, teljes mértékig nyomon követhető, ezért is érzik jól magukat itt az egyes fenyőfélék, amik alapesetben csak magas hegységekben fordulhatnának elő. - Az örökzöldek ugyan örökké szépek, a Füvészkert mégis minden évszakban más arcát mutatja, tavasszal a japán cseresznyék a kínai orgonák és a jeli arborétum szimbólumává is vált Rododendronnak köszönhetően lesz színpompás a terület, 1980 óta pedig nem csak a természet vagy az énekesmadarak hangját lehet itt élvezni, időről időre a környék zenészei sétáló hangversenyeket tartanak a Füvészkertben. A turistaság a tömegek sportja, amely nem ismer versenyt és nem takar üzletet, gyakorlását nem korlátozza az évszakok változása, sem az életkor haladása, tüdőt és lelket tisztít - vallotta Zsitvay Tibor az 1933-ban a Nagyvillám-hegy tetejére épített kilátó névadója Visegrád és a turizmus lelkes patrónusa. - Zsitvay Tibor Visegrádon már korábban, 1927-ben vásárol egy telket, egy ottani épületet aztán átépítve, mai napig is Zsitvay Villának hívjuk. Ő volt az, akinek az épülete ez a zsitvai kilátó létrejön, ehhez szerzi meg nemcsak a turisztikai látogatottságnak és a turisztikai egylet tagjainak a támogatását, hanem a visegrádi villatulajdonosok támogatását is. A turizmusban létrehozza a Szent István vándorlási útvonalat, ami a mai Kéktúra útvonalnak az elődje. Zsitvay Tibor kapcsolatait is igénybe veszi, ő igazságügy-miniszter. Horthy Miklóstól kezdve, Klebelsberg Kunótól folytatólagosan sok-sok ember támogatását, hozzájárulását, odafigyelését igénybe véve segíti Visegrádnak a későbbi szponzorálását. - A zsitvai kilátó a visegrádi térség különleges pontja, szemmel tartja az egész Dunakanyart. Őrszemként figyeli a fellegvárat, a Szentendrei-szigetet, a Duna túlpartján Nagymarost, sőt tiszta időben még Budapestet is jól látja. A kilátótól néhány percre 30 méteres szintkülönbség mellett 700 méter hosszan száguldozhat szabadon, aki mer. A bobozás kezdetben kifejezetten téli sportnak számított, és először csak a XIX. század végén építettek a mai sebesen suhanó szánokhoz hasonlót. - Magyarországon elsőként itt létesült Visegrádon Bobpálya, a nyári medres 1991-ben, majd később, 2002-ben épült meg az újabb konstrukció, alpesi bob. A kettő közt a különbség, míg a nyári pálya mederbe megy, addig az alpesi bob pedig két csövön fut, ahhoz van tulajdonképpen rögzítve, nem tudja elhagyni a pályát, és már egy kényelmesebb, nagyobb verziójú bob. Két felnőtt részére is kényelmes bobozást létesít - Nem csak a bob, a pálinka is jól csúszik Visegrádon, ahol ráadásul nem csak kóstolni lehet, de a nedű történetét is megismerhetjük. A feljegyzések tanúsága szerint születése is Visegrádhoz köthető, Károly Róbert felesége gyógyitalként fogyasztotta a pálinka közvetlen elődjének számító tömény szeszt. 2013-ban a város hajdani szatócsboltjából Máté Gábor és Spáth Diána elhatározásából lett múzeum és pálinkafőzde. A kiállítás legtöbbet a Tanácsköztársaságtól a 2010-ig tartó pálinkafőzési tilalomról mesél. - Ez az időszak, ami nagyon izgalmas volt, meg pikáns, mert akkor nem lehetett pálinkát főzni. Emiatt mindenki főzött pálinkát csak titokban, diskurzusok sem voltak, meg az egész téma olyan titokban zajlott, és amikor szabad lett az otthonfőzés Magyarországon 2010 után, akkor már fellebbenhetett a fátyol erről és végre így össze is lehetett gyűjteni. Egyébként a nehézség valóban az volt ebben, hogy mivel ez egy olyan tiltott témakör volt, ezért nehéz is volt összegyűjteni ennek a kellékeit, meg azokat a dolgokat, amik ezzel kapcsolatosak, mert úgy egyáltalán nem beszélt róla soha senki. - A pálinkamúzeum megnyitásával szinte egy időben indult el a főzés is, amiért Gábor felel. Mostanra szenvedélye lett a pálinkakészítés, amelynek az alapja természetesen a jó alapanyag. Nincs két ugyanolyan évjárat, így nincs két egyforma pálinka sem. - A pálinkához kapcsolódóan vannak megszokott gyümölcslelőhelyek, és egyébként meg, mivel ez a mi régiónk, ez inkább egy hűvösebb és csapadékosabb régió. Nagy mennyiségben bogyókkal is, mint extra gyümölcsökkel foglalkozunk, merthogy itt a szomszédos Börzsöny hideg völgyében még termelnek bogyókat, és azok igencsak kellemes, az egyik legkarakteresebb pálinkafajtákat adják. - Ha átmelegedtünk, érdemes újra a természetben folytatni a visegrádi kirándulást. A Fellegvár szomszédságában működő Nagyvillám sípálya mérete és adottságai miatt ugyan szinte csak síoktatásra és gyakorlásra alkalmas, de nem is akar többnek látszani ennél. Sokan épp egyszerűsége és a családias hangulata miatt szeretik a pazar környezetben fekvő visegrádi pályát.

Nagymaros hosszú ideje csodálja már a vele éppen szemben lakó Visegrádot, mindig csak távolról figyelik egymást, titkos üzeneteiket legfeljebb a köztük közlekedő komp viszi át a túlpartra. Van is miről mesélniük, különösen a Dunakanyar ködben is szép városának, Visegrádnak, amit jellegzetes fellegváráról még a madarak is messzi égből felismernek.