Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A Bükk az egyik legszerénytelenebb hegységünk, de okkal lehet büszke magára. Nem győzi megdönteni a saját rekordjait, átlagosan a legmagasabb, a legcsapadékosabb, a legkiterjedtebb, a legtisztább levegőjű hegységünk, és a legtöbb felfedezett barlang is itt található, a Bükk a legek hegye. A Bükk déli kapujának kuriózuma az aprócska, ám annál híresebb Suba-lyuk, ahol 1932-ben Közép Európa legjelentősebb ősember leletére bukkantak. Magyarország leghosszabb völgye a 23 kilométeres Hór-völgy fölötti barlangból kerültek elő legelőször a neandervölgyi embertől származó csontmaradványok hazánkban. - Nem csak az emberi csontmaradványok miatt lényeges ez, hanem a barlang feltárása során a különböző rétegeket vizsgálva az akkori éghajlatot, az akkori flórát, faunát ismerhetjük meg, tehát egy átfogó képet kaphatunk arról, hogy a neandervölgyi ősember milyen körülmények között élt, mire vadászott, mit evett és egyáltalán hogyan rendezkedett be itt a számára igen ideális Bükk-hegységben. - A leletekre egy véletlen folytán talált rá Dancza János egri lakatosmester, aki rajongásig szerette otthonát, a Bükköt, amatőr barlangászként és régészként, amikor csak tehette, túrázott. A felfedezést aztán Kadics Ottokár a magyar ősember és barlangkutatás meghonosítója terjesztette ki. A furcsa nevű Suba-lyukat megközelíteni sem akkor, sem most nem egyszerű, csúszós, meredek nyomvonal vezet kapujáig, különleges geológiája a Bükkre eredendően jellemző mészkő miatt azonban kihagyhatatlan látnivaló, ahogy a Hór-völgyben található és a barlangról mesélő látogatóközpont is. - Legendák keringenek arról, hogy miért ez a neve. Az egyik az az, hogy volt a falunak egy nagyszámú juh nyája, és a zengedelem elől odamenekítették a juhászok a juhokat, és ott elterítették a subákat, és megvárták, amíg elül a vihar, ez az egyik változat, illetve a másik, ami köztudottabb, hogy egy betyárról kapta a nevét, Suba Lukácsról, akinek az eredeti neve talán Szabó Lukács lehetett, de az édesanyja Suba Dorottya volt, és akkor így ragadványnévként maradt ez a név meg, és állítólag a törvény elől ide menekült, itt rejtőzködött, meg aztán arról is van szó, hogy volt neki egy vetélytársa, Tar Gyurka. Ha bemegyünk a Hór-völgyébe, ez a Suba-lyuk barlang a bal oldali hegyoldalban található, viszont a másik oldalon is van egy barlang, ahol meg Tar Gyurka rejtőzött állítólag, ők vetélkedtek egymással. - Míg a Suba-lyuk Cserépfalu határában található, addig a Balla-barlang Répáshuta fölött tátja nagyra száját, sőt néha még felesel is. A Bükk legnagyobb szájú barlangjának feltárása az 1900-as években kezdődött, a kutatások pedig azt igazolták, hogy a subajuk mellett ez a barlang a magyar ősemberkutatás bölcsője. - 1909-ben kezdődött meg az ásatás, Hillebrand Jenő geológus végezte, és szinte az első napon meg is találták az eddigi legfontosabb leletet, egy körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt élt 1,5 éves gyermeknek a koponyáját, aminek egy külön érdekessége az, hogy még eléggé ősemberszerű, tehát nagyon erős az állkapcsa, ugyanakkor az állcsúcsa az nem csúcsos, úgyhogy emiatt egyébként sok kérdést is vetett fel, hogy ő itt van, illetve ezek mellett több eszközt találtak a bábonyi kultúrából is, a szeleta kultúrából is, illetve egy-két csontot barlangi hínárból, barlangi medvétől, illetve a bölénytől is, valamint régi tűzhelyeknek a faszén maradványokat is találtak a barlangon belül. - Mint minden eddig feltárt magyarországi barlang, a balla is védettséget élvez, ahogy a festő ilyen szép és még télen is sokszor színes Bükk-hegység számos része. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nem véletlenül pályázott a közelmúltban arra, hogy az UNESCO globális geoparkhálózatához csatlakozva a régió geológiai, kulturális és természetvédelmi értékeit még szélesebb körben ismertesse meg az érdeklődőkkel. A Bükk kőbe vésett múltját többségében fák takarják, de Répáshuta fölött az erdő szívében húzódik és ejt ámulatba a hegység egyik legjelentősebb földtani alapszelvénye. A Bükk legidősebb kőzetei 300 millió évnél is öregebbek, üledékei pedig szintén legalább ennyire régen, a Thetys ősóceánban kezdtek leülepedni, hajlott hátú hát, de nem vén a hegy, geológiája pedig különleges. - A geológusok a Bükk kába kövének is nevezik, ez egy nagyon érdekes föltárás, hiszen ott nagyon érdekes jelenségek figyelhetők meg. A 300 millió évtől egy picivel nagyobbat ugrunk 200 millió évvel ezelőtti időszakra, amikor a triászban sekélytengeri mészkövek képződtek, majd később pedig egy picivel később a triász vége felé már mélyebb vízi mészkövek is képződtek. Ebben a feltárásban mind a két fajta mészkövet megfigyelhettük. A feltárás alsó részén ugye a vöröses színű répáshuutai mészkövet láttuk, ami mélytengeri és az a fiatalabb, fölötte pedig az idősebb Bükk-fennsíki mészkövet, ami világos, szürke, fehéres színű, ez sekély tengeri körülmények között rakódott le. - Az idősebb mészkőrészletet is az egyik közeli látnivalóról nevezték el a geológusok a Bükk-fennsíkról, és még mindig lehet hova fokozni a Bükk legjeit, hiszen a klímazonális erdőtársulások, vagyis a különböző típusú erdők magasság szerinti eloszlása Magyarországon itt figyelhető meg a legjobban. A Bükk-fennsík legszebb pontja a Nagymező is, mintha egy életnagyságú terepasztal lenne. - A Nagymező a karszt jelenségek hatására alakult ki. Ugye a Bükk-fennsík tetején vagyunk, egy karsztplatón állunk, ami gyakorlatilag mészkőből áll, és ebben a mészkőben ugye a lehulló csapadék elnyelődött, ez oldotta a mészkövet, mindenféle víznyelők alakultak ki, a víznyelők aztán eltömődtek vagy kiszélesedtek, töbrök kialakultak, ezek a töbrök, ahogy pusztultak, egymásba szakadtak, uvolák alakultak ki, és ezek a gyönyörű karsztformák aztán létrehozták a Nagymezőt, ahol most állunk, ugye ez a Bükk-hegységnek a legnagyobb karsztvápája. - A fennsíkról is van még feljebb a Bükkben. Magyarország legújabb csillagdája 2022-ben nyitotta meg kapuit, és csalogat azóta is a magasba. Egyre nehezebb fényszennyezettségtől mentes területet találni, ezért is érdemes nagy becsben tartani a csillagos égbolt parkokat, amelyekből itthon is mindössze három van. A Hortobágyon, a Zselicben és a Bükkben. - Ez a kulturális örökségünk része, hogy a csillagos égboltban, illetve a Tejútrendszerben több ezer csillagnak a látványában gyönyörködhessünk. Ezt egy nemzetközi szervezet felügyeli. Ez a nemzetközi szervezet 2017-ben adományozta a Bükki Nemzeti Parknak a csillagos égboltpark minősítést, miután több éven keresztül mérték az égboltnak a fényszennyezettségét, illetve a környező településnek, Répáshutának a közvilágítását is kicserélték, felújították annak érdekében, hogy az égbolt minősége minél szebb legyen. - És minél tisztább. Egyebek mellett ennek is köszönhető, hogy a Bükkben akkor is lehet csillagászati megfigyeléseket végezni, amikor az ország más pontjain nem. A Magyarországról látható csillagképek mindegyike szemrevételezhető innen. - Itt elég magasan vagyunk a Bükkben, úgyhogy előfordulhatnak olyan felhőrétegződések, amikor szinte az egész ország felhőben, ködben csücsül, de a magas hegyek teteje, tehát a Mátra hegycsúcsa, illetve a Bükk legmagasabb pontjai, azok kilátszódnak, itt pedig már teljesen tiszta az ég. Ez nem csak azért fontos, hogy az élmény meglegyen a csillagos égnek az élménye, hanem nagyon fontos a növények, az állatok, az emberi szervezet számára is, hogy ténylegesen az éjszakát sötétben töltsük. - A bükki csillagda Közép-Európában páratlan élményt nyújtó planetáriuma és meteoritgyűjteménye egyaránt az ismeretterjesztést szolgálja. Utóbbiban Magyarország legnagyobb kiállított meteoritjai láthatók. A csillagda interaktív kiállítótermében pedig a Nappal és más csillagokkal, bolygókkal ismerkedhetünk meg közelebbről. A Bükki Nemzeti Park déli határán az egri Bükkalja területén noszvaj a koronaékszer. Csendjétől és természetközeliségétől otthonos már évezredek óta. Máig fennmaradtak itt az ősi földalatti, azaz kövekbe vájt építkezések nyomai. Feltehetően már az 1500-as években is voltak barlanglakások Noszvaj és környékén. Herman Ottó, a neves természetkutató volt az első, aki bebarangolta a vidéket, és le is írta az itteni barlanglakosok életformáját. - Hasonló módon, mint ahogy az Alföldön a fennálló házakban, itt is egy-kétsejtű kis élettereket építettek, illetve vájtak a kőbe az emberek ebbe a riolittufába, ami mindenhol itt megtalálható, könnyen faragható, nagyon jó hőszigetel, és így alkalmas volt arra, hogy az emberek a hajlékaikat elkészítsék itt a föld alatt. - Noszvajon a Honvéd utcai barlanglakások a 19. században épültek, és egészen a 70-es évekig lakták őket. 1997-ben aztán új funkciót kaptak, mintha egy soha el nem készülő szobor lenne mindegyik lakás, szüntelen alakulnak, változnak, formálódnak a környékbeli művészeknek köszönhetően. - Szobrászok alapították az egyesületet, és gyakorlatilag ezekből a különálló barlanglakásokból az idő során egy összefüggő, átjárható téregyüttes jött létre, aminek már a kezdeteinél sem volt szempont, hogy skanzenszerűen helyreállítsuk a régi dolgokat, hanem hogy új formákat keresve egy alkotóteret hozzunk létre, ami befogadja akár a hagyományos mesterségeknek a művelését is, meg tulajdonképpen befogadja a kortárs művészeti szcénában megjelenő tendenciákat is, mint például a természetművészet. - A noszvaji barlanglakásokban néhány helyiség akusztikája páratlan. - Itt vannak sötétebb üregek, hogy megyünk a hegy belseje felé, van egy olyan belső tér a teremből nyíló újabb terem, amelyben vannak ülőfülkék, ötödfülkék egymással szemben, ami hangolt és egy ilyen speciális akusztikus jelenségnek, illetve érzésnek lehetünk tanúi, amennyiben beülünk a fülkékbe. - Bár egri születésű, de Noszvajon töltötte gyerekkora nagy részét, majd itt talált otthonra is Balogh Barbara. Már a tősgyökeres noszvajiak szerint is noszvaji, olyan erős a kötődése a környékhez, beleszületett a vendéglátásba, hiszen a szülők kezdetben Egerben, később Noszvajon üzemeltettek néhány szobás panziót, ebből nőtte ki magát Barbara vállalkozása. - '93-ban volt ez a völgy eladó, azzal a felkiáltással, hogy a helyi rendezési terv szerint ide kempinget kell csinálni, és akkor mi megvettük ezt a telket, és akkor csináltunk egy picit olyan kempinget, ami elütött a szokványos kempingektől, mert mi azért szállodás aggyal tudtunk csak gondolkozni, és egy ilyen kis mini, de nagyon-nagyon szuper cuki kempingünk lett, amit aztán nagyon gyorsan kinőttünk. Az igény azt mutatta, hogy kellenek ezek a nagyon extrém szállások, csak nyilván magasabb komforttal. - Nyaranta luxuskörülmények között lehet itt kempingezni, vagyis inkább glempingezni, télen például egy légterű házakban mégis szinte a szabad ég alatt lehet elbújni a világ elől. - A lépcsőházak pedig a téli buborékverzió, merthogy a buboréknak a lényege az, hogy gyakorlatilag 0,6 milliméterre vagy a természettől. Átlátszó, közvetlen kapcsolódással a csillagos éghez, a fákhoz, a levelekhez, a szélhez, az esőhöz egy védett burokban, fantasztikus érzés kinn aludni, és akkor ez az igény, hogy ez télen is legyen, ez azért így megjelent a vendégekben, csak hát sajnos a buborékok nem fűthetőek, úgyhogy akkor gondoltuk azt, hogy építünk három olyan kabint, amik hasonló élményt nyújtanak, tehát kapcsolódsz és nagyon-nagyon sok az üvegfelület, és nagyon látod a természetet. - A természetközeliséggel együtt jár a környezettudatosság is, és ez a családi vállalkozás ebben élen jár, főleg azért, mert nem eljátsszák, hogy fenntarthatóan működnek, ők valóban azok. Bükkszentkereszt a gyógyító. Magyarország második legmagasabban fekvő települését, bár nem kérkedik vele, kristálytiszta levegőjének köszönhetően Szubalpin gyógyhellyé nyilvánították. Ebben a völgyben rejtőző és hegyekkel körülölelt faluban a természet a medicína. Az itteni gyógynövények és a belőlük készülő teák, sőt sokak szerint az avarban megbúvó kövek is gyógyhatásúak. - A legenda szerint Szűz Mária erre járt, és a falu határában megpihent. Ráült egy kőre, ami felvette az ülepe formáját, és ez a kő ilyen formájú maradt. Sokan szent helynek tekintik és a helybéliek is, valamint gyógyító erőt tulajdonítanak ennek a helynek. Már a régi öregek is megfigyelték, hogy ha búcsújárásról jöttek haza, ott nagyon hamar felüdültek és elmúlt a fáradtságuk, úgyhogy az energiát adja ez a hely, ezért tulajdonítanak neki ilyen különleges erőt. - A hívő zarándokok szerint nemcsak Boldogasszony kövének, hanem az azt körülvevő szikláknak is gyógyhatása van, kifejezetten jótékony a meddőségi problémák, valamint a nőgyógyászati megbetegedések kezelésében. A bükkszentkereszti köveknél csak gyógynövényeik és teáik híresebbek. A bükki füvesembert, Szabó Gyuri bácsit a környéken mindenki jól ismerte. A hegy adta gyógynövényekből készült teáit szerte az országban sokan fogyasztották és fogyasztják is. Nem csak a decemberben elhunyt füvesember gyógynövénykertjében tartanak ismeretterjesztő foglalkozásokat. A Bükk legkiválóbb gyógynövényeit, a teák természetes alapanyagait vezetett erdei túrák során is felfedezhetjük. Vannak, akik továbbviszik a Gyuri bácsi által megkezdett munkát és továbbadják a tőle szerzett tudást. - Gyógynövénytúrákat szervezünk, ahol az érdeklődők megtanulhatják, hogy mely gyógynövény mire jó. Nagyon nagy hangsúlyt fektetett Gyuri bácsi nem csupán a gyógynövényekkel való gyógyításra, hanem a megelőzésre is, a betegségek megelőzésére. A túrázó testközelbe kerülhet a növényekkel, ezeket megfogdoshatja, megtapogathatja, sőt a túravezető segítségével az erre alkalmas gyógy és fűszernövényeket meg is lehet akár kóstolni, így jobban megjegyzi és fel fogja ismerni, egyedül is, ha gyűjteni szeretné a növényeket és megtanulja, hogy mely növény mire jó. - Bükkszentkereszt anno Újhuta névre hallgatott. A ma ismert bükki települések a 18. század derekán jöttek létre a Diósgyőrből irányított erdőgazdálkodásnak és ipari tevékenységeknek köszönhetően. Már az 1700-as évek elején támogatta a koronauradalom a jól jövedelmező üveggyártás meghonosítását a környéken. A korábban lakatlan területekre ezért hamar német, morva, szlovák és lengyel származású mestereket telepítettek, így alakultak meg a bükki huta települések, köztük az üvegolvasztó kemencékről hajdan elnevezett Bükkszentkereszt is. - A német hütte szó ez a kunyhót jelenti igazából, de egy nagyon kezdetleges építményt kell elképzelni, amiben egy kenyérsütő kemence alapjaira épített egyszerű tüzelő-hő-leadó szerkezetet építettek. És a legfőbb szempont, ami ugye a hegységekben, nem csak a Bükk-hegységben, Zemplén, Mecsek, Mátra, Balaton-felvidék, mindenhol voltak egyébként üveghuták, ahol a tüzelőanyag maga az erdő fellelhető volt. Tehát a homokból készül egy alapvetően az üveg, ezt tudjuk, de nem a homok miatt jutottak ide, az nem is sok van a Bükkben, azt egy hevítés során nagyobb kavicsdarabokból nyerték itt ki a bűnből, és ezt a népnyelv békasónak nevezte, de a tüzelő, a tűzifa, később a faszén ez volt a leglényegesebb szempont. - A bükki üveggyártás 1896-ig virágzott és a mostani Gyertyánvölgyben ért véget. A Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeumban az utolsó jelentős üveghuta tulajdonosnak, Shusselka Gusztávnak és családjának is emléket állítanak, hiszen a 2000-es években végzett gyertyánvölgyi régészeti feltárásoknak köszönhetően számos jelentős lelet került elő. Bár már ritka, mint a fehér holló az üvegműves a környéken, az ipartörténeti kiállítás és a múzeum lelke, Hugli József nem csak mesél az üvegekről, 22 éve már, hogy dolgozik is velük, ékszereket és dísztárgyakat készít a Bükk-hegység keleti részének legszebb településén, a festőien szép Bükkszentkereszten.

A Bükk az egyik legszerénytelenebb hegységünk, de okkal lehet büszke magára. Nem győzi megdönteni a saját rekordjait, átlagosan a legmagasabb, a legcsapadékosabb, a legkiterjedtebb, a legtisztább levegőjű hegységünk, és a legtöbb felfedezett barlang is itt található, a Bükk a legek hegye. A Bükk déli kapujának kuriózuma az aprócska, ám annál híresebb Suba-lyuk, ahol 1932-ben Közép Európa legjelentősebb ősember leletére bukkantak. Magyarország leghosszabb völgye a 23 kilométeres Hór-völgy fölötti barlangból kerültek elő legelőször a neandervölgyi embertől származó csontmaradványok hazánkban.