"Magyarország Ma" Ezzel a címmel jelentkezik péntek délelőttönként az M1 új magazinja. A közmédia aktuális csatornáján 10.30-kor látható műsor középpontjában a vidék fejlődése, megújulása áll. Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők, amelyek a vidéken élő 8 millió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Zsombón a megújult bölcsőde, kegyhely utak, járdák és kerékpárút mellett egy műfüves futballpályát is kialakítottak. Ráckevén a fejlesztések központjában a történelmi örökségek megóvása mellett a családok komfortja és jóléte áll. Bólyban korszerű, geotermikus energiával fűtik az intézményeket és az ipari parkot, ahogy a közelmúltban átadott óvodát is. A Sopron környéki települések intézményei lendületes fejlődnek. Ennek köszönhetően egyre népszerűbb a régió a kisgyermekes családok körében. A több mint háromezres lélekszámú Zsombó Szegedtől alig félórányi autóút távolságra található Csongrád-Csanád Vármegyében. A nyugodt dél-alföldi kistelepülés az uniós és a kormányzat által kiírt pályázatokon már évek óta jól szerepel. Csak az elmúlt 5 évben közel 1 milliárd Ft érkezett a településre intézményi és infrastrukturális fejlesztésekre. Nagy növekedésen ment át a település, örülünk is neki. Megfiatalodott, a falusi lakosság mellé jött egy értelmiségi, vállalkozó réteg zömében. Ez egy elég jó elegyet alkotott, mi lettünk a megyében a legfiatalabb átlagéletkorú település. Mindezek miatt a bölcsőde fejlesztése is szükségessé vált. Egy csaknem 40 millió forintos belügyminisztériumi pályázat által az intézményt nemcsak kibővítették egy új csoportszobával, de megújult környezetben is fogadják a legkisebbeket, többek között sószoba is várja a piciket. A zsombóiak szívesen járatják ide a gyermekeiket. Fekete Tünde negyedik gyermeke, Botond is itt bölcsődés. A család elégedett az intézménnyel. Mind a három testvére ide járt bölcsődébe, 1,5 évesen kezdte az összes gyermekem a bölcsődei életet. Mind a négynek zökkenőmentes a beszoktatása. Nagyon szeretünk ide járni, családias, nagyon jó a légkör. A zsombói bölcsőde korábbi, 40 férőhelyes kapacitását gyorsan kinőtte, ezért 52-re bővítették az elmúlt időszakban. Nem csak csoportszobával bővült intézményünk, hanem kisgyermeknevelői szoba került kialakításra a felső szinten. Zsombón szabadtéri kondipark is létesült a Nemzeti Sportközpont által nyújtott támogatásból. A Magyar Falu program segítségével a játszóteret is fejlesztették, sőt, a Magyar Labdarúgó Szövetség hozzájárulásával e kettő szomszédságában műfüves futballpályát alakítottak ki. Ezek a fejlesztések csaknem 40 millió forint összértéket képviselnek. Ezeknek a fejlesztéseknek a célja a településünkön az, hogy minden korosztály számára biztosítani tudjuk a sportolási lehetőségeket. A helyiek évszázados hagyományt tartanak fent a lápastói búcsúval és fogadalmi szentmisével. Szentháromság vasárnapján hálaadó szentmisét mondott a pap a híveknek és a gazdáknak a jó termésért, a jégelverés ellen. Több millió forint állami forrásból felújították a kegyhelyet, fedett miséző helyet alakítottak ki, valamint a csőszház is megújult. A lakosság legnagyobb részét érintő beruházás egy Forráskút községgel közösen megvalósított összekötő kerékpárút kialakítása volt valamint egy Szeged irányába vezető szakasz megépítése 143 millió Ft-ból. A 80-as évek végén, 90-es évek elején épült belterületi úthálózatunknak körülbelül a fele, vagy nagyobb része ami itatott aszfalt makadám, ilyen rücskös utak voltak, és ennyi idő alatt sajnos a szétesés határára kerültek, ezért igyekeztünk sokat pályázni ezen a területen 4 utcát, többek között a mögöttem látható gyűjtőutat is sikerült felújítani, összesen 85 millió forintból. A térség országgyűlési képviselője szerint a közösségépítés is nagy hangsúlyt kap Zsombón, az újonnan beköltözötteknek is köszönhetően. Nagyon messziről indult Zsombó. Egy tanyaközpont volt valamikor, és most egy több mint 3000 lélekszámú település, és dinamikusan egyébként nő a település lakossága. Infrastrukturálisan is hatalmas a fejlődés. a Magyar Falu programnak és a magyar kormány segítségének köszönhetően. A közeljövő célja a település további parkosítása, de a külterületi úthálózat aszfaltozása és további kerékpárutak építése is a tervek között szerepel. Ráckevén járunk, ebben a csodálatos hangulatú kisvárosban. Ráckevét a Csepel-sziget fővárosának tartják. Nem véletlenül. Ráckeve járási székhely, mindig is a térségnek központja volt, egy közigazgatási és szellemi központja is. Ma itt szakrendelő működik, itt működik kormányablak, kormányhivatal, földhivatal, járásbíróság, ügyészség. Tehát az emberek általában a napi, hivatalos, közigazgatási ügyeiket, azt itt intézik Ráckevén. Minden intézmény elérhető a városban, ami az oktatásban, közigazgatásban, kereskedelemben fontos. Vannak, akik a fővárosi életet adták fel azért, hogy Ráckevén élhessenek. Szerettünk volna a családunknak egy olyan környezetet biztosítani, ahol nyugalomban tudunk élni, és amikor lejöttünk, akkor igazából az első pillanatban megfogott minket a város szépsége, gyönyörűsége. Jelenleg 10.760-an laknak Ráckevén, de folyamatosan növekszik a létszám. A település vezetése pedig nagyon örül annak, hogy fiatalodik a város. Ez a megújulás intézményekre is hatással van. Modernizálni kell, fel kell nőni a 21. század kihívásaihoz, hiszen, ha ezt elmulasztjuk, akkor lemarad a település. Most az állami általános iskola felújítása kezdődött meg, egy energetikai megújulásról beszélünk. A fejlesztés 362 millió forintból valósul meg, és a tervek szerint már nyár végére kívül-belül megújul az iskola. Nagy örömünkre új színt kap az iskola eddig, ugye mi voltunk a zöld iskola, de a munkálatok befejeztével a fehér, piros, és hát nem ezüst, hanem a szürke színeket, az Árpád-házi színeket fogjuk megkapni az épületre. A településen fejlesztették a csatornahálózatot, de az utakról sem feledkeztek meg. Ahol éppen állunk, egy vadonatúj kerékpárút, amit tavaly adtunk át, 135 millió Ft-os támogatásból épült meg. Nem csak szép, és jól lehet rajta kerékpározni, hanem tulajdonképpen a ráckevei belvárost és a gimnáziumot köti össze egy fontos közlekedési csomóponttal, a buszfordulóval, buszvégállomással és a HÉV végállomással. Ráckeve számtalan látnivalóval várja az oda látogatókat, melyek egyike a Csónakos piac, ahol piacnapokon több száz méter hosszan árusokkal és látogatókkal van tele a sétány, ami rendezvényhelyszínként is funkcionál. A szombatot azt mindig úgy szoktuk kezdeni, hogy már korán kelünk, hogy le tudjunk ide jönni. Ez egy tudatos vásárlás is, hiszen fontos az, hogy a helyieket is ezzel támogassuk, mert nagyon sok helyi kistermelő van. Az elmúlt években 100 millió Ft-os támogatásnak köszönhetően újult meg a piac infrastruktúrája. Ráckevén az elmúlt években fellendült a kulturális élet. Múzeum, képtár, hajómalom várja az érdeklődőket, csak úgy, mint a hamarosan megújuló szerb templom, amely a város egyik ikonikus épülete. 80 millió forintról született döntés, ebből készülhetnek el a restaurátori tanulmányok, a tanulmányok a felújításról és maga a felújításnak a tervezése. Nem szabad elfeledkezni a Savoyai-kastélyról sem, ami nem csak Ráckevének, hanem az egész térségnek ikonikus épülete. A kastélyt az a Lucas von Hildebrandt tervezte, aki a bécsi Belvedere-t is. Az épületet rossz állapota miatt be kellett zárni, de már kormánydöntés született az újranyitásról. Ráckeve város a kormánydöntés értelmében 456 millió forintot kapott tanulmányokra, tervekre és a kész kiviteli tervekre. A tervek szerint a kastély megújulása után egyrészt idegenforgalmi, üzleti célú épület lesz, hiszen lesz benne egy 4+ csillagos szálloda wellness részleggel, étteremmel, ez ki tudja szolgálni azt a konferenciaturizmust, vagy éppen esküvőturizmust is, amiért nagy az érdeklődés. Ha minden a tervek szerint zajlik, akkor 2026-ra mindez megvalósul, és a csodás épület újra teljes pompájában várja a Ráckevére látogatókat. Bóly egy kisváros Pécs és Mohács között, ahol 4000-en élnek, de egyre többen költöznek ide a baranyai vármegyeszékhelyről is. A szorgalmas bólyiak az elmúlt években folyamatosan fejlesztették az ipari parkjukat, és ezt a magyar kormány is több milliárd forinttal támogatja. Van egy bólyi modell, ami alapján az ipari parkba vállalkozóknak mi építünk ingatlant, és ők bérbe vehetik, és a lényeg az, hogy mi most a 14. csarnokunknak fogjuk februárban átadni, amit szintén egy vállalkozó vesz bérbe. A csarnokokat termálvízzel fűtik és optikai hálózattal is ellátják. A jelenlegi, 60 hektáros ipari park területét 40 hektárral kívánják bővíteni. Sikeres volt a pályázatunk, nemrég jött meg a támogatási szerződés. Mi a TOP pályázatban még egy csarnokot szeretnénk építeni, amire már van sok-sok érdeklődő hál' Istennek. Tehát ez egy 800 milliós pályázat, amihez nekünk kell még 20 %-ot hozzátenni, hogy ez elkészüljön. Bóly mindig egy agrárközpont volt, már a régi világban is a Batthyány birtoknak az egyik központja volt. Bólyban több mint 500 vállalkozás működik, komolyabb cégek is vannak természetesen a településen. Van egy ipari parkja, ez évtizedek óta épül. Ebben az ipari parkban legalább 1400 ember dolgozik. Az előrelépést a helyiek is tapasztalják. A város egy vadonatúj utcát alakít ki 52 lakótelekkel. Az itt élő emberek sokat akarnak tenni a jelenükért, a jövőjükért is. Megvannak az a szolgálatatások és az az infrastruktúra, ami, bízom benne, hogy az itt élőket hozzásegíti ahhoz, hogy ne költözzenek el és itt képzeljék el a jövőjüket. A helyi közösség nagyon aktív. Ez egy mindig érdekes, dolgos, eredményes település volt, ahol megismertem nagyon sok új barátot, munkatársat. Bóly a térségnek egyik, szerintem csodálatos kis városa, ahol érdemes élni és dolgozni. Bólyban nemcsak az ipari parkot, hanem az önkormányzat által üzemeltetett intézményeket is geotermikus energiával fűtik. Ami újdonság az épületben, hogy környezetbarát, ugyanis termálvízzel fűtik nekünk az épületet, és a tetőcserepünk napelemes, a cserép. Úgyhogy nagyon büszkék vagyunk rá, hogy mi vagyunk a referenciaépület a cserép által. Azt mondom, hogy ez valami világszínvonal, mert ugye a cserépbe integráljak be a napenergia megkötésére képes technikát, nem kell külön a tetőre napelemeket építeni, ezért műemlékvédelmi környezetben is használhatók ezek a technikák. A rendszer szélesítését, további fejlesztését tervezi a település. 14 kilométer bővítésére 336 millió forintot kaptak, ez 34 %-os támogatásnak felel meg. A hiányzó összeget a város saját maga tudta előteremteni. 12 éve működtetünk már egy geotermikus energiával működő fűtési rendszert, és ezért pályáztunk is és meg is fúrtuk, éppen most van a kút átadása, gyakorlatilag az idei évben szeretnénk bekötni az új kutat a rendszerbe. Így még több csarnokot tudnak majd termálvízzel fűteni, ami csábító lehetőség a nagyvállalkozások számára. Ez az üzem 5 hektáron terül el, és az elmúlt hat évben 10-ről 150-re növelték az alkalmazottak létszámát. A cég számára segítséget jelentettek a pályázati lehetőségek is. Körülbelül 1 milliárdnyi beruházás történt itt, a telephelyen, főleg gyártóberendezésekbe. Ebből kb 650 millió saját tőkéből, a maradék pályázatokból. Bóly a jövőt illetően is határozott elképzelésekkel rendelkezik. A bólyi önkormányzatnak van egy régi álma, hogy szeretne egy tisztességes üzletközpontot építeni. Jelenleg óriási a kivitelezői érdeklődés, 26-an jelezték eddig a részvételüket a közbeszerzési eljáráson. A gyors ütemben fejlődő baranyai település további tervei között szerepel a munkásszálló bővítése. Meggyőződésük, hogy csak úgy lehetnek sikeresek, ha a jó szakembereket a megfelelő körülmények megteremtésével itt tudják tartani, illetve így tudnak új befektetőket ide csalogatni. A kormány az elmúlt években Bóly igyekezetét több milliárd forinttal támogatta. Sopron és térsége az elmúlt években dinamikus fejlődésen ment keresztül. Az itt élők legnagyobb örömére megújult az úthálózat, új uszoda épült, és az oktatási-, nevelési intézmények is jelentős átalakuláson mentek keresztül. Az elmúlt néhány évben rengeteget tudtunk előre lépni Sopronban és térségében, mint a bölcsődei, óvodai és iskolai infrastrukturális fejlesztések területén, ez összességében több milliárd forint kormányzati támogatást tett ki. Én azt gondolom, hogy a gyermek az első, a gyerekek a legfontosabbak, mindent meg kell tennünk azért a térségfejlesztésben, hogy a lehető legjobb körülmények között tudjanak felnőni és fejlődni és tanulni. Sopronban a Szent Orsolya Katolikus Iskola 275 éves múltra tekint vissza. Az iskola 2016-ban egy óvodával is kiegészült. Mindenkori jelentős erőforrásokat fordítottunk arra, hogy az oktatási és nevelési intézmények jó színvonalon tudják ellátni a feladataikat. Kiemelt tekintettel a kisgyermeket nevelő intézményekre, óvodák és bölcsődék esetében. Egy önkormányzatnál mindig fontos, hogyha ebben a feladatellátásban szövetségesekre tud bukkanni és akadni, és örömmel jelenthetem, hogy nálunk a katolikus egyházzal, a Győri Egyházmegyével kiváló az együttműködés. Egyre nagyobb igény mutatkozott a bölcsődére is, így tavaly megépült a Szent Anna, a vármegye első katolikus bölcsődéje. Ezzel a kezdetektől egészen az érettségiig biztosított a katolikus nevelés Sopronban. A Szent Anna bölcsőde egy TOP-os pályázat keretén belül uniós és hazai kormányzati támogatással valósult meg Sopron önkormányzata és a Győri Egyházmegye együttműködésével, 800 millió Ft-ból. Az egységünkben két bölcsődei csoport található, 28 kisgyermek fogadására alkalmas ez a bölcsőde. Nézd ki van itt? Szia Máté! Minden rendben volt a nagylegénnyel. A gyermekek nagyon szeretik mind a gyerekbarát, színes, játékos belső tereket, mind az izgalmasan kialakított külső helyszíneket. Nagyon hálásak vagyunk, hogy egy ilyen szépen felújított környezetben tölthetik a gyerekek a mindennapokat, igazából az intézménynek a szellemisége miatt választottuk ezt az óvodát és bölcsődét. Ágfalva Sopron vonzáskörzetében található. Az itteni német nemzetiségű iskola épülete még az 1960-as években épült társadalmi munkában, így indokolt volt az iskola bővítése, fejlesztése, hogy a német hagyományok ápolása mellett biztosított legyen a minőségi oktatás. Nemcsak felújították a meglévő épületet, hanem bővítették is. Egy tornacsarnok épült fel az épülethez kapcsolódóan, mely egy szabványméretű kosárlabdapályával rendelkezik, és egyaránt szolgálja az itt tanuló diákoknak a testnevelésoktatását, illetve mind a falu, illetve a környék sportolni vágyó embereinek rendelkezésére áll. A beruházás Európai Uniós forrásból, illetve a magyar kormány Bethlen Gábor Alapjának támogatásával közel 1 milliárd forintból valósult meg. Ennek során egy új emeletet húztak a meglévő épületre, így korszerű, tágas tantermek és fejlesztőszoba is kialakításra került. Most, hogy újra megnyílt az iskola, így sokkal otthonosabban érezzük magunkat, próbáljuk minél hangulatosabbá csinálni az éppen aktuális alkalmi díszekkel. Még jobban összekovácsolja az egész iskolát, hogy ilyen szép nagy tornacsarnokunk van, a tesiórák is így sokkal jobbak. Soprontól 15 km-re található Hegykő, ahol az iskola és óvoda mellett 2023-tól bölcsőde is rendelkezésére áll az itt élő családoknak. Az intézmény TOP-os pályázat, és a fenntartó önkormányzat támogatásával 174 millió forintból épült. Tágas tornaszobát is kialakítottak, melyet a legkisebbek mellett az ovisok is nagy örömmel használnak. A szülők ezt már nagyon várták, hiszen így az anyukák vissza tudtak menni a munkahelyükre dolgozni, és ezzel elértük azt a kormány által is kitűzött célt, hogy minél többen tudják a saját településükhöz közel elhelyezni a gyermekeiket. Sopron és térsége dinamikusan fejlődik, felismerve azt, hogy a jövőt a most felnövő nemzedék biztosítja, minden lehetőséget megragad, hogy jó alapokat teremtsen az itt élő gyermekeknek.

Zsombón a megújult bölcsőde, kegyhely utak, járdák és kerékpárút mellett egy műfüves futballpályát is kialakítottak. Ráckevén a fejlesztések központjában a történelmi örökségek megóvása mellett a családok komfortja és jóléte áll. Bólyban korszerű, geotermikus energiával fűtik az intézményeket és az ipari parkot, ahogy a közelmúltban átadott óvodát is. A Sopron környéki települések intézményei lendületes fejlődnek. Ennek köszönhetően egyre népszerűbb a régió a kisgyermekes családok körében.