Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Sűrű erdőrengeteg, vadregényes völgyek. Zempléni barangolásaink során az ország északkeleti, kissé eldugott szegletében a nyugalmat árasztó vidék takaros kis hegyi falvai és sziklás bércei között, úton-útfélen a középkorból itt maradt romantikus végvárakat találunk. A Tokaj-Zempléni Hegyvidék tündérszép vára, a boldogkői egy andezit tufa hegyről néz a távolba. A legenda szerint hét tündér hét kérője hét esztendeig építette a Hernád folyó völgyének keleti oldalán. A népmesei számokban és elemekben gazdag legenda szerint a vesztes muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Bélát egy aszaló mester bújtatta el, így nyert végül egérutat az őt üldözők előtt. A király évekkel később hálája jeléül megmentőjének adományozta a környékbeli területeket azzal a feltétellel, hogy az majd erős kővárat épít ide. - Ami azonban igen nagy gondot okoz neki, ugyanis a mesterségét tekintve nem rendelkezik kellő vagyonnal egy vár felépítéséhez. De szerencséjére rendelkezik hét szépséges leánygyermekkel, akik még a furfangos észjárásukról is híressé válnak, és meg is találják a megoldást azáltal, hogy a kezüket csakis olyan kérőknek ígérik oda, akik hajlandóak egy egy esztendőn keresztül építeni az apjuk erősségét. Így történik. A hét lány itt tartja meg a fényűző menyegzőt. Eme jeles eseményre még a király is hivatalos vagyon. Amikor IV. Béla ide megérkezik, úgy rendelkezik, hogy a várat ezentúl neveztessék boldogkőnek, mert úgy találja, hogy a hét leány a hét tündér életében itt a legboldogabb. - Kezdetben a vár a máig fennmaradt öregtoronyból és egy vele egykorú, 26 méter mély ciszternából állt. Az évszázadok alatt aztán bővült, szépült, miközben sokan birtokolták, többek között az uralkodó Károly Róbert is, aki miután a környéken zajló rozgonyi csatában megszilárdította hatalmát, későbbi nádorának adományozta. Kézről kézre járt a vár, de mindent túlélt, és bár az 1600-as évek derekán jelentős részét lerombolták, nem sokkal később újjá is épült. Történetei mellett híres sziklajárója tette összetéveszthetetlenné. - Egy kitűnő megfigyelési pont volt, hiszen a Hernád-völgyre nyílik egy egészen fantasztikus kilátás. Akkoriban egyébként itt húzódott a Lengyelországból Tokajba és visszavezető kereskedelmi útvonal. Tokajból a bort hordták oda és visszafelé pedig a szekerek sóval megrakottan érkeztek. Ugye itt fontos volt a vár mindenkori birtokosának, hogy megvédje a kereskedőket a martalócoktól, valamint az aktuális vámot is be kellett szedni. Erre kitűnő pont volt ez a sziklajáró. - A környék másik jelentős helytörténeti értéke Magyarország első váltóáram termelésére alkalmas máig működő vízerőműve, Gibárton található. 1902-ben báró Harkányi János a régió hajdani földbirtokosa egy vízimalom helyén kezdte el építtetni, egy évvel később pedig már üzembe is helyezte. - A fő indok az, hogy rendelkezésre állt már a vízimalom, ismerték a Hernád folyónak azt a tulajdonságát, hogy megfelelő vízhozammal rendelkezik ahhoz, hogy egy ilyen vízerőművet ide le tudjanak telepíteni, vagyis meg tudjanak építeni. A célja az volt, hogy a földbirtokos földbirtokán az addig gőzgépekkel üzemeltetett mezőgazdasági berendezéseit villamos energiával meghajtott berendezésekre cserélje, valamint a környező településeket villamos energiával ellássa. - A gibárti vízerőmű fontos ipari műemlék, számos alkatrésze eredeti, még a hajdani vízimalom köve, sőt egy különleges, Pick Ede által jegyzett magyar szabadalomnak számító ablaknyitó technológia is fenn tudott itt maradni. Közel 120 éve már, hogy az erőmű alkalmazkodik a Hernád szeszélyeihez, és igyekszik annak vízhozamával egy ritmusra járni. - Az elve az, hogy nem az élő folyóra építették a vízerőművet, hanem egy üzemvíz csatornára, magyarul elvezették a Hernád vizét, és azt ráengedik vízturbinákra, a vízturbinákat meghajtja a Hernád folyó. A turbinák generátorokhoz csatlakoznak, amik ezt a mechanikai energiát villamos energiává alakítva táplálják a villamosenergia hálózatra. - A gibárti vízerőmű 2020-as felújítása előtt nagyságrendileg 1500, azóta pedig már 3000 háztartás ellátására elegendő áramot termel. Nem csak hasznos, de szép is és része az Országos Kéktúra útvonalnak. Habár Vizsoly az első magyar nyelvű Biblia révén vált világhírűvé, természeti értékei és geológiája is különleges. A település határában az egykori vulkáni tevékenységek egy kőfejtőt hagytak örökül az utókornak, kőzetanyaga a riolit és mintegy 13-14 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki. 2018-ban védett természetvédelmi területté nyilvánították, olyan országos jelentőségű alapszelvénynek minősül ugyanis, amely egyedülálló módon mesél a miocén földtörténeti korszakáról. - Amikor a vulkán kitört, lavinaszerűen ez a kő, illetve hamuár a mélyedéseket itt feltöltötte ezeken a területeken, és így alakult ki ez a formáció, illetve maga a bánya, ami valószínűleg egy vizes térszínre érkezett ez a nagyon forró anyag, és ennek hatására a felszabaduló gőzök és gázok flumauráknak is nevezzük ezeket, csatornákon keresztül, amiket maguknak ez a gáz vájt kikerültek a felszínre ezek a gázok. És azért nagyon érdekes ez a formáció, mert ahogy a felszínre törtek, folyamatosan lekerekítették az andezit, illetve riolit darabokat, illetve a horzsaköveket is, és nagyon szépen meg lehet tekinteni a bányaudvar falaiban ezeket a képződményeket. - Vizsoly és környéke már az 1300-as években lakott terület volt, a bányakőzete pedig évszázadokon át fontos alapanyagát adta a régió építészetének. Az itt élők hamar felismerték, hogy a riolit nem csak könnyen formálható, de kiváló a szigetelő képessége is. A Vizsolyi Biblia egyik eredeti példányát nyomtatásának 350. évfordulója óta, 1940-től a zempléni kistelepülés református templomában őrzik. A Biblia 2412 lapból álló 6 kg súlyú első magyar nyelvű kiadása irodalmi nyelvünk megalapozója is. - A reformáció újjáteremtette a közösségeket, és a művelődésnek is óriási lökést adott. A gyülekezetek mellett mindenütt kis népiskolákat, általános iskolákat építettek, és ezek mellett az iskolák mellett felvirágzott az irodalmi élet, a tudományos élet, a nyomdaműhelyek működtek és a nyomdák terjesztették a reformáció eszméit. A legfontosabb törekvés pedig az volt, hogy a nép kezébe adni a Szentírást, Isten szavát, hogy lelki életét, a hitét egyéni módon megélhesse. - A gönci prédikátor, Károlyi Gáspár neve összeforrt a Vizsolyi Biblia fordításával, bár a munkában nem egyedül vett részt, hanem prédikátortársakkal, tanítókkal együtt dolgozott. Vélhetően egymás között felosztották, hogy ki melyik oldalt fordítja le, és korábbi részfordításokat is felhasználtak. Mecénások segítségével végül 1590-ben meg is jelent a Károlyi Biblia, amiből nagyjából 800 példány készült a vizsolyi nyomdában. Na persze a korabeli technika nem tette lehetővé, hogy mindez egyik napról a másikra megvalósuljon, és a munkát még az is nehezítette, hogy titokban kellett dolgozni. A Habsburg udvar nem volt érdekelt magyar nyelvű egyházi, a reformációt előmozdító bibliafordítás születésében. A Vizsolyi Biblia nem kapta meg a cenzúra engedélyét, a biblianyomtatás rendkívül kockázatos vállalkozásnak számított. - A korabeli Magyarország nem ismerte a sajtószabadság vívmányát, és a Habsburg bécsi kancelláriának a politikájába egyértelműen az tartozott bele, hogy magyar nyelven ne szülessen bibliafordítás. Ha már protestánsok, akkor pedig vegyék kézbe német nyelven Luther bibliát, ezért a cenzor tiltotta is a magyar nyelvű Biblia kiadását, és titokban tiltás ellenére mintegy illegális kiadványként működtek itt Maskovics Bálinték és Károlyi Gáspárék. - A lengyel származású Mancskovics Bálint korábban Bornemisza Péter nyomdáiban dolgozott, az ő hívására érkezett Magyarországra is. Műhelye a Németalföldről kapta a betűket, Lengyelországból pedig a papírt. Károlyiék elkötelezett pártfogója, Vizsoly akkori földesura, na és egy jelentős összefogás nélkül szinte biztos, hogy nem születhetett volna meg a Szentírás magyar nyelvű kiadása. Rákóczi Zsigmond jó diplomáciai érzékének, politikai oltalmazó szerepének és egy sor kölcsönszerződésnek köszönhetően tudta csak elsimítani a nyomtatás körül kialakult botrányt. A Vizsolyban kiállított Biblia eredeti példányát sokáig kézbe is lehetett venni, ám 2002-ben ellopták, és csak egy hosszú restaurációt követően kerülhetett vissza, így azóta a korábbinál is jobban óvják. Az itteni táj, a falu történelmi, szakrális kincsei és látnivalói vonzó turistacélponttá teszik a vidéket. A Zempléni-hegység lábánál nyújtózó csodálatos településen Vizsolyon a méhek csodálatos világába is betekintést nyerhetünk. Molnár Gergely jó ideje mézes Gergőként mutatkozik be mindenkinek. Vizsoly kedvenc méhésze gyermekkora óta rajong mindenért, aminek köze van a méhekhez. Édesapjának köszönheti hobbiját, vele élte át először, milyen befogni egy méhrajt, megérezni és megszeretni a kaptár vagy a méz illatát, de azt is, hogy milyen, amikor agyoncsípik a méhek. Mégis sokáig gépészmérnöknek készült, aztán a sors nem engedte, hogy elpártoljon a méhektől. - Egy ilyen statika 2-es vigyorral mentem a vasútállomás felé, és a szemem előtt pont berajzott egy méhraj a hársfának az odújába. És igazából én akkor ennek nem tulajdonítottam nagy jelentőségét. Amikor hazajöttem és elmeséltem nagymamámnak, ő azt mondta, hogy ez egy isteni jel, és neked nem gépésznek kell lenned, hanem méhésznek. - Gergő 18 évvel ezelőtt az ország legfiatalabb méhészmestereként indította el vállalkozását. Nem csak a méz előállítása, a története is érdekli, olyannyira, hogy méhészete mellett már mézmúzeumot is vezet. - Volt egy régi méhkasom, meg egy régi pergetőgépem, és mondom, egyelőre ennyi kiállítási darabom van. És akkor hogyan tudnék még több ilyen régi eszközt összegyűjteni? És az antikváriumba, amikor már bementem, megláttak, akkor már előszeretettel, kétszeres szorzóval számolták, mert minden mézes, meg méhészeti szakkönyvet megvásároltam, ami létezik. Van olyan szakirodalmam, ami 200 éves. És én nagyon szeretem ezeket a régi dolgokat, a minden, ami méhészeti témájú. És ezt, hogy így sikerült megörökíteni egy kiállításban egy fantasztikus érzést. - A tállyai Hollókői család öt generáció óta és csaknem 150 éve foglalkozik borkészítéssel a tokaji borrégió szívében, a Vizsolyhoz közeli Tállyán. Lassan 33 éve, hogy egy helytörténeti szempontból is jelentős 500 éves pincében tárolják boraikat. A pince anyagát, a riolittufát még a vulkánkitöréssel keletkezett zempléni hegység hagyta örökül, a falakat borító sötétzöld nemespenész, szintén az itteni borvidék pincéinek jellegzetessége. - A pince azért híres itt, ahol 1893-96-ban, amikor a filoxéra kipusztította a szőlőt. Ez a dr. Bártfay Szabó Gyuláé volt ez a pince, és ő volt, aki tulajdonképpen visszanemesítette a szőlőket. Csodálatos borokat készítettek benne. Itt, amikor az állam tulajdonképpen bort tárolt benne, akkor mindig csak minőségi borokat árultak, különleges minőségű, tehát az azt jelenti, hogy édes szamorodni, száraz szamorodni és főleg aszúkat. Tállyának a legmagasabb pontján lévő pince, tehát nagyon szépen lehetett érlelni, tehát nem sok a nedvesség, és azért ez volt az állami gazdaságnak, hogy itt álljon a legfőbb pincéje. - A családfő, Hollókői Mihály az 1970-es években készített először bort és még azokból az évjáratokból is megőrzött néhány palackot. Gyermekei és unokái ezeket tartják a legnagyobb becsben. - Egy-egy palack megtalálható, hogy legyen az utókornak is mit kóstolni. És hát amikor jellegzetes névnapok vannak, mondjuk, annak az unokák 18 évesek lettek, akkor olyankor megkapják a kulcsot, és szabadon garázdálkodhatnak, és azt hoznak fel, amit ők akarnak. - Furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, szamorodni és persze a tokaji borvidék zászlóshajója, Aszú is készül a Hollókői családnál. Mindenkinek megvan a maga kedvence, míg Mihály a fiatalabb boraiért, addig lánya, Orsolya az ötputtonyos aszúért rajong, és itt a vendégek is könnyűszerrel megjegyezhetik, melyik bor volt aktuális kedvencük, amikor legutóbb itt jártak. - Nekünk nagyon sok egyforma hordónk van, és az elsők között volt egy vendég, aki miután megkóstolta a bort, amelyik a legjobban ízlett neki, oda feltett még, hát ugye anno egy barna ötvenest, ezt a Rákóczi féle ötvenest feltette, hogyha legközelebb jön, akkor nem kell neki újra megkeresnie, hogy melyik hordóból szeretne, hanem ahol az ő pénze lóg, neki abból a hordóból kell a bor. De ugye ez így terjedt el, hogy a többi vendég mikor látta, akkor ők is feltettek, most meg már gyakran rá is írják, hogy mikor jártak itt, kikkel jártak itt, és akkor örömmel visszakeresik, mikor megint jönnek. - 2004-ben a családfő, Hollókői Mihály lett a Tokaj-hegyalja év borásza cím büszke birtokosa. Az aprófalvas Cserehát mintegy hidat képez a Bükk-vidék, az Aggteleki-karszt és a Zempléni-hegység között. A szelíden hullámzó dimbes-dombos, így messziről inkább síknak ható medence jellegű dombvidék, nevét egykor hatalmas kiterjedésű cseres tölgyes erdeiről kapta, amelyeknek ma már alig akad nyoma. Itt a Zempléni-hegység és a Cserhát ölelésében fekszik a 6100 lelket számláló Encs, ahová egyre több, kifejezetten kulináris élményt kereső turista érkezik. Encs ugyanis felkerült a gasztronómia térképére is. Könnyen lehet, hogy Dudás Szilárd és Szabolcs anyukája megmondta, hogy ez lesz. A világ vezető étteremkalauza a Michelin Guide ugyanis tavaly év végén értékelte a teljes magyar vendéglátóhely kínálatot, és egy encsi étterem a díjazottak közé került. Kelet-Magyarország talán legnépszerűbb étterme ezúttal Bib Gourmand-díjban részesült. Ez egyfajta garancia arra, hogy itt ár-érték arányban jó helyen járunk, vagyis megfizethető áron tudunk jó minőséget enni. - 2013-ban kérdezték tőlünk egyik alkalommal, hogy mi az, amit el szeretnénk érni. Az egyik ez volt, hogy azt mondtuk, hogy a Bib Gourmand egy elismerésnek nagyon örülnénk, amit most megkaptunk. Nem vagyunk türelmetlenek, kivártuk az időnket. Nagyon nagy mérföldkő a számunkra, hiszen a vendégeink már így éreztették velünk, vagy mindig mondták nekünk, hogy nagyon jó úton járunk, és hogy tényleg nagyon erős. Ugye ez most egy nemzetközi szintű rendszerbe is beletett minket, ami fantasztikus dolog, tehát minket is megerősített. - Sokan kifejezetten azért utaznak a régióba, hogy megkóstolhassák a szezonális, részben helyi alapanyagokból készült ételeket az étteremben, amely már nem csak itthon számít világhírűnek. A Dudás testvérek 27 évvel ezelőtt egy olaszországi és egy amerikai kitérő után jókora tapasztalattal nyitották meg a helyet, ami sokat változott azóta, de a testvérek szemléletmódja ma is a régi, kis lépésben nagy célok felé. - A mi koncepciónk az, hogy nem lépünk soha másfelet, egyet is nagyon óvatosan, azt is nagyon átgondolva. Mert megtörtént az, hogy léptünk egyszer egy másfelet, de visszább kellett lépnünk, mert 27 év alatt, amióta itt vagyunk, ugye az a generáció is felnőtt, és már anyuka és apuka lett, aki még akkor kézen fogva bejött az édesanyjával, édesapjával, hogy az most szülőként tér vissza hozzánk. Tehát eltelt ez a 27 év. Tehát nekünk ugyanolyan fontosak ők is. Tehát valahol, hogyha többet lépünk, akkor lehet, hogy nem fogják megérteni. Nem fogják megérteni, el fogjuk veszíteni, vagy el fogok veszíteni valakit, akkor a stabilitás ugye elkezd megszűnni. Tehát ugye mi arra figyelünk a legjobban, hogy az a törzsközönség, aki megvan, akit megszereztünk, mi azzal együtt tudjunk egyszerre mozogni fölfelé, fölfelé, fölfelé. - Az étterem megnyitása után éppen egy évvel, 1996-ban adták át a város görögkatolikus szentélyét, a Szent Ősatyák templomot, amely Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész tervei alapján csaknem 17 éven keresztül épült Encsen. - '86-ra készült el az első terv. Már maga a tervezés is nagyon izgalmas volt, egyetemisták jártak ezen a vidéken, és tíz tervező, építész, fiatalember járt erre, és az itt szolgáló atya felkérte őket, most azt mondanánk, hogy versenykiírás lett, hogy pályázzák meg, egy templomnak az építését és Bodonyi Csaba nyerte. Különleges hatása van itt a templomrésznek, mert ha feltekintünk, akkor olyan, mintha ki lenne feszítve egy sátorfedél, nyolcszögletű, az egész a szentély is nyolcszögletű, és vissza akarta adni azt a kezdeti bizánci építészetet, ami jellemző volt a bizánci egyházra nagyon sokáig. Ha kívülről nézzük tömbjében valóban egy impozáns épület, a kupoláival, a hozzáépített parókiával, amivel úgy néz ki, mintha egy kolostoregyüttes lenne így az egész. Az épületnek a bizánci jellegét erősítik az ikonok is, amelyeket Dr. Kárpáti László ikonfestő készített. Az ikonra úgy tekintünk, mint a mennyországra egy ablakra. Ebben a templomban meg lehet érezni azt, hogy az ég és a föld összeér. - Encsnek sokáig csak egy római katolikus temploma volt, majd az 1970-es években, amikor a Sajó völgyéből és a Cserhát környékéről egyre többen települtek ide, megnövekedett az igény újabb templomok építésére. A Váci Mihály utcát, ahol a Szent Ősatyák templom is áll, egyre többen emlegetik a templomok utcájaként, hiszen az évtizedek alatt egy református, egy evangélikus és egy római katolikus templom is épült itt.

Sűrű erdőrengeteg, vadregényes völgyek. Zempléni barangolásaink során az ország északkeleti, kissé eldugott szegletében a nyugalmat árasztó vidék takaros kis hegyi falvai és sziklás bércei között, úton-útfélen a középkorból itt maradt romantikus végvárakat találunk. A Tokaj-Zempléni Hegyvidék tündérszép vára, a boldogkői egy andezit tufa hegyről néz a távolba.