Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Kihalt sétányok, üres fasorok látványa tárul elénk télidőn a Balaton déli partján, ahonnan az északi oldal párás ködbe vész és a fagy mindent elkövet, hogy jégpáncéllal borítsa a vizet. A nyaranta zsivajjal teli üdülőövezetek ilyenkor elnéptelenednek, de van, aki éppen ezt szereti, a téli Balaton csendjét. Barta Dorka fényképezőgépével a leghidegebb napokban is rendületlenül járja a tóparti utcákat, hogy különleges fotógyűjteményét tovább gyarapítsa. Na és meg is ossza. Képei segítségével az egyik közösségi oldalon a főszezonon kívüli Balatonra utazhatunk, anélkül, hogy elhagynánk az otthonunkat. - Először 2014 őszén voltam nagyon sokáig Balatonon, és a barátom záróvizsgára tanult, és próbáltam nem idegesíteni azzal, hogy én dologtalanul ülök, úgyhogy elindultam csak így mászkálni Balatonszemesen a fényképezőgépemmel. Ősszel akkor döbbentem rá, hogy mennyire más arcát mutatja az egész település. És igazából ebből nőtt ki, 2020-ban kezdtem el Instagramra felpakolni a képeket, de hogy ebben már egy olyan jó öt-hat évnyi munka akkor volt. És igazából egy szerelem projekt. Nekem ez a boldog helyem, ahova így lejövök, akkor mindenki hazamegy. - Dorka végzett történészként eredendően kötődik a múlthoz és az örökségvédelemhez, a tópart változásai, épített öröksége pedig sokat mesél a régiekről, igazi történelmi és társadalomtörténeti utazás, különösen holtszezonban. Dorka a déli partra koncentrál, képzeletét pedig a különlegességek mozgatják. Különös hangulatú villák, érdekes nyaralók, no meg az olyan apró részletek, melyek mellett sokszor észrevétlenül megyünk el nyáron a strand felé, hónunk alatt gumimatraccal. - A balatoni kerítések, például ez egy egészen különleges, meg külön világ, hogy megy az ember, és tényleg a nyaralójától, aki időt, gondot, energiát fordított arra, hogy egy egészen unikális kerítés legyen. Én például nagyon szeretem a vitorlásokat, amik mind ki vannak vontatva a partra, vagy a különböző vízibiciklik, csak a nád között szomorkodnak tavaszig. - Egy régi mondás szerint utazás közben nem is annyira a világot ismerjük meg, mint inkább saját magunkat. A téli Balatonhoz vezető kirándulás tökéletes kezdet egy belső utazáshoz is. A csöndes vízpart, az üdülők jótékony csöndje közelebb visz önmagunkhoz. Legtöbbünk fejében a déli part síkvidék, pedig a valóságban festői dombok nyugszanak itt. Ne gondoljuk, hogy a lombok, levelek nélküli táj lehangoló vagy unalmas, sétáljunk csak fel Balatonlellén a domboldalra, szippantsunk egyet a karcos téli levegőből és pillantsunk le a tóra. Ilyenkor jobban látszik a föld vonulata, megláthatjuk, mi lapul a nyári növénytakaró alatt, felfedezhetjük a domb valódi arcát. Balatonlellén vendégház áll a szőlősorok között azok számára, akik szeretnek elmélyedni a téli Balaton hangulatában. - Nagyon sok vendég azt szereti, amikor még a nyárnál is csöndesebb időszak van, nagyon sokan úgy gondolják, hogy egy őszi-téli kishegyi pár nap eltöltése az ugyanolyan varázslatos tud lenni, mint akár egy tavaszi vagy nyári. Igaziból szerintem a fölöttünk lévő csárda után, mitőlünk a legszebb a panoráma, ezt a vendégek is biztos aláírják. - A szálláshely présházként kezdte, aztán hatalmas munkával, családi összefogással varázsoltak belőle kisvállalkozást. A házat körülvevő szőlők nem biodíszletként állnak itt, finom bort teremnek, ahogy a pince is megmaradt eredeti funkciójában és dolgozik, hamisítatlan balatonlellei nedű érik a hordókban. A család az egész Balatont körbejárta, hogy ötleteket szerezzen, no meg régi, békebeli, de pusztuló házakból megmentse a patinás építőanyagot. - Bontott építőanyagokat használtunk föl a borozó belső részében a mennyezeten, illetve a nagy teraszon a mennyezet az a deszka, illetve a gerendázat az bontott, és a házon kívülről a tetőcserép pedig egy 100 éves hódfarkú tetőcserép, amit ugyancsak nagy munka árán sikerült fölkutatnunk. - A vízpart körülbelül 5 km, télen ez oda-vissza már emberes túrának mondható, de indulhatunk dombnak felfele is. A tetőn a borászok védőszentjéről, Szent Donátról elnevezett kápolna vigyázza az ültetvényeket. A szőlődűlők között présházak várják a nyarat, a borozókat, vagy éppen a következő szüretet. Ha Balaton, akkor nyaralás, felhőtlen kikapcsolódás, pedig nincs a télnél alkalmasabb és nyugodtabb időszaka arra, hogy felfedezzük a táj épített örökségét. A villák, víkendházak között sétálva ilyenkor tudjuk igazán megfigyelni, hogyan is építkeztek elődeink a tó partján. Egy nyaralás a magyar tenger mellett sokáig a társadalom felsőbb rétegeinek kiváltsága volt, egyes helyeken pedig az épülő villák alapterületét is előírták a helyi építési szabályzatok. - Nagyon izgalmas volt azt is látni, hogy a településeken a különböző korszakok hogy keverednek. Tehát, hogy az ember mondjuk, Fonyód Bélatelepnél elmehet a klasszikus villatelepre, tehát ez a mi a millennium környékén, az 1890-es évek végén alakult ki, és ott tényleg a századforduló vagy a korszak legszebb, leggyönyörűbb villáit láthatja a hegy oldalában. - A Balaton déli partjának családias hangulatú tradicionális nyaralóhelye Bélatelep, amely egykor Zichy Béla gróf birtoka volt, innen kapta a nevét is. Mivel akkoriban nem nagyon akadtak villák a Balaton-parton, nem volt hova fordulni inspirációért, ezért ki-ki a külföldi utazásai során látott épületekből merített. A leggyakoribbak az úgynevezett svájci típusú villák, de akadt olyan tulaj is, aki inkább az olasz reneszánszot részesítette előnyben, mintha nem is a Balaton partján, hanem egy olasz kisvárosban sétálnánk. Akadtak persze olyanok is, akik a saját útjukat járták. Egy Trianon után Magyarországra települt konok erdélyi gyógyszerész, Fonyód egyik csodálatos panorámával büszkélkedő pontján különös, modern villát épített. - Abrudbányai Rédiger Ödön volt az építtetője, aki egy elhunyt szerelme emlékére emeltette ezt az épületet. Erdélyben hunyt el az esküvőjük előtt az ő szerelme, Anda Magdolna, és azt tervezte, hogy az ő hamvait áthozatja ide Fonyódra, ezért az épületnek az alagsorában kialakíttatott egy kriptát, és azt gondolta, hogy ott temeti el Magdusnak a hamvait, és egy szobrászművésszel egy kőbe faragott nászágyat készíttetett, amely ábrázolta őket az elképzelt nászágyon, ami nem teljesült be számukra. - A második világháború miatt a tervek füstbe mentek, a halott kedves hamvai nem kerültek Fonyódra, csak az emléke bolyong a falak között. Milyen különös az élet, a Balaton-parti telkek jelentős része egészen a 19. század végéig alig ért valamit. Fonyód is jelentéktelen településnek számított, a környék birtokain dolgozó cselédek lakták. Még önálló temploma sem volt, az első kápolna építésére is csak 1902-ben került sor. Megérte türelemmel várni, hiszen az egyik bélatelepi villatulajdonos kezdeményezésére kibővítették a kápolnát, és így a fonyódi dombon, ahol a szemkápráztató panoráma adta a díszletet, nagyon szép templom született. - A katolikus templomba kerültek Róth Miksa üvegművész díszes ablakai, amelyeket úgy is lehet nevezni, hogy mesélő ablakok, hiszen egy-egy történet kerekedik köréjük, például az egyik bélatelepi villatulajdonosnak a felesége a harmadik gyermekük születésekor elhunyt a gyermekkel együtt, és akkor ők állítottak az elhunyt hölgy emlékére egy díszes üvegablakot, amelyek egyébként egy-egy szentet ábrázolnak. - A két világháború között a középosztály is szemet vetett a Balatonra. Óriási parcellázások kezdődtek, melyek következményeként hihetetlen mennyiségű ház épült fel. Wetstein Domonkos felmenői is azok közé tartoztak, akik nyaralóra tettek szert a tónál. Balatonszemesen a polgári üdülőtelep az 1930-as években kezdett kialakulni. - Trianon után a magyar turizmus is jelentősen átalakult, ekkor irányult a figyelem a Balaton partra, és azok az új társadalmi rétegek, itt tényleg a középosztály képviselőiről, fiatal értelmiségiekről van szó. Ők nem engedhették meg maguknak azt, hogy nagy villákat építsenek úgy, mint az előző évtizedekben, és épp ezért ezek jóval egyszerűbb kivitellel, elrendezéssel, egy modernizált életformához alkalmazkodva alakultak ki ezek az épületek. - A területet a korábbi tulajdonos, Hunyadi József gróf után a mai napig Hunyadi telepnek hívják. Az 1861-es esztendő mérföldkő a Balaton életében. Ekkor készült el a Budáról Nagykanizsáig húzódó vasútvonal, amely útba ejtette a tavat. Ha visszarepülnénk az időben, valószínűleg a vonaton szembe találkoznánk az elismert fővárosi doktorral, egyetemi oktatóval, Thanhoffer Lajossal, aki úgy gondolta, hogy nem csak orvostudományból mutat példát, hanem villaépítésből is, méghozzá Siófokon, ahol az első balatoni vasútállomás is megszületett. - Hogyha a parti részre ellátogat valaki, akkor mindenképpen a figyelmébe tudom ajánlani a Thanhoffer-villát, ami egy gyönyörűen felújított régi villaépület, és kifejezetten presztízs szálláshelyként üzemelt az utóbbi időkben. Érdemes megnézni kívülről is, mert gyönyörűen korhű műemléképületként lett felújítva, de emellett azért számos olyan villaépület van, amihez nem tudok extrém híres embert társítani, de az akkori pénzes, gazdagabb réteg megengedhette magának, hogy hasonlítson az ő villája is a legmodernebb, az akkori korszellemének a leglátványosabb verziójához. - Siófok hamarosan tehetős, pihenni vágyó pest-budai emberek üdülőhelye lett. A polgárosodó világban egyre nagyobb jelentőséggel bírt a szabadidő igényes eltöltése, az immár vasútvonallal rendelkező Siófok pedig tökéletesen megfelelt a célra. Nem csoda hát, hogy megannyi gyönyörű villa épült a parton, melyek látványa mára egybeforrt a Balatonnal. - Siófok ugye, amire ma legtöbbször úgy gondolunk, hogy na az a déli part buli helye, de hogyha megnézzük például a szezonon kívül, hogy ami nyáron a parti sétány, ott vannak a lehúzott rolók, és az ember tényleg 90 fokos fordulatot tesz, és a megmaradt századfordulós villák farkasszemet néznek a különböző idénydiszkókkal. Tehát, hogy ott is elképesztően gyönyörű villaépületek vannak így beékelődve a bazársor mellett. Tehát nagyon érdekes, hogy Siófok az, ami a budapesti értelmiség, zsidó polgárság nyaralóhelye volt a századfordulón, az hogy megy át egy ilyen változáson. - Az egyre jobban benépesülő városnak közműhálózatra is szüksége volt, hogy ki tudja szolgálni a sok nyaralót, ezért épült a XX. század elején a víztorony, amely mára bevonult a balatoni örökzöldek panteonjába. - 110 éves emblematikus műemléképületről beszélünk, amely nyilván miután funkcióját vesztette, hiszen a vízellátást már sokkal modernebb eszközökkel oldották meg a szakemberek, turisztikai látványossággá avanzsált itt a városban. Itt nyílt az első vidéki Tourinform iroda, ennek az aljába és a mai napig itt üzemel a mi turisztikai hivatalunk, irodánk, aki a turistákat ellátja információval, illetve fel lehet látogatni egy panorámás körteraszra. - A Balaton környékének fejlődését a második világháború megállította, de az 50-es évek második felében újra virágzásnak indult. A kádári politikának kiemelt célja volt a balatoni turizmus fellendítése, így nagy szállodák épültek ebben az időben, legtöbbjük persze tucat épület, de akadt közöttük olyan, ami időtállónak bizonyult. Az egykori Hotel Riviéra kagylóformájú erkélyei a tó élővilágára utalnak, de nem csak ez teszi különlegessé őket, hanem az is, hogy a szálló közvetlenül a vízpartra épült, így aztán örök panoráma élvezhető a szobákból, ahonnan csodaszépen látszik a túlpart. A Balaton két partját komp köti össze ott, ahol a tó a legkeskenyebb, Szántód és Tihany között. A túloldalról érkező elsőként a hajózási társaság épületét pillantja meg, amely több mint fél évszázada velünk van már, és építészeti ritkaságnak számít. - A Balaton-part építészetében különösek az úgynevezett héjszerkezetű épületek, ezekből több is épült, jellemzően a hajókikötőkhöz kapcsolódóan. Nagyon finom, vékony vasbeton héjszerkezetként alakítottak ki. Ebből is adódik az a nagyon látványos, allegorikus forma, amit szerintem nagyon sok ember ma is nagyon kedvel. Azért is tudja ezt a nagyon finom, vékony tetőszerkezetet kialakítani, mert ezeket az épületeket nem hőszigetelték, és így lehetővé vált az, hogy egy nagyon egyszerű, vékony szerkezettel formálják meg ezeket az épületeket. - És ma már természetesen klasszikusnak számítanak az egyszerű nyaralók is, melyek még télen is magukon viselik tulajdonosaik gondos kezeinek nyomát. Itt minden víkendházon érződik a szeretet és a törődés. A Balaton sokszínű, különféle hangulatú házait elnézve nem is gondolnánk, hogy a sok ezer nyaraló mögött átgondolt rendezői koncepció áll. Ebben Kocsis Ivánnak jutott oroszlánrész. A kiváló építész maga is előszeretettel pihent a tónál, és látva a sok esetben mindenféle elgondolás és hozzáértés nélkül épült házakat, kollégáival koncepciókat, mintaterveket, na és mintaházakat készített. - A két háború közti időszaknak a jellemzője egy nagyon erős civil kultúra volt. Fürdőegyesületek jöttek létre a telepeken, és azok az itt nyaralók, akik Pesten sokszor nagyon jelentős pozíciót is betöltöttek, azok nyaranta ezeket a kapcsolataikat, fejlesztő szándékaikat itt hasznosítani tudták. - Kocsis maga is számos épületet tervezett, többek között Balatonbogláron, ahol saját nyaralója is megépült. Ezek közül az egyik a katolikus templom. - A templom titulusa a Szent Kereszt felmagasztalása, ebből fakadóan a templom búcsúja szeptember 14-e. Egy rendkívül egyszerű épülettel állunk szemben, melynek terveit dr. Kocsis Iván készítette, ő ezt adományként szánta a templom számára, tehát a tervekért nem kért semmit. Téglalap alakú az épület, téglából épült, lapos tetejű, famennyezetes, hozzá egy Campanile stílusú harangtorony csatlakozik, amelyben három harang lakik. - Balatonbogláron a középkorban épült az első templom, a török pusztítást azonban nem élte túl. Ezután közel 400 évig nem volt saját temploma a városnak, amikor is 1912-ben gyűjtés indult ebből a célból, de az első világháború és az azt követő gazdasági válság miatt várni kellett, és végül csak 1932-ben tudott felépülni Kocsis műve. - A templom a modern magyar egyházépítészet egyik remeke, és ebből fakadóan műemléki státuszt is élvez, és a helyi emberek rendkívüli módon megszerették. A letisztult formák, a szobrok, a domborművek egyaránt a szívükhöz nőttek. Háromféle csapattal találkozhatunk itt, a helyiekkel, a nyaralótulajdonosokkal és a nyaralókkal, akik az év különböző részeiben váltogatják egymást. - A II. világháborúban német fogolytáborokból szökött francia katonákat bújtattak a városban, akik ide jártak imádkozni, és akik később, hálájuk jeléül egy saját kezűleg faragott Madonnát ajándékoztak a templomnak. Bár a balatoni építészeti hagyományokra kevésbé jellemző az extravagancia, itt is találunk rá példát, igaz, olykor kicsit keresgélni kell. A déli part egyik legmodernebb épületére nem könnyen akad rá a kiránduló, hiszen a balatonboglári temető nem tartozik a turistalátványosságok közé. Mégis megéri a kitérő, mert izgalmas, futurisztikus épületre csodálkozhatunk rá. A fehér épület ravatalozó, 2020-ban komoly építészeti szakmai díjat is bezsebelt. A túlságosan előremutató épületek sokszor megosztják a közvéleményt, ahogy a balatonföldvári kilátó is. - Az volt az elsődleges szempont, hogy egy olyan épület legyen, amit már messziről lehet látni, és ami a küllemében is felhívja a figyelmet arra, hogy ide el kell jönni, meg kell nézni, hogy mi ez. Ez egy hajó alakú épület. Az elején kaptunk kritikákat, hiszen a hajónak az árbóca maga a kilátó, ami egy látszó beton, és hogyha, hát hogy néz ez ki? Hát nem festették le, hát ez nincs kész. De hogy ezt tipikusan ezt így álmodták meg, hogy ilyen anyagot használtak, és ha lehet azt mondani, hogy ez egy modern épület, amit most már a látogatóink is megkedveltek. - A hajó, illetve a kilátó rakomány, a hajózástörténeti kiállítás, mely egész évben jó program, kivált akkor, ha mostoha az idő és köd nehezíti a távolba látást. És ha már rendhagyó kilátók, akkor nem mehetünk el szó nélkül a balatonboglári gömbkilátó mellett sem. Ha megpillantjuk a különös építményt, amely sokkal inkább szerkezet, mint épület, akkor azt gondolhatnánk, hogy a közelmúlt modernizmusa öltött testet benne, pedig a látszat csal, legalább fél évszázadot. Az alumínium kompozíciót az 1950-es években csavarozták össze a fémmunkások. A 12 méter átmérőjű gömbszerkentyű talán az egyetlen kilátó az országban, amely a csavaroknak köszönhetően megjárta a nagyvilágot. Szétszerelték, hogy Belgiumban, és a budapesti közönségnek is bemutatkozhasson. Most téli álmát alussza, úgy tűnik, jó darabig nem megy Boglárról sehova.

Kihalt sétányok, üres fasorok látványa tárul elénk télidőn a Balaton déli partján, ahonnan az északi oldal párás ködbe vész és a fagy mindent elkövet, hogy jégpáncéllal borítsa a vizet. Barta Dorka fényképezőgépével a leghidegebb napokban is rendületlenül járja a tóparti utcákat, hogy különleges fotógyűjteményét tovább gyarapítsa. Képei segítségével az egyik közösségi oldalon a főszezonon kívüli Balatonra utazhatunk, anélkül, hogy elhagynánk az otthonunkat.