"Magyarország Ma" Ezzel a címmel jelentkezik péntek délelőttönként az M1 új magazinja. A közmédia aktuális csatornáján 10.30-kor látható műsor középpontjában a vidék fejlődése, megújulása áll. Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők, amelyek a vidéken élő 8 millió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A Tolna vármegyei Nagymányok méltán lehet büszke arra, amit az elmúlt időszakban elért. Ipari parkot alakítottak ki, és megújultak a közintézmények. A Pest vármegyei Jászkarajenőn a lovas hagyományok megőrzése mellett az ipar, valamint a turizmus fellendítése a cél. Büszke a múltjára és bízik jövőjében a Hajdú-Bihar vármegyei Újszentmargita. A fejlesztéseknek köszönhetően megújult a település. A horvát hagyományokkal rendelkező csodás kis település, Horvátzsidány óriási léptékben fejlődött az elmúlt években. A Tolna vármegyei Nagymányok gyönyörű természeti környezetben, a Mecsek hegység keleti kiágazásának északi oldalán fekszik, a Bonyhádi járásban. Nagymányok egykor bányászváros volt, ami nagyban meghatározta a helyiek hétköznapjait. Az ipar fejlesztésére ma is nagy hangsúlyt fektetnek, ezt pedig az itt élők is érzik. Bejártam az egész Mecseket, családdal, gyerekekkel, iskolásokkal. Ez egy nagyon jól lakható vidék, és ugyanilyen emberbarát a település is. Akkor is így volt, de aztán azóta meg, egy jó 10 éve olyan változások voltak, ami kifejezetten pozitívak. A fejlődő Nagymányokon négycsoportos óvoda, bölcsőde és iskola is van. Sőt, szeptembertől egy teljesen új bölcsőde várja a legkisebbeket. Az elmúlt években mintegy 400 millió Ft-ot fordítottak ezen intézmények fejlesztésére. Sószobát hoztunk létre, tornaszobát alakítottunk ki, az udvart folyamatosan fejlesztjük. És most 2023-tól fog megnyílni az új bölcsődénk. Azon kívül logopédiai szobánk van, fejlesztő szobánk van. Ez a nagymányoki családi vállalkozás az ország minden szegletébe szállít nyílászárókat. Borovi fenyő helyett lucfenyőt és eukaliptuszt is használnak. Ezzel Magyarországon egyedülálló a cég. A folyamatos fejlesztéseiket a kormány is támogatta. A 28 fős cégnek közel félmilliárd forint támogatást sikerült elnyerni az elmúlt években. A pályázatok nagyon-nagyon sokat segítettek. Körülbelül most már 6, vagy 7 pályázatunk volt, ami sikeres volt. Van, amelyik vissza nem térítendő támogatások, vannak hitelek, vannak a tavalyi, amit csináltunk, gépek, csarnok, minden, ezt kompletten önerőből lehetetlen lett volna megcsinálni. Jelenleg összesen 14 hektárnyi iparterület várja a Nagymányokra érkező cégeket. Öt- és hétszáz közötti létszámban dolgoznak ezen a területen, ha minden felépült, akkor ez el fogja érni az 1000-1200 főt, ha azt vesszük, hogy Mányokon 2400-an lakunk, akkor ez, úgy gondolom, szép eredmény. Nagyon kényes helyen volt, mert a városközpont. Vasutat nem szerettük volna elveszíteni, mert azért bízunk még abban, hogy a bánya még fog üzemelni, tehát szükség lesz a vasútra, viszont a település közepe miatt azért nem mindegy, hogy néz ki, hát, elég gusztusos lett, még a zöldítés befejeződik tavasszal, fákat ültettünk, s ez egy 7,7 hektáros terület. A barnamezős területek rehabilitációjára, amibe a vasúti pályaudvar is beletartozik, 415 millió forintnyi támogatást nyert a település. Ezt a beruházást gondos tervezés előzte meg, hogy az a jövőben ki tudja szolgálni a településre érkező vállalkozásokat. Nagymányok 2009-ben lett város, most körülbelül 2300-an lakják ezt a kisvárost, amely ugyan a legkisebb a választókerületemben, de az egyik leggyorsabban fejlődő térsége ennek a választókerületnek. A múlt év végén Nagymányokon 182 vállalkozás működött. Nagymányok fejlődése töretlen az elmúlt 1,5 évtizedben, és örülünk annak, hogy ez a fejlődés azt is eredményezte, hogy nem csak a nagymányokiaknak van itt biztos munkahely, hanem a környékbeli településekről is viszonylag gyorsan, hiszen néhány kilométerre vannak ezek a települések, elérhető ez az iparterület, illetve maga a város. Büszke vagyok a beruházásokra. Nagymányok fejlődését az elmúlt években közel egymilliárd forint központi támogatás segítette. Folyamatosan gyarapszik a település lakosainak száma, nőtt az önkormányzat adóerő-képessége több százan dolgoznak az ipari parkhoz kötődő vállalkozásokban. Jászkarajenő Pest vármegye déli csücskében helyezkedik el. A település két pusztából: Karából és Jenőből alakult. Jászkarajenő kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, mely hajdan közel 400 élő tanyát számlált. Az utóbbi évek fejlesztései új lendületet adtak a községnek. Köszönhetően a kormányprogramnak annak a lehetőségnek, hogy a vidékfejlesztés, az egy nagyon fontos dolog lett ebben az országban, minden olyan intézményt felújítottunk a településen, amik itt szóba jöhetnek az alapvető ellátáshoz. Orvosi rendelők, iskola, óvoda, idősek otthona, konyha, gyógyszertár. Ezáltal el is értük azt, hogy a fiatalok maradnak, és a tendenciát sikerült megfordítanunk, a település lélekszáma növekszik. A település címerében látható a 13. századi, kun eredetet jelképező hátrafelé nyilazó, vágtató nomád lovas. Jászkarajenő életében mindig fontos szerepet töltött be a lovas hagyományok ápolása. Ezért is épült meg 250 millió Ft-os belügyminisztériumi támogatásból a Jászkarajenői Lovascentrum, amely táborok, versenyek rendezvények helyszíne is egyben. Az a célunk, illetve az a kitűzésünk, hogy a település és a lovarda is fejlődjön és több lábon próbáljunk állni. Így tavaly szeptembertől a ceglédi Török János iskolának lettünk a lovászképzésnek egy gyakorlati telephelye, jelenleg 5 lovásztanuló jár hozzánk. A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat. Több mint 54 millió forint pályázati forrásból egy paprikafeldolgozó üzemet Sárik Dóra évek óta a településen él, az elmúlt időszakban egyértelműen alakítottak ki a falu központjában. pozitív változásokat tapasztalt. Ceglédről költöztem ide kb. 20 éve, itt nevelem két gyermekemet, és azóta a falu rohamosan fejlődött. Kiválóan felszereltek az óvodák, az iskola, létesült időközben egy bölcsőde is, családias, barátias a környezet. A falu elég összetartó, jó a közösség. Jászkarajenő életének fontos része a katolikus hagyományok ápolása. Nemrég közadakozásból megújult a templom orgonája. A Magyar Falu Program pályázatán elnyert 15 millió forintból pedig a plébánia épületét korszerűsítették. A templom messze földön híres itt a környéken, úgy is hívják, hogy "a pusztai katedrális". Bármelyik településről indulunk Jászkarajenő felé, látszik a tornya. A falu életében jelen van a katolikus hit, megnövekedett az esküvők száma, a keresztelők száma és hát az egyházi szertartású temetések aránya. A település legnagyobb beruházása a csatornarendszer kiépítése volt. Jászkarajenőn korábban nem volt szennyvízcsatorna, és állami támogatással tudták megépíteni a csatornát úgy, hogy nem kellett önrészt fizetnie sem a községnek, sem a lakóknak. Itt van hátunk mögött a piaccsarnok, ami szintén a Magyar Falu Program keretében épült meg, de ugyanezt mondhatnám az orvosi rendelő felújításáról, az iskola, ami itt van a templomnak a másik oldalán, ott is komoly fejlesztések voltak, aztán átadtunk egy mini bölcsődét Jászkarajenőn. Azt tapasztalhatjuk, hogy a községben az elmúlt, mondjuk 8-10 évben nagyon komoly fejlesztés és fejlődés történt. Elkészült a település ipari parkja is amely várja a kis- és közepes méretű vállalkozásokat. Valamint újabb pályázati források révén a lovascentrumban szálláshelyeket alakítanak majd ki, és tervezik a kerékpárutak turisztikai fejlesztését is. Szeretnénk, hogyha teljesen Tiszakécskéig illetve a másik irányba Ceglédig lenne kerékpárutunk, akkor már gyakorlatilag Kecskemétig, illetve, hát a másik oldal Nagykőrösig egy hatalmas körutat lehetne megtenni. Ami a turisztikában nagyon fontos dolog lenne. Ehhez szálláshelyeket kell teremteni, és akkor már azzal megint munkalehetőség is van, tehát a fejlődésnek sok iránya van, amiben lehet lépni. Újszentmargita a legősibb magyar települések egyike, a Hortobágyi Nemzeti Park szélén, a Tisza bal parti oldalán, közvetlenül Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye határa mellett található. A falut a tatárjárás idején lerombolták, és lakosai a környékbeli nádasokba, mocsarakba menekültek. A tatárok elvonulása után Újszentmargita néven építették újjá a falut. A mai Újszentmargita 1300 fős kistelepülés. Ez egy olyan falu, amit bárhol az országban, de nyugodtan mondom, Európában is el lehetne helyezni, és senki nem vallana szégyent ezzel. Nyilván ez egy szisztematikus munkának az eredménye. Az újszentmargitai tervek megvalósításához az elmúlt években számos pályázati támogatást nyertek. Újszentmargita, mint minden település igyekszik kihasználni ezeket a lehetőségeket. A település adottságából kifolyólag, ugye ötezer fő alatti településről beszélünk, ezért a Magyar Falu projektek prioritása az mindenképpen fontos nekünk. Nagyon sok pályázaton tudtunk sikeresen indulni. A falu óvodaépülete csaknem 70 éve épült. A Magyar Falu Programnak köszönhetően megvalósulhatott az óvoda felújítása, ami érintett több csoportszoba-felújítást, fűtés-korszerűsítést, illetve a játszóudvar is megszépült. Ebben az épületben óvoda és bölcsőde működik. Ebben a programban az óvoda csoportjai szépültek meg. A nyílászárók, a laminált parkettánk, bútorzat és még sorolhatnám a vizes blokkokat is. Mindenkinek a nagy örömére, mondhatom gyerekek, szülők, kollégák. Az óvodában, bölcsődében több mint 60 gyermekről gondoskodnak. Mind a két kisfiam ebbe az intézménybe jár óvodába Nagyon szeretnek ide járni, egy nagyon családias hangulatú óvoda. Gyönyörű környezet veszi őket körül, és azt hiszem, hogy ez a fejlődésük szempontjából nagyon fontos. A Magyar Falu Program támogatásával szépült meg az óvodaudvar, de ennek a programnak köszönhetően vásárolhatott az önkormányzat egy kisbuszt. Ennek segítségével viszik az óvodásokat kirándulni, és az időseket ügyeket intézni. Hétvégére megtelik árusokkal és vevőkkel a falu vásárcsarnoka, amelyet az Agrárminisztérium Vidékfejlesztési Programján nyert összegből korszerűsítettek. A piaccsarnok újításával, fejlesztésével nem csak Újszentmargita látványképe szépült, hanem a fejlesztésekkel, korszerűsítésekkel, gondolok itt a napelemrendszerre, amit nagyon fontosnak tartok, rengeteg energiát spórolunk meg, ami úgy gondolom, a mai világban nagyon fontos. Újszentmargitán nagy figyelmet fordítanak az infrastrukturális beruházásokra. A Magyar Falu Program segítségével több út is megújult. A faluban korábban sok gondot okozott a belvíz. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban elnyert 200 millió forint támogatásból ezt a problémát is megoldották. 2150 folyóméter árokrendszert építünk A régi árkokat, ami földmedrű volt, elhanyagolt, kitakarítjuk, a növényzetet leirtjuk. És ahogy a hátam mögött is látszik, új burkolatelemeket építünk be. Ez pont a legnagyobb keresztmetszetű árok, ennek a vízáteresztő képessége már hatalmas. Hamarosan elkészül Újszentmargita kiemelt beruházása, a tésztaüzem. A negyed milliárd forintos fejlesztés a Belügyminisztérium Gazdaságélénkítő Programján nyert támogatásból valósul meg. A gyártáshoz szükséges korszerű, komplett automata gépsor beszerzésével az üzemben a tervek szerint éves szinten 150-180 tonna tészta gyártása valósulhat meg. A fejlesztés eredményeként a tésztaüzem üzemeltetését az önkormányzat által létrehozott nonprofit kft. látja el, ezzel munkahelyet biztosítva a település lakóinak. A munkahelyteremtésen belül az, ha egy önkormányzat tud egy termelő beruházáshoz kapcsolódó fejlesztést megvalósítani, azt gondolom, az mindenképpen kiemelt eredménynek számít. Speciális száraztésztákat szeretnénk készíteni, gondolok itt az egészségesebb életmódra. Nem csak infrastruktúrában fejlődött ez a település, hanem közösségek alakultak ki, és szerintem manapság a legfontosabb az, hogy a legszűkebb pátriánktól kezdve közösségeink legyenek, hiszen a közösségek azok, akik ezt az országot meg tudják védeni. A Hajdú-Bihar vármegyei Újszentmargita büszke a múltjára és bízik a jövőjében. A fejlesztéseknek köszönhetően ugyanis ma már nem csökken a falu lakosságának száma. Horvátzsidány Kőszegtől 7 km-re észak-keletre fekszik, az osztrák határ közvetlen közelében. A horvát hagyományokkal rendelkező, csodás kis település óriási léptékben fejlődött az elmúlt években. Minden korosztály igényéit figyelembe vevő fejlesztések történtek. Horvátzsidány lakossága jelenleg 887 fő, és folyamatosan növekszik. Véleményem szerint egy település akkor élhető, ha minden egyes társadalmi szereplő elvégzi a feladatát. Gondolok itt a lakosságra, az egyesületekre, a vállalkozásokra, az önkormányzatokra és természetesen az államra. Én úgy érzem, hogy Horvátzsidány esetében ezeket a közszolgáltatásokat többé-kevésbé sikerült biztosítani, és a közelmúltban nagyon sok fontos és szükséges fejlesztést is végre tudtunk hajtani. Ennek következtében megújult az óvoda és általános iskola valamint a 21. század igényeit kielégítő bölcsőde is épült a faluban ami hatalmas segítséget jelent az itt élő családoknak. A bölcsőde az az Európai Unió és a magyar kormány támogatásával valósult meg. A beruházás támogatásának végösszege 172,5 millió Ft volt, az építkezés 2021 őszével indult el, tavaly szeptember 1-jével érkeztek is a kicsik az új épületbe. Igazából bölcsőde még nem volt a településen, igény most volt rá, hiszen nagyon sok 3 év alatti gyermek él a faluban. Az új épület a legkorszerűbb gépészettel van ellátva, energiahatékony működését napelemek biztosítják. Tágas, világos tereit vidám gyerekbarát bútorok színesítik. Az udvar kialakítása lehetővé teszi a legkisebbeknek is a biztonságos játékteret. A gyermekek étkeztetését szintén helyi cég biztosítja. Az ételt pályázat révén beszerzett falubusszal szállítják nap mint nap. Nézd! Megjött az anya. Minden rendben volt, evett, aludt, udvaron is jól érezte magát. Sudár Anikó és családja életébe a lehető legjobbkor jött a lehetőség hogy gyermeküket a helyi bölcsődébe tudták adni. Nekünk hatalmas nagy segítség volt az hogy megnyílt itt, Zsidányban a bölcsőde. Két gyerek mellett folytatom tanulmányaimat, és sokkal egyszerűbb úgy, van a gyerek. hogy tudom, hogy nagyon jó helyen van vagy megbízható kezekben A település előnye, hogy minden megtalálható, szinte egy helyen. Az elmúlt években 35 millió forintot fordítottak az utak felújítására. Az itt élő fiatal családok nagy része autóval közlekedik, így fontos volt az utak korszerűbbé tétele. Horvátzsidány az elmúlt években különböző kormányzati források révén, melyben szerepet játszott a Magyar Falu Program, a TOP, a belügyminisztériumi és más kormányzati támogatások, több mint 730 millió forintos támogatási összeget tud felmutatni. Ebből azt láthatjuk, hogy olyan mértékű felújításokat, intézménylétesítéseket tudtak megvalósítani, amelyre tulajdonképpen a rendszerváltás óta nem volt példa. A település egyre vonzóbb a fiatal családosok számára, de Horvátzsidány gondoskodik az idősebb generációról is. Az idősek klubjának épülete központi hellyé vált a szépkorúak számára. TOP-pályázat keretében több mint 50 millió forintból sikerült felújítani az épületet. Azt gondolom, hogy ahogy halad előre az élet, és az emberek kezdenek bezárkózni, úgy ez egy nagyon jó lehetőség, egy nagyon jó tér arra, hogy itt találkozzanak egymással az emberek. Az időskori elmagányosodás ellen is egy nagyon jó lehetőség, hogy az idő segít, összegyűlhetnek. Egy igazán összetartó közösség jár az idősek klubjába, ahol számtalan programot kínálnak az idejárók testi, lelki és mentális egészségének megőrzéséért. Kirándulást, klubdélutánt és senior tornát szerveznek hétről hétre. Úgy magunkból szeretünk énekelni, horvátul. Most program volt még például csütörtöki napokon, csináltunk egy, próbáljuk feleleveníteni a régi horvát népdalokat. A szociális szféra fejlesztésére is rengeteg támogatás érkezett, és megújult az egészségház is. Mindezek fényében valóban elmondható, hogy Horvátzsidány kicsiny, de annál dinamikusabban fejlődő település. Itt, Horvátzsidányban is egy gyarapodó, élhető kistelepülést építünk együtt az önkormányzattal. Az a célunk, hogy a jövőben is a kistelepülések minél vonzóbbak legyenek az itt élőknek, vagy azoknak, akik abban gondolkoznak, hogy e helyre költöznének.

A Tolna vármegyei Nagymányok méltán lehet büszke arra, amit az elmúlt időszakban elért. Ipari parkot alakítottak ki, és megújultak a közintézmények. A Pest vármegyei Jászkarajenőn a lovas hagyományok megőrzése mellett az ipar, valamint a turizmus fellendítése a cél. Büszke a múltjára és bízik jövőjében a Hajdú-Bihar vármegyei Újszentmargita. A fejlesztéseknek köszönhetően megújult a település.