Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb - vetette papírra a halhatatlan görög drámaíró, Szophoklész. Számtalan titok lakozik az emberben, még betegségeink vagy éppen gyógyulásaink oka is sokszor ismeretlen, meglepő, nem minden esetben támasztja alá a tudomány. És ha racionálisan nem tudjuk megmagyarázni, azt mondjuk rá, csoda. Magyarországon számos olyan csodálatos helyet találunk, amelynek gyógyító erőt tulajdonítanak, ilyen a váci Hétkápolna is, ahol máig különös események történnek. - Egy olyan eseményről, amely úgy nagyon ismerős volt, és az illető maga beszélte el számomra. Szeretnék megemlékezni, Szúnyogh Xavér Ferenc atya, bencés szerzetes ajándékként született szüleinek. Az édesanyja meddő volt és Tereskéről eljött ide, imádkozni, hogy neki gyermeke születhessék, és érdekes módon pont kilenc hónapra rá megszületett a gyermek. - A krónikás hagyomány szerint Géza és László hercegeknek látomása volt, különös szarvas jelent meg előttük, égő gyertyák fénylettek az agancsain, a domboldalra futott, majd a Duna irányába elrugaszkodva eltűnt. A jelenés helyszínét a hercegek egy kápolnával is szentesítették, amely egyes feltételezések szerint nem más, mint a mai Váci Hétkápolna helye. Nevét arról a hét apró építményről kapta, amely Szűz Mária hét örömét és fájdalmát jeleníti meg. A kis emelkedés tövében két helyen is víz fakad, az egyik a szent forrás, mely a hiedelem szerint különféle nyavalyáktól, főként szembetegségektől képes megszabadítani az embert, a másik a Szentkút, amelyről azt tartják, hogy egy váci asztalos áldott vízével győzte le a pestist és hálából kicsinosította a forrás környezetét. Se szeri, se száma az itteni gyógyulásoknak, a XVIII. század végén prépostság is épült ide templommal, amelynek főoltárán Szűz Máriát ábrázoló kegykép látható. - A kegytárgyaknak, a votív tárgyaknak, fogadalmi tárgyaknak a sokasága, amely a kegykép körül van, jelzi azt, hogy sokan meggyógyultak különböző betegségekből, ezüstből készültek többnyire ezek a fogadalmi tárgyak, és olyan testrészt készítettek el ezüstből, amely elnyerte itt a kegyhelyen a gyógyulást. - Vannak olyan források, amelyeknek jótékony hatása bizonyítást is nyert, ezek egyike Budapesten épp a Lukács fürdőt táplálja. A bejárathoz vezető úton az épület falát beborítják a hálaadó táblák, amelyeken a világ különböző részeiről érkező vendégek mondanak köszönetet áldásos gyógyulásukért. - 1884 egyébként, amikor a Lukács időszámítása maga ennek az épületnek kezdődik, akkor ez nemcsak Magyarországon, de egész Európában legkorszerűbb ilyen fürdőgyógyászati létesítménynek számított, egészen amíg a Széchenyi és a Gellért meg nem nyitott. A világ minden tájáról érkeztek ide vendégek. Ők voltak, akik ezt a hagyományt elkezdték és hálatáblákat állítottak. - A vizet természetesen azóta alaposan megvizsgálták, és kiderült, hogy benne ülni, vagy ahogy a bennfentesek mondják, brüggölni épp olyan egészséges, mint széles kortyokkal nyelni azt. Ivó és fürdőkultúra ér össze a Lukács vizében, mely már a római katonák idegzsábáját és ízületi gyulladásait is kúrálta. A gyógyvíz vonzereje a középkorban sem csappant meg, sőt, a fürdőzés a törökök idején újra virágzásnak indult. Ők persze leleményesen másra is használták a bő vizeket. - Ahol most itt állunk, ez egy malomnak a tornya, merthogy a török időben érdekesen itt nem fürdő volt, hanem egy négytornyú malom állt, és a víznek az erejét és energiáját lőporgyártásra és gabonaőrlésre használták. Pontosabban fürdésre is használták, de azt nem itt, hanem elvitték egészen a Király fürdőig. - A középkorban egy meleg fürdő kimondottan luxusnak számított, a földből feltörő forró víz pedig valóságos csoda volt, Isten ajándéka. Ma már a csapból is meleg víz folyik, de a Lukács továbbra is népszerű, sőt a mindenkori művészvilág kedvelt törzshelye. Színészek, írók, költők, zeneszerzők látogatták és látogatják. A neves törzsvendégek előjogokkal is rendelkeztek, Kodály Zoltánnak például még azt is elnézték, hogy a medencében keresztben úszik. A régi korok embere másfajta, jóval szorosabb és bensőségesebb kapcsolatban állt a természettel, a közvetlen környezetével. Talán azért is tartja magát a nézet, hogy elődeink szakrális épületeik helyének megválasztásánál olyan szempontokat, jeleket is figyelembe vettek, amelyekre mi talán kevésbé vagyunk fogékonyak. Esztergomot már Géza fejedelem központtá tette, Magyarország egyik ékszere a város, amely Közép-Európa legnagyobb bazilikájával is büszkélkedhet. Az óriási templomot az építtetők 6-7 méteres szobrokkal tervezték díszíteni, a munkára pedig itáliai mestert szerződtettek, aki a gigászi munka előtt készített néhány vázlatot az 1860-70-es években. A tanulmányfejek közül néhány fennmaradt és még legenda is szövődött köréjük. - Ahol most állok, az a prímási, esztergomi prímási palota kertjének a fala. A palota kertfalába beleillesztve három darab kőfej található, amely körül a 20. század végétől alakult ki egy hely is, sőt, hát nyugodtan mondhatjuk, egy kisrégiós kultusz egy zarándokhellyé vált azon emberek számára, akik ennek a három kőfejnek különös jelentőséget, erőt tulajdonítanak. - Mégpedig gyógyító erőt. A gyógyító energiát úgy tudjuk magunkba szívni, hogy nyitott tenyerünket egy ideig a kőfejek fölé tartjuk, és hogy mit gyógyít? Ezzel kapcsolatban többféle elképzelés létezik, mozgásszervi bajokat, alvászavart, na és még ki tudja mi mindent. - Hogy hogy alakult a történet azon része, hogy ide jó időben, természetesen és nem esőben zarándokolnak ide emberek, és kitárt karokkal gyűjtenek erőt maguknak, ebben talán lehet valami némi igazság. Ugyanis északnyugat-délkeleti irányban, Európában egy jelentős törésvonal húzódik, amely termálvizeket rejt a talaj mélye. Egészen elindulhatunk Karlsbad Karlovy Varytól, folytathatjuk Pöstyénnel, folytathatjuk Komáromban, Esztergom, Párkánnyal, Visegráddal a budapesti gyógyfürdőkre gondoljunk. - Az olasz kőfaragó végül elkészítette a szobrokat, a bazilika párkányán azonban mégis hűlt helyüket látjuk, az alakok ugyanis olyan Behemótra sikeredtek, hogy az épület nem bírt velük, így hát eltávolították valamennyit. Különös folytatása a történetnek, hogy ezek a sok tonnás szentek szőrén-szálán eltűntek, senki nem ismeri hollétüket. Angliában a 20. század elején terjedt el az elképzelés, amely szerint a régi vallási épületek jelentős részben láthatatlan, mégis valamilyen misztikus energiával rendelkező vonalhálózat mentén helyezkednek el. Magyarországon ezeket Szent György vonalaknak hívjuk, és milyen különös, magát Esztergomot is ezeknek a gráfoknak a mentén találjuk, ahogy megannyi magyarországi templomot, rendházat, na és a bodajki kegyhelyet. - A bodajki mindenkor segítő Szűzanya kegyhelye az ország egyik legrégebbi zarándokhelye. Eredetében a magyar szent család zarándoklatát láthatjuk, miszerint Szent István király éjnek idején családjával elzarándokolt Székesfehérvárról ide a Bodok-hegy lábához, ahol a szentkút mellett kápolnát építtetett a Szűzanyának. - Bodajkon a Fejér vármegyei településen a 17. század végén épült az első komolyabb templom, melynek alapjai még mindig láthatóak ott, ahol most urnákat őriznek. A hely hosszú idő óta csodás gyógyulások helyszíne, ezért egyre több zarándok kereste fel, mígnem létrejött az a barokk miliő, amelyben ma is látjuk. - A passaui segítő Szűzanya kegyképe díszíti a kegyoltárt, az a kegykép, Máriahilf segítő kegykép, Segítő Szűzanya kegykép, amely előtt több mint 320 csoda történt itt ezen a kegyhelyen. Egy kislány gyógyulása, amikor a mankóját itt hagyhatta meggyógyulása után, bénultsága után, illetve őrzünk egy ruhadarabot, amelyben egy édesanya vállain lévő ruháját halott férje megérintette, amikor az édesanyja itt imádkozott. - A ferences páterek azzal a szándékkal építették a templomot, hogy egy szeletnyi mennyországot varázsoljanak ide Bodajkra. A túláradó díszítés, a pompa hivatott éreztetni, hogy mire számíthatnak az igaz hívek, Isten milyen csodálatos helyre várja őket a földi élet befejezése után. A Duna menti hegységek már évszázadok óta mágneses erővel vonzzák a mély lelkiségre vágyókat. A pálos szerzetesrend tagjai itt, az erdők csendjében élték remete életüket. Talán épp az elszigeteltségnek köszönhető, hogy itt-ott több száz év múltával is maradt valami az épületeikből. Az igazán aszkéta remeték barlangokban húzták meg magukat a Nagymaros fölötti hegyoldalban. A Börzsöny oldalában jó meredek kaptató után bárki megnézheti a különös férfiak egykori hajlékát. A Dunakanyar hegyei közül némelyik máig erős, szinte tapintható vonzerővel bír. A lélegzetelállító kilátás a sűrű erdők valóságos csodahellyé teszik a Pilis vidékét is, köztük a Visegrádi-hegység legmagasabb pontját, Dobogókőt. - Dobogókő nem véletlenül talán az egyik legnépszerűbb kirándulóhely, hiszen a Dunakanyar fölé magasodik a Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsáról beszélgetünk, és talán, hogyha a természetjárásról, turizmusról beszélünk, akkor joggal mondhatjuk, hogy ez a kis magyar hazánk természetjárásának a bölcsője, hiszen annak idején a főváros közelében itt jelölték ki az első turistautakat. - Dobogókő térségét gazdagon szövik át a turistaösvények, több mint ezer kilométernyi útvonal várja a kalandvágyó embereket. Ráadásul itt még jó eséllyel számíthatunk hóra is. Dobogókő a környező hegyvidék, az erdők különösen közel álltak az egyik legismertebb magyar építész szívéhez is, aki síházat tervezett a csúcsra. Makovecz Imre valóságos megszállottja volt a természetnek, a természetes anyagoknak, és rajongott a régi magyar házformákért. Ebből a hármasból jött létre az a csupa faépület, mely mintha maga is egy kisebb domb lenne a magaslatok között. De Makovecz otthagyta a keze nyomát a Visegrádot körbevevő tájon is. Tervezett erdei iskolát, erdészházat, tornacsarnokot és éttermet is. - Dobogókő könnyen megközelíthető autóval is, így nemcsak a gyalogos turizmus, de az autós turizmus is előszeretettel használja. Gyakran mozdulnak ki ide a főváros közelségéből. A kilátás, illetve a közeli Ferenczy-szikla és maga a helynek a kultusza is elég jelentős múlttal bír. Sokan azt tartják, hogy Dobogókő a Föld szívcsakrája, egyfajta energiamező járja át. - Dobogókő nevének eredete régóta vita tárgya, de a néplélekben erre is született egy kristálytiszta magyarázat. - A néphagyomány szerint a Ferenczy sziklánál lehetett hallani régen, amikor a kövek úgymond megmozdultak, és dobogó hangot adtak ki. Ez ma már nem hallható, én legalábbis még soha nem hallottam. De ez kialakított egy zarándokhelyet. Ide keresztényektől a spirituálisabb beállítottságúakig egyaránt járnak emberek, merthogy az a hit, hogy ez egy szent hely. - A Ferenczy-szikla a kilátóról jól látható, de aki közelebbi kapcsolatba akar vele kerülni, annak bizony másznia kell. A kilátó melletti egyik fa különös kincset rejt, sokan észre sem veszik és elsétálnak mellette, pedig van rajta néznivaló. A keresztény hívek az egyik odúba rejtett csodálatos Szűz Mária szoborral tisztelegnek a hely és a hely szelleme előtt. Mások a saját útjukat járják. Simonffy Etelek különféle szertartásokat is tart, melyeken előszeretettel szólaltat meg különféle hangszereket, dorombot, vagy éppen furulyát. - Vannak nekem is ilyen érzéseim. Ezek nagyon szubjektív érzések. Ezt fizikai mérőműszerrel nem lehet lekövetni. Még az sem biztos, hogy a testem érzékeli ezeket, inkább a lelkem. És bizonyos helyeken akár egy-két méter körzetben úgy érzem, hogy az ott jobb nekem, vagy úgy érzem, hogy az valahogy ridegebb, hűvösebb. Ez teljesen szubjektív, illetve hát olykor azok, akik összehangolódunk, együtt is érzékelni tudjuk ezeket. Amikor ezen az úton elindultam, valami belső késztetésem volt arra, hogy doboljak. És a dobolás segítségével tudtam bejutni egy olyan meditatív, révülő állapotba, ami nekem nagyon-nagyon jól esett. Etele úgy tartja, hogy a hangszerek, a hangok, a rezgések alkalmasak a misztikus hangulatok, állapotok előidézésére, általuk közelebb kerülünk az ismeretlennek vélt, racionálisan kevésbé megmagyarázható létezőhöz. A magyar történelmet is gazdagon átszövik a regék, mondák, misztikus események. A csodás történetek a honfoglalás kezdete óta gyarapodnak és megörökítik a királyok tetteit, a szent találkozásokat, látomásokat, fantasztikus gyógyulásokat. A török háborúk után a béke beköszöntével az emberekben erős vágy ébredt, hogy ezeknek az elbeszéléseknek a helyszínét saját szemükkel is lássák. Lelki feloldozást, gyógyulást reméltek. Ezrek zarándokoltak a Budakeszi határában található Makkosmáriához is. - Traub János legénynek a szenvedő Krisztus arca jelent meg ezen a fán. Legalábbis a legenda így szól Megtörtént ez a jelenés, a zarándokok nem ismertek kegyelmet, tehát ezrével özönlöttek a helyre, úgyhogy az egyház is kezelni volt kénytelen helyzetet, és abban az időben ezt ő nagyon szívesen csinálta. A katolikus egyháznak ez a korszaka Magyarországon a búcsújárásnak a virágkora. - A történet jelenéssel kezdődött és gyógyulással folytatódott. Traub János ugyanis itt keresett írt nyavalyájára. Felépülésének híre ment így hamarosan a testi-lelki betegségben szenvedők egyik legkeresettebb célpontja lett Makkos Mária. A terület felügyeletét a trinitárius rendre bízták, ők pedig kolostort és templomot is építettek a dombra. Az oltár mögött ma is látható egy darab annak a tölgyfának a törzséből, ahol a jelenés történt. - A csodás gyógyulásokról a trinitáriusok részletes naplót vezettek, följegyezték a legkülönfélébb gyógyulástörténeteket mindig a tanúk megemlítésével. Ezeknek egy része abba a kategóriába esik, amit ma is csodálatosnak neveznénk, de azért többségében vannak azok, ahol valószínűleg van racionális orvosi magyarázat a gyógyulásra, de mindenképpen a hit ereje és az, hogy az adott hívő a fogadalomnak, vagy az idevaló zarándoklatnak tulajdonítja a gyógyulást, ez mindenképpen egy fontos tényező ezeknél. - A Gödöllő szélén fák között található Máriabesnyői templom története is egy látomással kezdődött. Egy helyi kőműves különös álmot látott, amelynek hatására ásni kezdett a domboldalon, míg végül egy apró Szűz Mária figurára bukkant. Amilyen pici a szobor, olyan nagy jelentőségre tett szert. Hozzá fohászkodott ugyanis Gödöllő ura, Grassalkovich Antal is, amikor harmadik feleségét súlyos betegség támadta meg. Esterházy Leopoldina legyűrte a kórt, a gróf pedig hálája jeléül gyönyörű templomot építtetett, amelyet máig az itáliai ferences rend egyik ága, a kapucinusok gondoznak. Az olasz szerzetes, Sergio Tellan testvér augusztus óta él Máriabesnyőn. Grassalkovich, Guarita, Proprio, Pregando, Christian Statower Sonnotan Feleslegessé vált eldobott mankók, köszönetnyilvánító táblák százai jelzik a hely különlegességét, tanúskodnak a hit erejéről. A szüntelenül változó, folyamatosan alakuló természet olykor játékos formákkal tréfálja meg az élénk képzeletet. Ilyenek azok a kőből való úgynevezett gyapjúzsákok is, amelyek a pákozdi ingókövek közé tartoznak. - Az ingókövek 300 millió éve alakultak ki. Azért érdemes mindenképpen felkeresni, mert Magyarországon egyedülálló földtani képződmények, máshol nem találunk ilyen kőzetből álló hatalmas kőgolyókat egymás hegyén-hátán. Nagyon érdekes, hogy ingóköveknek nevezzük őket, közben Magyarország egyik legstabilabb pontján állunk a Velencei-hegységben. - A kőzetek vulkáni tevékenység következményei és annak köszönhetik különös alakjukat, hogy testüket gránit alkotja, melyet gömbölydedre formált az erózió. Valóban kész csoda, ahogy ezek a gigantikus kavicsok egymáson nyugszanak. Akadnak egyesek, akiket nem elégít ki a geológusok magyarázata, és inkább azon az állásponton vannak, hogy a képződmények földönkívüli lények munkái. Akárhogy is jöttek létre, az vitán felül áll, hogy érdemes elzarándokolni hozzájuk, és közelről megtapasztalni az energiájukat.

Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb - vetette papírra a halhatatlan görög drámaíró, Szophoklész. Számtalan titok lakozik az emberben, még betegségeink vagy éppen gyógyulásaink oka is sokszor ismeretlen, meglepő, nem minden esetben támasztja alá a tudomány. És ha racionálisan nem tudjuk megmagyarázni, azt mondjuk rá, csoda. Magyarországon számos olyan csodálatos helyet találunk, amelynek gyógyító erőt tulajdonítanak, ilyen a váci Hétkápolna is, ahol máig különös események történnek.