Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Változik a világ, változik az időjárás is, de van egy hely Magyarországon, amely még a hószegény teleken is megajándékoz minket a csodás fehér látvánnyal. Ez az Alpokalja, amely Magyarország egyik leghűvösebb és legcsapadékosabb régiója. A tél vége most még a legszebb arcát mutatja, és ha a nap sugarai is befurakodnak a fák ágai közé, akkor a látvány varázslat. A Kőszegi-hegység egyben az egész Dunántúl legmagasabb pontján, 882 méteren sudár jegenyefenyők állnak némán vigyázban, jelentőségteljesen, mintha ünnepélyes eseményre hívták volna őket, írott kőre. Éppen miattuk sokáig Fenyő-hegynek is nevezték a magaslatot, ám a csúcs alatt sokat átélt szikla gubbaszt csipkés felszínén a vad természet kézjegyével. Miatta lett a csúcs neve Írottkő. - Magyar oldalról a mai napig izgalmasabb a feljutás, már csak azért is, mert ameddig a vasfüggöny állt, addig a torony teljes egészében az osztrák oldalon volt, és még talán a magyar határőr katonák sem léphettek át és mászhatták meg a tornyot. 1990 óta ez már bárkinek, bármikor ez a lehetőség adott, és kívánom is, hogy éljenek vele, mert gyönyörű 360 fokos panoráma tárul az osztrák Alpokra, többek között itt mindjárt az első kétezres hegyekre, a Raxra és a Snétbergre, míg magyar oldalon tiszta időben ellátni a Fertő-tóig, sőt akár a Balaton- Ság - Somló irányzatába is. - Az Alpok 1200 km hosszan nyújtózik méltóságteljesen Európában, szoknyájának keleti uszálya hozzánk is elér. A Nemeshegyen, Kőszeg környékén arisztokraták osztoztak, az Esterházy és a Batthyány család birtokai értek itt össze. Ma már tudjuk, hogy az erdő érték, jövőnk záloga, így erdészek és fontos paragrafusok óvják, de nem volt ez mindig így. Az első hivatásos erdészek csak a XVIII. században érkeztek Magyarországra, éppen az Alpokaljára. A Kőszegi-hegység szívében állnak házaik, melyeket azután kezdtek építeni, hogy Mária Terézia törvénybe foglalta az erdők védelmét. 1769-et írtunk, amikor a fontos rendelés, ahogy akkoriban hívták, megszületett. A fagazdálkodást a stájerországi Graz környékéről érkező szakemberekre bízták, ezért nevezik ezeket az épületeket stájerházaknak. Persze az erdő, az Alpokalja nem csak a fái miatt volt értékes. - Kőszeg már a XIX. század óta híres volt. Klimatikus gyógyhelyként lett aposztrofálva, ugyanis itt a levegő, légzőszervi panaszokkal élőknek igazán kellemes, üdítő. Ennél fogva Kőszegen is, osztrák oldalon is létesültek szanatóriumok már a 19 század, 20. század elején, végén. - Ez a kirándulók paradicsoma. A hóhatár körülbelül 700 méteres magasságban húzódik, így itt a klíma már tejföl színűre festi a tájat. Itt halad a csillaghurtanösvény is, mely táblákkal segít minket eligazodni az erdő népes lakóközösségén belül. - A legtávolabbi túraútvonal az az Alpannónia, ami átszeli, Ausztriából indul és 100 km-en keresztül érkezik ide Kőszegre. Azt gondolom, az a leghosszabb és legnagyobb útvonal, de van itt Kőszegen, Kőszeg környékén Alpannonia Hard, azok a nehezebb túrák, és Alpannonia light túraútvonalakat építettek ki. Ezek a light-okat javaslom a könnyedebb túrázóknak, néhány kilométeres túraútvonalak ezek, és mindenhol jelzések vannak, tehát eltévedni szinte lehetetlen. - A Kőszeg környéki erdőkben nem csak szép fákat és friss levegőt találunk, alkalomadtán még szomjunkat is csillapítani tudjuk. A hegység egy különleges pontján rögtön hét forrásvíz közül választhatunk. - Hét csobogóból folyik a víz, a hét vezérről kapta a nevét, és valamikor a vár, a felső vár az óház, onnan kapta az ivóvizet, hiszen fent a várnál, ott csak egy ciszterna volt. A hétforrás vizében fokozottan védett élőlényfajok is élnek, megemlítem például a hegyi szitakötőt, vagy megemlítem például a védett kövirákot, ami szintén egy nagyon ritka rákfaj, és előfordul a hétforrás vizében, de a szalamandrákkal is sokat lehetne mesélni még. - Ahogy a hegyről egyre lejjebb baktatunk, vékonyodik a hóréteg, még végül teljesen eltűnik, most még kissé kopár az erdő, de pár hét és ismét zöldben pompázik, miközben újra madárdal tölti meg a levegőt. Az Alpokalja alakja és elhelyezkedése alapvetően határozta meg az itteni életformát. A határmente sokáig veszélyes vidékén, ahol az Alpok nyúlványai szétszabdalták a tájat, a kis falvak világát találjuk. Sopront és Kőszeget leszámítva ma nem is akad itt nagyobb település, így a falvak többségét 500-nál is kevesebben lakják. A vidék a béke szigete. A hegység beleszólt a mindennapi életbe is, hogy hol és mivel lehet építeni. Ezt mutatják meg azok a különleges pincék, amelyeket Cákon találunk. - Nincsenek beásva a földbe, tehát a föld alatti hűvöset nem használják ki ezek a pincék. Eredendően valószínűleg azért, mert rendkívül kötött agyagos talaj van a pincék alatt, az alatt pedig a kemény kőzet, ez a dolomitos hasítani jó, építési kőzetnek jó, de leásni nagyon nehéz lett volna. Ezért ezek speciálisan földfelszín feletti pincék. Erre a tájegységre jellemzően ezek a házak gerendavázasak, tehát egymásra boronálták a gesztenye és a tölgyfagerendákat, majd sárral betapasztották és lemeszelték kívül-belül. - Cák igazi apró falu, 300-nál is kevesebben élnek itt. Régen sem volt ez másképp, talán csak annyi van, hogy a lankán, ahol most szelídgesztenyés erdő áll, régen szőlőtőkék sorakoztak, ezért is készültek a hobbitházakra hasonlító, de ablaktalan pincék, melyekben nem ember, hanem bor lakott. az épületek, és ezért kontyolt tetőről van szó. - Merre a tájegységre jellemzőek ezek Ez a Vas megye és az őrségi térségre jellemző, az azt jelenti, hogy megdőlt itt elől az oromzatnál a tetőt és hátul is, mintegy 45 fokos szögben, hogy lezuhogjon az eső és a hó, az elolvadó hó, mivel a legnagyobb ellensége a zsúptetőnek a nedvesség, hogyha az éri és nem tud lefolyni, akkor mohásodhat, rohadhat. - A konty egy nyári zuhé alkalmával is kitűnő szolgálatot tett, hiszen alá húzódott be a gazda, ha éppen itt tesztelte a tavalyi szőlőtermést. A művészi igény nem csak a pincéknél mutatkozott meg, a hagyományos cáki parasztházak is roppant műgonddal és szépérzékkel épültek. A szójátékokra csalogató vasi település Velem is az apró falvak sorát gyarapítja. Háromezer évvel ezelőtt azonban korabeli mércével nézve valóságos metropolisznak számított. Itt haladt el a vaskor egyik legjelentősebb kereskedelmi útvonala a Borostyán út. Velem azon kevés települések közé tartozik, ahol nagy tiszteletnek örvend a III. században Szicíliában született vértanú Szent Vitusz, másként Szent Vid. - Magyarországon összesen négy helyen van Szent Vitus templom. A tisztelet a Karoling Birodalom idejében terjedt el. Ide Szent Vitus kultuszát Nagy Károly hozta el, amikor leverte az avarokat, ugyanis a Szent Viden volt az avaroknak a fejedelmi központja, és a VIII. század végétől folyamatos itt a Szent Vitus tisztelet. - Vitus életéről semmi biztosat nem tudunk, de a róla szóló legendák annál többet mesélnek. Ezek szerint a római katonák barbár módon kivégezték keresztény hite miatt. A középkorban egyike volt a tizennégy legnagyobb segítőszentnek, egyes helyeken áhítatos, elragadtatott tánccal tisztelegtek előtte, innen ered a vitustánc kifejezés is, népies nevén a nyavalyatörés, mely egyfajta görcsös idegrángás. Velem ma kedvelt kiránduló és üdülőcélpont. Az 1800-as években fedezték fel gyógyító levegőjét, de felvirágzását paradox módon a vesztes első világháborúnak is köszönheti. - A turizmus Velemben 100 éves múltra tekint vissza, közvetlenül a Trianon után kezdődött. Ennek több oka is volt, egyrészt az, hogy propagálták az országban, hogy fedezzük fel a megmaradt Magyarországnak a legszebb részeit. Szombathelyről az úri családok, a polgári réteg költözött ide Velembe, és villákat építettek a hegyoldalban. - Az akkor épült villák közül máig látható néhány, de nem csak a tehetős polgárság látott fantáziát Velemben, a művészek szívébe is belopta magát. Itt lakott élete végéig a Fő utca egyik házában a nemzet színésze, Törőcsik Mari, akiről azóta utcát is neveztek el Velemben, és aki egy alkalommal meghívta magához Pilinszky Jánost. Az akkor már élete vége felé járó költő annyira beleszeretett a faluba, hogy leköltözött és több mint egy évet töltött itt. A település egyik legszebb épületében, a Stirling-villa nagytermében, olykor verseivel emlékeznek rá. A Sterling család élete kész regény. Még a 16. században menekültek el Skóciából Stuart Máriához és a katolikus valláshoz való hűségük miatt, majd hosszú kanyarok után Magyarországon kötöttek ki. Amikor 1938-ban Velemben villát építettek, már magyaros kiejtéssel Stirling családként voltak jelen. A falu legimpozánsabb háza volt az övék, nem véletlen, hogy amikor 1944-ben a szovjet előrenyomulás elől Szálasi Ferenc és követői az alpokaljai Velembe menekültek, a miniszterelnök Szálasi a Stirling villát szemelte ki magának tartózkodási helyül. Az épületet lefoglalták, lakóit internálták. Szálasival utazott a magyar korona, valamint a koronázási ékszerek, melyek számára a villa mögött bunkert ástak. Itt azonban nem voltak biztonságban az ereklyék, ezért Kőszeg mellett bombatámadásokat is kiálló helyiséget építettek számukra. '45 márciusában készül el itt a koronaőrző bunker Kőszegen és '45. március 18-án kerül ide a Szent Korona és a koronázási jelvények, tehát az országalma, a jogar és a koronázási kard, és egészen tíz napon keresztül őrizték itt. 1945. március 28-án, 0 óra 30 perckor hagyja el a magyar államhatárt Kőszeget átlépve. Tehát ez azért különlegesen fontos szerepe van Kőszegnek ebben a 20. századi Szent Korona kálváriában, mert a 33 éves külföldi száműzetése előtt Kőszegen volt az utolsó napjai. - A korona beavatási kellék, a magyar királyok trónra lépésekor használták, így egy idő után szimbolikus jelentése lett. Magyarországot, a magyar államiságot jelképezte, jelentősége jóval túlmutatott esztétikai vagy anyagi értékén, ezért védték szigorúan a föld alatt a kifejezetten erre szakosodott koronaőrök egy különleges ládában. - Ez egy mozgatható páncélszekrény lényegében minden funkciójában azt szolgálja, hogy a koronát és a koronázási jelvényeket biztonságosan megőrizze. Jog szerint három kulccsal zárták le és lepecsételték le. Két országos koronaőrnél és a miniszterelnöknél volt egy-egy kulcs, ez pont azért volt, hogy önkényesen ne nyithassa ki bárki a zárat. - A második világháború után az Alpokaljára hűvös idők köszöntöttek. A szomszédos Ausztria ellenséges területnek számított, ezért szigorú határzár lépett életbe, megépült a vasfüggöny. A kastélyokat államosították. Erre a sorsra jutott a XVIII. században épült, majd a XIX. században klasszicista ruhába bújt Szél Kúria is, Búcsú községben. A szebb napokat is látott kastélyba a határőrség költözött. Aztán a történelem kereken megint fordult egyet a vasfüggöny, sőt a határ is eltűnt, a kastély most türelemmel várja az újjászületését. A település határában egyébként különleges lelet látható, egy római vízvezeték, amely arról tanúskodik, hogy Búcsú már az ókorban is fontos település lehetett. Az Alpokalja a kezdetektől ütközőzónában feküdt. A honfoglalás után itt húzódott a gyepű, és a régió később is intenzív harcok színhelye volt. A hódító török sereg számos falvat elpusztított, többek között Ólmodot is. A kihalt településre aztán horvát telepesek költöztek be a 16. században, akik új élettel töltötték meg a falut. Plajgor, ahogy a horvátok ólmodot hívták, még évszázadokkal az első jövevények után is őriz valamit szláv balkáni örökségéből. - A farsang szerintem különleges, meg nálunk, mindenszentek napján, azt hiszem, hogy nem sok helyen van az, hogy tábortüzet csinálnak. És ugye az este, mise után meggyújtják, és mindenki odamegy, és a körül imádkozunk. Ez azt hiszem, csak két helyen van így a környéken. - A falu egyik jellegzetes parasztházában kis helytörténeti kiállítás emlékezik az itt élő horvát családokra, akik Ólmodon és a szomszédos Horvátzsidányban telepedtek meg. Az anyaországtól elszakadt helyiek különleges nyelvjárást beszélnek, melyet a helyi templomban, a szövegekben is tetten érhetünk. - A mise az kétnyelvű, hónap végén van inkább a magyar mise, a többi mise az inkább horvát, de olyan vegyesen, hogy az az igazság, hogy amit úgy el akar az ember mondani, azt elmondja horvátul, de sajnos néha keverjük a magyart, a horváttal. Hiába beszélek egy horvát emberrel, azért néha belecsúszik egy-egy magyar szó. - Az Alpok nyúlványai között szerényen meghúzódó, mindössze néhány utcából álló ólmodot ma mindössze százan lakják. Az apró falvak világában kis kastélyokkal találkozhatunk. Ezek közül az egyik legszebb az, amelyet ma Zsirai kastély néven ismerünk, és az Alpokalja egyik ékszere. A történet különlegessége, hogy a szép kis úri hajlék eredetileg nem is Zsirán állt, és éppen csak megúszta az Ausztriához csatolást. - 1931-ben alakult a Zsira, Salamonfa és Gyulavíz kisebb faluból egy falu, és ezt Zsirának nevezték el, mivel akkoriban az tehetősebb, gazdagabb falu volt, és a helyiek ragaszkodtak ahhoz, hogy Zsira legyen a neve. És a Trianon után Ausztria magának követelte Zsirát, de a helyiek Magyarország mellett döntöttek, úgyhogy itt is elvileg hűség faluja. - A település és így a kastély is magyar földön maradt, de fekvése okán hosszú időn keresztül el volt zárva a külvilágtól. Az osztrák határ mindössze néhány száz méterre húzódik, emiatt ide évtizedekig csak külön engedéllyel lehetett belépni. A faluegyesítések előtt, amikor a barokk szépség felépült, a területet még nem Zsirának, hanem Gyüleviznek hívták. - A gyülevíz, ahogy a népi hagyomány tartja, a gyül a vízből ered. Mivelhogy itt van a kastély mögött a répce eredeti medre, az mindig kiöntött és elöntötte a falut és ebből eredeztetik a nevét. Itt épült a kastély 1739-ben Rimanóczy Antal építtette. Ez a kastély Európa legszebb barokk kis kastélyának tartják nyilván. - A kastély a maga korában jelentősnek számított, egy ízben állítólag maga Mária Terézia is tiszteletét tette itt. A népnyelv szerint ez az élmény akkora hatással volt a szentimentális tulajdonosra, hogy később az uralkodót és egész családját beköltöztette a díszterembe, festmények formájában. Talán, hogy a képek mindig emlékeztessék a királyi vizitre. De akadt más különös lakója is a háznak, Esterházy Mária például szívesen időzött a festett mennyezet alatt, csak éppen a kilátás nem volt ínyére, a szemközti paraszti porták látványa ugyanis lehangolta, megoldásként inkább csinos kis kúriát építtetett a helyükre. Az Alpokalja vadban gazdag erdői távoli vidékekről is vonzották az embereket. Úgy tartja a szóbeszéd, hogy már Mátyás király is űzte itt a vadat, úri passziójához vadászkastélyt is emelt. A zömök épületet később elajándékozta a Sibrik családnak, ez a bozsoki Sibrik kastély regényes története. A kastély aztán az évszázadok folyamán épült, szépült, míg végül elnyerte mai külsejét. A kastélyparkban patak is szalad, a kerítésen kívül pedig szépen felújított malomépület feszít. A kastélypark területe az természetvédelmi terület, és gyönyörű ősfás parkja van, egy nagyon hangulatos sétaösvényekkel, tehát népszerű kirándulóhely a környéken. Amikor besétálunk a kastélyparkba, az út jobb és bal oldalán is van egy-egy patak. A bal oldali ág az a főmeder, a jobb oldali a malom ág. Ez vezetett ide be ebbe a malomba. Az első dolog, amit sikerült kideríteni, amit eddig is sejtettünk, hogy nyilván az uradalom része volt, tehát a kastélyhoz tartozott valamikor. - Tóth Zita és férje az ország másik oldaláról, Debrecenből származnak. Az alföldi városból a messzi hegyvidéki, titokzatosnak tetsző Alpokaljáról álmodoztak, mígnem egyszer ideutaztak kirándulni. Fortuna istennő húzása, hogy véletlenül biciklitúra közben rátaláltak az akkor még lerobbant Bozsoki malomra, megvásárolták, felújították és szálláshelyeket alakítottak ki az ódon falak között. - Amikor mi megvettük ezt a malmot, akkor már 65 éve nem működött malomként, tehát a malomipari gépek, szerkezetek már nem nagyon voltak meg, inkább régi malomköveket találtunk, amit itt-ott beépítettünk például a forrásnál, vagy itt a járdákba, a falakba beépítettük ezeket az eltört malomkerekeket. Ez valamikor Steindl malom volt, vízimalom volt. És van egy nagyon szép régi oklevél, amiben bár úgy hivatkoznak a malomra, hogy emberemlékezet óta malomként működik. - Hiába, ilyen az Alpokalja. Megszeretni egy pillanat műve, elfelejteni egy élet is kevés. Bozsokon egyébként nyaranta zenei fesztivált is tartanak, így minden évszakban találhatunk okot arra, hogy a környékre látogassunk.

Változik a világ, változik az időjárás is, de van egy hely Magyarországon, amely még a hószegény teleken is megajándékoz minket a csodás fehér látvánnyal. Ez az Alpokalja, amely Magyarország egyik leghűvösebb és legcsapadékosabb régiója. Az Alpokalja alakja és elhelyezkedése alapvetően határozta meg az itteni életformát. A határmente sokáig veszélyes vidékén, ahol az Alpok nyúlványai szétszabdalták a tájat, a kis falvak világát találjuk. Sopront és Kőszeget leszámítva ma nem is akad itt nagyobb település, így a falvak többségét 500-nál is kevesebben lakják. A vidék a béke szigete. A település egyik legszebb épületében, a Stirling-villa nagytermében, olykor verseivel emlékeznek rá. A Sterling család élete kész regény. Még a 16. században menekültek el Skóciából Stuart Máriához és a katolikus valláshoz való hűségük miatt, majd hosszú kanyarok után Magyarországon kötöttek ki. Amikor 1938-ban Velemben villát építettek, már magyaros kiejtéssel Stirling családként voltak jelen. - A második világháború után az Alpokaljára hűvös idők köszöntöttek. A szomszédos Ausztria ellenséges területnek számított, ezért szigorú határzár lépett életbe, megépült a vasfüggöny. A kastélyokat államosították. Erre a sorsra jutott a XVIII. században épült, majd a XIX. században klasszicista ruhába bújt Szél Kúria is, Búcsú községben. A szebb napokat is látott kastélyba a határőrség költözött. Aztán a történelem kereken megint fordult egyet a vasfüggöny, sőt a határ is eltűnt, a kastély most türelemmel várja az újjászületését. - Tóth Zita és férje az ország másik oldaláról, Debrecenből származnak. Az alföldi városból a messzi hegyvidéki, titokzatosnak tetsző Alpokaljáról álmodoztak, mígnem egyszer ideutaztak kirándulni. Fortuna istennő húzása, hogy véletlenül biciklitúra közben rátaláltak az akkor még lerobbant Bozsoki malomra, megvásárolták, felújították és szálláshelyeket alakítottak ki az ódon falak között.