Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Ifjú Gazda Kongresszus. Az esemény középpontjában ismerjük az embereket, akik az ismerjük az embereket, akik az első cölöpöt leverték a ismerjük az embereket, akik az első cölöpöt leverték a főutcán, de talán. ismerjük az embereket, akik az első cölöpöt leverték a főutcán, de talán jobb is így a képzel. cölöpöt leverték a főutcán, de talán jobb is így a képzeletünkre marad a rejtelmek. cölöpöt leverték a főutcán, de talán jobb is így a képzeletünkre marad a rejtelmek kell teli múlt a jobb is így a képzeletünkre marad a rejtelmek kell teli múlt, annyi azonban bizonyos. Kassa gyönyörű városának eredete a múlt homályába vész, rejtelmek kell teli múlt, annyi azonban bizonyos, hogy Kassa központja mindig. nem tudjuk, hogy kik, mikor és hogyan alapították, rejtelmek kell teli múlt, annyi azonban bizonyos, hogy Kassa központja mindig is a tér volt vagy. nem ismerjük az embereket, akik az első cölöpöt leverték a azonban bizonyos, hogy Kassa központja mindig is a tér volt, vagyis a Fő utca, amely a főutcán, de talán jobb is így, a képzeletünkre marad a rejtelmekkel teli múlt. Annyi azonban bizonyos, hogy Kassa központja mindig is a tér volt, vagyis a főutca, amely a középkorban korántsem volt ilyen romantikus. - A tér úgy alakult ki, hogy itt végigfolyt a Csermely patak és szigetet alkotott, leágazott a főutca első végén két részre, és így ott voltak a legfontosabb intézmények. A dóm, aztán a temető, itt az alsó részen a temető volt, a temetőkápolna hátam mögött van ez a Mihály-kápolna. A sziget felső végén volt a vesztőhely, tehát ez volt a politikai oktatásnak egyik formája. Ha nem olyan nézeteket vallottak, mint éppen szükséges, akkor bizony könnyen itt találhatjátok magatokat és némi testgyakorlatokat kell majd végezni, ami egyáltalán nem kellemes. - Kassán a pallost választották a bűnösök elveszejtésének eszközéül. Az eredeti kivégzőeszközöket egy kis mellékutcában láthatjuk, itt van a hóhér egykori hajléka. Hiába volt bizarr ez a foglalkozás, sok szempontból éppen úgy működött, mint a legtöbb mesterség a középkorban, apáról fiúra szállt, igazi hóhérdinasztiák születtek. Érdekes, hogy az utolsó halálos ítélet végrehajtása 1872-ben volt Kassán, és mivel ekkor már senki sem gyakorolta a hóhérhivatást, erre az alkalomra budai bakót kellett felkérni a vendégszereplésre. A hóhérlaktól mindössze egyetlen fal választja el a börtönt, ahol, ha a mindennapi életben nem is, a tömlöcben egyenjogúság uralkodott, nők és férfiak egyaránt élvezhették a hely vendégszeretetét. A kassai főutcát látva könnyű szerelembe esni a várossal, amelynek egyik legnagyobb értéke a történelme, ami szinte beitta magát a falakba. Nagy Lajos királyunk 1347-ben országgyűlést tartott itt, 1604-ben pedig központi rangra emelkedett, amikor Bocskai István fejedelem Erdély fővárosává tette. I. Rákóczi György fejedelem is innen intézte ügyeit, Bethlen Gábor alatt pedig tovább épült és szépült a város. - Bethlen Gábor tíz évig birtokolta a várost, tehát ő akkoriban például elrendelte, hogy az üres telkeket be kell építeni. Ugye el kellett hozni az adminisztrációt, udvart is fenntartott lényegében itt egy darabig Bethlen, tehát szüksége volt az épületekre, és így ezt rendbe hozatta. Na meg azért is, mert itt tartotta a menyegzőjét Brandenburgi Katalinnal 1626-ban. A város lakossága szinte duplájára nőtt, egy hét idejére mindenféle szórakozásban volt a vendégeknek részük még tűzijátékban is. - A krónikák szerint a vőlegény 2000 fős kísérettel érkezett, a menyasszony kelengyéjét pedig több száz kocsi szállította a fejedelmi menyegzőre. Apropó fejedelmek, II. Rákóczi Ferenc, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, itt a gótikus Szent Erzsébet székesegyház altemplomában lelt végső nyugalomra. Rákóczi életének utolsó 18 évét a törökországi Rodostóban töltötte, ahol származását és rangját meghazudtolva szerényen élt, kitanulta az asztalosmesterséget, napjait olvasással, fafaragással, bútorkészítéssel töltötte. Ha látni szeretnénk a házát, nem kell a Márvány-tenger partjáig utaznunk, hiszen Kassán az 1940-es években felépítették a rodostói otthon pontos mását. Megható tárlat ez egy olyan emberről, aki arra tette fel az életét, hogy visszaszerezze Magyarország függetlenségét. A fejedelem szerveit halála után egy rodostói templomban helyezték el, szívét pedig egy franciaországi kolostorban. Testének maradványait 1906-ban aztán ünnepélyes pompával szállították Kassára, miután az uralkodó, Ferenc József az Országgyűlés nyomására rehabilitálta Rákóczit és a bujdosó társakat. Az újratemetésen közel 60 ezer ember vett részt. Az örökkévalóságnak épült magasztos Szent Erzsébet székesegyház külön fejezetet érdemel Kassa életében. Háromszor égett le, háromszor támadt fel és kapott mindig új erőre. Nem csak a tér, de egész Kassa mértani középpontjában helyezkedik el a város szimbóluma és talán legszebb épülete is ez. Minden kétséget kizáróan versenybe szállhatna az Európa legimpozánsabb gótikus székesegyháza címért is, pedig még kész sincs, hiszen az építése az 1500-as években félbemaradt. A téren ősidők óta állt templom, de 1348-ban szinte teljesen megsemmisült. - Az első templom leégése után német telepesek jöttek Kassára, és ők hozták magukkal a Szent Erzsébet tiszteletet is, és így nekik köszönhetjük lényegében, hogy ezt a templomot felépítették, vagy megkezdték építeni és Szent Erzsébet tiszteletére szentelték, azóta örvend Kassa, Szent Erzsébet védelmének, pártfogásának. 800 év távlatában is ez egy vonzó alakja a történelemnek, és arra vagyunk büszkék, hogy ez a magyar királylány népszerűvé tette az evangéliumot, Isten evangéliumát. Az érett középkorra jellemző gótikus stílus mesterei különös műgonddal és ízléssel dolgoztak az épületek bejáratának ékesítésén is. A kassai székesegyház északi kapuja is igazi műremek. Itt áll a dóm névadója Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent László és Szent István előkelő társaságában. A zordabb klíma miatt a templomok északi falára általában nem nyitottak bejáratot, ám Kassán kivételt tettek, ugyanis itt volt a vásártér, itt zajlott az élet. Csütörtökönként itt kínálták portékáikat a kereskedők. - A Szent István oltár a kedvencem. Az első alkalommal, amikor itt jártam Kassán édesanyámmal, akkor ezt az oltárt ő mutatta be nekem, hogy ez a Szent István oltár, ahol a kép azt ábrázolja, hogy Szent István felajánlja az országot a Szűzanyának. - A templom előtt, kontrasztban a székesegyház elegáns megjelenésével robusztus torony áll, amit a szőlőtermelők védőszentje, Szent Orbán után neveztek el. Eredeti, több mint hét tonnás harangja különös módon nem a toronyban, hanem mellette az utcakövön látható. - Az 1960-as évek elejéig szólt ez a harang, amikor újra leégett az Orbán-torony, és a harang lezuhant, de nem pusztult el, hanem amikor vízzel kezdték oltani, akkor megrepedt 53 darabra, ezt összerakták, de új harangot is öntöttek a kilencvenes évek második felében, és most már az szól. - Kassa az egyházi élet centruma. Már a középkorban fontos vallási központnak számított. Fejlődése a tatárjárás után indult meg, de a domonkosok ez a világi hívságokat megvető koldulásból élő rend már a 13. század elején megjelent itt. Ma is álló templomuk az egyik legrégebbi a városban. A rend aszketikus és puritán szemlélete alól Isten háza kivételt jelentett, azt ugyanis a kor pompájával ékesítették. Itt-ott még magyar feliratot is találhatunk, amely ékes bizonyítéka annak, hogy Kassán annak idején jelentős számban élt magyar ajkú lakosság. - A város etnikai összetétele az idők folyamán mindig változott. Az első okiratból kikövetkeztethetjük, hogy zömmel magyarok voltak. Aztán jöttek a németek, a tatárjárás után be kellett népesíteni az országot, és itt is a német elem erősödött meg elsősorban, és a 18. század folyamán egészen a szinte a lengyel határtól megfigyelhető, ahogy kezdenek a települések szlávosodni. - És persze nemcsak nyelvi, hanem vallási szempontból is sokszínű a város, van itt zsinagóga, evangélikus és görögkatolikus templom, és jelen vannak a reformátusok is. Ma a legnépesebb Pozsony után Kassa Szlovákia második legnagyobb városa, több mint 200 ezren lakják. A magyarság aránya mindössze néhány százalék, de ez is elég ahhoz, hogy a templomokban magyarul is hangozzon az ige. Az elegáns, téglaszínű református templomban hetente tízszer tartanak magyar nyelvű istentiszteletet. Kassán a premontrei rend által üzemeltetett gimnáziumban tanult pár évig Grosschmidt Sándor. Az iskolatemploma közvetlenül a Fő utcára nézett, a misék reggel hétkor kezdődtek a barokk templomban, amelyet még 1681-ben II. Rákóczi György felesége, Báthory Zsófia építtetett. Grosschmidt Sándor szerette az itteni miséket, még a télen hideg, fűtetlen templom és a korai időpontok sem szegték a kedvét kamaszkorában, gyakran ministrált is a papnak. Emlékeket, élményeket vitt magával, amiket később fel is használt, amikor Márai Sándor néven híres íróvá vált. A szülői ház ugyan már nem, de az épület, ahol Márai kamaszkorától fogva lakott a családjával, még mindig áll. Kevés személyes tárgy maradt utána, többek között az itt látható földgömb és egy róla készült gyermekkori festmény. A kiállítás többi része a család budapesti hagyatékából került ide. - Ez a család eredeti lakása. Tehát a Grosschmid család ezt a házat 1912-ben vásárolta, egy évig tartott, míg tatarozták, mert elég rossz állapotban volt, és 1913 karácsonyán költöztek be. Ezt ugye Márai Sándor is megírja ez egy polgár vallomásaiban, hogy beköltöztek az új házba, ami nagyon pompás, eredeti, gyönyörűen be van rendezve. - Márai számára Kassa nem csak egy település volt, hanem a város. Márai esetében sokkal több volt ez egy hagyományos szülővárosi kötődésnél, lokálpatriotizmusnál. Ő élete végéig Kassával a kassai polgárokkal dolgozott, élt, alkotott. Számára Kassa egy külön világ, atmoszféra nem csupán egy helyszín, hanem világnézet. Egy viszonyítási pont, és bár 1948-ban elhagyta Magyarországot és később Európát is, lélekben mindig magával vitte a városát, a kassaiságot egészen addig, míg a gyertyák csonkig égtek. - Kassa a XX. század elején egy nagyon pezsgő város volt. Elsősorban is a Felvidék, Felső-Magyarország központja, metropolisza, 40 ezer lakosú város, ahol öt napilap jelent meg, egy németül még 1914-ig, a többi magyarul. Egy nagyon gazdag, kulturális város volt, Nemzeti Színházzal, ahol volt prózai és operatársulat. Kassának volt villamosa már a 20. század elején, ami egy meghatározó jegye egy városnak. - A villamos a főutcán haladt, amely Márai idejében is a társadalmi élet központja volt, a város lakossága itt mutatta meg magát a világnak. Az utca egyik oldalán korzóztak az urak, a másikon a cselédek és a bakák, mindenki ügyelt arra, hogy véletlenül ne tévedjen át a másik oldalra. És természetesen a főutcán áll a szórakozás fellegvára, a színház. Az első állandó épület még fából készült és jelentős színháztörténeti esemény színhelye volt, itt mutatták be a Bánk bánt 1833-ban. Az impozáns, ma is látható kőszínház 1899-ben nyitott meg, éppen a Bánk bánnal, emlékezve a pár évtizeddel korábbi ősbemutatóra. A színház jelenlegi műsorán Shakespeare és Molnár Ferenc darabjai mellett egy Márai Sándorról szóló előadást is találunk, amely az író életét és munkásságát dolgozza fel. A Kassai Állami Színház a Szlovák Színház otthona, a színház igazgatója az előadás rendező-koreográfusa félig magyar, félig német, a színház nyelve pedig egyetemes. A kassai Tháliáé pedig elsősorban a magyar. Európa legészakibb magyar színháza, talán többet jár tájolni, mint amennyit hazai pályán játszik, két állandó játszóhelyük közül az egyiket éppen Márairól nevezték el. Kassa mindig is híres volt színes, ezerszínű, soknyelvű kultúrájáról, és ez még mindig nem tűnt el teljesen. És ha már soknyelvűség, Márai írásait 38 nyelvre fordították le, világirodalmi sikere a mai napig Kassára vonzza a látogatókat. Nemcsak Kassa, de a környék is tartogat meglepetéseket. Az innen mindössze 30 kilométerre fekvő, különös hangzású Mecenzéfben, olyan kiállításban lehet részünk, mely talán az egész világon egyedülálló. A Fő utcáról nézve első látásra egyszerű falusi portának tűnő parasztház kincseket rejteget, a Kinematográfiai Múzeumot. A filmezés legkorábbi eszközeit, sehol máshol nem látható, fából készült kamerákat állított itt ki családi múzeumában az egykori szlovák államfő, Rudolf Schuster, aki gyerekkorától fogva megszállottan vonzódott a filmezéshez, és egy idő után gyűjteni is kezdte a szenvedélyéhez köthető tárgyakat. Nemcsak a filmfelvevő kamerákat, hanem fényképező és vetítőgépeket is. - Rudolf Schuster édesapja munkásember volt, na meg kalandvágyó férfi is, aki engedett a vadon hívó szavának, és ezzel később beírta magát a dokumentumfilm úttörői közé. A kalandor édesapa három év után tért haza Brazíliából, később pedig fia is a nyomdokaiba lépett, számtalan dokumentumfilmet készített a világ megannyi táján, mígnem 1991-ben őt is elcsábították az őserdő szirénjei, vagy inkább a nimfák éneke. - A ma múzeumnak otthont adó épületben élt anno a Schuster család, itt nevelkedett a múzeumalapító Rudolf Schuster is. Néhány helyiségben még látni a család saját berendezési tárgyait és némi ízelítőt is kapunk a hatalmas életműből. Noha a sokoldalú író, dramaturg, filmes, diplomata, anyanyelve a német, magyarul is kiválóan beszél. - Detektívkönyveket is írtam, Prágában kiadták. Mostanára vagy hetven könyvet kiadtam, és minden helyen, ahol jártam, mindig csináltam avval egy könyvet, mert fotóztam is sokat, mert elkezdtem kamerázni, nem volt ilyen egyszerű, de mikor már kerestem, mint fiú pénzt, az első volt a flexer, az ilyen jó fotókamera volt, és később már a 8 milliméter filmeket kezdtem csinálni, de én a hangot is betettem ilyen amatőr úton két magnetofonnal. - Rudolf Schuster azon német telepesek leszármazottja, akik a tatárjárás után érkeztek az ércben gazdag környékre. Ők, a IV. Béla király által betelepített elzászi és stájer bányászok alapították Mecenzéf városát. Hozzáértésüknek köszönhetően aztán sorra épültek itt a fémfeldolgozó üzemek, vagy ahogy errefelé hívják a hámorok. A Szlovák Érchegység keleti nyúlványai között kanyargó Bódva folyó mentén fekvő város sajátos vasverdéinek, hámorainak köszönhetően korán hírnevet szerzett. Ezek egyike még ma is látható. Ha valaki kapált ásót, kaszát vagy épp lapátot akart venni, akkor a mecenzéfi mesterek áruját kereste, amelyről úgy tartották, sehol a világon nem akadt párja. - Az idők változtak, ma már korszerű gépek készítik a fénytárgyakat, de ha Mecenzéfbe látogatunk, vagy felkeressük a különleges múltú Kassát, egy csapásra visszarepülhetünk az időben, akár több száz évet, minőségi időutazást téve.

Ifjú Gazda Kongresszus. Az esemény középpontjában ismerjük az embereket, akik az ismerjük az embereket, akik az első cölöpöt leverték a ismerjük az embereket, akik az első cölöpöt leverték a főutcán, de talán. ismerjük az embereket, akik az első cölöpöt leverték a főutcán, de talán jobb is így a képzel. cölöpöt leverték a főutcán, de talán jobb is így a képzeletünkre marad a rejtelmek. cölöpöt leverték a főutcán, de talán jobb is így a képzeletünkre marad a rejtelmek kell teli múlt a jobb is így a képzeletünkre marad a rejtelmek kell teli múlt, annyi azonban bizonyos. Kassa gyönyörű városának eredete a múlt homályába vész, rejtelmek kell teli múlt, annyi azonban bizonyos, hogy Kassa központja mindig. nem tudjuk, hogy kik, mikor és hogyan alapították, rejtelmek kell teli múlt, annyi azonban bizonyos, hogy Kassa központja mindig is a tér volt vagy. nem ismerjük az embereket, akik az első cölöpöt leverték a azonban bizonyos, hogy Kassa központja mindig is a tér volt, vagyis a Fő utca, amely a főutcán, de talán jobb is így, a képzeletünkre marad a rejtelmekkel teli múlt. Annyi azonban bizonyos, hogy Kassa központja mindig is a tér volt, vagyis a főutca, amely a középkorban korántsem volt ilyen romantikus.