Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Zala vidéke egyszerre üdít és gyógyít, hiszen lecsípett egy tekintélyes darabot a Balatonból, magáénak tudhatja Zalakaros és Kehidakustány termálvizét, sőt a Hévízi-tavat is. Zalában találtak otthonra a Festeticsek, itt született Deák Ferenc és Szendrey Júlia is. A nyugat-dunántúli régió délnyugati csücske egy olyan kultúrtörténeti emlékekben gazdag vidék, amely gyógyvizekben is dúskál. Magyarország világszinten is kimagaslóan gazdag hévizekben, területének közel 70 százalékán található valamilyen termálvízforrás vagy kút. A Balaton nyugati medencéjében különösen sokan vannak a gyógyfürdőhelyek, közülük a legpatinásabb, talán az egyik legismertebb is, a Hévízi. Itt kétezer éves hagyománya van a gyógyító kúráknak. A régió fürdőkultúrája több száz éves múltra tekint vissza, a Hévízi Gyógy- és Termálfürdő pedig egymilliónál is több látogatót vonz évente. Ez a különleges tőzegmedrű tó nagyjából egy időben keletkezett a Balatonnal és legendák tucatjainak adott témát. Szemben az összes többi zalai termálvízzel nem mesterséges fúrás eredményeként tört a felszínre, hanem természetes úton. Csak 1958-ban fedezte fel három könnyűbúvár, hogy honnan is fakad Hévíz gyógyvize, a forrásbarlangot pedig a görög kultúrából ismert kancsók után amforának nevezték el. - Egy 38 méter mély barlangból jön fel tulajdonképpen a víz, és ebbe a barlangba elég nehéz bejutni, szűk a bejárata, és nagyon komoly a vízhozama, tehát olyan 450-510 liter/másodperc, amivel tör föl tulajdonképpen a víz, és ez a barlangból kifelé jőve nagyon nagy ellenállást jelent, úgyhogy a búvárok nehezen tudnak bejutni, hiszen a meleg víz, a korlátozott látási körülmények, azok mind akadályozzák a munkát. Azt tudjuk, ami egyértelmű, hogy a rómaiak idején ezt már gyógyításra használták. A török időben egy kicsit háttérbe szorult, és a Festeticsek idején került újra előtérbe, ahol egy nagyon komoly fürdőkultúra alakult ki. - A Festetics család 1772-ben kezdte el jótékony tevékenységét Hévízen, ekkor épültek meg az első fürdőházak is a tó körül. A központi fürdőépület ma is a grófi család nevét viseli, és majdnem pontosan úgy fest, mint hajdanán. Az egyetemet is alapító, kultúrateremtő mecénás família, jó gazdasági érzékkel felismerte, mekkora lehetőségeket rejt magában a Hévízi-tó. Festetics Györgynek köszönhető, hogy a mocsárvizeket elvezették és szabályozták a berket. - Ő volt az, aki finanszírozta az első tudományos munkát, ami 1795-ben született meg. Ez a kor szokásainak megfelelően állatorvos és orvos volt egyben a szerzője. Ő tudományos munkát is végeztetett itt a tavon. Nagyon figyelt arra, hogy ez a tó ez gyógytóként üzemeljen, és ne egy népfürdőként. A Hévízi-tó leghíresebb vendégei között tartják számon Csokonai Vitéz Mihályt és Berzsenyi Dánielt, de Jászai Mari is többször fürdőzött itt. A legenda szerint a színésznő szívesen szórakoztatta szavalással a hévízi betegágya mellett összegyűlt vendégeket. A tó varázserejének titka koromfekete iszapjában rejlik. A legtöbb gyógytóval szemben ugyanis a hévízi nem vulkanikus talajra, hanem egy sűrű iszaprétegre épült, amely kémiai összetételének és hőtartó képességének köszönhetően a sérült ízületekre helyezve fájdalomcsillapító hatású. - Alapvetően a gyógyfürdőzéssel már együtt kialakult az iszap jótékony hajtásának ismerete, viszont ez Hévízen egy legendához is köthető, amikor is egy gyermek betegen született, bénák voltak a lábai és dajkája imádkozott Szűz Máriához, aki ezt meghallgatta, és egy forrást hozott létre, illetve iszapot, amiben ezt a gyermeket megfürdették és meggyógyult. - A hévízi tó termálvize is hatékony, kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos összetétele mellé még kén és radontartalom is társul. A gyógyfürdő és a kórház világszerte élen jár a mozgásszervi és reumatológiai rehabilitációban, ennek is köszönheti, hogy a tradicionális hévízi kúra 2015 óta hungarikum, és még az is kimutatható, hogy három hónappal a kúra után is javítja az életminőséget, csökkenti a fájdalmat, bőrnek, testnek egyaránt gyógyszere. Nem meglepő, hogy az itteni gyógyászati adottságokat évszázadok óta használják és kihasználják. Az 1911-es születésű Hévízi az ország legrégebbi gyógyfürdője, korban távol, földrajzi értelemben viszont igencsak közel áll hozzá Kehidakustán gyógy és termálvize. Kehidán büszkék arra, hogy Deák Ferenc ezer szállal kötődött a környékhez és a vizéhez. A haza bölcse életének jelentős részét töltötte az itteni családi birtokon kisebb-nagyobb megszakításokkal, és olyan neves ismerősöket is vendégül látott itt, mint Vörösmarty, vagy a mindenhol járt Petőfi. A Kúriától nagyjából egy kilométerre található a most már az ő nevét viselő Deák-kút, miután egészségi állapota megromlott, minden nap elsétált a közeli erdőbe, hogy forrásvizet vegyen magához, azzal kúrálva magát, nagy becsben tartotta a település aranyának számító vizet. Hogy minek köszönhető, hogy Zalában az országos átlaghoz képest is ilyen sok fürdő van? Elsőre talán különösen hangzik, de az olajnak. A múlt században ugyanis a felmérések során kiderült, hogy jelentős olajmezők találhatók erre, így rengeteg próbafúrást végeztek. Ahol pedig épp nem olaj tört fel, ott gyógyhatással rendelkező termálvízre bukkantak. A környéken először az 1930-as, majd az 50-es években hol kőolajat keresve, hol pedig ivóvíz után kutatva végezték a fúrásokat, Kehidán 1978-ban aztán termálvízre bukkantak. - Ami közöst lehet mondani a környékbeli vizek között, hogy a jó részük szintén a kénes gyógyvizek kategóriájába tartozik, de onnan tudjuk, hogy mennyire különböznek, hogy a kormeghatározás alapján hatalmas különbségek vannak. Míg a hévízi víz több millió éves víznek számít, addig a kehidai egy relatíve fiatal, 15 ezer évesnek mondható, és maga a hőmérsékletük is nagyban különbözik. Összesen 5 gyógyfürdő és 17 minősített gyógyvizet adó termálkút van Zalában. A kehidakustányi a 80-as évek eleje óta látogatható. Terápiás hatása főként a benne található diffúz kénnek köszönhető. A 4000 méter mélyen található forráskutak mélyéről feltörő víz a fürdőbe érkezve már a kellemes 34-36 fokos hőmérsékletet elérve gyógyít. - Már egy fürdőkúra esetén maga a tény az, hogy egy relaxált állapotban fürdünk a meleg vízben. Önmagában egy olyan pozitív folyamatot indít meg, ami fokozza a víznek a jótékony hatásait. A vízben pihenve a bőrön keresztül felszívódik a kén, ami segít az ízületeink egészségének megőrzésében. Emellett relatíve kevés ásványi anyag található benne. Egy kalcium-karbonátos víz ez még, de a fő gyógyhatás kifejezetten a kénen keresztül éri el. A kénnek van egy másik tulajdonsága is, hogy fertőtlenítő hatású. Ezért nemcsak az ízületi betegségek, hanem a különböző bőrbetegségek kezelésére is kitűnően alkalmas. De elsősorban a különböző ízületi fájdalmakat és különböző öregség okozta mozgási nehézségeket lehet hosszú távon megelőzni vele. - Egészen a 90-es évek végéig a kehidakustányi fürdő két kisebb medencével üzemelt, a 2000-es évek elején ezt kibővítették, és a gyógyvizes medencék mellett bel-, és kültéri élménymedencékkel, egy 94 méter hosszú vízi csúszdával és egy hotellel is gazdagabb lett a komplexum. Az aprócska, mindössze 1300 lelkes Kehidakustány turizmusa ezt követően lendült fel igazán. - Az átlagos vendég tartózkodási idő nálunk egy évben 3,6 nap körül van. Ez azért jelentősen megszabja azt, hogy milyen fajta szolgáltatásokat keresnek a vendégek. Akik egy ilyen két-három napos hétvégére jönnek, nem biztos, hogy a nagy, sok kezeléses gyógykúrákat keresik. Az év majdhogynem összes napján nyitva áll a gyógyfürdő, amely többszázezer vendéget vonz éves szinten Kehidakustányra. A Zalavölgyben található festői települést egyébként régen három község alkotta, Kehida, Kustány és Barátsziget. Nem is olyan régen, csupán néhány évtizeddel ezelőtt, 1941-ben egyesültek. Tudjad, hogy halandó vagy, de addig is tartozol testednek valamivel. Például gyógyfürdővel hetenként kétszer, legfeljebb háromszor. Írja Márai Sándor a Füveskönyvben. Nos, sokan fogadják meg a jó tanácsot, elég belegondolni, hogy 30 milliónál is több vendég látogatott el eddig Magyarország hatodik legkisebb lélekszámú városának, a körülbelül 1790 főt számláló Zalakarosnak fürdőkomplexumába. Az itteni élményfürdő története 1962-ig vezethető vissza, akkor történt, hogy kőolajat kerestek, vizet találtak. - 2,7 kilométer mélyről feltörő, 13 ezer milligrammnál több ásványi anyagot tartalmazó gyógyvizet találtak közel 96 Celsius fokon. - Zalakaroson több mint 50 éve találták meg egy szénhidrogén fúrás során a gyógyvizet, amelynek összetétele a hévíziéhez hasonló, leginkább mozgásszervi és ízületi megbetegedések, nőgyógyászati problémák kezelésére javasolják, de balesetek vagy műtétek utáni rehabilitációra, sőt fogínybetegségek kezelésére is alkalmas. Az ásványi anyagokban gazdag zalakarosi termálvízben erős a kén hatása, ennek jellegzetes szagát évtizedeken keresztül érezni lehetett a városban is. A gyógyvizes medencékben 38-39 fokos vízben pihenhetnek a vendégek. - Rendelkezik a fürdő termálvizes kúttal is, ami 60 fok fölötti hőmérsékletű vizet hoz fel a felszínre. A fürdő közel 15 hektáron terül el, és ennek a területnek az egyik részében kint a periférián találhatóak ezek a kutak, onnan van becsövezve a fürdő területére, fölmegy először egy tározóba, ott tulajdonképpen lehűtjük, és akkor úgy kerül bele a medencékbe szüretlenül. - Mindössze három évvel a termálvíz felfedezése után 1965 szeptemberében nyitott meg a zalakarosi fürdő, amely 1975-re már nemcsak szabadtéri, hanem fedett medencékkel is rendelkezett. Ez utóbbinak köszönhetően négy évszakos lett, mára teljesen megszűnt a korábbi szezonális jellege. Igazi gyöngyszem ez a fa fürdő épület, amelyben két ülőmedencét is találunk. - Tulajdonképpen az idelátogató vendégek regenerálódhatnak, relaxálódhatnak, pihenhetnek, itt semmilyen külső tényező nem zavarja őket. Amitől különleges, hogy ez egy Makovecz tervezésű építmény, és különböző vizek találhatók benne. Ugye a zalakarosi páratlan gyógyvíz itt megtalálható, ugye 33-34 fokos vizeket biztosítunk, ezen kívül van egy sósvízű medencénk, ami kifejezetten ajánlott a légzőszervi és az asztmatikus megbetegedések esetén. Bár a gyógyvizes fürdőzések számos megbetegedés kezelésére alkalmasak, akadnak olyan esetek is, amikor nem javallott igénybe venni őket, lázasan, várandósan vagy daganatos megbetegedések esetén például kifejezetten kerülendő. Zalakaroson legalább annyira hangsúlyosak a balneo és hidroterápiás kezelések, mint a medencés kúrák. Súlyfürdőre és gyógymasszázsra, többek között egy különleges vízsugaras masszázsra, tangentor kezelésre is van itt lehetőség. A gyógyfürdő szakemberei mindenre felkészültek, az egyszerű rehabilitáló fürdőzés mellett speciális kezeléseket is igénybe vehetünk. A lényeg, hogy ne vigyük túlzásba ezeket. - A tangentor egy víz alatti vízsugármasszázs más néven kimondottan fájdalomcsillapító és izomlazító céllal használjuk a betegeink körében. Vannak olyan természetesen betegségek, amikor nem használható ez inkább a keringési, illetve a vénás megbetegedések esetén, hiszen itt körülbelül egy három baros nyomással érkezik egy csövön keresztül a víz, ami alatt kollégák masszírozzák a vendégeket. Nagyon szeretik, hiszen a vízben lévő hidrosztatikai nyomás révén nagyon könnyűnek érzik magukat a vendégek, és ezáltal a kezelés is sokkal hatékonyabban tud működni. A zalakarosi Nyugat-magyarország egyik legnagyobb fürdője, ahol egyszerre vehetők igénybe a családoknak szóló aktívabb élményfürdős szolgáltatások és a jobbára idősebb korosztályt célzó terápiás kezelések. Hogy a pezsgés és a meghitt nyugalom még véletlenül se oltsák ki egymást, itt szeparáltan zajlik minden. A zalai táj igazi gyógyhely. Nem csak a jótékony hatású vizeinek, de az egész környezetnek köszönhetően ugyanis dimbes-dombos vidéke, a közeli Kis-Balaton környéke, az itteni klíma kifejezetten vonzó túraterep is, ahol már egy séta is lélekgyógyászati élmény. A Tapolcai-medence tűz és víz találkozásának helyszíne a végletek vidéke. Itt futnak össze a vulkánok, a langyos vizek és itt lakik a barlangok birodalma. Tapolca Magyarország negyedik legnagyobb barlangrendszere egy háromosztatú barlang fölé épült. A jelenleg 13 km hosszú, rejtelmes földalatti világ lesz még kacifántosabb és hosszabb is, hiszen jelentős részét még nem is tárták fel. Elsőként a Tapolca legfőbb turisztikai vonzerejének számító tavasbarlangot fedezték fel 1903-ban egy pékmester kertjében. - Németh Ferenc kútásó mester 15 méter után robbantott újra egyet és a robbantás nyomán egy kis üreg feltárult. Egy gyönyörű szép, sőt kettő gyönyörű szép, nyugodt vizű csendes tavat találtak itt, és így indult az egész barlangnak a diadalmenete. Sokáig csak így bementek nem hivatalosan, még fürödtek is benne, és akkor 1912-ben Berger Károly karolta fel ezt a barlangot. Ő a helyi takarékszövetkezetnek volt az igazgatója, ő szponzorálta meg anyagilag is a barlang megnyitását, úgyhogy ekkor már megnyílt a nagyközönség számára, és mindjárt úgy, hogy csónakázni is lehetett a barlangban, de csak oda-vissza. - A Tapolcai-tavasbarlang 1942 óta védett, 1982 óta pedig fokozottan védett természetvédelmi területnek számít. Azóta csupán évente egyszer alacsonyabb drasztikusan a vízszint, akkor is természetvédelmi szakemberek által irányított módon és kizárólag kutató és rekonstrukciós céllal történik a víz leengedése. - Fantasztikus szerencse, hogy ez a Malom-tó már a barlang kialakulása után jóval, de mégiscsak megépült, és a hozzá tartozó zsilip, meg gát is megépült, ugyanis ha nem lenne a Malom-tó, akkor már nem lenne a barlangban víz, ugyanis már jó ideje mesterségesen a víz visszaduzzasztásával tudjuk azt elérni, hogy ez a barlang csónakázható. Normál állapotban körülbelül két óra alatt szépen lassan kicserélődik a barlang teljes vize. Amúgy jelenleg a szokásos 30-40 centiméteres mélység helyett, tehát itt a kikötőnél, ahol a csónakok vannak, itt 30-40 centi szokott lenni a víz úgy átlagban. Most csak egy olyan 10-15 centit. - A tapolcai kórházbarlangot véletlenül egy építkezés során fedezték fel 1925-ben, de a feltárása csak bő tíz évvel később kezdődött el. És mivel a második világháború utolsó évében itt húzódott a frontvonal, a hadműveletek pedig Tapolcát sem kímélték, kapóra jött a kórház alatti barlang, ahogy a tavasbarlangot, így ezt is óvóhellyé alakították. A legenda szerint az ide menekülő környékbeliek arra lettek figyelmesek, hogy a barlangban egyszerre megszűnt a kínzó köhögésük. - Ekkor kezdtek el ezen gondolkozni, hogy ezt gyógyászatra is lehetne használni. És akkor utána bevizsgálták, kiderült, hogy lent a barlangnak nagyon steril a levegője, tehát ott se baktérium, se vírus, se pollenek, se kintről ilyen füstös gázok nem jutnak le, tehát egy nagyon tiszta környezet. - A kórházbarlang jellegzetessége, hogy nincs semmilyen áramló légmozgás, így kellemesen el lehet tölteni benne akár hosszabb időt is. Szénanáthásoknak, krónikus légúti megbetegedésekben szenvedőknek és asztmásoknak egyaránt ajánlják. - Ez a barlang a kalciumban és a magnéziumionokban nagyon gazdag, másrészt pedig a szén-dioxid tartalma is másfélszerese körülbelül, mint a kinti klímának. Ez pedig azért jó, mert a magasabb szén-dioxid szint a betegeknek emeli a légzésszámát, tehát még inkább be tudják inhalálni ezt a jótékony hatású levegőt. A hőfok is viszonylag stabil, tehát most körülbelül 16 fok van lent a barlangban, és ez biztosítja ezt a nyugodt környezetet. Ezek az ionok például arra is képesek, hogy a letapadt, nyákos váladékot könnyebben ki tudják köhögni utána. - Az évente visszajáró betegek közül sokan mondják, hogy a rendszeres barlangi kúráknak köszönhetően olyan mértékben javult az életminőségük, hogy nem szorultak újabb kórházi kezelésekre. A barlang orvosi beutalóval látogatható, ám lázas akut betegség esetén nem vehetjük igénybe a szolgáltatásokat.

Zala vidéke egyszerre üdít és gyógyít, hiszen lecsípett egy tekintélyes darabot a Balatonból, magáénak tudhatja Zalakaros és Kehidakustány termálvizét, sőt a Hévízi-tavat is. Az 1911-es születésű Hévízi az ország legrégebbi gyógyfürdője, korban távol, földrajzi értelemben viszont igencsak közel áll hozzá Kehidakustán gyógy és termálvize. Tudjad, hogy halandó vagy, de addig is tartozol testednek valamivel. Például gyógyfürdővel hetenként kétszer, legfeljebb háromszor. Írja Márai Sándor a Füveskönyvben. Nos, sokan fogadják meg a jó tanácsot, elég belegondolni, hogy 30 milliónál is több vendég látogatott el eddig Magyarország hatodik legkisebb lélekszámú városának, a körülbelül 1790 főt számláló Zalakarosnak fürdőkomplexumába.