Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Az úgy Az úgy történt, kérem, hogy a hosszú Az úgy történt, kérem, hogy a hosszú egyenes szakasz után. Az úgy történt, kérem, hogy a hosszú egyenes szakasz után nehéz volt bevenni a jobb. egyenes szakasz után nehéz volt bevenni a jobb kanyart és egy cseppet ki. egyenes szakasz után nehéz volt bevenni a jobb kanyart és egy cseppet kiloccsan Tab víz az. egyenes szakasz után nehéz volt bevenni a jobb kanyart és egy cseppet kiloccsan Tab víz az erdőre így. bevenni a jobb kanyart és egy cseppet kiloccsan Tab víz az erdőre így magyarázza a Tisza. kiloccsan Tab víz az erdőre így magyarázza a Tisza, hogy miért is nem sikerült kiloccsan Tab víz az erdőre így magyarázza a Tisza, hogy miért is nem sikerült folyékony terhét. magyarázza a Tisza, hogy miért is nem sikerült folyékony terhét a jól megszokott már. magyarázza a Tisza, hogy miért is nem sikerült folyékony terhét a jól megszokott mederben tartani a sikerült folyékony terhét a jól megszokott mederben tartani a törzset csiklandós sikerült folyékony terhét a jól megszokott mederben tartani a törzset csiklandós hidegvíz tükörképe. megszokott mederben tartani a törzset csiklandós hidegvíz tükörképet mutatta be lenézőnek. megszokott mederben tartani a törzset csiklandós hidegvíz tükörképet mutatta be lenézőnek, hogy én mi. csiklandós hidegvíz tükörképet mutatta be lenézőnek, hogy én milyen kopasz van. csiklandós hidegvíz tükörképet mutatta be lenézőnek, hogy én milyen kopasz vagyok csodálkozik a mutatta be lenézőnek, hogy én milyen kopasz vagyok csodálkozik a nyárfa halál. mutatta be lenézőnek, hogy én milyen kopasz vagyok csodálkozik a nyárfa, ha lenne karja bizonyára. kopasz vagyok csodálkozik a nyárfa, ha lenne karja bizonyára igazítana egyet. egyet zöld mentes tavaszváró koronáján. kopasz vagyok csodálkozik a nyárfa, ha lenne karja bizonyára igazítana egyet zöld mentes tavasz. Csapó Ferenc és kutyái, Zselyke és Betyár, az itteni természet minden porcikáját jól ismerik, ide járnak kiszakadni a városból. A pityókai résztől kőhajításnyira található Balla és egy Kincses nevű hely, no meg egy legenda. - Tanuljuk, hogy Attilát a Tisza medrébe temették. Egy mellékágat lebírtak akkor is már rekeszteni, és oda történhetett ez a temetés. Székelyföldön az a legenda, hogy egy Balla nevű családra lett ennek a helynek a titka, rábízva és ennek őrzése, és érdekes módon Bala mellett van egy kincsesi rész. - Attila sírja tehát vagy itt van, vagy nincs itt? Mindenesetre Törökszentmiklós határában a Tisza-part, az ártér tovább mentett valamit abból az ősi természetességből, amely valaha ezt a vidéket átjárta. Amikor a város Ballaszentmiklósként napvilágot látott, a Tisza vize egy kifolyás egy oldalág segítségével az innen 5-6 kilométerre lévő központig is elfuthatott, szinte a város alá került a víz. - 1700-as évekből van egy katonai térkép, amin ez jól látszik. Akkor anno a Tisza sokkal több, tagoltabb mederben folyt, sok-sok kis szigettel, és valóban Törökszentmiklós alatt folyt el az egyik mederrész. Amit Tinókának is hívtak, amikor Székelyföldről, illetve Kárpátaljáról hajtották a marhákat, itt álltak meg itatni. - Na de elég már ebből a sok folyadékból. A hideg víz után legyen a tűzé, a tüzet figyelőké és a tüzet oltóké a főszerep. A törökszentmiklósi városháza udvarán a tűztorony emblematikus épület, még ha a környék megfigyelésére, tűzlesésre nem is használták, gyakorlatozásra éppen megfelelt. - Ezt korabeli szóhasználattal mászóháznak nevezték. A funkciója valóban egyszer egy őrszobát is kialakítani benne, illetve a gyakorlatozásokra mászóháznak készült. 1896, tehát a millennium évében épült. Régi vágya volt a tűzoltóknak. A tűzoltó testület a megyében az első testület volt, 1875-ben alakult. Országos versenyeken díjakat értek el. A város szemmel tartása a település legmagasabb épületéből, a református templom tornyából történt. A református templom a város idős, de nagyon is jó karban lévő épülete száz esztendőt is letagadhatna. 1787-ben kezdték el az építését, és 1789 október végén volt a felszentelése ennek a templomnak, és hát abban a korszakban természetes volt az, hogy aki nem jött időben az istentiszteletre, az nem talált helyet, az akkor már csak a templomajtóban állhatott meg. Ez a város legrégebbi épülete, az utána következő másik koros épület, a velünk szemben levő egykori rektori lakás, a református iskolának az alsó tagozata működik benne. - Miklósnak bizonyára volt népművészete is, csak az a XX. században elveszett. Az Apáról Fiúra Népművészeti és Kézműves Egyesület tagjai azonban életet lehelnek a már sok-sok éve eltűnt kézműves tevékenységekbe. - A mai magyar népművészetnek egy nagyon-nagyon fontos feladata, hogy a régmúltba viszonyuljon, és ezt a mába beültesse. - Az egyesület kézműves foglalkozásain inas képzőin gyöngyöt fűznek, gyertyát öntenek, szőnek, vagy éppen a törökszentmiklósi egykori viseletet kutatják. - Itt egy parasztpolgári viselet volt, tehát ezt fogjuk a következőkben kutatni. Vannak már fényképeink és próbálunk belőle újat alkotni. Különböző kistáskák, illetve kispárnák, tűpárnák készülnek. Ahogy itt a kiállításon is látszik, igazából ezek már nem dísztárgyak, hanem használható tárgyak. - A Törökszentmiklóson élők az átmenő forgalom és a népszerű piac miatt nem kényszerültek önellátásra. Itt nem kellett maguknak hímezni, faragni, szőni, egyszerűen megvásárolták a heti vásárban, és kész. A törökszentmiklósi Almássy út egyik végén a vasútállomást, a másikon pedig a Városházát viseli nagy-nagy öntudattal hátán a föld. Mindkét épület a fejlődés, a növekedés és egy kicsit az újrakezdés szimbóluma is, nem véletlenül. A boldog békeidők építkezési láza a mai Jász-Nagykun-Szolnok vármegye harmadik legnagyobb településének a vérét is felpezsdítette, az akkor éppen nagyközség területi és népességbeli nagysága szinte kikövetelte az emeletes városházát magának. A két év alatt felhúzott alföldi szecessziós jellegű építmény az itt élők mellét is dagasztotta, olyan, mint egy kis kastély, a "mi Miklósunk legszebb háza". - 31 évi küzdelem után, 1908-ban kerül át a tiszai középjárás székhelye Törökszentmiklósra, Tiszaroffról, és ahhoz, hogy egy járási székhelynek megfelelő városházája legyen, megfelelő épülete legyen, központja legyen, ezért kezdődik el a ház építéséről a gondolkodás, illetve pályázatkiadás, pályáztatás. - 1909-ben a miklósi városháza az akkor újdonságnak számító vasbeton födémgerendák felhasználásával épült, amiket még külön ki is emeltek, hogy jól látszódjanak. - A másik, ami nagyon modern és korszerűvé tette ezt az épületet, az a központi fűtés, a gőz központi fűtés azzal volt ellátva. Azon kívül a városházát úgy építették, mert elég magas összegbe került akkor is, hogy az utcafronton üzlethelyiségeket alakítottak ki, hogy annak a bérleti díjaiból fedezzék az építés illetve a hitel költségeit. - Egyébként a városházába rohanó Almássy út sem egyszerű úttest, hanem egyfajta határvonal, mezsgye, amely a várost szeli ketté, alvégre és felvégre. - A vallási villongások megfékezése végett vagy megelőzendő. A város felvégeséhez a Debrecen felőli eső végére a reformátusok települtek le, az alvég, azaz a Szolnok fele eső részére a katolikusok, és az Almássy út volt a határvonal, ami nem is volt beépítve jó ideig. Később persze beépült. Tehát ez a város közepe, akárhogyan is nézzük. - Hogyha azonban az alvég és a felvég közepét keressük, akkor a templomok jelentik az origót. A kéttornyú katolikus is a boldog békeidős építkezés eredménye, a református azonban jóval idősebb, ám hogyha Miklós nagy öregjének a nyomába erednénk, a kálváriára kell mennünk. - A törökszentmiklósi református templom 1787-től 1789-ig épült, és valóban szinte külsőleg eredeti formájában apróbb változtatásokkal valóban a város legrégebbi műemlék jellegű épülete, de a legrégebbi az a mögöttem látható kálváriának egy része. - Ha Ádámtól és Évától indulnánk, akkor azzal a rézkori kunhalommal kellene kezdeni, amin a kápolna áll. Ám ha az épület múltjára vagyunk kíváncsiak, a település újratelepítőjéig II. Almássy Jánosig érnek a szálak. - Az utód, III. Almássy János krisztusi korban 33 évesen elhunyt. Az édesapja még élt. Hetven éves volt már akkor. És ugye fájdalmában a fiának az emlékére a katolikus temető, amely akkor itt volt, illetve a Kálvária-domb méltó díszeként emelte a kápolnát. - A 20. században azonban a kápolnából templom lett, ugyanis Törökszentmiklóson szervita szerzetesek telepedtek le. - És a szervita főnök lett a plébános is. Tehát a kálvária templomnak ő lett a plébánosa, és akkor pontosan erre egy hétre került ide a XII. Pius pápa által a magyar népnek küldött Fájdalmas Szűzanya szobor. Ezt a szerviták magyarországi rendfőnöke kérte a magyarok számára, és XII. Piusz pápa a római viareggiói templom csodatevő szobrának a pontos mását elkészítette. 1947-48-ban Mindszenty József bíboros-hercegprímás esztergomi érsek meghirdette a Boldogasszony évét. A szobor akkor, 1948 májusában a törökszentmiklósi Mária-ünnepségek során került be a Kálvária kápolnába. 303 éve történt, hogy a török idők után lakatlanná vált Balaszentmiklós fellélegezhetett. A környék új katolikus földbirtokosa, II. Almássy János ugyanis református jobbágyokat telepített le itteni birtokán. A Szabolcsból és Békésből érkező földművesek óriási munkával teremtettek újat, építettek szinte a semmiből otthont nem csak maguknak, hanem a következő generációknak is. - Nem azok jöttek el egy-egy alföldi református mezővárosból, akik ott a legjobb vagyoni körülmények között éltek, hanem azok indultak el, akiknek a megélhetésük azért nem volt teljesen biztosítva korábbi lakóhelyükön, és hát azt is tudni kell, hogy azért ez nem egy diadalmenet volt az ő számukra, hiszen elérkeztek egy elpusztult romos településre, és itt a jelenlegi református templommal szemben lévő középkori templom romjai körül telepedtek le, és megkapták a feladatot hogy tegyék élhetővé lakhatóvá ezt a települést. - A lakhatóvá tétel sikerrel járt, később a Szolnoktól 20 km-re újraélesztett község alvégében, ahol egykor a török idők palánkvára is állt, a mai kéttornyú katolikus templom szomszédságában katolikusok telepedtek le. - Ahogy nőtt a népesség, márpedig nőtt, nem is kicsit. Lebontották a régi templomot, újat építettek. 1747-ben épült meg az első igazi templom, a már sokszor említett II. Almássy János építtette, 1747 szeptemberében szentelték fel. - Ám a templomot kinőtték a hívek, ezért mindig újat és újat építettek. A mostani már a negyedik, a kéttornyú külső falán, hogy el ne felejtődjön, meg is örökítették a harmadik, elbontott templom barokkos homlokzatát. - Régi barokk templom, amelyik akkora körülbelül, mint a református templom lebont, új templom épít, 1898. április 12-én letették az alapkövet, téglát. 1899. június 25-én kicsivel több, mint egy év alatt rajta volt a templom tornyon a kereszt. - Szekeres József kántor azon az orgonán játszik, amelyet a nagy mecénás, a törökszentmiklósi eke gyáros, Lábasi János adományozott a templomnak. A hangszer hangzása és az épület tere annyira egymásra talált, hogy az Isten háza időről időre hangversenyteremként is kiválóan működik. - Egy közepes méretű orgona, a Rieger cég gyártotta és 1900-ban készült el. Először 1994-ben játszottam rajta, nagyon megtetszett, hogy kézzel-lábbal működteti az akkori idős bácsi. A templommal egyidős. Maga az építmény 120 éves, viszont az itt álló régi templom orgonájából is használtak fel hozzá sípokat, ami már több mint 200 éves. - A Szentháromság tiszteletére felszentelt templomban a település névadója Szent Miklós külön mellékoltárt kapott, a történelem és az egyház kapcsolatát a templom freskói, szekkói jelenítik meg, a falfestmények éppen a háborús években, 1942-43-ban készültek. - Így a főoltár fölötti apszisnak a tetején ott katonák is láthatóak, sebesültek, akik Jézushoz mennek gyógyulásért, nyugalomért, valamint az oldalhajóban a kereszténység győzelme van megfestve. Itt éppen egy ledőlő török minaret, ami szintén ezen a helyen állt valahol. Xavéri Szent Ferenc kereszteli az indiánokat, és mindenféle népcsoportból ott lévő embereket. - Az egyik festményen Törökszentmiklós látképe is megjelenik. A kéttornyú templom és a Kálvária mellett olyan helyi jellegzetességek is láthatóak, mint a Lábasi János-féle ekével szántó gazda, mögötte pedig a malom épülete. A malom egyébként még ma is működik, ahogy Lábasi János kovácsmester díjnyertes ekélyi mezőgazdasági eszközei közül is lehet még látni jónéhányat a Székács Elemér növénynemesítő mezőgazdászról elnevezett iskola udvarán. A nagy betontölcsér alakú víztorony már messziről jelzi az utazónak, hogy hamarosan Törökszentmiklós következik, a majdnem húszezres város, ahol a török és a szent szó észrevétlenül és békésen megfér egymás mellett. Persze Miklósra már több mint 160 éve vonattal is lehet érkezni, sőt, a Tisza szabályozása előtt még a Ladik is szóba jöhetett itt, mint közlekedési eszköz. - Rendkívül érdekes, merthogy a Tisza szabályozás, meg a vasútépítés az szinte egyszerre zajlott. A Tisza-szabályozás 1851 és '57 között, a vasútépítés meg '52 és '57 között. Itt nem lett Holt-tisza, hanem kiszárították azt a területet. - A kiszárított terület egy részét mára elnyelte a város. Lakóházak épültek, a gyógyvízre pedig strand létesült. A település soksávos és bitang hosszú aszfaltcsíkja a Kossuth Lajos út mentén a közelmúltban különleges épületet hoztak vissza a klinikai halál állapotából, a Klein nagypolgári ház kultúrkúriaként kezdi új életét, de közben a régit sem felejti. - Klein Lajos a családfő 1909-ben nősült, feleségül vette Tauber Saroltát, és a ház, maga a ház az 1920-as évek elején épült. Ő maga sör-bor-nagykereskedő volt, rum és likőrgyáros. Egy nagyon impozáns épületet építtetett a családja számára. Sajnálatos módon ő 1937-ben meghalt, de a felesége továbbvitte ezt a vállalkozást Klein és fia címen. - A második világégés során Klein Lajos testvérei a holokauszt áldozatai lettek, leszármazottaik pedig elköltöztek, ki a fővárosba, ki Svédországba. - 1952-ben államosították ezt a házat, és azt követően hat lakás lett kialakítva, és aztán az az évtizedek során egyre inkább leromlott. Tehát egy nagyon romos állapotban került felújításra 2021-ben. - A Kultúrkúriában civil szervezetek kapnak helyet, valamint a Klein családnak, Lábasi János ekegyárosnak és a szintén törökszentmiklósi születésű Zsigray Julianna írónőnek emlékszobát alakítanak ki. A Kodály Zoltán Zeneiskolában több tanszakon 1963-ban, idén éppen 60 évvel ezelőtt kezdődött az oktatás. - Ez pártház volt, és a rendszerváltás után sikerült az intézménynek megszerezni ezt az épületet, ami tulajdonképpen kiválóan alkalmas erre a célra. A főtárgy tanításokra ezek a kisebb volt irodák tökéletesen megfelelnek. Minden, úgy klasszikusnak nevezett hangszert oktatunk, illetve kamaracsoportjaink vannak, vonós fúvószenekarunk, énekkarunk és népzenei együttesünk. - Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Így szól a törökszentmiklósi zeneiskola Kodály Zoltántól idézett mottója. Itt szerencsére folyamatos az utánpótlás, egymást követik a nemzedékek. Eglesz Dóra, muzsikus lélek, számos versenyen részt vesz, és éppen felvételire készül. Nem titkolja, hogy életét zenészként, fuvolaművészként képzeli. - Szüleim zenészek, szóval kicsi korom óta már így a zenészek között élek, és amióta az eszemet tudom, a fuvola tetszik a legjobban, szóval nekem ez az utam, és hogy ezt szeretném csinálni folyamatosan, hogy színpadon állni, akkor gyakorolni és megmutatni mindenkinek, hogy mit tudok. Nyilván próbálunk magunknak zenélni, mert mégiscsak a saját örömünkre csináljuk. Viszont annyira jó érzés megmutatni, hogy én ezért mennyit dolgoztam ezért a darabért, vagy ezért a műsorért. Nekem abszolút ez az első, a fuvola, fuvola, csak fuvola. - A hangszeres zene lényege annak öröme az együtt zenélés során mutatkozik meg leginkább, na meg hallatszik igazán. A műhöz mindenki hozzáteszi, hozzáfújja a magáét. A zenekarban a hangok, a rezgések összeadódnak, kiegészítik, erősítik egymást.

- Tanuljuk, hogy Attilát a Tisza medrébe temették. Egy mellékágat lebírtak akkor is már rekeszteni, és oda történhetett ez a temetés. Székelyföldön az a legenda, hogy egy Balla nevű családra lett ennek a helynek a titka, rábízva és ennek őrzése, és érdekes módon Bala mellett van egy kincsesi rész. - Attila sírja tehát vagy itt van, vagy nincs itt? Mindenesetre Törökszentmiklós határában a Tisza-part, az ártér tovább mentett valamit abból az ősi természetességből, amely valaha ezt a vidéket átjárta.