Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A Salgótarjánban élők már régóta felfigyeltek rá, hogy a környéken különös ahogy errefelé mondták büdös kövek találhatóak több helyen is ezek ráadásul könnyen meg is gyulladtak néha még maguktól is ilyenkor füstölgött a föld a 18. század környékén aztán rájöttek, hogy a sötét színű szagos kövektől nem kell tartani, nincs benne semmi boszorkányság ehhez ugyanis barnaszén a felfedezéssel salgótarjáni élete egy csapásra megváltozott a salgótarjáni bányászat az már régi időkre vezethető vissza, hivatalosan a nógrádi bányászat 1848-ban indult előtte is voltak Bud érezheti folyamatok, de az még kezdetlegesnek nevezhető és végében 1992 93-ig zajlott ez a tevékenység nagyon-nagy létszámokat kötött le a nógrádi szénbányák annak idején a csúcsidejében majdnem 14.000 főt is foglalkoztatott a város és a bányászat története egy ehhez hasonló a hegy gyomrába vezető üreg elkezdődött, mint mindegyiknek ennek is saját neve van ez a József lejtős akna, amelyen keresztül közel egy 1.000.000 tonna szenet hoztak a felszínre a hosszú sok kilométeres vájatok egy részét ma is bejárhatjuk, hiszen ez ma bánya Múzeum a bejárat tőszomszédságában álltak a tiszti lakások, ahol ma gyűjtemény mutatja be az egykori bányászok életét a bányászat az nehéz szakma volt nehéz és alapvető szakma ugye alapanyagokat állítottak elő, illetve bányásznak a föld mélyéből és eléggé komoly ünnepeik voltak, és ezen ünnepi alkalmakkor ki kellett öltözni szépen kellett kinézni, és akkor ezért alakult ki ez az egyenruha a szénkitermelés sokáig akadozott, sőt volt, hogy a bánya csődbe is ment, mert a rossz utakon lehetetlen volt a szén gazdaságos szállítása a vasút megjelenésével azonban fordult a kocka felpörgött a termelés a falu őslakos Palóc a. i. kezdetben idegenkedtek a bányától azt mondogatták, hogy majd akkor mennek a bányába dolgozni, ha lesz rajta ablak akadt viszont más, aki leszállt a mélybe az újonnan felfedezett telepek kínálta munkalehetőség miatt ezrével vándoroltak a korábban néhány 100 fős Salgótarjánban 1850-es években egy 800 lelkes kis palóc faluból 1890-es évek majd vagy az 1900-as századfordulóra egy egy 13.000 fős település keletkezett az akkori Magyarország egyik legnagyobb ipari központja alakult ki Salgótarjánba, illetve a így szoktuk mondani a nógrádi iparmedence ebbe a salgótarjáni ipar medencébe a betelepülők egy jó jelentős része kezdetben a Monarchia, sőt a Monarchiá-n kívüli érkezett, tehát a Monarchia különböző tájairól egy idő után megjelentek a különböző nagy energiaigényű üzemek is, amelyeknek kapóra jött a szén közelsége kályha gyár üveggyár Aczél finomító épült ezekből idővel sok 1000 főt foglalkoztató óriási vállalatok alakultak ki a munkások a bányák, gyárak mellett sokáig nyomorúságos körülmények között éltek a hegy oldalába vájt üregekben a lakóházakban pedig egy egy szobán olykor 3 4 család is osztozott az életkörülményeik javításának elősegítésére épültek a város arculatát ma is meghatározó sorházak lakótelepek legtöbbször közvetlenül a gyárak mellé az acélgyári jut egyenesen az üzem egykori főbejáratával fut mindkét oldalán munkás lakások találhatók a vállalatok építették fel jórészt a korabeli 19. századtól Salgótarjánt olyan, mint említettem ugye bányaterületek elit acélgyári telepeit lehozták évvel később kisebb gyártelepe volt a az üveggyárnak vagy a tűz avasson tüdejének is néhány lakóépületet leszámítva egyedi tervek alapján épül, tehát az egész várost, tehát itt olyan lakóépületek középületek találhatók túlnyomórészt, amely az ország más pontján nem találhatók az egész mai városban összesen 4 panelházban van egyébként a környéken a szén mellett kvarchomok is rendelkezésre állt minden adott volt ahhoz, hogy az üvegipar szárba szökkenjen az egykori szakszóval öblösüveggyárból kikerülő poharak kancsók vázák tálak sokszor igen magas esztétikai színvonalon készültek a város múzeumában óriási tervet szenteltek a különféle üvegeknek igazi különlegesség, ez a kiállítás a nem is olyan távoli múlt tárgyai köszöntek itt vissza kellemes kis nosztalgiát ébresztve a látogatóba Salgótarjánban bármerre sétálunk szinte mindenhol a bányászmúlt köszön vissza ez alól sokszor még a templom sem kivétel az első egyházi épület az Árpád-korban jelent itt meg, ez azonban a háborúk áldozata lett csak az alapok maradtak, azok viszont annyira erősnek bizonyultak még több 100 év távlatából is, hogy az új templomot közvetlenül ráépítették a nyugalmasabb idők beköszöntével az épület sokáig a falusi templomok életét élte, de a fellendülő bányászat és ipar miatt betelepülő emberek átírták a történetét, mivel ide betelepültek a munka miatt, ezért hozták magukkal a hitet is és éppen ezért 1900 ma itt a főplébánia templomunkat át kellett építeni, mert már nem fértek el a hívek hál Istennek a kommunizmusba ezeket az óriási bérházakat köré építették viszont annyira jó maga a templomnak a stilisztikába is maga a Real pillantani itt a a lakótömbök között megtöri ugye ezt az egyhangúságot a munkások is aktív szerepet vállaltak a templomát építésében 1900-ban 3 hajósra bővítették, de amikor 1914-ben a város már közel 15 ezresre duzzadt a templomot ismét megnagyobbították szentélyben található 2 üveg ablak, ami Árpád-házi Szent Margit és Szent Imrének az ábrázolása ugye ezeket a mű remekeket javarészt helyi művészek készítették , ezért is különlegesek a mennyezeten ugye Jézus életének különböző mozzanatai találhatóak ugye ez a Biblia Pau Peru itt is érvényes a szegények Bibliája, ami nagyon klassz, hogy külön ki lehet őket világítani az 1960-as évekre már 35 ezren lakták Salgótarjánt ekkor kezdtek komolyan foglalkozni a strand építéssel termálvíz nem állt rendelkezésre a helyi vízmű pedig még a magasabb épületeket is nehezen látta el vízzel, ezért született az ötlet, hogy a Tarján patak felduzzasztásával alakítsanak ki fürdőhelyet az így kialakult tóból medencéket kerítette kell többek között a szabályos úszómedencét is, ahol még a rajt kövekre is volt az építőknek gondja a közműhálózat fejlődésével idővel megépülhetett a mesterséges strandi is így a tó eredeti funkcióját elvesztette és ma már csak különleges mementója egy letűnt korszaknak kell nyeretlen Tarján sokáig így csúfolták Salgótarján, utalva ezzel a nagy szegénységre a vezetőjüket építészeket talán ez is ösztönözte, amikor a város jobbításán szépítését dolgoztak iskola, sportegyesület kaszinók épültek egymás után a művelődési ház 1966-ban került a helyére modern épülete a mai napig karaktert ad a térnek sokáig itt működött a Városi Könyvtár is 11 évvel ezelőtt azonban színház költözött az épületbe, ez egy színház mentes övezet ezelőtt Észak-Magyarország pici szeglete igazából csak amatőr színjátszó csoportok voltak egy nagyon rövid ideig volt az 1900-as évek elején úgynevezett profi társulata B1 szélfúvásban ideig tartott sokkal őrültnek gondoltak engem, hogy be minket, hogy micsoda gondolat ez, hogy ezt meg lehet így csinálni a teátrum Salgótarján ismert szeretet művészének Zenthe Ferencnek a nemzet színészének a nevét viseli a társulat évente 240 előadással büszkélkedhet sokat vendégszerepelnek is és nyaranta a szabadtéri színházi fesztiválon is megmérettetik magukat itt most először lesz a színház műsorán operett, ami ugye élő zenekar tánckar kórus színészek óriási díszlet szeretünk jókat játszani jó minőséget és ezáltal egy olyan kínálatot nyújtani, amelyben ugyanúgy megtalálhatók könnyű kellemes vígjáték, mint az elgondolkodtató darabok tettében a abból a felépítő játszottunk Harold Pinter gyűlés volt játszunk magyar szerzőket Tamásit sütőt tehát sokféle kínálatot tartunk a különleges épület szinte valamennyi szeglete megőrizte eredeti arcát a nézőtér éppúgy, mint az emeleti előcsarnok, ahol 120 négyzetméteres Mozaik tekintve ránk, ha pedig mit tekintünk le vagy ki, akkor az óriási üvegen keresztül a völgyben elterülő nyüzsgő város látjuk, ahogy sietve éli mindennapjait Salgótarján küllemében a legnagyobb változásokat az első világháborút követő időszak hozta el Trianon után a harmadára zsugorodott országban jelentős ipari központtá lépett elő 1922-ben pedig városi rangot kapott az addigi üzemek és roppant alacsony színvonalú munkás kolóniák szőve tekint meghatározható települést lassan kezdték felváltani a modern épületek, a 2. világháború után Tarján mintha szárnyakat kapott volna Hartman Gergely a korszak és a város szakértője nemrég könyvet is írt különleges épületeiről Salgótarján az olyan, mint egy 20. századi építészeti regény, amelynek az egyes szereplői az épületek, amik önmaguk jogán és saját jelennel bírnak, viszont a tulajdonképpen az együttesünk az, ami meghatározza ezt az egész történetet is, és ezt a történetet hívjuk mondjuk urbanisztika együttesnek városépítészeti együttesnek az 1960-as években a város üzemei még kiemeltebb szerepet kaptak még tovább nőtt a település súlya és több volt a pénz is Salgótarjánt és az itt dolgozó építészeket elkapta egy szép modern világ szellemi szakítottak a hagyományos kisvárosi koncepcióval mely egyetlen nagy központi tér köré szervezi a fontos épületeket helyette egymáshoz kapcsolódó különböző rendeltetésű és hangulatú terek láncolatát látjuk az egyik az egykori piactér helyén megépült épületegyüttes a művelődési házzal szállodával, a másik izgalmas hangulatú terület a városháza és a múzeum kettőse a középületek közül mindenképpen kiemelhető a múzeumnak az épületet, nemcsak futurisztikus formája miatt, hanem amiatt is, mert ez talán az ország legfiatalabb műemléke 1980-ban adták át és országos szintű műemléki védettséget élvez, és amiatt is különleges épület, mert ebből a korszakból a 60-as 70-es 80-as évekből nagyon-nagyon kevés talán egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány olyan épület van , ami jó állapotban van és a eredeti évét északi értékeit figyelembe véve újították föl, és ez az épület a piactér és a múzeum között pedig a városi fórum újabb állomása található a mozi épülete a belváros modern épületeinél előszeretettel használták a betont a mozi azonban különleges csempe szerű burkolatot kapott, amely egyenesen a pécsi Zsolnay gyárból érkezett Salgótarján olyan szempontból mindenképpen egyedi és szerintem Közép Európában is párját ritkítja, hogy a hatvanas-hetvenes és a 80-as évek építészete mind nagyon magas színvonalon le tudta tenni a saját alkotásait és nemcsak egyedi épületekben, hanem mint városépítészeti egység az 50-es évek a december nyolcadika tér környékén a 60-as évek a főtér környékén, aztán a hetvenes-nyolcvanas évek pedig itt ezen a téren, ahol most állunk a Városháza, illetve a a múzeum garzonházak és a mozi együttesével egy modern városnak modern Múzeum dukál lehetőleg modern gyűjteménnyel nemcsak az épület különleges, hanem az itt található műtárgyak is melyekből időről-időre láthat egy érdekes szeletet a látogató most éppen grafikákat, ha 2 grafikus neve maradt fenn az utókornak a 20. századból a másik én leszek, ha csak egy az Szalay Lajos lesz ezeket az elismerő szavakat a modern művészet apostola Pablo Picasso mondta akkor társáról kettejük rajzai sorakoznak most a tarjáni Képtárban Szalay Lajos ugye, akinek a művészete már itt Magyarországon kibontakozott a Képzőművészeti Főiskolát mikor elvégezte már akkor nagyon nagy hírnévre tett szert viszont ugye amikor emigrált Argentínában ott az egyetemen tanított Buenos Airesben és nagyon sok növendéke került ki híres művészként, aztán az ottani művészettörténet állítólag úgy kezeli a korszakot, hogy van a Szalay előtti művészettörténet és a Szalay utálni művészettörténet teheti nagyon jelentős művészről van szó, az alkotásokat az 1898-ban a nógrádi községben béren született Mihályfi Ernő gyűjtötte össze korának neves közéleti személyisége volt népes művész társasággal is rendelkezett rajongott a Művészetéért élete során 800 darabos gyűjteményt hozott össze és hagyott végül az utókorra Salgótarján nemcsak azoknak kínál izgalmakat látni és tűnődni való út, akiket a modern építészet érdekel, vagy akik a hogyan építsünk faluból várost 100 év alatt kérdésre keresik a választ, azoknak is érdemes erre járni, akik a klasszikus a programokat részesítik előnyben egy kellemes séta fel Salgó várába éppen ilyennek ígérkezik kivált tavasszal persze az erőd nem volt mindig turistacélpont, amikor a 13. 14. században megépült még egészen más szerepet szántak neki azért is fontos nekünk Salgó vár, hiszen amellett, hogy nagyon jó adottságokkal rendelkezik a helyi könnyen védhető amellett azért volt egy fontos kereskedelmi útvonalon is egyébként, amit 60 irányából Zagyva völgyén átment egészen fülek is Losonc irányába is ez itt a vár alatt ment el, hát minek volt egy ilyen védelmi szerepel ilyetén vigyázzunk szerepe is igazából a mindenkori kereskedelemre is a környék területein több nemesi család osztozott, akik kölcsönösen tartottak egymástól egy rivális család nem nézhette tétlenül, hogy a szemközti dombon erőd épül nosza is nekilátott hordani a köveket, ahogy a régészek mondják a vár várat szül ez volt az oka, hogy a középkorban a környék szinte minden csúcsán állt egy erődítmény a nemzetségek egymással is vetélkedtek aztán meg a törökökkel valószínű folyamatos volt itt a csetepaté meg a párbajok és a különböző kisebb-nagyobb harci cselekmények, amelynek a levét természetesen a lakosság itta meg, hiszen ki máson verték kell volna volt, mint a ma az itt lakók on, úgyhogy biztos nem volt ez egy könnyű időszak egyébként ez a vár építés aranykora is, hiszen mind a későbbi várunk -nak emel híres-neves történelmi színhelyek is a gyökérig az idei nyúlik vissza ebbe az időszakba , na és ne feledkezzünk meg a kilátásról sem persze egy vár túrával korántsem pipáltuk ki a kirándulási lehetőségeket a Salgótarján körbeölelő hegyeket szinte erek módjára hálózzák be a turistaútvonalak a néhány kilométeres könnyed kirándulástól az 50 kilométeres teljesítménytúrára, itt mindenre van lehetőség az úgynevezett nordic walking túrákon pedig nem csak a lábunkat, de a karunkat és meg mozgathatjuk keresztény maga központja az összes túrának szinte, én nem mindenhová el lehet jutni az egyik útvonal itt a Werberek patak mentén mögöttem található egy madárpark onnan indul ezt a helyiek nem Werberek pataknak hívják , hanem mese völgynek ez is haragszol nem kis geológusok, hogy mindenki mese völgynek hívja, mert Honoka rendes neve várt Berek patak völgye innen fel lehet menni a Medves-fennsíkra a Medves-fennsíkon Magyarország legmagasabban fekvő és a legnagyobb területű felesége már van ilyen magas fennsík, de ez a legnagyobb területű fennsík a hegység egyes pontjai értékes bazalt lelőhelyeknek számítottak az egykori bányák mélyedéseiben néhány helyen már a tó alakult ki a bazalt sziklákkal körbevett tengerszem -hez minden évszakban érdemes felkapaszkodni, mert ilyen látvány nem mindenhol adatik meg, de ha nyáron érkezünk a tóban egészen különleges élőlényeket is megfigyelhetünk édesvízi medúzákat a környék gazdag egyéb geológiai érdekességekben is, melyeket gyalogosan szintén be járhatunk a geológiai csodák egy határon is áthúzódó szlovák-magyar Geopark részét képezik, és, hogy mitől és különleges ez a terület azt megmutatja a Geocsodák háza is a Geopark -nak az ásványkincs kiállításaiban megismerkedhetnek a látogatók a Geo partnak az értékeivel hogyan keletkezett hogyan jöttek létre a ma is látogatható Geo szájtok és milyen érdekességek kapcsolódhatnak hozzá a továbbsétálunk ebből a kiállításból, akkor a Salgó vár évszázadai kiállításon keresztül megismerhetjük, hogyan építették föl , hogyan fejlődött és hogyan ment romlásba salgói vár maga épülete milyen történelem kapcsolódik hozzá és ugye régészek miket találtak, amely jól rekonstruálja, hogyan éltek abban az időben az itt lakó emberek a Múzeum épületében egykor könyvtár lakott, de dalárda is működött itt, sőt még színházterembe kis jutott hely benne a bányamérnökök és társaik pedig ide jártak szórakozni itt hagyták maguk mögött a szénporos munkanapok terheit ehhez volt ugyanis egy akkora salgóbányai Tiszti Kaszinó épülete, mert Salgótarjánban szinte minden a bányász múlthoz kötődik hiába nincsenek ma már bányák a szellemük itt van velünk, és talán épp ehhez az, ami különösen izgalmassá teszi a várost a mai napig és a múlt iránt érdeklődő turistákat vonz a városba .

- A Salgótarjánban élők már régóta felfigyeltek rá, hogy a környéken különös, ahogy erre felé mondták, büdös kövek találhatóak több helyen is. Ezek ráadásul könnyen meg is gyulladtak, néha még maguktól, is ilyenkor füstölgött a föld. A 18. század környékén aztán rájöttek, hogy a sötét színű szagos kövektől nem kell tartani, nincs benne semmi boszorkányság, ez ugyanis barnaszén. A felfedezéssel Salgótarján élete egy csapásra megváltozott. - Salgótarjánban bármerre sétálunk, szinte mindenhol a bányászmúlt köszön vissza, ez alól sokszor még a templom sem kivétel. - Salgótarján küllemében a legnagyobb változásokat az első világháborút követő időszak hozta el. Trianon után a harmadára zsugorodott országban jelentős ipari központtá lépett elő, 1922-ben pedig városi rangot kapott. Az addigi üzemek és roppant alacsony színvonalú munkáskolóniák szöveteként meghatározható települést lassan kezdték felváltani a modern épületek. A második világháború után Tarján mintha szárnyakat kapott volna. - Salgótarján nemcsak azoknak kínál izgalmakat, látni- és tűnődni valót, akiket a modern építészet érdekel, vagy akik a hogyan építsünk faluból várost 100 év alatt kérdésre keresik a választ, azoknak is érdemes erre járni, akik a klasszikusabb programokat részesítik előnyben. Egy kellemes séta fel Salgó várába éppen ilyennek ígérkezik, kivált tavasszal.