Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat.

Magyarország 7. legnépesebb települése a Nyírség központja, a 2 Gyula Benczúr és Krúdy szülővárosa. Belvárosának jellemzően szecessziós építészete a boldog békeidők hagyatéka, legtöbbet a 19. század végéről mesél. Nyíregyháza első írásos említése persze ennél jóval korábbról, az 1300-as évekből datálható. A város történelme 1753-ban fordult igazán nagyot, amikor is az akkori földbirtokos, Gróf Károlyi Ferenc invitálására tirpák családok töltötték meg élettel az éppen kihalófélben lévő települést. Beltér, Belső piac, Városháza tér: ilyen nevekre hallgatott hajdan Nyíregyháza főtere, a város mindenkori központja, ahol sokáig kereskedés zajlott, sőt 1911-től jó 60 éven át villamos is áthaladt. A mai városháza helyén az 1420-as években még a Báthoryak egyik úri lakja állt, amelynek köveit felhasználva 1842-ben Povolny Ferenc építőmester megtervezte a mai épületet. Bár neveztek el Krúdy Gyuláról utcát és mozit is Nyíregyházán, mégis ha behatóbban szeretnénk megismerni a mester életútját, kihagyhatatlan helyszín a Szent István utca. Krúdy édesapja jómódú nemesi családból származott és egyszer csak tiltott szerelemre lobbant a család szolgálólánya iránt. Szerelmükből született 1878-ban Krúdy, éppen ebben az utcában és később szintén ide, a város jó hírnevű evangélikus gimnáziumába járt. Muzsikaszó, kártyapartik, fülledt nyári esték és lélekmelengető békesség a világegyetem legcsendesebb fürdőhelyén Sóstófürdő, ahol Krúdy önéletrajzi ihletésű N. N. című írásának hősét is nyugtatja. Szinbád ifjúkorán és az Álmoskönyvön is túl 1924-ben a település örökváltságának centenáriumára meghívással Krúdy visszatért imádott szülővárosába és Sóstón pihent a családdal. Itt áll a róla elnevezett Krúdy Vígadó, amely sokáig szálloda és mulató volt. Ugyan a fürdőkultúra csak az 1700-as években honosodott meg Sóstófürdőn, már jóval korábban a Mátyás-korabeli térképeken is szerepelt a tó és már akkor gyógyító erőt tulajdonítottak vizének. Ezt a városrészt a helyiek Nyíregyháza tüdejeként emlegetik, hiszen a tavat egy erdő öleli körbe. A Sóstó sziksótartalma után kapta beszédes nevét és sokáig szódagyártásra használták.