Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Az építészet megfagyott zene. Partitúráit vonalzóval és szögmérővel írják, dallamait kőből, téglából, fából komponálják. Kós Károly vitathatatlanul a magyar építészet történetének egyik legnagyobb zeneszerzője és egyben karmestere is volt. Manapság elképzelhetetlen lenne, hogy egy fiatal pályakezdő szinte az egyetem elvégzésének pillanatában komoly megbízásokat kapjon. Koóssal ez a 20. század első éveiben megtörtént. Még ma, több mint egy évszázaddal később is alapvetően határozza meg Zebegény arculatát a római katolikus templom, pedig a 25 éves Kós Károly a kor szemüvegén keresztül nézve egy szokatlanul újszerű épületet alkotott ide. Ebben a templomban a modern építészet lényege is megjelenik, mégpedig az, hogy a téralkotás és az anyagok őszintén mutatják magukat belül is és kívül is. Nem akarnak elrejteni semmit, nem akarnak történeti motívumokat, ornamentikát, történeti tagozatokat vagy formálást rátenni az épületre. Ez maga a XX. század modern építészetének a kezdete, amely tulajdonképpen Magyarországon Kós Károlyékkal kezdődött. - Kós Károly elvetette a kiegyezéskori épületek általánosan elterjedt historikus, eklektikus vagy szecessziós formajegyeit és szabályait. Ehelyett a népi építészet és a népművészet motívumaihoz nyúlt vissza, egészen a középkorig, szülőhazájában, Erdélyben gyűjtve vizuális dallamokat a megfagyott muzsikájához. - 1931-ben Bartók Béla egy előadásában azt mondta, hogy úgy lehet a népi zenét, a parasztzenét felhasználni, hogy az ember a saját anyanyelvévé teszi. Annyira megismeri, hogy anyanyelvévé váljon. És ezután vagy másolja az ember, vagy magyaros motívumokat ír bele a zenébe, vagy pedig ezt az anyanyelvet a belső tehetségével egy új zenében fogalmazza meg, ezt csinálta Kós Károly, már 1908-ban, amikor ezt a templomot tervezték, hogy a magyar építészet anyanyelvévé vált, nem másolja, nem lehet azt mondani, hogy ez a templom, ez egy parasztház, vagy egy kúria. Mégis érezzük rajta azokat az elemeket, azt a filozófiát, amit egy erdélyi kúria, egy erdélyi vár, a parasztházak nyújtanak. - Az épület kiállta az idők próbáját, egy évtizeddel ezelőttig felújítani sem kellett, és akkor is minden maradt a régiben. Ráadásul a templom felszentelése után szakmai dicséretek és elismerő újságcikkek születtek, így aztán gyorsan jöttek az újabb munkák. A Zebegényinél reprezentatívabb helyen, Óbuda szívében, a református templom tövében is áll egy ikonikus Kós Károly épület. - Ez az Óbuda egészen más volt, egy ilyen kis földszintes, nagyon sűrűn beépített parasztházakkal, effektíve szó szoros értelmében Magyarország első királyi vára itt van a lábaink alatt, vagy annak a maradéka. A legelső plébániatemplom itt van a szomszédunkban, a Péter és Pál és mellesleg a templom 1788-ban épült. Budapest első, már református templomként épült református temploma volt. - A református gyülekezet vezetése az akkor már álló templom mellé képzelt el egy házat, amiben két nagyobb és egy kisebb lelkészlakás is helyet kaphat. Az ifjú Kós Károlyt eredetileg mérnöknek szánta az apja, ezért íratta be a budapesti egyetemre, sőt a család az egyetemi évek idejére Kolozsvárról a fővárosba is költözött, de Károly végül az építész szakot választotta, ahol kiváló gyakorlatias szakembert faragtak belőle. Megszokott látvány volt, ahogy földkupacon állva, cilinderben, hosszú kabátban fehér gallérral vezényli a parókia építését. - Az építész sokkal inkább egy gondolkodó volt, egy teremtő elme volt, és alatta volt egy olyan struktúra, amelyik az utolsó kivitelező vagy kőműves segédig, aki pontosan tudta a dolgát. Tehát egy műszaki terv teljesen máshogy nézett ki, mint napjainkban, nem volt tűzvédelem, nem voltak komolyabb előírások, hanem sokkal inkább egy városszépészeti bizottmánynak kellett megfelelnie egy tervnek, mint egy arctalan, alapvetően számonkérő építési hatóságnak, mint ahogy az napjainkban van. - Legjobban talán az mutatja a zsenialitást, hogy Kós Károly házai ma is pontosan úgy néznek ki, mint az óbudai parókia tűzfalán megfestett, százéves grafikái. Álmait nem csak a papír bírta el, de az idő is. Kós Károly nyomába eredve Budapesten megkerülhetetlen úti cél az állatkert. Itt láthatjuk ugyanis egy viszonylag kis területen belül a legtöbb épületét. Az 1896-os millenniumi világkiállítás kapcsán különleges hellyé vált a Városliget. Egzotikus épületek sora jelent meg, amik miatt később is szívesen sétáltak erre a polgárok. Az ekkor már jó harminc éve itt üzemelő állatkert leginkább szűk ketrecek és mutatványos bódék halmaza volt. - Az állatkert eredetileg magánállatkertnek indult, és jóformán tönkrement. A főváros fölvásárolta, és az volt a szándéka, hogy egy korszerű, az akkori világnézetek szerinti legjobb típusú állatkertet csináljanak. Ez azt jelentette, hogy egyrészt már nem ilyen rácsok mögötti, kicsi területeken bemutatott házak legyenek, hanem eleve így indult ez a két nagy mesterséges szikla gondolata, és a tó is valószínűleg egy kicsit hasonló, hogy nagy természetes jelenségeket építették meg, amik segítettek arra, hogy az állatokat úgy tudjanak tartani, hogy a kerítés, meg a rács kevésbé látszódjon, tehát egy kicsit nagyobb és jobban kiállítható formában, nagyobb területen lehessenek bemutatni őket. - Kós Károlyt és barátját, Zrumeczky Dezsőt kérték fel az állatkert új szemléletű tervezésére és átépítésére. Nem egy-két nagy épületet, hanem inkább sok kis pavilont, míves, emberi léptékű házak sorát helyezték a nagy bérházak mellé, hiszen a város szövete ekkor már elkezdte körülfonni a parkot. A második világháborúban sokat szenvedett az állatkert, több bomba is érte. Aztán a 60-as 70-es években más építészeti és politikai áramlatok jártak, amelyek tovább formálták a park képét. A 90-es években döntöttek az állatkert átfogó felújítása mellett, mégpedig az egykori Kós Károlyi eszmék és a műemléki szemlélet jegyében. A felújítást Kós Károly munkásságának kutatója és legalaposabb ismerője, Anthony Gall vezette. - Nagyon is megváltozott még azóta is az állattartási szemlélet, így nagyon sok esetben a házak külseje hasonló. A fő terek és az értékesebb terek megtartása mellett nagyon sok esetben a pici belső elválasztó falakat, ketreceket fölszámoltunk, és sokkal nagyobb terek lettek. De az sem igaz minden esetben, hogy az állat került a nagyobb belső térbe, hanem volt olyan is, ahol az ember került inkább a nagyobb belső térbe, és a körülötte lévő aszfalttól mentesített és egyben itt-ott külső területekben mászkálnak leginkább az állatok, és onnan a házból néz ki az ember. - Kós Károly ritkán dolgozott egyedül, hitt a közösség erejében és a közösségben alkotásban, a kőfaragó vagy az ács munkáját ugyanolyan fontosnak tartotta, mint a sajátját. Ebben a szemléletben vezette a felújítást Anthony Gall is. Az egységességet a kutatások során levéltárakból előkerült eredeti Kós Károly tervek biztosították, de egyes épületek újragondolására más-más építészeket kért fel, ahogy például az addigra lebontott krokodilház esetében is. - Itt a krokodilház mellett voltak ellentmondások is a pallértervben, de amiből igazán kell dolgozni, az itt is a vázlatterv volt. Ott tűnik ki legjobban az eredeti szándéka a tervezőnek, és hogyha megnézzük az eredeti vázlattervet, és az abból megépült régi krokodilházat, amit a '36 körül bontottak le és valahol ott a tónak a keleti partján állott, már ott is jelentős eltérések vannak. Az eredeti krokodilház az teljes egészében fából készült, facölöpökön át, és gyakorlatilag a harmincas évekre már nagyon megromlott az állapota. Ugye ez egy nagyon páradús környezetben él a krokodil. Az eredetileg terrárium ház is volt, tehát még többségben voltak a terráriumok, és gyakorlatilag egy ilyen 4,5 x 4 méteres területre szűkült le a krokodilnak a helye. Az újjáépítés során már a modern állattartási szabályok érvényesülhettek, kevesebb terrárium került a házba, így több hely jutott a főhős krokodilnak, aki addig a pálmaházban élt albérletben. Sőt, most két lépcsősoron egészen a medence vízszintjére sétálhatunk le, hogy szemmagasságból is megcsodálhassuk a békésen pihenő ragadozót. A kispesti Wekerletelep ma a főváros pesti oldalának egyik igencsak felkapott része. Nem csoda, hiszen egységes, múlt századi miliőt sugárzó házaival egészen egyedi atmoszférát nyújt az itt élőknek. A Wekerle tudatos tervezés eredménye. Főterének kialakítására 1912-ben írtak ki tervpályázatot, amire hat építészt hívtak meg. Kós Károly a meghívás ellenére sokáig bizonytalankodott versenybe szálljon-e, hiszen ilyen léptékű várostervezési munkában korábban sosem vett részt. - Visszaemlékezésében azt írja le, hogy a többiek makettel és nagyon komoly rajzanyaggal készültek. Ő utoljára érkezett a pályázat ismertetésére egy meglehetősen egyszerű, szinte egy oldalra ráfért anyaggal, de neki volt egyedül az az ötlete, hogy a középkori erdélyi városok mintájára zárt térfallal határolja körbe ezt a teret. Három szintmagas épületet tervezett ide, és ezáltal azt a fajta középkori hangulatot, amit ő Nagyszebenben, illetve Kolozsváron megtapasztalt az egyetemi tanulmányai során, azt át tudta ültetni egy budapesti környezetben is. - Akkoriban a rohamosan fejlődő Budapest végtelen munkaerőigénye komoly lakhatási problémákat okozott, olyan is előfordult, hogy disznóólakat adtak ki, ahol három műszakban váltották egymást az ágyrajárók. Végül megszületett a döntés, felparcelláztak egy városszéli üres területet és tízezer embernek otthont nyújtó munkástelepet építettek. A szabályosan tervezett, méltó életkörülményeket nyújtó városrész főterének tervezése talán Kós Károly főművének is tekinthető. - Jellemző az önzetlenségére és a praktikusságra, hogy egy ekkora térfalat nem egyedül akart végigtervezni, annak ellenére, hogy ő volt a győztes, hanem meghívta fiatal pályatársait, és ez nagyon fontos üzenet a mai építészeknek is, hogy képesek voltak a sztárkultusz helyett az egyénieskedés helyett együtt muzsikálni, mint egy zenekarban a zenészek. Laikus szem nem is nagyon tudja megkülönböztetni, hogy melyik építész melyik házat tervezte, hogyha körbenézünk, akkor a Főtér 14 építész keze munkája. De szinte nüansznyi a különbség abban, hogy melyik házat melyik építész milyen módon formálta meg, mégis mindegyik háznak van egy saját karaktere. - A jelentős politikus, egykori kormányfő, Wekerle Sándor ügyes húzással a fővároshoz legközelebbi, ám a közigazgatási határon épp kívül eső területet jelölte ki a munkástelep céljaira, hogy az építészek fantáziáját ne kössék béklyóba a szigorú fővárosi építési szabályozások. Kós a Budai Várban kapott egy irodát, és okosan terelte egy irányba a tervezési programban résztvevő építészeket. Itt is kiválóan tudott hasznosítani minden benyomást, amit gyerekkorából és egyetemi évei alatt az évfolyamtársaival tett nyári erdélyi kirándulásaiból magával hozott. Ezek a nyári kirándulások fontosak voltak az ő pályájának az indulásánál, ugyanis ösztöndíjat kapott, amikor is az erdélyi népművészeti, népi építészeti gyökereit tanulmányozhatta és gyűjtőmunkát végzett, akárcsak Bartók és Kodály, de ő az építészet és a népművészet terén. Ezt a kis könyvecskét, aminek az a címe, hogy Erdély népének építése, saját maga készítette el, saját maga illusztrálta, és a címlapján a körösfői templomnak a rajza látható, melyet kalotaszegi kötésben a felesége hímzett ki, és ezzel díszítve adták át a Pénzügyminisztériumnak ezt a kis könyvecskét. A középkori erdélyi városokat idéző wekerlei főtér közepén elég csak körbefordulni és a sugárutak mindegyikén végig láthatunk, egészen fantasztikus látvány tárul a szemünk elé. Kós Károly valójában csak az egyik grandiózus kapu két oldalán álló saroképületet tervezte saját kezűleg, a többi ház ugyanolyan gondolat mentén tudott egyedi maradni, de mégis azonos rendszer szerint épült, megjelenítve a "kóskárolyi" vízió alapmotívumait. A Wekerle telep építése majd másfél évtizeden át zajlott. Átadása után a város egyik legrendezettebb, legtisztább csücske lett. Az ideköltöző emberek gyakran a bérleményük kis kertjében termesztett gyümölcs eladásából fedezték lakbérüket. A korabeli leírások szerint időnként olyan gazdagon termett a ribizli, hogy egy-egy lakás egész éves bérleti díja összejött belőle. Színesen mesél Kós Károly tipikus formajegyeiről, térszervezési elveiről és építészeti filozófiájáról a Budai Városmajorba tervezett iskola. Valójában nem is egy ház ez, hanem több ház összekapcsolódása egyetlen szerves egységbe. Igazán mozgalmas tetőformájával, ha akarná sem tagadhatná le a Kós Károly-i és így erdélyi eredetet. - A meredek tetőforma is az erdélyi építészettel hozható kapcsolatba. Ha az erdélyi építészetet nézzük, akkor a 12. században betelepült szászok azok, akik hozzák magukkal a középkori építészetüket, és ennek van ez a nagyon jellegzetes tetőformája is, illetve a székely házban is megjelenik ez a meredek tető, amiket cserépfedésre alkalmaz Kós Károly ezeken az épületeken. És itt nem is csak a meredekségről van szó, hanem a formai változatosságáról, a tetők játékáról, ami itt megjelenik. - Abban a korban, amikor Kós Károly alkotott, egyre nagyobb figyelem irányult Erdélyre, divat volt odajárni, gyűjteni, kutatni. Ő itt Budapesten abban különbözött kortársaitól, hogy nem oda járt, hanem onnan jött, természetes hitelességgel adta át az ízig-vérig erdélyiséget. Bárczi István fővárosi polgármester tűzte ki célul, hogy öt év leforgása alatt mintegy 90 iskolát építsenek fel a város területén. Hegedűs Ármin, az építési osztály vezetője úgy fogalmazta meg az elvárásokat, hogy ne gyerekkaszárnyák szülessenek, hanem derűs, fényes, világos, a kor legkorszerűbb pedagógiai és higiéniai elvárásainak megfelelő épületek, amik közvetítik a magyar kultúrát a nebulók számára. - Egy olyan telekről van szó, ami a város szempontjából egy különleges helyen van. Itt kapcsolódik össze egy kertes villanegyed, ami ugye egy alacsony beépítés, és a Városmajor utca határán pedig már magas bérházak állnak. Tehát egy határterületről van szó, ráadásul ez egy meredeken lejtő telek a kertek és a játszótér irányába. És erre egy olyan építészeti választ adott Kós Károly, hogy pavilonos rendszert képzelt el, ami mind a kettőhöz illeszkedik. Maga az iskolaépület az a bérházakhoz illeszkedik léptékében, a szolgálati lakás pedig az óvoda egyre alacsonyabb és az pedig a kertvároshoz. Tehát egy nagyon szép átmenetet képez a kettő között. - Az épületegyüttes átvészelte a legnehezebb időket is. Az első világháborúban hadikórházként működött, a másodikban bombatalálatot is kapott, de szerencsére csak helyreállítható sérüléseket szenvedett. A nagy építész hagyatékát nemcsak saját épületei, de a Kós Károly Egylet vándoriskolája is tovább viszi. Az iskola két tagja a kóskárolyi szemlélet jegyében és példaképük nyomában járva közösen tervezett egy piacépületet, éppen a Wekerletelep majdnem közepére. - Magas tető van a házon, mert el sem tudnék ebben a környezetben másmilyen megoldást képzelni, minthogy illeszkedő magatartással természetes anyagokat használunk, vakolt felület, fa, látványos ácsszerkezet. A látványosság ugye azt a célt szolgálja, hogy most ahol itt állunk, ez is egy többfunkciós térként került a piachoz, hogy minél színesebben tudják használni. Az áttörtsége kezdettől fogva szándék volt, hiszen a piacépület elsősorban egy találkozási hely. Nagyon sok funkcióval, élettel is töltik meg ezt az épületet, hol baba-mama vásár van, hol bolhapiac, hol az őstermelők árulnak, hol a hagyományosan itt lévő árusítók. Feltétlenül akartuk az átrendezhetőségnek a szándékát, a pillérvázas jelleget megmutatni. - Kós Károly nem töltött túl hosszú időt Budapesten, akkor is kétlaki életet élt Budapest és Erdély között. Az egyetem elvégzése után mindössze 13 év alatt hozta össze itteni nagyívű épületeit, ám követői nem csak emiatt, hanem leginkább emberi példamutatása okán néznek fel rá. 1920-ban a trianoni döntés után saját elmondása szerint az utolsó vonattal, illetve már csak egy mozdonnyal ment haza az elcsatolt Erdélybe. Itt hagyta Magyarországon a csodálatos munkákat, az Iparművészeti Főiskolai tanári kinevezését, az addig felépített sztárépítész státuszt. A Kolozsvárhoz közeli Sztánán épített házában a Varjúvárban élt családjával, az erdélyi magyar közösségért dolgozott, könyvkiadót alapított, mezőgazdasági munkákat oktatott, lovat tartott, fát faragott, házat tervezett.

Az építészet megfagyott zene. Partitúráit vonalzóval és szögmérővel írják, dallamait kőből, téglából, fából komponálják. Kós Károly vitathatatlanul a magyar építészet történetének egyik legnagyobb zeneszerzője és egyben karmestere is volt. Manapság elképzelhetetlen lenne, hogy egy fiatal pályakezdő szinte az egyetem elvégzésének pillanatában komoly megbízásokat kapjon. Koóssal ez a 20. század első éveiben megtörtént. Még ma, több mint egy évszázaddal később is alapvetően határozza meg Zebegény arculatát a római katolikus templom, pedig a 25 éves Kós Károly a kor szemüvegén keresztül nézve egy szokatlanul újszerű épületet alkotott ide.