Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Magyarország gazdag a díszes, színes, virágoktól, növényektől burjánzó szecesszió, az "art nouveau" látványos örökségében. Bármerre is járunk, nehezebb kikerülni, mint megtalálni a szecesszió jellegzetes épületeit, stílusjegyeit. Kecskemét a szecesszió egyik fellegvára. Belvárosában a legszebb hazai cifrapaloták közül láthatunk néhányat, egyikük az az épület, amely ma ifjúsági otthonként a fiatalok találkozóhelye, de annak idején a századforduló környékén helyi mesteremberek építették maguknak összefogással. - Kecskemét kiemelkedő gyöngyszeme iparos otthonként került a kecskeméti köztudatban, majd műemlékké nyilvánítva egy szecessziós, csodálatos hellyé vált a kecskeméti kultúrkörnyezetben. Aki belép ebbe a térbe, szerintem érzi a bőrén, hogy a kézzel készített, kifejezetten kézműves ügyességet demonstráló és nagyon szép víziókat tartalmazó épület fogadja, és valószínű ilyen módon kapcsolódik a kulturális kínálathoz is. A lágy formák, az íves ablakok, a megannyi dísz, a mozaikból kirakott virágmotívumok a stílus egyik pompás példájává teszik a palotát. Egykor a falakat is gazdagon borították a kézzel festett virágmotívumok, ezek közül néhányat sikerült is megmenteni. - Az ország legszebb art mozijában ülünk. Ez egy átalakított táncterem volt hajdanán, és a táncterem változott át és lett gyakorlatilag egy mozi. Nagyon ajánlani tudjuk mindenkinek, aki Kecskemétre érkezik, hogy térjen be a moziba, hiszen ebben a miliőben végignézni egy-egy művészfilmet. Nagyon különleges lehet, és a kecskemétiek is nagyon szeretik, szívesen járnak ide. - A főtéren áll a szecesszió nemzetközi szinten is kimagasló alkotása a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült Városháza, amelyben keverednek a szecesszió, a reneszánsz és a jellegzetes magyar népművészeti motívumok, Lechner Ödön utazásai során tanulmányozta az angol és francia építészetet, majd hazatérve a magyar népi formavilág felé fordult és önálló stílus a népiesebb szecesszió formanyelvének megteremtésén fáradozott. Így lett ő a szecesszió hazai apostola. Ma már a legnagyobb magyar alkotók között tartjuk számon, de a maga korában műveit nem fogadta osztatlan lelkesedés, a városháza csúcsát megkoronázó páncélos alakot a nép nem tetszése jeléül sokáig csak Árpádkának csúfolta. Egy idő után aztán a városházát is megszerették, ma pedig már kiemelt műemlék, és most éppen újjászületett. Az épület alapos felújítás után eredeti színeiben pompázik. A homlokzaton ehhez több mint ezer műkőelemet készítettek, a tetőre pedig 350 ezer ragyogó mázas kerámiacserép került. A városházától nem messze az egyedi megjelenésű református iskola épülete hívja fel magára a figyelmet. - Ez az iskolapalota nemcsak küllemében készült palotának, hanem a szellemisége, a tudás palotája elvet képviselte. Ebben az épületben tornacsarnok, laboratóriumok, kórusterem, művészeti terem, rajzterem került a tantermek mellé, és az egésznek a szerkezete olyan volt, hogy a legmagasabb szintű oktatást lehessen itt művelni. 1948-ban államosították, utána ez az épület, hát sok minden volt. Volt többek között szovjet katonai kórház is, ez a gyönyörű díszterem is ezt a célt szolgálta. Érdekesség, hogy a gyönyörű üvegablakok, azok megúszták valahogyan az államosítást, úgyhogy az mindvégig az egyházközség, azaz, hogy a Kecskeméti Református Egyházközség tulajdonában volt. - Az épület tervezője, Mende Valér, az erdélyi népi és az észak-európai építészet formakincseiből merített, de ezeket újszerűbb felfogásban jelenítette meg, ezért a gimnáziumot a szecesszió modernebb felfogású épületeként tartják számon. Közvetlenül az iskola mellett áll a népmesék varázslatos világát idéző Cifrapalota, amely egykor bérháznak épült. A híres épület külsőt éppen megszépítik, de belül zavartalanul működik a képtár, no meg a Pávás terem, mely eredetileg a kereskedelmi kaszinó egykori dísztermeként szolgált. Hogy népies, magyaros motívumok köszönnek vissza a különleges térben, az főleg annak köszönhető, hogy az épületet Márkus Géza tervezte, aki korábban Lechner Ödön tanítványa volt. A Cifrapalota Zöld az ablaka kezdetű népdalt Kodály Zoltán gyűjtötte 1912-ben egy erdélyi útja során, így annak vélhetőleg nincs köze a kecskeméti díszes épülethez, bár az itteni cifra ablakai is zöldek, a dal mégsem róluk született. Kodály viszont itt, Kecskeméten látta meg a napvilágot 1882-ben. Mivel édesapja a vasútnál dolgozott, nem sok gyermekkori emlék fűzte a városhoz a gyakori költözések miatt, de itt, a kecskeméti belvárosban jött létre később a nemzetközi hírű Kodály Intézet, mely a zenetudós nevét viseli, és ahol a Kodály-módszert oktatják a világ minden tájáról érkező hallgatóknak. - Kodály a zenei nevelésben az emberré válásnak egy nagyon fontos útját látta. Kodály abban hitt, hogy nem elég az iskolában az intellektusnak a gazdagítása, hanem az érzelmi nevelés éppen olyan fontos, és az az érzelmi nevelés, amelyet persze ma már neuropszichológiai kutatások igazolják, hogy ez az érzelmi nevelés a művészeteken keresztül érhető el. Tehát ennek a harmonikus egyensúlya, az intellektus és az érzelmek harmonikus egyensúlya, ami a humanisztikus nevelésnek a lényege. - A Kodály Intézet a 300 éves egykori ferences rendházban lakik, melyet Kecskemét legrégebbi templomához, a Szent Miklós templomhoz építettek. Egy időben a ferences szerzetesek miséztek és éltek itt, ekkor ragadt rá a Barátok temploma elnevezés. A rendházat most éppen korszerűsítik, ezért addig a Kodály Intézet a közeli református ókollégiumban muzsikál. Utóbbi szintén nevezetes épület, falai között Jókai Mór is tanult. Kecskemét hírös város sok neves embert adott az országnak. Ha végigsétálunk az utcáin, eltűnődhetünk, hogy mennyivel szegényebb lenne a világ Kecskemét nélkül. No és mennyivel szegényebb lenne a magyar irodalom, hiszen itt született és alkotott Katona József, a Bánk bánnak, nemzeti kultúránk kiemelt jelentőségű drámájának írója is. Ő nem tartozott a világjáró bohém költők sorába, iskolai tanulmányait és rövid fővárosi ügyvédi praxisát leszámítva egész életét Kecskeméten töltötte. Szülőházát ugyan némileg átalakították, de máig látható és látogatható a róla elnevezett utcában. - Jó nevű köztiszteletben álló család volt Katona József családja. Idősebb Katona József takácsmester volt, de emellett városi tisztségeket is ellátott. Katona József a második gyermek volt, kilenc gyerek született a családban, négyen maradtak még életben Katona József halála után, a többiek meghaltak kicsi korukban, az első az egy kislány volt, és a második volt Katona József a sorban. - A társadalmi felemelkedésre Katona korában a jogi pálya jó választásnak ígérkezett, ő is ezt az utat kezdte járni és élete nagy részét az ügyészi pályán töltötte. Az irodalom, a drámaírás csak afféle romantikus szerelem volt számára. Fő művének, a Bánk bánnak első változatát 1815-ben írta. Az emlékházban visszautazhatunk katona korába, közelről láthatjuk egy-egy megmaradt használati tárgyát, kéziratokat, és persze az is kiderül, hogy Katona szenvedélyesen rajongott a színházért, na meg a kor jeles színésznőjéért, Déryné Széppataki Rózáért. A városban számos közterület és intézmény viseli Katona József nevét, a helyi Nemzeti Színházat is róla nevezték el. A színház a Millennium évében épült a kor legdivatosabb tervezőpárosa, a bécsi Fellner és Helmer tervei alapján. - Két évvel ezelőtt ünnepeltük a színház fennállásának a 125. évfordulóját. Amikor ez a színház felépült és elkezdett működni, akkor ez közadakozásból történt. És ez azért óriási dolog, hogy a kecskeméti polgárok pénzt áldoztak arra ezelőtt 127 évvel most már, hogy felépüljön egy színház és ott kultúrát láthassanak. Ugyanezt gondolom a mostani helyzetről, hogy tényleg óriási dolog az, hogy kecskeméti polgárok pénzt áldoznak arra, hogy kultúrát nézzenek olyan vészterhes időkben, mint ahogy amiben most vagyunk, és ez szerintem fantasztikus, és mi azzal tudjuk meghálálni, hogyha jó kultúrát csinálunk, hogyha jó előadásokat csinálunk. - A Városházával egyidős színház 1896. október 14-én természetesen Katona József Bánk bánjával nyitott, különleges előadás volt ez, hiszen a színpad egyik legnagyobb dívája, Jászai Mari alakította Gertrudis királynét. Kecskemét belvárosa kifejezetten nagyvárosi miliőt áraszt, talán a sok torony is teszi, mellyel kiérdemelte a Tornyok városa címet. Toronnyal büszkélkednek a templomok, a városháza, a református gimnázium, vagy éppen a piarista iskola. Ez utóbbiban tanult Katona József is, és valószínűleg itt ismerkedett meg a színjátszással is. A teret az impozáns nagytemplom uralja, melynek tornyát közel 6,5 tonna fénylő rézlemezzel díszített süveg koronázza. - A kecskeméti Öregtemplom, vagy a népies nevén Nagytemplom 1794-ben lett felszentelve, és azóta tartanak itt nyilvános szentmiséket, szertartásokat. A hivatalos elkészültét a nagytemplomnak 1805-re teszik, mert akkor került föl a toronysisakra a kereszt, de igazából 1794-től már folyamatosan zajlanak itt a szentmisék. - A csodálatos épületet piarista szerzetes álmodta meg, aki elnézve a sok díszt, valószínűleg szívét-lelkét beleadta a munkába. 62 méter hosszú, 25 méter széles, monumentális belsőt alkotott, melyet 6 oldalkápolnával gazdagított. - A nagytemplom a Dél-alföld második legnagyobb temploma a szegedi dóm után, és hatalmas méreteire jellemző, hogy 7-800 ember fér be a padokba, hogyha mindenki beül, de hogyha az állóhelyeket is hozzászámítjuk, akkor akár ezren is beférnek a nagytemplomba. Azért építették ekkorára, mert abban a korban nemcsak Kecskemét városát, hanem a környék tanyavilágát is kiszolgálta. - A Nagytemplom a város fő és egyben legszebb terén a Szabadság téren áll, ahogy annyi más tornyos épület is. Például a nevében a térhez igazodó, a kecskemétiek által csak sajtóházként emlegetett szecessziós Szabadság-ház, amely a kecskeméti születésű Korb Flóris, valamint Girl Kálmán építészek tervei alapján épült 1912-ben. Apropó terek. Kecskeméten nem beszélhetünk egyetlen hatalmas térről, itt a Fő tér voltaképpen kisebb terek például a Kossuth, a Széchenyi, a Szabadság füzére. Az Alföldön viszonylag kevesen választották az evangélikus hitet, így a közösség Kecskeméten sokáig nem igazán tudott gyökeret verni. Impozáns templomra csak a 19. század közepén érett meg az idő és a lakosság. Az evangélikusok ekkor hatásos belépőt terveztek, és az építészfejedelemre, Ybl Miklósra bízták templomuk építését. Szinte a város összes épületétől markánsan különbözik a karizmatikus zsinagóga. A magasba nyúló torony egy templom talán legszebb része lehet, de az egyik legsérülékenyebb is, ahogy ez 1911-ben egy nyári éjszakán kiderült, amikor erős földrengés rázta meg a várost. - Sok minden megsérült, romos lett az épületben a földrengés által, ami a leglátványosabb sérülés volt, hogy a korábbi hagyma alakú kupola teljes egészében megbillent, és ezt ki kellett cserélni, és egy más alakú, a most is látható lótuszbimbóra emlékeztető, a szakma ezt az elnevezést használja erre a kupolára, ami most van. - A második világháborúban megfogyatkozott az izraelita hitközség, az épületet a város vette meg, jelenleg a tudomány és technika háza, no meg Michelangeloé. A sokoldalú művész, építész, festő, reneszánsz ember elsősorban szobrásznak tekintette magát, különleges szobrainak másolatával most itt találkozhatunk. - '75-ben kerültek ide a szobrok, szinte a teljes Michelangelo életmű itt megtalálható, amelyek egyébként az eredetivel mindenben megegyező méretűek és alakúak. A mózes is, illetve a Pieta is körbejárható és megtekinthető, eltérően az eredeti műalkotásokhoz, amelyek nem közelíthetők meg, csak szemből látható. - A város Kerényi József építésznek is sokat köszönhet. A 70-es években ő volt az, aki tovább mentette itt a hagyományokat, ötvözve a modern építészet formajegyeivel, és új életet lehelt a régi, sokszor üresen álló épületekbe, így például a zsinagógába is, de a Kodály Intézet is az ő javaslatára költözött 1975-ben a régi ferences kolostor kihasználatlanul álló, világítóan fehér falú épületébe. Kecskemét a könnyed kikapcsolódásra is ideális választás lehet. A kecskeméti Vadaskert az ország legkisebb területű állatkertje, de izgalmas lakóival igazi családi program lehet, nyáridőben pedig a strandolásra és a fürdőzésre is adódik lehetőségünk, ha a városban járunk. Kecskemét régi vizes intézménye sok ezer embert kiszolgált már, ideje volt nagyobbat és korszerűbbet építeni. A fürdőépület az 2011-ben épült, és közvetlenül utána meg is nyílt ez a téli időszakban 17 darab medencénk van, ami tartalmaz úszómedencéket, élménymedencéket, szauna medencéket és termálmedencéket is. Ahol jelenleg vagyunk, ez 50 méteres szabványos medencénk. Itt többféle tevékenységet lehet űzni az úszáson keresztül, mint például búvárkodás is, illetve sárkányhajó versenyeket szoktunk itt rendezni. - Az úszómedence óriási csarnokban foglal helyet, a hatalmas belső térnek, a hangsúlyos gerendáknak és a magasból beömlő fénynek köszönhetően olyan érzése lesz az érkezőnek, mintha az úszás szentélyébe lépne. Persze nem csak úszás körül forog itt az élet, hiszen nem is Magyarországon lennénk a gyógyvizek hazájában, ha nem merülhetnénk egy jót a termálmedencében. - Az élményrészünk azért is élmény, mert különféle élményelemek találhatóak benne. Többek között van egy sodró medencénk, ami körkörös sodró technikával üzemel. Van egy hullámmedencénk, ami elég szép és nagy hullámokat tud generálni, illetve vannak különféle csúszdáink, amivel akár szabadon is lehet csúszni, illetve akár egy úszógumival is. - Egy kiadós úszás után jól esik néhány helyben készült hagyományos falat. Az eredetileg városszéli, forgalmasabb utak mellé épült étterem a csárda, mélyen gyökerezik az alföldi és kecskeméti hagyományokban. A város legidősebb csárdáját egy mellékutcában találjuk, 1887 óta szolgálnak itt fel ételt, az egyik specialitásuk a magyar konyha fontos szereplője a fatányéros, melyet a tradíciókhoz híven és nem meglepő módon fa tányéron tálalnak. A tartalmas ebéd után egészségügyi séta javallott. A város szép, békés, 62 hektáron fekvő arborétuma szinte bármely évszakban tökéletesen megfelel a célnak. - Akik először járnak nálunk és mesélünk nekik az arborétumról, hogy sokan elcsodálkoznak, hogy nahát, hogy ez az arborétum mennyire fiatal, és tényleg, hogyha visszarepülnénk az időben 35 évet, akkor lehet, hogy éppen egy kukoricaföldnek a szélén találnánk magunkat. Itt különben mezőgazdasági művelésű terület volt, tehát kukoricaföldek, dinnyeföldek, több tanyahely is, például a játszótér helyén egy tanya állt. - A kukoricaföld adottságai nem kedveztek túlságosan egy botanikus kert kialakításának. A kényesebb fajok a száraz, szeles pusztán halálra voltak ítélve. A terület mélyszántása után a helyi adottságokkal, az itteni klímával barátságban álló, szívósabb hazai fákkal próbálkoztak, az így kisarjadó erdő lett a védelmező bölcsője a később érkező különlegességeknek, vagy ahogy a szakemberek mondják, az egzótáknak. Kis és Közép-Ázsia, Észak-Amerika és a Sziklás-hegység óta ágnak kis. egyes részeiről érkeztek sorra az edzettebb növények, amelyek kevésbé ideális talajviszonyok mellett is jól tudják érezni magukat. Ma már a bíborlevelű díszalma és a kerti mahónia is szeret itt, a Kecskemét tüdejének is hívott arborétumban. - Itt azért 100 évvel ezelőtt olyan szintű probléma volt a homok mozgása, hogy a történet szerint a belvárosi templom ajtajából a mise előtt el kellett lapátolni a homokot, mert annyit bevitt a szél. Szóval szerencsére ez már nincs így, hála az alföldfásításnak és a településfásításnak is, és ez az arborétum is egy ilyen különleges része ennek az alföldfásítási folyamatnak. - A parkban 900 féle fa és bokor látható. A különleges gyűjteményt 14 ösvényen haladva vehetjük szemügyre. A sétautak egyfajta tematikát is képviselnek, az egyik úton például az örökzöldeket csodálhatjuk meg. Sokan járnak ide sétálni, futni, vagy csak elmélkedni, olvasni. A japán cseresznyék a libanoni cédrus, a vad citrom és a többi zöld, békés és megnyugtató helyszínt biztosít minden meditatív tevékenységhez.

- Magyarország gazdag a díszes, színes, virágoktól, növényektől burjánzó szecesszió, az "art nouveau" látványos örökségében. Bármerre is járunk, nehezebb kikerülni, mint megtalálni a szecesszió jellegzetes épületeit, stílusjegyeit. Kecskemét a szecesszió egyik fellegvára.