A tudományos ismeretterjesztő műsor az emberek egészségét, gyógyulását, élhetőbb környezetét befolyásoló innovációs kutatásokkal, eredményekkel valamint a hazai tudásközpontokkal foglalkozik.

A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext és a mediaklikk.hu. A teljes leirat forrása a teletext.

- Köszöntöm Önöket, Kocsis-M. Brigitta vagyok. Ez pedig a Novum, az innováció, a tudomány és a technológia magazinműsora. Tombol a kullancsszezon, többek között erről is szó lesz a mai adásunkban. Értranszplantáció. Szervdonorokból nyert vénák és artériák hatékonyságát vizsgálja a Semmelweis Egyetem kutatása. Hyalomma kullancs. Hazánkban nem őshonos, veszélyes kullancsfaj bukkant fel a Kullancsfigyelő projekt segítségével. Nem kívánt gyógyszerkölcsönhatások elkerülése. Magyar kutatók a krio-elektronmikroszkópia segítségével derítették fel egy fontos fehérje térszerkezetét. Integrált áramkör. A legfejlettebb processzorok több milliárd tranzisztort tartalmaznak. Több, mint kétszáz millió ember küzd érszűkülettel a világon. Többségüknek pedig egyre romlik az állapota. Minden harmadik betegnél számítanak a végállapot kialakulására, azaz hogy amputációt kell végezni. Magyarországon összesen évente 4-5 ezer amputációt hajtanak végre, amelyeknek egy része elkerülhető lenne szervdonorokból nyert vénák és artériák átültetésével. Ezeknek a vénáknak és artériáknak az átültetését hasonlította össze a világon elsőként a Semmelweis Egyetem egyik új kutatása, amely elősegítheti az érszűkülettel küzdő betegek gyorsabb gyógyulását. (zene) - Világszerte kétszáz millió ember küzd érszűkülettel. Ez a betegség leggyakrabban az alsó végtag artériáiban alakul ki, és az érfal kóros elváltozását jelenti. Ilyenkor az érfalban különböző anyagok, többek között vérzsírok és kalcium halmozódik fel, ami érelmeszesedés, fekély, vagy üszkösödés kialakulásához vezet. Mindez egyre nagyobb fokú fájdalommal jár, a szűkület miatt pedig egyre kevesebb oxigéndús vér jut a betegségben érintett területekre. - Az alsó végtagi érszűkület leggyakoribb tünete az a végtag fájdalom, más néven a láb fájdalmassá válik. Mondhatjuk azt, hogy bizonyos távolságot megtesz az érszűkülettel élő beteg, és meg kell állnia, mert annyira fáj a lába, hogy nem tud tovább menni, picit megpihen a séta közben, és a pihentetés után újra el tud indulni. - A betegség stádiumától függően többféle kezelés is lehetséges. A kevésbé súlyos betegséget még gyógyszerekkel is karban tudják tartani, később azonban stádiumtól és egyéntől függően az értágítás különböző lehetőségei, illetve a nyitott érsebészeti beavatkozás jöhet szóba. Ilyenkor a menthetetlen érszakaszt különböző érpótló anyagokkal helyettesítik, ezek azonban sok szempontból kockázatosak lehetnek. - Érpótló anyagokként a legjobb választás a saját magunk erei. Ez azt jelenti, hogy legtöbbször az alsó végtagból, a felületes vénás rendszerből egy darabot kioperálunk, és a felületes vénás rendszer egy darabját ültetjük be az artériás érelzáródás áthidalására. - Amikor valamilyen okból kifolyólag nem lehetséges a saját ér használata, műerek alkalmazása is lehetséges, itt azonban fokozott fertőzésveszély áll fenn. - A leggyakoribb ok mondjuk érsebészetben, amikor egy lábon egy fekély van, egy iszkémiás fekély, egy üszkösödés, egy gyulladt seb. Ez potenciális fertőzésforrás, és a műerek nagyon könnyen be tudnak fertőződni. (zene) - Az érszűkülettel küzdő betegek harmadánál várható, hogy végstádium alakul ki. Ilyenkor pedig sokszor nincs más megoldás, mint a végtag amputálása. Magyarországon évente 4000-4500 amputáció történik. Ezek egy része azonban elkerülhető lenne egy kevésbé ismert eljárás használatával, A Semmelweis Egyetem új kutatása szerint. A szervdonorokból kioperált erek, vagyis érhomograftok alkalmazása új utakat nyithat az értranszplantációban. - A vénás homograft oldalágainak és esetleges nyílásainak a lekötése és beöltése után a homograft elkészült beültetésre. - A Semmelweis Egyetem kutatása egyedülálló eredményeket hozott. A világon először ők hasonlították össze azonos betegcsoporton a combszakaszba beültetett vénás és artériás homograftok működését. - Értraszplantációt, érátültetést már évtizedek óta végeznek a világban. A XX. század második felétől a fagyasztási technika tökéletesítése, a konzerválási technika tökéletesítése hozta el az áttörést. Ezáltal pedig lehetővé vált az elhunyt embertársainkból kivett érgraft konzerválása, mélyfagyasztása, tárolása. Az értranszplantáció során az elhunyt embertársainkból az artériákat és a vénákat is ki tudjuk operálni az alsó végtagból. Mind a kettőt konzerváljuk, és mind a kettőt be tudjuk ültetni azokba az embertársainkba, akiknek szüksége van rá, például egy ilyen végstádiumban lévő érszűkület esetén. A kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy hogyan működnek az artériás és a vénás homograftok, és azt találtuk, hogy az artériás homograftoknak a nyitva maradása combszakaszon szignifikánsan, tehát jelentősen jobb lett a vénás graftokhoz viszonyítva. - A kutatás eredményeitől azt remélik, hogy az értraszplantációs műtétek terjedésével még több beteget menthetnek meg a visszafordíthatatlan következményektől, többek közt az amputációtól is. Ennek egyelőre az infrastruktúra szab korlátokat. Magyarországon pillanatnyilag itt, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán működik az egyetlen olyan érbank, amely a transzplantációs folyamat teljes egészét lefedi. (zene) - A jó idő egyre több kirándulót hív a természetbe. Azonban érdemes fokozottan vigyázni a kullancsokkal. Pláne, hogy a szakemberek egy új, veszélyes, hazánkban nem őshonos fajra is bukkantak a Kullancsfigyelő projekt segítségével. (zene) - Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet kullancsfigyelő programja 2021-ben jött létre abból a célból, hogy a kutatók megvizsgálják, milyen őshonos fajok érkezhetnek be az országba. Idén a program a "Kullancs a kertben" nevet viselő projekttel bővül. - Ezzel a zászlóval, amit most csinálok, ezzel gyűjtjük össze a kullancsokat a kertben. Ez a lényege igazából a most induló "Kullancs a kertben" projektünknek. Az idén tavasszal indul, és a városokban élő, kerttel rendelkező lakosokra koncentrálunk vele. Az ő kertjeikben szeretnénk megnézni azt, hogy milyen fajta kullancsok élnek, hány darab nagyjából, mennyire elterjedtek, milyen állatokkal jöhet be esetleg. Emberek nem is gondolnának rá, hogy a kertjükben mennyi fajta kullancs él milyen mennyiségben. És ez a projekt is erre koncentrál, hogy ezeket a zászlókat... kiküldjük az embereknek postán, valamilyen botra, például jelen esetben egy felmosónyélre rátűzik, és ezzel átsimogatják a kertjükben az avart, a fűszálakat, és az ott lévő kullancsokat ezzel... ezzel leszedik. - Ezt követően postán kell elküldeni a talált példányokat. A kullancsokat ebben a projektben kifejezetten városi környezetben vizsgálják a kutatók. - Egyrészt azért fontos ez nekünk, mert ezeket a területeket az emberek sokszor ilyen kullancs szempontból nem is veszik figyelembe. Azt gondolják, hogy ezekben a környezetekben nem igazán élnek kullancsok, mert... mert ilyen sterilnek, tisztának tűnnek ezek a városok, biztos nem... miért járna itt egy kullancs. Pedig nagyon is... nagyon is gyakran előfordulnak, akár veszélyes fajok is. (zene) - A beküldött példányokat mikroszkopikus és laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá. Ezekből együttesen megállapítható a kullancs fajtája, vírushordozó képessége. - Kifejezetten egy, vagy néhány kullancsfaj volt a fókuszunkban, ezek a Hyalomma kullancsok. Ezek azért érdekesek, merthogy náluk figyelték azt meg, hogy az enyhülő őszi és tavaszi időjárásnak köszönhetően egyre több közép- és észak-európai országban is megjelentek a felnőtt példányai ezeknek. Ami azt jelenti, hogy nemcsak hogy a vándormadarak behozzák a mi éghajlatunkra, a mi égövünkre, hanem helyben meg is tudnak esetleg telepedni, legalábbis át tudnak alakulni felnőtt kullanccsá. - A Hyalomma kullancsok az afrikai és mediterrán országokban őshonosak. Nagy méret, csíkos láb és gyors mozgás jellemzi őket. Eddig a lakosok segítségével összesen tizenegy példányt gyűjtöttek be a kutatók. A populáció más tagjaihoz hasonlóan ők sem veszélytelenek. - A Hyalomma kullancsoknak a felbukkanása azért fontos, hogy szem előtt legyen és felfigyeljünk rá, mert olyan kórokozókat tudnak terjeszteni, amelyek nálunk nem fordultak eddig még elő. A legfontosabb ezek közül a krími-kongói vérzéses láz vírusa, amely egy olyan vírus, amely egy nagyon komoly, akár 30 százalékos halálozási aránnyal járó betegséget okozhat. Szerencsére, ezt rögtön leszögezném, hogy ennek az esélye, hogy ezt behozza egy Hyalomma kullancs vándormadarak segítségével, viszonylag pici, ugyanis a vándormadarak maguk nem hordozzák a vírust. Tehát ahhoz, hogy egy pozitív, egy vírussal fertőzött kullancs érkezzen hozzánk, ahhoz az kell, hogy már eleve fertőzötten kapaszkodjon föl arra a madárra. Ennek megvan egyébként az esélye, mert tudnak úgy kikelni már a petéből ezek a kullancsok, hogy hordozzák a vírust. Az eddigi eredmények egyébként azt mutatják, hogy itt Európában nem fordult még elő ilyen fajta behurcolás. Viszont mivel egy komoly kórokozóról van szó, ezért figyelemmel kel lennünk a lehetséges veszélyekre is. - Jó hír, hogy a hagyományos betegségeket nem terjeszti a Hyalomma faj. Rossz hír viszont, hogy egy populáció akár nálunk is kialakulhat a melegedő időjárás, az enyhébb telek következtében. A melegebb klíma a hagyományos kullancsfajok elterjedésének is kedvez. - Ez a példány ez láthatóan egy vért szívott nőstény kullancs, a méretéből lehet látni egyébként. És a nőstény kullancsra jellemző módon ugye ez a bizonyos kis pajzs, ami az elülső testfelületen van, az csak egy pici részét borítja a testfelületnek, és a nagy része az egy ilyen tágulékony bőrréteg, ebben van a vér, amit felvesz a kullancs. És a hímek esetében ez egy teljes testfelületet borító pajzs, és emiatt nem tud megnövekedni, nem tud annyi vért szívni. Tehát a hím kullancsok fakultatív vérszívók, ezt szokták mondani, vagy pedig csak kevés vért szívnak. A hímeknek a fő feladata, hogy megtalálják a nőstényt a gazdatesten, és megtermékenyítsék. - A nőstények akár testtömegük százszoros megnövelésére is képesek a vérszívás során. - Tulajdonképpen hogyha valaki találkozik egy Hyalomma kullanccsal, akkor nincsen más teendő, minthogyha egyéb kullanccsal találkozik. Elsősorban el kell távolítani. Hogyha esetleg már vért szív mondjuk a háziállatban vagy emberben, azonnal el kell távolítani, és egy jól záródó tégelybe, vagy egy simitózáras tasakban helyezve be tudja küldeni nekünk. Mielőtt ezt megtenné, az lenne a feladat, hogy fotózza le az illető. És a kullancsfigyelo.hu oldalon látható e-mail címre ha beküldi, akkor máris tudunk segítséget nyújtani, hogy ez valóban Hyalomma-e, vagy sem. Illetve hogyha beküldi, akkor pedig további vizsgálatokat fogunk tudni végezni vele. (zene) - A betegségek gyógyításában sokszor problémát jelent, hogy különböző gyógyszerek együttes szedése mellett vagy nem várt mellékhatások léphetnek fel, vagy az egyik szer csökkenti a másik hatásosságát. Magyar kutatók a 2017-ben Nobel-díjjal elismert módszer, krio-elektronmikroszkópia segítségével derítették fel egy fontos fehérje térszerkezetét. Felfedezésük a nem kívánt gyógyszerkölcsönhatások elkerülésében is segíthet. (zene) - Hogyan járul hozzá egy enzim térszerkezetének a vizsgálata bizonyos betegségek gyógyításával kapcsolatos ismeretekhez? - Ami nagyon fontos nekünk, hogy atomi felbontású, tehát nagy pontosságú adatokat tudunk kinyerni belőle, az a krio-elektronmikroszkópia, amiért '17-ben adtak Nobel-díjat, és ami viszont lehetővé teszi, hogy igaz, hogy nem pici, hanem nagyobb fehérjék esetében, de lefagyasztjuk, tehát egy hirtelen fagyasztásos eljárás, innen van a "krio" szó. Egyszerűen a mintát azt belerepítjük elég nagy sebességgel cseppfolyós etánba, és ott megfagy. Ha ezzel a technikával magfagyasztottam a dolgot, akkor el lehet képzelni, hogy volt egy bármilyen tárgyunk, ami így is állt, úgy is állt, amúgy is állt, ugye a vizes oldatban. Megfagyott, mint a mesében ugye, amikor Csipkerózsika megszúrta a... és minden megállt egy pillanat alatt. És akkor ezt úgy kell elképzelni, mint egy tárgyról, amikor készítünk árnyékképeket. Tehát nagyon sok vetületünk lesz, és ezeket rekonstruáljuk. - Vagyis készen áll egy módszer, egy vizsgálati eljárás, most jöhet az eredmény. - Felépítettük a modellt, és meghatároztuk ennek az enzimnek, ennek a bizonyos Acylaminoacyl-Peptidase enzimnek, vagy röviden AAP-nek az üres térszerkezetét is, amikor nincs benne semmi. Ez ugyanis olyan, mint egy biológiai olló, tehát hogy hasogat. És amikor az olló csak önmagában, meg úgy is meghatározzuk, amikor éppen hasít. És akkor azt figyeltük meg, hogy ez a bizonyos Meropenem nevű antibiotikum ez beleragad. Tehát olyan ez, mint amikor van egy ollóm, és akkor veszek mondjuk egy mézgát, vagy valamilyen gyantás daragot, és akkor az olló úgy beleszorul. Ez beleszorul ez a molekulába, és ezzel kvázi mozgásképtelenné, azaz működésképtelenné teszi az enzimet és a fehérjét, kivonja a forgalomból. Na most normális körülmények között erre az enzimre nekünk szükségünk van. (zene) - A laikus és talán nem elég tudományos megfogalmazás úgy szól, hogy a vizsgált enzim működését egy antibiotikum blokkolja. Vagyis a beteg kap egy gyógyszert, ami nem várt és nem jó folyamatokat indít el. - Amit megtudtunk ezekből a vizsgálatokból, hogy egy másik funkciója ennek a fehérjének, hogy a valporinsav nevű epilepszia ellenes gyógyszer, ami egyébként depresszió ellen is hat, vagy arra is használják, ennek a szervezetben való fenntartására, a szintjének a fenntartására alkalmas ez az enzim. Mert ahogy a szervezet lebontja, úgynevezett valproinsav-glükuronid keletkezik ebből, ami kiürülne, de ezt elhasítja ez az enzim, és visszanyeri ezáltal a szervezet magát a hatóanyagot, és ezáltal tud magasan lenni a szintje és hatékony lenni ez a gyógyszer, a valproinsav. Észrevették azonban, hogy az egyik típusú antibiotikumok, ezt úgy hívják, carbapenem antibiotikumok, közöttük a Meropenem is, és ez látható most itt. Ezek hogyha együtt szedik ezzel a valproinsavval, akkor megszüntetik, meggátolják a hatását a valproinsavnak, nem lesz már hatékony ez a gyógyszer. És ez pedig azért van, ez egy nem olyan régi felfedezés, mert ezt a mi enzimünket, mi tetramer fehérjénket gátolja ez a Meropenem, méghozzá ilyen kamikáze típusú módon. Tehát odakötődik és ott marad, és onnantól nem tud működni ez a fehérje, és nem tudja visszaforgatni a valproinsavat. - Nagyon sok beteg érzékelte már, hogyha az egyik gyógyszer mellé kap egy másikat, a hatás megváltozhat. Most ebben az esetben kiderült, mi áll a dolgok háttérében. - A fehérjék szerkezetét, mikor megpróbáljuk meghatározni, arra tulajdonképpen két alapvetően különböző módszercsalád alkalmas. Van egy olyan módszercsalád, ami nagyon szépen visszaadja, hogy ezek mennyire flexibilis, mennyire képlékeny, mennyire átalakulni képes molekulák. De ezek a módszerek nem adnak atomi felbontású képet. Ami azt jelenti, hogy nem igazán tudjuk, hogy az atomok térben egymáshoz képest hol helyezkednek el, azaz nem tudjuk megmondani, hogy hogy néz ki a molekula. A másik módszercsoport azok meg tudják mondani, hogy az atomok a térben hol helyezkednek el, de sajnos csak egyetlen egy pillanatot rögzítenek ebből a sokszínűségből. És az én feladatom az, hogy újrakreáljam ezeknek az információknak a birtokában ezt a sokszínű, nagyon képlékeny, nagyon flexibilis viselkedését a fehérjéknek, ami lehetővé teszi azt, hogy kölcsönhassanak egymással, kis molekulákkal. És hogy aztán utána rekonstruáljam azokat a történéseket, amik a fehérjék belsejében lejátszódnak. Tehát ezek enzimek, amik megkötnek molekulákat, és átalakítják őket. És ez sem látszik a kísérletekben, hanem ez az, amit nekünk számítási módszerekkel rekonstruálni kell. - A laboratóriumunkban ezt a fehérjét ezt sertésmájból izolálva kaptuk meg. És a mérések kiértékelése után maga a mérési eredmény az ez a töltéssűrűségi térkép, ami itt látható kékkel. És ebbe építjük bele a fehérjének a szerkezetét. Ez tulajdonképpen megmutatja nekünk az egyes atomoknak a pontos helyzetét, és azoknak a kapcsolódását egymáshoz. És amikor kész van a szerkezet-építés, akkor pedig meglátjuk azt, hogy tulajdonképpen hogy is néz ki ez a fehérjemolekula. - Talán az idézett példa is mutatja, a krio-elektronmikroszkópia módszere új távlatokat nyitott a kutatásokban. - Ez egy döbbenetesen izgalmas dolog, hogy most tudni fogjuk, hogy pontosan mi történik. És ez mondjuk egy baktériumsejt, hogy annak a csápja hogyan van, meg milyen fehérjék hogyan kapcsolnak ki meg be. Ezt nem tudtuk idáig. Tehát kivettük, izoláltuk, valamit mondtunk róla, de az, hogy ez ott bent hogy néz ki, ez nem volt, és most tudni fogjuk. (zene) - IT-sorozatunk előző részében a tranzisztorok működését mutattuk be. Amikor az idők folyamán ezeket a tranzisztorokat összekötötték, egyre többet és többet, létrejöttek az integrált áramkörök. (zene) - Egy ma korszerű számítógépben százmilliárdnál több tranzisztor van. (zene) - A legelső integrált áramkört Jack Kilby, a Texas Instruments mérnöke készítette el 1958-ban. Az amerikai fizikus 2000-ben fizikai Nobel-díjat kapott életének munkásságért. - Már az elektroncsöves korban rájöttek arra, többek között Neumann János is, le is írta, hogy modulokként kéne megépíteni az eszközt, mert hogyha egy modul elromlik, akkor azt a modult könnyen ki lehet venni, betenni egy jót helyette, és akkor máris működhet. És azt az egy modult pedig könnyű szervizelni. Tehát először elkészültek ilyen elektroncsöves modulok, ami valamilyen célt szolgált. Például ez valamit kijelzett például, vagy valamit számolt. Ilyen modulok készültek. De amikor a tranzisztorok megjelentek, akkor adta magát, hogy természetes ebből is, nem ilyen összetett áramkört kell építeni, ilyen sasszéra, ilyen alaplemezre fölforrasztgatni, és ilyen szörnyű módon megépíteni, hanem valamilyen kulturált módon. Egy nyomtatott áramkörre szépen egységesen beszerelni ezeket a tranzisztorokat. Hát ez lett az alapja az úgynevezett moduloknak, és a modulok voltak az előfutárai az integrált áramköröknek. - Az integrált áramkör nem más, mint egy félvezetőlapkán kialakított kisméretű áramkör. - Egy-egy modul valamilyen funkciót látott el, egy kapcsolót, vagy például egy szem bitet tárolt, és utána az rá lett szerelve egy ilyen lapra. Látható, hogy egy ilyen lapnak a fő problémája az volt, hogy megbízhatatlanná vált. Ha nem volt jó a forrasztás, idővel korrodált, nem vezetett rendesen. Tehát ez lett a alapja annak a felismerésnek, hogy az egészet egy szilíciumlapkán kéne kialakítani. Ahelyett, hogy összeforrasztgatták volna őket, az összes tranzisztort és ellenállást és mindent, ami az áramkörbe tartozik, egy szilíciumlapkára fényképezték rá. És amikor ráfényképezték, akkor annak csak a kivezetéseit kellett kihozni, és utána ezzel, mint modul, lehetett használni. Ennek egy szép példáját látjuk itt. Ez az IBM-nek a tipikus áramköri modulja, Ezek egy-egy úgymond integrált áramkörök már, mert erre a kis lapkára rá volt szerelve jónéhány tranzisztor, ilyen chip-tranzisztor, egészen picikék. Az egészet ráforrasztották egy lapra, és utána ezt mint egy modult lehetett bedugni a számítógépbe. Érdekességképpen szeretném megmutatni, az IBM akkor nagyon adott magára, és ezért a mérnökeitől elvárta, hogy hordjon magánál egy sztenderd, egységes jegyzetfüzetet. Nem akármilyet, egy ilyet, amire rá volt írja az IBM jelszava, ami most is megfontolandó: "Gondolkozz". Gondolkozz, gondolkozz. Tehát ez a "Think" felszólítás volt az IBM alapvető jelszava. És hát nem véletlenül elég messzire jutottak ezzel a gondolkodással, mert remek számítógépeket építettek, a fél világ másolta őket. (zene) - Az integrált áramkörnek számos előnye van. - Egyrészt kis helyen elfér, tehát nagyon hatékonyan tud dolgozni. Másrészt pedig hosszú ideig nem hibásodik meg, amiatt, hogy nincsenek rajta forrasztások. Ezek a forrasztások nagyon megbízhatatlanná tették az áramköröket, de hogyha egy lapkára volt rászerelve az egész, mellesleg fotózásos technikával, és utána kiszívták belőle az esetleg szennyező levegőt, akkor egészen hatékony eszközöket lehetett készíteni. És most is itt tartunk, hogy a szerkezeteink tele vannak integrált áramkörökkel, az úgynevezett nagy integráltságú integrált áramkörökkel. Érdemes megemlíteni, hogy amikor ez a tranzisztoros világ elindult, akkor az akkori egyik úttörőt, egy Gordon Moore nevű embert megkérdezte az újság, hogy ő hogy látja ennek a fejlődését. És akkor ő azt mondta, hogy várhatóan évente duplázódni fog integrált áramkörnek a felületén. a tranzisztorok száma az akkor már elinduló És ebből azt látjuk most, hogy azóta eltelt most már több mint negyven év, vagy inkább ötven is elmúlt, és ezért hogyha tízévente ezerszereződik, akkor egy ma korszerű számítógépbe százmilliárdnál több tranzisztor van egy lapkába beleintegrálva. És ez tulajdonképpen egy modul, lehet mondani, hogy integrált áramkör, csak annak egy nagyon integrált változata, amit úgy neveznek, hogy mikroprocesszor. - Az integrált áramkörök valójában áramköri modulok. Eleinte vezetékkel kötötték össze a tranzisztorokat. - Itt lehet látni ennek a folyamatát, ennek az evolúcióját. Először diszkrét tranzisztorokból épült, vezetékekkel összekötve, forrasztva. Aztán rájöttek arra, hogy a forrasztás a legkevésbé megbízható eleme, tehát az egészet meg kell építeni egy lapkán. Itt azt lehet látni ezen a fölső soron, hogy először alacsony integráltságú elemeket készítettek, ami azt jelenti, hogy tíz darab tranzisztor volt beletéve, és egy darab szilícium felületre. Aztán utána száz darab, ez az MSI, a közepesen integráltságú, aztán a nagyon integráltságú, az LSI, az pedig már ezer darab. Aztán a nagyon nagy integráltságú, a Very Large Integrated circuit, a VLSI, ami nem más, mint egy mikroprocesszor, ott már tízezer, százezer és föl a csillagos égig. Most ott tartunk, hogy százmilliárd tranzisztor van egy darab ilyen chipbe beleépítve. (zene) - Bár a mai adásunk véget ért, ne aggódjanak, a jövő héten újra találkozunk, amikor többek közt ellátogatunk Magyarország legmagasabb irodaépületébe, a MOL Campusba is. Adásainkat addig is újranézhetik a mediaklikk.hu oldalon, vagy saját internetes felületünkön, a novumtv.hu-n. Lájkolják a Facebook oldalunkat is, ahol további érdekességekkel várjuk Önöket. Javaslataikat és észrevételeiket elküldhetik e-mail címünkre, az info(kukac)novumtv.hu-ra. Most búcsúzom, egy hét múlva találkozunk. Viszontlátásra! (zene) "Készült a Nemzeti Kutatási és Innovációs Alap támogatásával."

Hazai fejlesztések, találmányok, kutatók és kutatóhelyek, informatikai és technikai újdonságok, ifjú tehetségek, ígéretes startup-ok, az orvostudomány kiemelkedő eredményei, csillagászat és űrkutatás – mindez egy műsorban hétről hétre! Tombol a kullancsszezon, többek között erről is szó lesz a mai adásunkban. Értranszplantáció. Szervdonorokból nyert vénák és artériák hatékonyságát vizsgálja a Semmelweis Egyetem kutatása. Hyalomma kullancs.