"Magyarország Ma" Ezzel a címmel jelentkezik péntek délelőttönként az M1 új magazinja. A közmédia aktuális csatornáján 10.30-kor látható műsor középpontjában a vidék fejlődése, megújulása áll. Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők, amelyek a vidéken élő 8 millió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A Baranya vármegyei Gödre egyedi minta programot dolgozott ki a népességfogyás megállítása érdekében és a fiatal családok gyarapodásáért. A Fejér vármegyei Csákvár a fejlesztéseknek köszönhetően megfelel a 21. századi elvárásoknak. A kisvárosban minden rendelkezésre áll a kényelmes, nyugodt élethez. Nógrádmarcal egyre népszerűbb a családok körében. Köszönhető ez a több évtizedes lemaradást behozó családbarát fejlesztéseknek. A Hajdú-Bihar vármegyei Biharnagybajom célja, hogy a fejlesztések eredményeként újra vonzó legyen a település a fiatalok számára. Gödrét Baranya egyik kapujának is nevezik. A Hegyháti járás egyik legszebb, dimbes-dombos vidékén elterülő települése Somogy és Baranya határán fekszik, amit a 66-os főút szel ketté. A település nevének említését Gödri alakban 1472-ben jegyezték fel. A községnek jelenleg 750 lakosa van. A falu polgármestere elkötelezett a vidékfejlesztés mellett, célja a falusi élet vonzóbbá tétele. 2010-ben mi egy új felfogásban kezdtünk el az önkormányzattal a településért dolgozni, az elsődleges szempont az volt, hogy a vidéki életminőség javításával illetve ezt szolgáló beruházásokat próbáljunk felkutatni és megvalósítani a településen. Gödrén fontosnak tartják a helyi identitás megőrzését, azt vallják, hogy gödreinek lenni jó. Céljuk a népességfogyás megállítása, amire egy egyedi mintaprogramot dolgoztak ki, amely segíti az itt élők helyben maradását és a fiatalok letelepedését. Nagyon-nagyon fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztések kedvezményezettjei minden esetben az itt élő polgárok legyenek. Ennek a stratégiának a megvalósításában a gödrei Német Nemzetiségi Önkormányzat is tevékeny részt vállal. Van egy Múltházunk, úgy hívjuk ezt. Egy ilyen régi parasztház, és azt berendeztünk eredetiben. Ami nem volt meg, azt összeszedtük a faluban, akinek még volt padláson, itt-ott, próbáltuk összeállítani, ahogy régen is volt. És erre pályáztunk és erre kaptunk 1,5 millió forintot. Gödre központja is megújult, pályázati forrásból 100 millió forintot tudtak költeni a piactér kialakítására. Ez a valamikori rossz állapotú, aszfaltos parkolóból alakult ki. Kettő ütemből valósítottuk meg, itt látható a fedett piactér, és a kiszolgáló épületek, illetve az árusoknak szolgáló standok és faházak. Gödre vezetése főként a Magyar Falu programra koncentrált. Összesen 14 pályázatot sikerült a településnek elnyernie, mintegy 171 millió forint értékben. Nagyon fontos Gödrén elmondani, hogy három településrészről beszélünk, amely településrészek egymástól elkülönülve helyezkednek el. Fontos volt az, hogy a helyi közösség szempontjából próbáljuk ezeket a fejlesztéseket elosztani a településrészek között és itt óriási lehetőséget láttak a választópolgárok is, az önkormányzati vezetők is és a polgármester úr is, abban, hogy a Magyar Falu program is elindulhatott és gőzerővel elkezdték a fejlesztéseket tervezni, illetve a pályázatokat írni. A Tündérkert Óvodában energetikai korszerűsítést hajtottak végre és tornaszobát is kialakítottak. Az óvodában 20 gyermek napi ellátását biztosítják. A beruházással egy kívül-belül megújult, korszerűsített, komfortos, szép környezetben lévő intézményben foglalkozhatnak a kisgyermekekkel, ahol német nemzetiségi nevelést is folytatnak. Minden pályázati lehetőséget megragadunk, azért is ilyen szép fejlett az intézményünk, Ez azt jelenti, hogy 2008 óta folyamatosan pályázunk szakmai és infrastrukturális pályázatokra is. Az iskola épületében működő konyhát is korszerűsítették a támogatásból. A védőnői szolgálatnak helyet biztosító épület is megújult. Most már gyermekbarát és korszerű intézmény fogadja a kismamákat. Gödrére az elmúlt 13 évben 1 milliárd forint kormányzati támogatás érkezett. A folyamatosan fejlődő településen korszerű infrastruktúra és szép környezet biztosítja az itt élők mindennapjainak kényelmét. Csákvár Fejér vármegye Északi részén a Vértes lábánál fekszik. A település történelme rendkívül gazdag, az 1. századtól a 4. század végéig római provincia volt Floriana néven. Csákvár 2013. július 15-én kapott városi címet. A település vezetői elődeik példáját követve folyamatosan fejlesztik a kisvárost. Csákvár 5400 fős lélekszámú kisváros az elmúlt 9 évben jelentős fejlődésen ment keresztül. Igyekeztünk az intézményeinket korszerűsíteni, fejleszteni, nagyságrendileg közel 8 milliárd forint összegnyi fejlesztés érkezett a településre. A városi könyvtárban mindig történik valami, most éppen az iskolások jöttek külön foglalkozásra a megújult épületbe, amiben a Rátonyi Róbert Színház is helyet kapott. A Kormányzati támogatással felújított Floriana könyvtár és közösségi tér fontos szerepet játszik a térség kulturális életében. Mi 2020-ban költöztünk be ide a Rátonyi Róbert színház, akkor ez egy vadonatúj épület volt, teljesen beleékelődtünk a város életébe, nagyon segítik az emberek a munkánkat, nagyon szeretünk itt lenni. Zajlik a munka Ifjabb Horváth István fazekasmester egykori házában. A mester 1975-ben a közel 200 éves épületet Csákvár község tanácsának adományozta. Egyetlen kívánsága az volt, hogy halála után az épületet a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekas mesterség rejtelmeit bemutató múzeumként hasznosítsák. Csákvár hatalmas fazekas hagyományokkal rendelkező település. Fogadom a látogatókat és elmesélem mindenkinek, aki belép ebbe a házba, a csákvári fazekasság történetét, hogy ezzel is őrizzük és vigyük tovább ezt a szép hagyományt. A településen működő ROYAL WATER HUNGARY KFT a pályázati lehetőségeknek köszönhetően folyamatosan fejlődik. Számos helyi lakosnak biztosít munkalehetőséget. A saját kutakkal rendelkező cég által palackozott ásványvíz a legmagasabb követelményeknek is megfelel. Gyakorlatilag nyugodtan mondhatom, hogy 15-óta folyamatosan fejlődtünk. Szinte majdnem mindenki Csákvárról dolgozik úgy a cégcsoporton belül közvetlenül, akiket mi alkalmazunk az 17 fő. A vízről annyit kell tudni, hogy nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a világ egyik legjobb vize van itt nálunk Csákváron. Az év fagylaltja díjat többször is elnyerő Csuta Zsolt cukrászmester a Felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium Szakgimnázium és Szakközépiskola tanáraként saját vállalkozásában is biztosít lehetőséget a diákok számára a szakmai gyakorlat megszerzésére. Ahhoz, hogy az üzletünket teljeskörűen, a vendégek megelégedésére el tudjuk látni, iskolákból is kell gyerekeket hoznunk, hívjuk őket folyamatosan, várjuk őket szeretettel aztán itt is beletanulhatnak a munka rejtelmeibe. A csákváriak szeretik a városukat. Bodrogai Gyuláné, 1970-ben férjével együtt költözött a településre, a helyi iskolában tanított. Nagyon szerettem itt élni Csákváron, mert ez a település olyan embereket ölelt föl, akik csupa szeretettel vették körbe a bevándorló embereket és amiért nagyon-nagyon jó itt élni, minden adottságunk meg van ahhoz, sportoláshoz, kiránduláshoz és a művelődéshez, hogy itt élhessünk. Csákvár fejlődése nem áll meg, a kormányzati TOP Plusz támogatási programnak köszönhetően jelenleg is zajlik a település központjában egy olyan park létrehozása, amely nem csak szépíti, de számtalan új funkciójával bővíti is a helyiek kikapcsolódási, kulturális és sportolási lehetőségeit. A fejlődés az nem áll meg, hiszen nekünk az egy nagyon fontos szempontunk, hogy kössük össze Csákvárt egyrészt a Velencei-tóval és hát nyilván, hogyha Északra, Majk felé tekintünk ott is van egy nagyon komoly turisztikai célpont. Nekünk az lenne a fontos, hogy ennek a tengelyében legyen Csákvár. De talán az Eszterházyak-nak a hagyatékát hogyha nézzük, akkor ott még van bőven mit tennünk, hiszen az Eszterházy kastély az csodálatos a maga parkjával és ott vélhetően a funkciót is lehet bővíteni. Egy élhető települést szeretnénk mindenképpen kialakítani, hogy az itt élők komfortosan érezzék magukat és jó legyen Csákváron élni. Nógrádmarcal, a Cserhát-hegység északi nyúlványának és az Ipoly völgyének találkozásánál helyezkedik el Nórád Vármegyében. Az alig 500 főt számláló település 2010 óta jelentős fejlődésen ment keresztül, az egészségügy, a kultúra, vagy épp a biztonság terén. Az egyik legégetőbb fejlesztés a helyi óvoda korszerűsítése volt, amit több ütemben, 20 millió forintból újították fel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program támogatásának köszönhetően. 14-ben teljes körű energetikai felújítás történt az intézményben. Ablakok cseréje, a szigetelés meg lett oldva, illetve biomassza kazán lett beépítve. Aztán a tavalyi évben volt a tetőfelújítás. Az óvoda mellett a községháza is megújult. Az épület több funkciót is betölt, ezért nagy előrelépés volt Nógrádmarcalban a községháza 26 millió forint támogatásból megvalósult rekonstrukciója, hiszen így a hivatal mellett az épületben található orvosi rendelő is korszerűsödött. Ezenkívül a közmunkaprogram részeként a hivatal helyiségeit kifestették. Energetikai korszerűsítés történt. Szigetelés, napelem, fűtéskorszerűsítés, egy hőszivattyút kaptunk. Úgyhogy ez jobban ellátja, mert a napelemek termelnek annyit, hogy szinte pénzünkbe nem kerül. Tetőfelújítás történt, annak a felét önerőből, felét pályázatból sikerült megoldanunk. Az új környezetben az egészségügyi dolgozók is szívesen dolgoznak. Ugye ez egy csatolt község, ide csak hetente háromszor jövünk rendelni. Sikerült felújítani a fűtést, korszerűsítették. Sikerült a nyílászárókat kicserélni. Szóval sokkal szívesebb jövünk abban a heti három alkalomban, mert ez a rendelő is kezd hasonlítani a fő helyünkhöz, a szügyi rendelőhöz. Vidékfejlesztési kiírásokon is sikeresen szerepelt Nógrádmarcal. A település az utóbbi években új játszótérrel és szabadtéri edzőparkkal is bővült. A játszótér felújítására, valamint két sportpark létesítésére 48 millió forint támogatást fordíthat a falu. Az elmúlt években a falu szempontjából, a lakosság szempontjából nagyon fontos energetikai beruházások történtek, pályázat keretén belül. egy olyan küllemet kapott a közösségi színtér, amibe szívesen járnak be a fiatalok, időtöltésre, illetve mindenféle szabadidős tevékenységre, kulturálódásra. A közbiztonság javítása érdekében kamerarendszert építettek ki. A fejlesztést a Vidékfejlesztési Program sikeres pályázata által valósították meg, mintegy hárommillió forint támogatással. 2019-ben sikeres pályázatot nyújtottunk be és 2,9 millió forintot nyertünk el itt a térmegfigyelő rendszerre. Hat térfigyelő rendszer lett felszerelve. Ebből kettő az rendszámfigyelő a település két kivezető útján, útszakaszán. Egy itt a községházánál, kettő van a művelődési háznál, a parkban, és egy pedig a temetőben van felszerelve. Nagyon jó és nagyon örülünk ennek a térmegfigyelő rendszernek, mert egy-két esetben sikeres akciót tudtuk rajta végrehajtani a rendőrség által. Jó, akkor hány órakor találkozzunk? Abai Ágnes a koronavírus járvány idején döntött úgy, hogy családjával elhagyja a fővárost, most családsegítőként dolgozik és nógrádmarcali lakos lett. Három éve, a covid idején költöztünk Budapest belvárosából. A gyerekeinknek szerettünk volna egy nyugodtabb, szabadabb életet biztosítani. Nógrádmarcal korábban jellemzően agrártelepülés volt. Ma is egyre többen élnek a mezőgazdaságból. Vannak elképzelések, őstermelőknek, mezőgazdasági vállalkozóknak arra, hogy beindítsanak különböző fejlesztéseket, vállalkozásokat a településen, illetve a település környékén. És pont ezért fontos az is, hogy ma Nógrádmarcalban a legtöbb közösségi létesítmény - óvoda, közösségi tér, hivatal - megújult. Természetesen vannak még elképzeléseik, hiszen vannak olyan közösségi létesítményeik, amiket rendbe kell még tennünk. A Magyar Falu Program út, híd, kerékpárforgalmi létesítmény, vízelvezető rendszer építése, vagy felújítása című pályázatán tizennégy nyugat-nógrádi település önkormányzata nyert el támogatást, Nógrádmarcal 32 millió forintot fordíthat útfelújításra. A Hajdú-Bihar vármegyei Biharnagybajom településről a 13. századból található először írásos feljegyzés, Fénykora a XIX. századra tehető. Az akkori mezőváros Bihar vármegye sárréti járásának székhelye volt. Az első világháborúban rövid ideig románok szállták meg, majd a trianoni békediktátum eredményeként megszületett új határok miatt elvesztette központi szerepét és lakosságának egy részét. Az 1960-as években az egykori mezővárosból újra község lett. Az elmúlt években viszont újra fejlődésnek indult a település. Töretlenül fejlődő település, ha egy szóval kellene jellemeznünk. Az utóbbi évben nagyon sok fejlesztés valósult meg és a különböző pályázatoknak köszönhetően egyre élhetőbbé válik ez a település. Biharnagybajomban manapság 2600-an élnek. A pályázati támogatásokból megvalósuló fejlesztések legfontosabb célja, hogy a fiatalok számára ismét vonzó legyen a község. Egy időben, amikor főleg a városok voltak preferálva mind a lakosok, mind pedig a kormányzat szempontjából, addig azért nehéz volt egy ilyen településnek. Az utóbbi időben viszont, mikor a figyelem ráterelődött a falvakra, köztük Biharnagybajomra is, azt gondolom, mindenképp sikerült egy olyan jövőképet felvázolnunk, amiért még dolgoznunk kell, de évről-évre küzdünk azért, hogy egyre inkább elérjük azt a célt, hogy megtartó ereje legyen ismét a településünknek. A település Mosolyvár óvodája is a mezővárosi múltról mesél, Az intézmény az egykori szolgálóbíró kúriában működik. Sok generáció nőtt már fel ebben az intézményben. Idejártam óvodába én is, most a gyermekem is. Három fiam van, tehát az előző kettő is ebbe az oviba járt. Nagyon szeretjük és örülünk, hogy sikerült felújítani ezt az óvodát. A 19. század végén épült kúria tetőszerkezetét újra cserélték. A Magyar Falu program 25 millió forintos támogatásából pedig korszerűsítették az intézményt. Nagyon örülünk ennek a pályázatnak, mivel évekig beázott a tetőnk. Ha egy nagyobb eső esett, akkor valamelyik csoportszoba mindig elkezdett beázni, csöpögött a víz. A teljes tetőcsere megvalósult és a nyílászárók cseréje is megvalósult ebből az összegből. A sárréti település egykor a gyékényfonás központja volt. A régi népi kézművesmesterség a múlt század második felében szinte teljesen eltűnt, de a Belügyminisztérium támogatásával megvalósuló közmunkaprogramban ismét felélesztették.. A szorgos kezek sok mindent készítenek gyékényből. A külső részét használjuk tömőszálnak, ebbe a karimába, a belső részével meg varrunk, az a puhább része. És van a bél, abból meg papucsokat, szatyrokat lehet csinálni. A falu központjában áll az 1876-ban épült egykori városháza, most községháza. A 147 éves épület korszerűsítéséhez több mint 100 millió forintot nyert a Hajdú-Bihar vármegyei település. A külső és az energetikai korszerűsítése TOP-os, a belső felújítás a Magyar Falu Program támogatásával valósult meg. Nagyon régóta vártunk már erre a felújításra, hiszen nagy volt ugyan a tér a hivatalban, de nem megfelelő volt az elosztása ezeknek a kiszolgáló helyiségeknek. Sikerült megvalósítani az energetikai korszerűsítését az épületnek, ami energiamegtakarítást fog eredményezni. A Magyar Falu vagy a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program támogatásából utakat és járdákat újítottak fel a községben. Már a település szinte minden szegletében sikerült egy-egy beruházást, egy-egy fejlesztést megvalósítanunk. úgy infrastruktúra területén, közlekedési infrastruktúra területén, mint intézményi felújítások területén is. Biharnagybajom községet az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként nem fenyegeti az elnéptelenedés veszélye. Az itt élők bíznak abban, hogy a település újra vonzó lesz a fiatalok számára. Tekintettel arra, hogy látszik az, hogy jól sáfárkodnak az ide jövő pénzekkel és racionálisan is gondolkodnak, én úgy gondolom, ennek a településnek is van jövője, mint a többi bihari településnek. Jelenleg TOP pluszos forrásból készül el a piac bővítése, a régi moziépületből pedig könyvtár és kávézó lesz.

A Baranya vármegyei Gödre egyedi minta programot dolgozott ki a népességfogyás megállítása érdekében és a fiatal családok gyarapodásáért. A Fejér vármegyei Csákvár a fejlesztéseknek köszönhetően megfelel a 21. századi elvárásoknak. A kisvárosban minden rendelkezésre áll a kényelmes, nyugodt élethez. Nógrádmarcal egyre népszerűbb a családok körében. Köszönhető ez a több évtizedes lemaradást behozó családbarát fejlesztéseknek. A Hajdú-Bihar vármegyei Biharnagybajom célja, hogy a fejlesztések eredményeként újra vonzó legyen a település a fiatalok számára.