Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Az ókori görögök számára a természet, az erdők világa misztikus élmények helyszínét jelentette, hitték, hogy a fák között istenek, nimfák laknak, de a tanítók is előszeretettel bölcselkedtek a természet lágy ölén. A keresztény középkori Európában a különféle papi közösségek is kötődtek a kerthez, például a ciszterci szerzetesek, akik a 12. században telepedtek le a Bakony rengetegeiben, ahol a világtól elvonultan, aszketikus körülmények között éltek és imádkoztak. A zirci apátság a magyarországi ciszterciek központja, épületegyüttesük sokak számára ismert, azt azonban kevesebben tudják, hogy a kolostor mögött csodaszép, dús arborétum húzódik. - Az arborétum szó jelentése az a fás kertek, vagy fás növények gyűjteménye. És amiért én nagy szívszerelmem ez az alborétum, én nagyon szeretem az öreg fákat, a bölcs fákat. Ebben az alborétumban ebből bőven van. Ugye az alborétum legöregebb fája az is egy 400 éves kocsányos tölgy. Szeretem megszeretgetni a fákat. Nagyon jó energiájuk van, és ez a kert az év minden szakában valami gyönyörűséget tud nyújtani. - Hogy a rend tágas parkjából különleges növényeket is felvonultató arborétum lett, egy elhivatott szerzetesnek köszönhető, aki növénytannal is foglalkozott. A bakonyi hűvösebb klíma miatt errefelé később kezdődik a tavasz, így a nyár is. Itt még akkor is találkozhatunk magnóliákkal, ezekkel a feltűnően szép csupavirág fákkal, amikor másutt már régen elvirágoztak. - A szerzetesek életében a rendszeres böjt az egy életforma, a böjthöz hozzátartozott a hal. Itt a környék akkor nagyon vizekben nagyon gazdag terület volt, és 13 halastavat hoztak létre. Ebből három még ma is megvan, és ebből az egyik ez az arborétumi tó. Ezt Sörös-tónak is hívták, ugyanis 1736-ban elkezdtek aztán sört is főzni, mert a víz nem volt annyira iható, valamint a böjtben a sör engedélyezett volt. Az első sörfőzde az itt volt a tóparton, és ennek a tónak a vizét használták a sörfőzéshez. - A zirci kolostorban egyébként kisebb kihagyás után újra fő, sőt habzik a különleges apátsági sör. A világiak közül sokáig csak a vagyonosoknak, arisztokratáknak adatott meg, hogy díszkertekben, gondozott parkokban mulassák az időt. A Habsburg főúrhoz, József nádorhoz köthető az Alcsúti Arborétum, ahol nyári rezidenciáját rendezte be. Az 1820-as években, amikor József nádor megvásárolta a birtokot, mindössze három fa állt itt. A terület leginkább szántóföldekből, legelőkből, rétekből állt. A nádor mégis úgy döntött, idetelepíti mintagazdaságát, és megbízta a kor sztárépítészét, Pollack Mihályt, hogy építse fel az ország akkori talán legnagyobb klasszicista kastélyát, amely köré burjánzó kertet álmodott. A palotából csak a fő homlokzat egy része maradt meg, az emlékromok így is romantikus keretet adnak az arborétumnak. - József nádor 300-350 növényfajt honosított itt meg. Itt ültetvényes kert van, tehát egyrészt a magyarországi Flórából hozott ide elemeket, de akár külföldről is, de ajándékba is hoztak neki, és ami a kinti természetben hátrány, hogy valami tájidegen faj van, ami esetleg veszélyes is lehet, az egy ilyen arborétumban teljesen elfogadott. - Mint a gyűjteményes és főúri kertekbe általában az őshonos fák közé itt is beültették egy idő után a más országokból származó növényeket, amiket aztán hivatásos kertészek szaporítottak, és innen kerültek például a Margitszigetre, vagy a Városligetbe. Az alcsúti arborétum ma már igazi oázis. 100-200 éves faóriásai és a háborítatlanul hagyott holt fák ágai, törzsei ideális menedéket biztosítanak a rovaroknak is, na meg az itt fészkelő számtalan madárfajnak. - A holt fák tudatosan is meg vannak hagyva, ugye az erdőnek a biodiverzitása, tehát az ott fellelhető élőlények mennyisége nagyban függ ettől, hogy sokféle fafaj legyen, sokféle kor legyen és a holtfa része legyen. Egy ilyen famatuzsálem, mikor frissen kidől, múltkor volt egy 120 km-es rekordszél, az kidöntött itt egy pár ilyen idősebb fát, annak a Földön is van még több évtizede, akár 50 éve, és addig élőhelyet biztosít a különböző stádiumában a különböző élőlényeknek. - Az Alcsúti Arborétum egyik leglátványosabb eseménye a június végi szentjánosbogár rajzás, amelyre minden évben egyre többen látogatnak el. Egyes kutatások szerint egy város lakóinak fejenként legalább 21 négyzetméternyi zöldfelületre van szüksége. A hőhullámokat talán a metropoliszokban a legnehezebb elviselni, ebben is segíthetnek az árnyat adó fák, a városi kertek, arborétumok, a zöld. - Biztosan sokan láttak már ilyen hőtérképet mondjuk a városról, amikor bemutatják mondjuk egy sivár aszfaltos úton, mennyivel 20-30 fokkal is melegebb van, mondjuk, mint egy parkban, árnyat adó fák alatt, de amúgy egyébként pszichológia hatásában is nagyon megnyugtató egy parkban lenni, egy füvön elfogyasztani egy ebédet, mondjuk kitelepülni, ezek mind sokat adnak hozzá, de a mikroklímában mérhetően, tehát tudományos módon mérhetően is van ennek előnye. - A Gellért-hegy déli lejtőjén terül el a Budai Arborétum, amely közel kétezer fás szárú növényfajtával, tematikus gyűjteményeivel, szubtrópusi és mediterrán növénytársításaival a hazai dendrológiai nemesítés és a külföldről frissen behozott fajok bemutatóterepe is. Létrejöttét az 1848-49-es szabadságharc egyik honvédorvosának, dr. Entz Ferencnek köszönheti, aki a kertkultúra szélesebb körű elterjesztésében nemzeti érdeket látott, amikor megalapította a mai Kertészeti Egyetem jogelődjét, lerakva ezzel a budai arborétum alapjait. Az egyik legérdekesebb kert típus a japán kert, amelynek kialakulása szorosan összefügg a keleti filozófiával. Erre Budapesten a Varga Márton Kertészeti Technikum mögött megbújó japánkert is jó példa. Itt nem csak a végeredmény számít, hanem az odavezető út is. A kertészek speciális nevelési és metszési módszerekkel, nem ritkán egyesével alakítják ki a növények küllemét, melyek szinte önálló műalkotásnak tűnnek. - Ezeknek a kerteknek a gondozása, ápolása, a szerzeteseknek olyan elfoglaltsága is tulajdonképpen, mint egy mantra. Sokszor nemcsak a növény jellemzi ezeket, hanem azok a sziklák pontos elrendezése, tele-tele szimbolikával egy japán kert, vagy ezeknek a kavicsfelületei, ami bizonyos spirálisan elgereblyézve. - A fákat ritkítják, ágaikat drótokkal, kötelekkel terelik a kívánt irányba. Természetesen az összkép is számít, de az igazán lényeges az az elmélyült tudatállapot, amelyben a kert kialakítása zajlik. A japán kert türelemre tanít, az itt végzett munka önmagunkon végzett munka is egyben. Az ELTE Füvészkertje ötször nőtte ki területét, így ötször kellett költöznie is, mire megtalálta mai, véglegesnek tűnő helyét a város szívében, Józsefvárosban. Elsősorban oktatási célból alakult, a korabeli gyógyítás főleg a természet kincseire támaszkodott, a legtöbb orvosság alapja valamilyen növény volt. Orvostanhallgatók és gyógyszerészek tanulmányozhatták itt a gyógynövényeket és fűszereket, azaz a füveket, innen ered az elnevezés is. A Füvészkert aztán a hazai növénykutatás egyik fellegvára lett, és időközben a városlakók számára is megnyílt. Na és itt épült meg a pálmaház is 1864-ben, benne a csodálatos trópusi növényekkel. - A fűvészkert legfontosabb gyűjteményei közé a trópusi növények tartoznak, amelyek itt számukra Magyarországon elérhetetlenek, vagy többsége az nagyon ritka, így nem kerülhet mindenki szeme elé. Vannak trópusi gyümölcseink, amelyek közül néhányat mi is fogyasztunk és meg tudunk vásárolni, de többségük nem jut el Európába. - A Városliget egyike Európa első közparkjainak. 1967-től külön kis varázslatos botanikus kertje volt a Királydomb szomszédságában, amely aztán az évtizedek során jelentősen megkopott, nemrégiben pedig éppen megújult és a neves tájépítészmérnök, Mőcsényi Mihály nevét viseli. - Azon dolgoztunk, hogy az eredeti tájképi kertkaraktert adjuk vissza, és azokat a tájképi kerti elemeket, amik történetileg hitelesek. Eleve nagy fajgazdagság volt, többféle összeválogatott lombos fa, cserje, fenyőfélék. Ezt a változatosságot, ha lehetett, még tovább fokoztuk. Számos vegyes évelő ágyást alakítottunk ki benne, tehát itt több százas fajlistára kell gondolni a kis botanikus kert esetében. - Kert, park, arborétum, botanikus kert. Mindegyik nyugalmat áraszt, de fontos, hogy a botanikus kert és az arborétum nem szinonimái egymásnak. A botanikus kert leginkább egy tudományos gyűjtemény, aminek az első számú célja a biodiverzitás megőrzése és bemutatása, az arborétum pedig az esztétikai szempontok alapján megtervezett fa és cserjegyűjtemény. Egykor, évmilliókkal ezelőtt hatalmas cipruserdők borították hazánk területét, melyek aztán kihaltak, illetve szén és kövületek formájában éltek tovább. A különlegességeket kedvelő kertészeknek köszönhetően most újra megtalálhatók Magyarországon. Többek között itt, a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben, ahol vígan él a mocsárciprus is, melyet a talajból kinövő légzőgyökereiről könnyűszerrel fel lehet ismerni. A mai Vácrátóti Botanikus Kert területén lévő egykori birtokot az 1860-as években Vigyázó Sándor gróf vásárolta meg, aki kiváló botanikus hírében állt, így kedvtelésből bővítette tovább saját vigyázó szemei alatt a kertet az akkoriban divatos tájképi stílusban. Távol-keleti és észak-amerikai tájakról hozatott egzotikus növényeket Vácrátótra, ahol évtizedekig élt és foglalkozott kertje fejlesztésével. - Közel 200 éve alapították a botanikus kertet, de 1871 a biztos levéltári adat arra, hogy Vigyázó Sándor megvásárolta, és onnantól kezdve több virágkora is volt a botanikus kertnek. A Nemzeti Botanikus Kert 22 hektáron terül el, közel 12 ezer növényfajt és fajtát mutat be, négy nagy gyűjteményben. Mindezt úgy, hogy egy romantikus tájképi kert kereteibe foglalták bele a modern botanikus kertet. A kert folyamatosan fejlődik, újabb és újabb növények, hangulatok jelennek meg itt. A kertészek nevét csak igen ritkán tartja számon az utókor, de Jámbor Vilmos főhercegi kertész megérdemli, hogy sokáig emlékezzenek rá. A kertész dinasztiába született Jámbor, Franciaország és Ausztria nevezetes magánkertjeinek építésével szerzett tapasztalatot és hírnevet, hazatérése után pedig immáron ismert kertészként József nádor udvari főkertésze lett, így ő tervezhette és irányította az alcsúti és a margitszigeti kertépítő munkálatokat, valamint a Vácrátóti Botanikus Kertet. Felfogása szerint a kert nem csupán növények gyűjteménye, hanem a legkülönfélébb emberi hangulatok kiváltására és átélésére alkalmas környezet volt. Kertjei éppen ezért hol drámaiságot, hol romantikát, hol melankóliát sugároznak. A kertépítő számára a birtokon keresztül folyó patak kiváló lehetőséget nyújtott tavak építésére is, melyet a vizes élőhelyet kedvelő különleges fák tettek varázslatos hangulatú hellyé, mint például Vácrátóton a kaukázusi szárnyasdió. - Ez azért nagyon érdekes, mert mindig elindul felfelé, de nem igazán tud szép törzset nevelni. Ahogy gyarapszik a törzs és nő a súlya, elhajlik, mint egy gumifa és folyamatosan fekszik rá a vízfelszínre, belekönyököl az iszapba, és legyökeresedik és így tud tovább terjedni. Illetve nagyon apró diócskái vannak, szinte borsszemnyiek a diócskái, amiknek szárnyai vannak és így ezek félig-meddig repítőkészülékként is működnek, félig-meddig pedig úszik a vízen és gyönyörűen tud terjedni a vízzel. Egy modern botanikus kerthez ma már hozzátartozik a trópusi növényeket felvonultató melegház is, melyből többet is találunk Vácrátóton. Az egyikben a szívós kaktuszok között kalandozhatunk. Innen pár lépésre a növények másik barokk univerzumába csöppenhetünk, ahol a trópusok semmihez sem fogható bujaságát és fajgazdagságát csodálhatjuk meg. Az év minden szakában üde, zöld és virágozni képes őserdő egy szelete tárul itt a szemünk elé. Egy botanikus kert a természet szeretetére nevel, amihez már hozzátartozik a környezetvédelem is. - Az üvegházi épületegyüttesben épült egy Karbonház nevű bemutatóközpont, ami a megújuló energiáknak a felhasználására hívja fel a figyelmet, így zöld tető van a karbonház tetején, önmagában ez egy passzívház technológiával épült, kétemeletes épület. A föld szintjén egy gyönyörű kiállítás mutatja be azt, hogy az utolsó percben vagyunk a Földön, és ha nem változtatunk valamiben gyökeresen, akkor hamarosan nagy bajok következnek. - Egy szép parkban a tervezők és a mecénások nagylelkűségén is merenghetünk, hiszen évtizedeknek, sőt akár évszázadoknak is el kell telnie, mire egy szép kert elnyeri teljes pompáját, így aki fákat ültet, kertet gondoz, arborétumot alapít, az pontosan tudja, hogy elsősorban nem magának, hanem az utókornak dolgozik, és az utánunk következő generációkat szolgálja. Sokat látott a Velencei-tó fölött elterülő Pákozd és környéke. 3-4 ezer éve keresi itt az ember a boldogulást, az ország történelme úgy alakult, hogy jelentős csaták színhelye is volt ez a vidék. Ma a béke szigete, hiszen kevés nyugalmasabb helyet találunk errefelé, mint a Pagonyt, ami egyszerre arborétum és vadaspark, merthogy növények és állatok egyformán jól érzik itt magukat. 100 hektáron terül el a park, melyet kerékpárral vagy gyalogosan is felfedezhetünk. - Nehéz lenne felsorolni, hogy milyen növényeket látunk itt. Megtalálhatók akár a kínai nyártól elkezdve a ginkgo bilobán át a molyhos tölgyig. Aztán a lágyszárúak közül sok védett faj megtalálható. Egy egész napot is el lehet nálunk tölteni, mert szabadidőpark részünk is van, ahol akár sütögetni, főzni lehet, tehát tűzrakás is lehetséges piknikezni. Hatalmas játszótereink vannak, a gyerekek több órát el tudnak tölteni a csúszkapályán vagy a rönkpalánkon, illetve a Thai Múzeum halászati kiállítás is rendkívül érdekes interaktív elemekkel felszerelt. - A hagyomány úgy tartja, hogy a honfoglaló magyarok egyik vezére éppen itt ütött tanyát. A lankákon az évszázados termelés sivár legelőt hagyott maga után, temérdek munkával azonban üde tájat varázsoltak belőle. A fák lassan megtelepedtek a mezőn és körbenőtték, belakták, évszázados gyökereket eresztettek, aztán az állatok is megszerették. - A terület különlegessége, hogy hatalmas kifutókat kaptak az állatok, vadasparkok közül talán itt van a legnagyobb helyük a bemutatásra, ami azért is különleges, mert attól függetlenül, hogy nagy a terület, nagyon közel is jönnek és láthatóak. Ettől függetlenül az állatok egész testközelből akár. Nálunk találhatók meg legnagyobb egyedszámban a japán szikák, a vadasparkok és az állatkertek közül. A hazai nagyvadak itt nem vadulnak, hanem komótosan bámészkodnak, fekszenek, vagy éppen legelésznek és ügyet sem vetnek a látogatókra. A park érdekessége a törékeny szikaszarvas, mely ugyan leginkább a fülledtebb klímájú távol-keleten honos, de ma már nálunk is szép számban előfordul, és jól bírja a hideg teleket is. Itt, Pákozdon pompásan érzik magukat, és olyan szelídek, hogy szívesen jönnek a látogatók közelébe. Akinek nem elég néhány óra a természetben, annak kapóra jön a Tata melletti 25 hektáron fekvő Agostyáni Arborétum, amely az erdők kellős közepén terül el, és ahol a Zöldliget kulcsos házat rejt. Egy teljesen felszerelt, nyolc férőhelyes házat jelent, legnagyobb pozitívumainak egyike, hogy nincs térerő és Wi-Fi, nem is szeretnénk, hogy legyen. Pont azért, mert egy picit kirántja az embereket a digitális világból, és ez elsősorban a gyerekeinket, a fiatal korosztályt jelenti, és mind rajtuk, mind a szüleiken is látszik, hogy 2-3-4 nap ittlét után teljesen áthangolódnak, átformálódnak, és igazából maguk a gyerekek is majdnem, hogy korosztálytól függetlenül látják, ha be nem is látják, de látják azt, hogy van élet a digitális technika nélkül is. - A terjedelmes park egyetlen szállása a kis ház, szomszédok sincsenek, zárás után pedig csak a csend és a köd bolyong az arborétumban. Az ablakok egyenesen a kis tóra néznek, ahol legfeljebb az erdei állatok adnak egymásnak randevút. Különleges élmény a park, már csak azért is, mert itt, a Gerecsének ezen a pontján a Bocsátó-völgyben a ritka helyi adottságoknak köszönhetően páratlan hegyi mikroklíma uralkodik, mely különösen kedvez az örökzöldeknek, például a fák királyaként is emlegetett impozáns mamutfenyőnek. - Rengeteg az atlaszcédrus, a különböző duglászfenyők, jegenyefenyők közül legalább háromfélét be tudunk még mutatni, és természetesen a köznép számára is ismert lucfenyő szintén megtalálható a kertben, illetve a Magyarországon többfelé előforduló erdei fenyő, fekete fenyő, boróka szintén külön-külön látványosság. Nagyon sok ember rájött arra, és ez szintén a covid időszakra vezethető vissza, hogy az erdőben lenni jó. Kiszabadultak a városból, a bezártságot követően rájöttek arra, hogy a természetben számos programot lehet kitalálni, számos látványosság várja őket. - A gyűjtemény eredetileg azért jött létre, hogy a tudósok kíváncsiságát kielégítse, akik ebben a nem mindennapi párás völgyben a fákat vizsgálták. Mára azonban a nagyközönségnek is nagy kedvence lett az Agostyáni Arborétum.

Az ókori görögök számára a természet, az erdők világa misztikus élmények helyszínét jelentette, hitték, hogy a fák között istenek, nimfák laknak, de a tanítók is előszeretettel bölcselkedtek a természet lágy ölén. A keresztény középkori Európában a különféle papi közösségek is kötődtek a kerthez, például a ciszterci szerzetesek, akik a 12. században telepedtek le a Bakony rengetegeiben, ahol a világtól elvonultan, aszketikus körülmények között éltek és imádkoztak. A zirci apátság a magyarországi ciszterciek központja, épületegyüttesük sokak számára ismert, azt azonban kevesebben tudják, hogy a kolostor mögött csodaszép, dús arborétum húzódik. - Az arborétum szó jelentése az a fás kertek, vagy fás növények gyűjteménye. Az alcsúti arborétum ma már igazi oázis. 100-200 éves faóriásai és a háborítatlanul hagyott holt fák ágai, törzsei ideális menedéket biztosítanak a rovaroknak is, na meg az itt fészkelő számtalan madárfajnak. - A Gellért-hegy déli lejtőjén terül el a Budai Arborétum, amely közel kétezer fás szárú növényfajtával, tematikus gyűjteményeivel, szubtrópusi és mediterrán növénytársításaival a hazai dendrológiai nemesítés és a külföldről frissen behozott fajok bemutatóterepe is. Az egyik legérdekesebb kert típus a japán kert, amelynek kialakulása szorosan összefügg a keleti filozófiával. Erre Budapesten a Varga Márton Kertészeti Technikum mögött megbújó japánkert is jó példa. Az ELTE Füvészkertje ötször nőtte ki területét, így ötször kellett költöznie is, mire megtalálta mai, véglegesnek tűnő helyét a város szívében, Józsefvárosban. - Kert, park, arborétum, botanikus kert. Mindegyik nyugalmat áraszt, de fontos, hogy a botanikus kert és az arborétum nem szinonimái egymásnak. A botanikus kert leginkább egy tudományos gyűjtemény, aminek az első számú célja a biodiverzitás megőrzése és bemutatása, az arborétum pedig az esztétikai szempontok alapján megtervezett fa és cserjegyűjtemény. Egykor, évmilliókkal ezelőtt hatalmas cipruserdők borították hazánk területét, melyek aztán kihaltak, illetve szén és kövületek formájában éltek tovább. A különlegességeket kedvelő kertészeknek köszönhetően most újra megtalálhatók Magyarországon. Többek között itt, a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben, ahol vígan él a mocsárciprus is, melyet a talajból kinövő légzőgyökereiről könnyűszerrel fel lehet ismerni. - Egy szép parkban a tervezők és a mecénások nagylelkűségén is merenghetünk, hiszen évtizedeknek, sőt akár évszázadoknak is el kell telnie, mire egy szép kert elnyeri teljes pompáját, így aki fákat ültet, kertet gondoz, arborétumot alapít, az pontosan tudja, hogy elsősorban nem magának, hanem az utókornak dolgozik, és az utánunk következő generációkat szolgálja. Sokat látott a Velencei-tó fölött elterülő Pákozd és környéke. 3-4 ezer éve keresi itt az ember a boldogulást, az ország történelme úgy alakult, hogy jelentős csaták színhelye is volt ez a vidék. Ma a béke szigete, hiszen kevés nyugalmasabb helyet találunk errefelé, mint a Pagonyt, ami egyszerre arborétum és vadaspark, merthogy növények és állatok egyformán jól érzik itt magukat. Akinek nem elég néhány óra a természetben, annak kapóra jön a Tata melletti 25 hektáron fekvő Agostyáni Arborétum, amely az erdők kellős közepén terül el, és ahol a Zöldliget kulcsos házat rejt.