Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Közép. Közép-Dunántúl egyik legszebb Közép-Dunántúl egyik legszebb az ország egyik Közép-Dunántúl egyik legszebb az ország egyik legrégebben alapított Települése a Közép-Dunántúl egyik legszebb az ország egyik legrégebben alapított Települése a királynék városa egy. ország egyik legrégebben alapított Települése a királynék városa egész évben a kultúrát. ország egyik legrégebben alapított Települése a királynék városa egész évben a kultúrát ünnepli 2000. Települése a királynék városa egész évben a kultúrát ünnepli 2023-ban ugyanis Elek. Települése a királynék városa egész évben a kultúrát ünnepli 2023-ban ugyanis ellep szín a és Temesvár évben a kultúrát ünnepli 2023-ban ugyanis ellep szín a és Temesvár mellett Veszprém érdemelt. ugyanis ellep szín a és Temesvár mellett Veszprém érdemelte ki a megtisztelő mellett Veszprém érdemelte ki a megtisztelő Európa Kulturális Fővárosa. mellett Veszprém érdemelte ki a megtisztelő Európa Kulturális Fővárosa címet a képző-. megtisztelő Európa Kulturális Fővárosa címet a képzőművészet a zene. megtisztelő Európa Kulturális Fővárosa címet a képzőművészet a zene az irodalom a dizájn. Fővárosa címet a képzőművészet a zene az irodalom a dizájn és a gasztronómia területén az irodalom a dizájn és a gasztronómia területén és minden ezt szolgálja. az irodalom a dizájn és a gasztronómia területén és minden ezt szolgálja és erről szól most gasztronómia területén és minden ezt szolgálja és erről szól most Veszprémben a szolgálja és erről szól most Veszprémben a város hely és kultúrtörténeti. szolgálja és erről szól most Veszprémben a város hely és kultúrtörténetének központja a várni. Veszprémben a város hely és kultúrtörténetének központja a Várnegyed, amelynek szedni. kultúrtörténetének központja a Várnegyed, amelynek szebbnél-szebb épületei közül kultúrtörténetének központja a Várnegyed, amelynek szebbnél-szebb épületei közül kitűnik az 1750 közül kitűnik az 1751-ben épült Dubniczay-palota. Várnegyed, amelynek szebbnél-szebb épületei közül kitűnik az 1751-ben épült Várnegyed, amelynek szebbnél-szebb épületei közül kitűnik az 1751-ben épült Dubniczay-palota Pincerendszere egy Európa-szerte jelentős téglagyűjteménynek ad otthont, a világ minden tájáról és szinte a teljes történelmi múltat épületei közül kitűnik az 1751-ben épült Dubniczay-palota pincerendszer egy Európa-szerte. épült Dubniczay-palota pincerendszer egy Európa-szerte jelentős tégla gyűjteménynek. épült Dubniczay-palota pincerendszer egy Európa-szerte jelentős tégla gyűjteménynek ad otthont a világ. felölelően lehet itt téglákat találni. Van itt Mária Terézia korabeli és Esterházy Pál bélyegjelével ellátott darab is. - A mi gyűjteményünk itt Veszprém városában a hetvenes évek második felében Fodor József tanár építész kezdeményezésére jött létre. Alapvetően hagyományos tégla esetében a számítógép vezérelte gyárakban is még mindig ugyanaz a technológia, de sokkal fontosabb az ilyen kor, kultúr, művészeti és civilizációtörténeti aspektusa, ami a 12 ezer év alatt felhalmozódott, tehát a mi gyűjteményünk ezt a hatalmas időt próbálja összefogni a kiállítás anyagán keresztül, de persze elsősorban Magyarországtól a Kárpát-medence gyűjtőterületére fókuszálunk, ez a 270 ezer négyzetkilométer a római kortól egészen a 20. század közepéig. - Az 1200 darab karcolt, kézírásos, pecsétes és bélyeges tégla döntő többsége kézzel készült, a pecsétek és a bélyegjelölések megfejtésével a kutatók nem csak az adott korra és a korabeli életre, de akár az időjárásra és a készítés körülményeire is következtetnek. Fontos helyszíne a Veszprémi Várnegyednek a Modern Képtár, amely Vass László világhírű cipőkészítő mester unikális, közel ötven éve gyarapodó képzőművészeti gyűjteményének is otthont ad 2003 óta. A mester divat és lábbelik iránti rajongása a hetvenes években kiegészült az absztrakt, geometrikus festészeti irányzatok csodálatával. A Vass László gyűjtemény 650 művéből kétévente újul meg a veszprémi kiállítás. - Vass László a 70-es években megismerkedett Barcsay Jenő művésztanárral, képzőművésszel, aki segített a kezdeti gyűjtő szenvedélyének a támogatásában, és Barcsay Jenő, ő maga is egy absztrakt képzőművészeti iránnyal foglalkozott már így az élet egy jelentős részében, és lehet, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy Vass László ebbe az irányba indult el. Eleinte magyar művek gyűjtésével foglalkozott, aztán a 90-es évektől a nemzetközi művek is bekerültek a gyűjteményébe. Művészetét Krúdy, Dsida Jenő, József Attila, na és az anyaföld is inspirálta, Kádár Tibor szülővárosa Kolozsvár. Későbbi otthona Veszprém volt. 1988 után a Ceausescu rendszer elől feleségével együtt Magyarországra költöztek, és azért választották éppen Veszprémet új otthonul, mert Erdélyre emlékeztette őket a város. Kádár Tibor egykori veszprémvölgyi festői műterme ma már galéria, özvegyének is köszönhetően mégis elevenen él benne a művész emléke. - Azt mondta, hogy csak fájdalomból lehet alkotni. Azt mondja, festeni azt kell, amit nem lehet elmondani. Mindenkinek megvan a keresztje, mindenki cipel valamit, és várja őt az az üres golgota. És amikor valamit festett, akkor kérdezgettem róla, és néha ideges volt tőle, hogy ne kérdezz, nem tudom elmondani, nem látod? Nekünk egy nagyon erős szövetségünk volt, ezért is gondolom, hogy nekem ezt tovább kell csinálni. - A művészben élete vége felé is buzgott az alkotás iránti vágy, tele volt inspirációval, izgatottan készült az Európa Kulturális Fővárosához köthető időszakra, amit azonban már nem érhetett meg. - Annyit készült, vásárolt rengeteg fehér vásznat és festéket és friss ecsetet, és mindent vásárolt, biztatva magát, hogy ezt még megéli, és mi mindent akar megfesteni. Meg akarta festeni az utcazenét, a fesztivált, a veszprémi mostani nagyokat. - Kádár Tibor ugyan 2021-ben elhunyt, de Veszprém utcái most is színlenek az alkotásaitól, a város különböző pontjain nyitott galériaként is megtekinthető egy-egy festménye. Veszprémnek hívják azt a kis helységet, ahol apám szobafestő volt, szülőföldem hagyományaihoz híven, tejesüveggel és hegedűvel együtt neveltek fel, mondta Auer Lipót világhírű hegedűművész és zenepedagógus, akinek szellemisége éppúgy áthatja a várost, ahogy a Csolnoki család hagyatéka is. Kultúrát, hagyományokat, értéket adtak a városnak, kultuszukat a mai napig büszkén őrzi a régió. Cholnoky Jenő nemzetközi hírű geológus így szólt a vidékről: Milyen meghatott lelki hangulatban nézem most a veszprémi dolomit sziklákat, hisz azokon álmodoztam tudományos tanulmányokon, fölfedezéseken, magyarázatokon. A Cholnoky família egy része még a 19. század végén telepedett le Veszprémben. - Ez a negyed, illetve ezeknek a lépcsőknek a környéke lesz majd a Cholnoky családnak, mondjuk ennek közelébe telepednek le házról házra, szinte belakják az egész Jeruzsálem-hegynek az alját. Ez a lépcső a Francsics lépcső egyébként azért nevezetes, bár mindegyik lépcsőt szinte nevesítik majd aztán a Cholnoky-ak a különböző művekben, mert ennek az alján sréhen oldalt volt az egyetlen egy Cholnoky ház, ami a család tulajdonában volt, és a gyerekek, amikor az ablakon át kiugrálgattak és a vendégség elől elmenekültek, akkor ezeket a lépcsőket használták, hogy felszaladjanak a várba. A családra egyébként máig városalapító dinasztiaként tekintenek a helybeliek, így aztán az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat égisze alatt négy kötet is megjelent a Cholnoky-akról, Géczi János, József Attila-díjas író szerkesztésében. László, Jenő és Viktor. A három Cholnoky testvér közül ketten íróként váltak ismertté, és bár Jenő is számos könyvet írt, földrajztudósként alkotott maradandót. Szajbély Mihály irodalomtörténész a kilencvenes években találóan úgy fogalmazott, hogy Viktor volt az újságot író író. - László ugyancsak író, a Nyugatnak az egyik szerzője és hosszabb kisregénynagyságú műveknek az alakítója. László az, aki talán élete során nagyobb elismerést kap, mint a Viktor, bár Viktornak is nagy rajongói és megbecsülői vannak. - Mondják, Veszprémben még a hegedűművész is másképp hangol, mert tudja, Auer Lipót városában jár. A 19. században élt Auer Lipót az orosz hegedűiskola megalapozója, a város talán leghíresebb szülötte, tiszteletére rendezik meg a városban minden évben az Auer hegedűfesztivált, ahová a klasszikus zene nagyjai első hívószóra szívesen jönnek. Kovács Péter sokat tesz az Auer-kultusz ápolásáért. Idén már kilencedik alkalommal rendezik meg a fesztivált. A Mendelssohn Kamarazenekar veszprémi működése és az Auer Fesztivál léte is egy pontot biztos ért, amikor eldöntötték azt, hogy Veszprém Európa kulturális fővárosa legyen. Itt tényleg világsztárok adják a kilincset egymásnak Gidón Krémertől, Maxim Vengerovon át, Mischa Maisky sorolhatnám, hogy milyen nevekkel játszottunk mi is, hát nekünk is óriási élmény, hogy ők idejönnek Veszprémbe és tisztelegnek Auer előtt, és egyikőjüknek sem kellett kétszer mondani, hogy jöjjön. - Veszprémben már a XVIII. században hagyománya volt annak, hogy a székesegyházban a misék alkalmával gyakran adtak koncertet a helybeli művészek. Maga Auer Lipót is lépett fel itt kisgyermekként, első tanára a veszprémi székesegyház koncertmestere volt. - Ahogy szokott lenni a csodagyerekeknél, hogy édesapja az egész világon körbehordozta a legjobb tanárokhoz. Egész Európa megismerte Auer fantasztikus tehetségét, és olyannyira beszéltek róla, hogy huszonévesen meghívást kapott a Szentpétervári Konzervatóriumba, hogy vezesse a hegedű tanszéket, és ott is maradt, és több mint 50 évig ott dolgozott, akit huszonévesen a kor nagy zeneszerzői már ismernek, és itt most Rossiniről, meg Liszt Ferencről, Berliozról beszélünk, akkor azért tudhatott valamit. - Az egyik legmegindítóbb pillanata az eddigi Auer fesztiváloknak az lehetett, amikor néhány évvel ezelőtt Auer Lipót egykori Stradivarija újra megszólalt Veszprémben a most rajta játszó Vadim Guzman kezei között. Auer Lipót hagyatéka, az utcazene fesztivál és a két évtizedes múltra visszatekintő Veszprémfeszt is igazolja, hogy kiérdemelten viselheti 2019 óta az "UNESCO- Zene városa" címet Veszprém. Több mint húsz éve már, hogy Mészáros Zoltán egy pohár bor mellett arra gondolt, megalapítja a Veszprémfestet, a városban eddig is egymást érték a magas színvonalú kulturális események, ám az idei zenei programkínálat színesebb, mint valaha. Először például a Veszprémfesten hallhatja a magyar közönség a kilenc Grammy-díjjal is kitüntetett énekesnőt, Norah Jonest. A fesztivál húzónevei között szerepel még a világhírű operadíva, Anna Netrebko, Alvaro Solez és Joss Stone is. És senkit nem kell kétszer hívni, elsőre is boldogan jönnek. - A hátunk mögött ez az érseki pihenő, ami hosszú-hosszú évtizedekig a veszprémi érsekek, amik egyébként fent a Várban laknak a nyári lakja volt, és hát a fesztiválnak az inspiráló fő gondolata az a veszprémi várnak a gyönyörű főtere fent a várban. És hát az első nyolc évben fent voltunk a vár főterén, kilenc évben, és utána költöztünk le ide. Ez a régi püspökkert, vagy pajtakert, most históriakertként nevezett tér. Kicsit hasonlatos is a nézőtérünk elrendezése a Várban, a Szentháromság téren lévő nézőtérre, nagyobb is egy kicsit, kicsit olyan kertipartisabb hangulatot is ad itt a fák között, a patak partján, a színpad gyakorlatilag ráépül a patakpartra és egy olyan 3500-4000 ember van itt esténként, hogyha olyan stílusú koncert van. - A Veszprémfest vélhetően éppen attól unikális, hogy történelmi jelentőségű és festőien szép helyszínei mindig is szinkronban voltak a koncertek zenei műfajaival. - Nyilván a XVIII. századi barokk épületek, meg az, hogy azért ez egy szakrális terület, az be is lőtte a műfajokat is. Tehát az jól látszott, hogy itt nem Rolling Stones-emlékkoncertek lesznek, vagy Rolling Stones Tribute Band-ek lesznek, hanem hogy ez a zsáner, amit kitaláltunk, hogy ma már egyébként tényleg a poptől a klasszikusig, de az első nyolc évben ez jazz, opera és világzenére koncentrált, és utána kezdtünk el lépegetni popsztárok felé. Ez nagyon beleillik ebbe a miliőbe, és a két dolog jól felerősíti egymást. - Az aktív zenélés boldoggá tesz, a közös zenélésnek pedig közösségteremtő ereje van. Ezt tekinti mottójának a veszprémi Hangjáték program is, amelynek célja, hogy minél többen örömzenéljenek a városban, és nemcsak a tizen-huszonévesek, hanem kiskortól az idősekig mindenki. - Az az üzenetünk, hogy zenélni jó, nagyon jót teszed magaddal, hogyha az életed részévé teszed. Nekünk itt a kulturális fővárosnak ebben az alprogramjában az a megközelítésünk, hogy kiegészíteni akarjuk a létező lehetőségeket, ahol még a lyukat próbáljuk betömni, az talán egy ilyen életkori dolog. Bár egyébként a zeneiskolákban is Veszprémbe is járnak felnőttek, de azért túlnyomó többségében ez az iskolás korosztály az, aki zenélni tanul ezekben az intézményekben. - A zenéért él-hal Zsandár Tamás is, 10 éves kora óta dj-kedik, azzal pedig, hogy az Európa Kulturális Fővárosa egyik pályázatának köszönhetően megnyithatta Veszprém szívében a klubját, nagy álma vált valóra. Két szenvedélyét, a borokat és bakelitlemezeket hozta itt össze, ezekről szól minden a szórakozóhelyen. Főként jazz és lágy lounge zenékre pörög nála a diszkógömb, na meg a vendégek. - A jazz az szép lassan szívódott be az életembe, ugyanúgy, ahogy a bor is. Mindegyikhez fel kell nőni a borokhoz is és a jazzhez is. - Mindegy, hogy bár, vagy dj pult, rendszerint Tamás áll mindkettő mögött, korábban fesztiválokon, borkóstolókon, különböző rendezvényeken is zenélt. - Ebből alakult ki aztán, hogy én gondoltam, hogy mi lenne, ha lenne egy ilyen hely, ami egy ilyen bázis, ami egy borbár és egy lemezbolt, és egy bulihely, és akár egy kiállítás helyszín, tehát egy ilyen nagyon multikulti hely fogalmazódott meg bennem, és ez így érlelődött éveken keresztül, és most, hogy Veszprém az Európa Kulturális Főváros 2023-ban, kiírtak egy pályázatot, ez az Utcakép program nevű pályázat volt, aminek a lényege az volt, hogy az üresen álló belvárosi üzleteket töltsük meg olyan tartalommal, ami izgalmas lehet a városba érkezőknek és így valósult meg. - Zsandár Tamás az a DJ, aki a mai napig kizárólag bakelitről hajlandó játszani. A lemezek reneszánszukat élik, egyre több a gyűjtő is, és egyre gyakrabban kapnak új funkciót a bakelit albumok is. Tamás szerint azért is érdemes ezeket hallgatni, mert valóban unikális zenei élményt nyújtanak. Jó helyen, jó helyek, jó szomszédokkal. A Borbártól alig néhány háznyira az Óváros tér vonzáskörzetében egy dizájnbolt és reggeliző, sőt egy szatócsbolt is nyitott nemrég. Tóth Andrej festőművész és grafikus, noha Kaposváron született és vannak ukrán felmenői is, jelenleg Veszprémben vállalkozik. A közösségi terek kötetlenségével a kávézók pezsgését és a galériák izgalmas tereit gyúrta egybe és hozta el a veszprémieknek. A város egyik legpatinásabb épülete a Rosenberg-ház földszinti helyiségei általa kelhettek új életre. - Ez Veszprém szíve. Az 1910-es években épült, Kós Károly csoportja építette, és népi szecessziós motívumokkal tarkított homlokzattal bír. Ezekre a külső jegyekre sikerült is reflektálni mind az arculattal és mind a belsőépítészeti kivitelezésekkel, színekben, formákban, ikonokkal, grafikai elemekkel. Illetve az volt a fő kihívás, hogy hogy tudnánk mai lenni, hogy tudnánk kellően párhuzamot vonni az Európa Kulturális Fővárosa célkitűzéseivel. Így próbáltuk ezeket a formákat picit absztrahálni, minimalizálni, harsányabbá tenni, bátrabbá kommunikálni. - Tóth Andrej meghatározó figurája a magyar kortárs művészi szcénának. Munkáival számos helyen találkozhatunk, ő a Budapesti Radnóti Színház plakáttervezője, grafikusa, arculati koordinátora az A38 hajónak, és rendszeresen vannak önálló kiállításai is. Szeretné, ha veszprémi dizájnüzlete közösségeket hozna össze, és ha egyre többen ismernék meg a helyi és környékbeli művészeket. Ez utóbbi kapcsán szempont volt, hogy egyensúlyt teremtsen a különböző szakmák és művészeti területek között. Grafikusok és képzőművészek, keramikusok és ékszertervezők munkái egyaránt megtalálhatók nála. - A régió dizájnereit, alkotóit szólítjuk meg. Tehát ez azt jelenti, hogy nem csak Balaton, Veszprém és Bakony régióban vagy tevékenykedő, vagy az itteni érzésre alkotással választ adó művészeket hívunk be. Ez pályázat útján történt, immáron két évvel ezelőtt. Sikerült például Markus Goldsont is a csapat tagjai közt köszönteni, aki egy hihetetlen ironikus és néha groteszk, de főleg humoros meglátása van rólunk, magyarokról, akár veszprémiekről. - Kiss Nóra és Juhász Péter négy éve költöztek a fővárosból Veszprémbe. Péter értékesítéssel foglalkozott, Nóra online marketinggel és esküvő dekorációval. Bár vendéglátós tapasztalatuk nem volt, lelkesedésük átlendítette őket minden akadályon. Kezdetben egy webshopon keresztül kínálták kifejezetten Veszprém megyei termékeiket a tudatos táplálkozásra nyitott környékbelieknek, majd kilépve az online térből 2021-ben megnyitották a hagyományokat őrző boltjukat. - Sok volt már Budapest számunkra, elég nyüzsgő volt és teherként éltük már meg a mindennapokat. Igazából csütörtökön kitaláltuk, hogy el kéne költözni valahova, és vasárnap kitaláltuk, hogy Veszprém, és kedden lejöttünk megnézni egy lakást, amibe beleszerettünk, és pénteken lefoglalóztuk. Szóval ez egy nagyon-nagyon gyors döntés volt, és nem bántuk meg a mai napig. Illetve az, hogy Veszprém megyei termelők portékái vannak nagy számban, annak is köszönhető, hogy próbáltunk mi magunk begyűjteni mindig mindent, és próbáltuk minél inkább minimalizálni az ökológiai lábnyomunkat. A mai napig egyébként van egy begyűjtő körutunk, ahol körbejárjuk a megyét és begyűjtjük a termelőktől a rendelést. Teljesen fölösleges mondjuk más megyéből hozni a bort, vagy akármit, a húsárut, amikor itt is nagyon profi hentesek és borászok termelnek, gyártanak értéket. Ha gyerekkel járunk erre, a belvárostól rövid sétával is elérhető állatkert is remek program lehet. A neves Afrika-kutató Kittenberger Kálmán nevét viselő, hatalmas területen és festői környezetben fekvő állatparkban jól érzik magukat a fókák, de még a zebrák is, akik az ország legnagyobb kifutóján nyargalhatnak mindössze 15 kilométerre a Balatontól. És ha már Balaton, a közeli Balatonfüreden is számos kulturális programmal készülnek a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa programsorozatán belül.

Közép-Dunántúl egyik legszebb az ország egyik legrégebben alapított települése a királynék városa egész évben a kultúrát ünnepli 2023-ban ugyanis Elefszína és Temesvár mellett Veszprém érdemelte ki a megtisztelő Európa Kulturális Fővárosa címet: a képzőművészet a zene az irodalom a dizájn és a gasztronómia területén is minden ezt szolgálja és erről szól most Veszprémben.