Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Kisszékely neve alapján lehetne a kicsi, nagy székely, a Nagy. Pedig a két település mérete csaknem megegyezik, és bár egymás közvetlen szomszédságában fekszenek, a jelenkor úthálózata miatt mégis majdnem félórányi autóút választja el őket egymástól. Nagyszékely lakossága már a középkorban 500 fő körül járt. Katolikus temploma is akkor épült. A reformáció korának kezdetén aztán a helyi jobbágyok és velük együtt a templom is az új hitre tért, a faluba pedig a törökök kiűzése után református német telepesek érkeztek. Onnantól az őslakosok és a beköltözők együtt használták a templomot, és hamar szükségessé vált egy nagyobb szentély építése. Az új templom a falu közepi dombon közvetlenül a régi mellé épült, sőt azzal összeépítve, mintegy bővítményként valósulhatott meg, kettő az egyben épület, közös falakkal, de külön bejáratokkal, hajókkal és tornyokkal. - A magyar ajkú reformátusok és a német ajkú reformátusok békében éltek itt a faluban évszázadokon keresztül, volt két parókia, egyikben lakott a magyar lelkész, a másikban a német lelkész, és párhuzamosan, de mégis egy gyülekezetként éltek. A két templom hajója 71 fokos szöget zár be, ami egy ritkaság, és az, hogy a két templom így össze van építve, de nincs átjárás, egész Kárpát-medencében egy építészeti ritkaság. - A 20. század közepén már nem használták a kis templomot, akkoriban mindössze egy lelkész szolgált a faluban, magyar és német nyelven felváltva. Ugyan főleg a német hívek adományaiból épült a nagytemplom, ők sosem bánták, hogy a magyarok is ugyanúgy használják. Megengedhették maguknak a nagyvonalúságot, hiszen igen jómódú közösséggé váltak két évszázad alatt. - Abban az időben Nagyszékely nem egy ilyen kis eldugott zsákfalu volt kis lélekszámmal, hanem a környék kulturális és gazdasági központja volt. Itt volt vágóhíd, malom, azt is kevesen tudják, hogy ami Gyönkön van, a Tolnai Lajos Gimnázium, annak a jogelődje itt volt Nagyszékelyben, innen indult. Ott elvolt, a férfiak összegyűltek, nemzetközi lapokat beszereztek, és azt olvasták, értesültek a nagyvilág híreiről, és az úthálózat is olyan volt, hogy inkább központ voltunk a régióban, nem pedig egy eldugott kis falu. A falu egykori gazdagságát a német telepesek teremtették meg, a Székely név eredetéről nem is áll rendelkezésre hiteles forrás. Egy 1704-ben kelt oklevélben szerepelt először a nagy székely településnév, és az is tudható, hogy az akkori Tolna vármegye nagy részével ellentétben ez a falu nem néptelenedett el az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt. - A Rákóczi-szabadságharcok idején volt egy csata a közelben, ahol 150 helyi férfi meghalt, ekkor néptelenedett el a falu, és ezért volt szükség aztán arra az 1700-as évek elején, hogy német telepeseket hívjanak be. Styrum-Limburg gróf szem előtt tartotta azt, hogy minden településre az ottani vallásnak megfelelő nép költözzön. Így kerültek Nagyszékelybe református németek, és ez azt a különlegességet eredményezte, hogy ez a népcsoport etnikailag is és vallásilag is egy zárvány volt. - Nem csak más vallást gyakoroltak és más szokásokat őriztek meg, de még a környező falvak németjeivel sem keveredtek, sőt, sokan úgy tartják, hogy még az 1900-as évek közepén is az 1700-as évekből származó hesseni dialektust beszélték, egy olyan ónémet nyelvjárást, amit senki más nem értett meg a környéken. Jó néhány iparos is dolgozott a faluban, de itt leginkább mezőgazdaságból éltek. Messze földön híresek voltak a nagy székely gyümölcsösök és marhacsordák. - Az itt élőket 1947-ben körülbelül 90 százalékukban kitelepítették az otthonukból, és a helyükbe felvidéki telepesek kerültek, illetve alföldi kubikusok, akik szegények voltak, nem tudták átépíteni a házaikat, így aztán a következő években is inkább elhagyták a falut az emberek, mint költöztek volna ide, és így aztán itt nem épültek kádárkockák, meg később sem kacsalábon forgó házak, hanem megmaradtak ezek az épületek abban a formájukban, tehát egy kicsit tényleg olyan ez a falu, mint egy skanzen. - Az 1990-es években jó tíz éven át Nagyszékelyben élt Becher Iván újságíró, író, aki ismertté is tette a falut. Hetente publikált novelláit pedig az Elhagyott falu című könyvében gyűjtötte egy kötetbe. Nagyszékely határában egy tekintélyes méretű biotanyán él férjével és négy gyermekükkel Kolozsi Anna. Több mint 100 kecskét legeltetnek és fejnek, tejükből sajtot készítenek, de vannak lovaik, teheneik és még jó néhány hobbiállatuk is, libák, kutyák, macskák. - Általában a gyerekekkel kezdjük ugye a napot. Reggeli iskolába elmegyünk, visszajövünk, és utána indul a kecskéknek a fejése, és ez általában olyan 11-ig tart, utána elmennek egy két órás legeltetésre és közben sajtot készítünk, este még megint elviszi a férjem őket egy 2 órás legeltetési körre és úgy jönnek haza, az már 10 órára érnek, sötétedésre érnek vissza az istállóba. - A farmon megpróbálják minél erőszakmentesebben használni a környezetüket és a körülöttük élő lényeket. Ez a tanya a kölcsönös partnerségre alapul a földdel, növényekkel és állatokkal. A borjakat nem választják le az anyjukról, hagyják, hogy 6-7 hónapon át a tehén nevelje fel őket, így jut bőven tej a bociknak és a gazdáknak is. Nem szeretik az eke használatát sem, hiszen ma már tudható, hogy a Földet nagyon kihasználja, kiszárítja és vegyszerekhez sem nyúlnak, hanem hagyják, hogy a növényzet természetes módon megoldja a problémáit. - Nekem a gyerekkori szerelmem a ló, a lótartás, a lovaglás, és amikor a férjemmel találkoztunk, akkor már neki is volt egy lova, meg megvolt ez a tanyája, úgyhogy teljesen egyértelmű volt, hogy a szerelem mellett így nagyon összeillik az életmódunk is, és hogyha a lemondásról kérdezel, nekem inkább a városi élet volt az, ami lemondás. Én is éltem Budapesten, meg kisebb városokban is diákként, de nagyon hiányzott az a fajta életmód, az a fajta szabadság, a természetközeliség, amit itt teljesen természetesen megélhet az ember. - A farmon a család nagyrészt meg tudja oldani saját maguk és állataik önellátását, legelő és téli szél bőven áll rendelkezésre, így aztán tejtermékben és húsféleségekben sincs hiány. Amiből pedig éppen kevesebbet tudnak termelni, azt saját portékáikkal csereberélik a faluban. Szerencsére van kivel, hiszen Nagyszékelyben többen is gazdálkodnak, nem is akármilyen szemlélettel. Két-három helyi család kezdeményezésére indult itt egy mozgalom, hogy a faluban hagyományosan jól termő növények és különlegesebb fajták magjait gyűjtsék be évről évre a következő szezonra. - Nagyszüleink is saját magot fogtak maguknak, akkor még nem lehetett a boltban magot kapni, maximum a piacon egy-két néni, aki összegyűjtötte, fogott magot magának, az eladott belőle, vagy pedig ajándékozott, kérni lehetett, cserélni, lehetett. Tehát a megfogás arról szól, hogy a saját növényünkből elvetjük tavasszal, és amikor már érett a mag, akkor gyűjtünk belőle magot. Tehát egy borsónál is, hogyha elvetjük a tavaszi borsót, akkor egy szakaszt meghagyunk belőle, amiről nem gyűjtjük be, nem szedjük le zölden a borsót fagyasztásra, hanem azt hagyjuk megérni, és akkor azt kibontjuk, eltesszük, hogy jövőre is legyen miből vessünk. - Évről évre magbörzéken cserélnek gazdát a vetőmagok, de ha valaki felkerekedne, nagyszékelyben is kaphat számtalan konyhakerti vetőmagot. A nagyszékelyi német parasztház utcai szobájában egy egész kis magbankot alakítottak ki sok-sokféle fajta maggal. - Az emberek csak néhány fajtát kapnak a boltban, vagy látnak borsóból, répából, babból, bármilyen zöldségnövényből, van maximum négy fajta, és azt hiszik, hogy ennyi van. De tulajdonképpen sokkal, de sokkal több létezik, és itt nálunk is például 8-10 fajta padlizsánunk van cukkiniből is, vagy bármilyen több nagyon sokfajta, nagyon fontos az életben, hogy nagyon-nagyon sokfajta zöldségfélét tudjunk termeszteni, ne csak azt az egyfélét. - Mint egy könyvtárban, úgy sorakoznak katalogizálva a különféle magok a polcokon. Ha sokféle magunk van, akkor mindig terem majd valami, hiszen akadnak növények, amik jobban tűrik az aszályt, a késői fagyokat, vagy éppen a sok csapadékot, mint a társaik. És az sem mellékes, hogy egy ilyen magbankban akár a földi élet újrateremtésének lehetősége is rejtőzik. A szomszéd Nagyszékelyhez hasonlóan Kisszékelynek is sikerült megtartania lakosságát a török idők alatt, sőt a hódoltság után is. Kisszékely is ahhoz a Simontornya környéki tizenkét faluhoz tartozott, amiket a Styrum-Limburg család kapott a császártól a környék gazdaságának fellendítésére. A megmaradt helybéliekkel igen gyorsan, már a Rákóczi-szabadságharc alatt megindult az uradalom újraszervezése, ugyan szervezett betelepítés itt nem történt, a század végére mégis kialakult a faluban egy kisebb német közösség. Kisszékelyben alapították Tolna egyik első iskoláját, ami sokáig egyetlen tanteremmel működött, aztán éppen a németajkúak miatt bővítették. - 1773-ban már két tanterem van, és az egyikben németül, a másikban magyarul tanítják a gyerekeket. Tehát ez is egy fontos és érdekes dolog, hogy bejön egy színmagyar faluba jó néhány német család. Úgy dönt a közösség, hogy őket nem kirekeszti, hanem befogadja, ezért havonta egyszer németül tartanak istentiszteletet, mert nem lehet elvárni tőlük, hogy magyarul tudjanak beszélni, mikor egy német közösségből jönnek, és fogadnak nekik egy német tanítót. 1777-ben már németül tanítják a német családok gyerekeit. - A régi iskolát a 20. század elején újabb tanteremmel bővítették, majd a két háború között döntött a falu vezetése az új iskola megépítéséről. A ház nagyjából ma is az építéskori állapotokat tükrözi, de sajnos diákok már több évtizede nem járnak ide, mégis úgy érezhetjük magunkat a régi iskolapadok, térképek, rajzok között, mintha bármikor becsengethetnének a következő órára. A helyi kulturális egyesület tagjai bukkantak rá az iskola már-már elfeledett berendezéseire és tárgyaira, ekkor döntöttek úgy, hogy méltó helye lesz itt egy iskolatörténeti kiállításnak. - Én magam is ide jártam iskolába. Itt kezdtem a tanulmányaimat, itt voltam elsős, itt van az a pad, amibe most is be tudok ülni, meg tudom mutatni az unokámnak, hogy itt voltam, hál' Istennek, voltak a közösségnek olyan tagjai, akik nem tüzet raktak azokból az eszközökből, amik itt voltak, hanem elmentették, fölvitték a padlásra, ezeket a padokat ott találtuk meg, találtunk a padláson becsomagolva osztálynaplókat, amiket itt a szekrényben látunk, maga ez a szekrény is az iskolában töltött be funkciót, az asztal, a táblát, vagy azok a falon levő rajzok, amik, ha megnézzük, 50 éves rajzok, egy-egy dolgozat, vagy egy növénygyűjtemény. Ezeket mind-mind ott találtuk meg a padláson. - Ugyan hagyományos értelemben vett oktatás régóta nem folyik már Kisszékelyben, a Négyszögletű Kerekerdő Tanösvényen mégis sokat tanulhatunk a környékről. Lázár Ervin író szívesen töltötte idejét kisszékelyi hétvégi házában, több ismert írása, meséje is itt látta meg a napvilágot. - Volt egy internetes felmérés évekkel ezelőtt, amikor arra keresték a választ, illetve lehetett szavazni, hogy melyik az ország legszebb fekvésű faluja, akkor Tolna megyében első helyen került ki Kisszékely, országosan pedig negyedik helyezést ért el, tehát ezt azért lehetett tudni, hogy ez egy szép fekvésű terület, de ahogy folytak kutatások, botanikai, zoológiai, földrajzi egyéb kutatások, kiderült, hogy itt olyan sok érték van, ami nemcsak, hogy képviseli a tornai dombságot, hanem kiemeli Kisszékelyt ennek a változatosságnak a megtartásában, illetve bemutathatóságában. - Ekkor jött az ötlet, hogy ezeket a kultúrtörténeti és természetrajzi értékeket, az élőhelyek változatosságát, az itteni fajok sokféleségét, a pincéket, tavakat, a mély utakat, erdőket, réteket, kaszálókat egy tanösvényen mutassák meg. - Ahogy épültek a gondolatok és a különböző ötletek egybefűződtek, alakult ki az elképzelés, hogy körutak építsék fel. Több körút legyen, amely körutak, valahogy bejárják a falu határát, és ugyanabban a pontban indulnak, ugyanoda érkeznek vissza. Eleinte még csak két körútban gondolkoztunk, ami a tavakat, illetve itt ezt a kilátó környékét fedi le, aztán itt egy harmadiknak az ötlete, ami a távolabbi Babaszó hegyet járja körül, és akkor egyszer jött valaki, hogy mi volna, hogyha még a Göbecsbe is elmenne a tanösvény, legyen. Így alakult ki négy körútja, minthogyha az ember rajzol egy négyszirmú virágot, nagyjából ez a sémája a tanösvénynek. Kerek, de négyszögletű és erdők között helyezkedik el. A Négyszögletű Kerekerdő Tanösvény négy szőlőhegyet jár be, melyek mindegyikéről pazar panoráma tárul a túrázók szeme elé, sőt, az egyik hegyen vagy inkább dombon még egy kilátót is emeltek. A tolnai réteken, legelőkön és erdőkben tavasztól őszig szinte mindig virágzik valamilyen növény. A virágokon szorgos méhek gyűjtögetnek és elraktározzák télire a táplálékukat. A gondos méhészek pedig csakis akkor tudják elvenni a kis rovarok kaptáraiban képződött mézből a részüket, ha a méhecskék elegendő virághoz, méhlegelőhöz jutnak. - Itt a dombságnak köszönhetően a mezőgazdasági területek nem olyan hatalmasak, mint a síkvidéken. Ebből kifolyólag több életterük marad a rovaroknak, a méheknek, változatosabb az élőviláguk, ezáltal sokkal dinamikusabban fejlődnek, változatosabb a táplálékuk. A méheknek a virágkora nagyon fontos, tehát a nektár is fontos, de a kicsiknek virágport adnak. A nagy méhek esznek csak mézet, mert az az üzemanyag nekik, tehát így is mondhatnánk. - Tavasszal már március elején elindul a méhek gyűjtögetési szezonja a som fehér virágzásával. Utána bontja szirmait az odvas keltike, ami olyankor színes szőnyegként borítja a tolnai erdőket, majd az erdei fák, a tölgyek, juharok, szilek, gyertyánok virágairól legelnek a méhrajok. Később a galagonyát hordják, ami ráadásul igen különleges nektárt ad. Az igazán minőségi mézet mindig többfajta virág alkotja, de jellegét mindig az adott hetek leggazdagabban virágzó növénye adja, nevüket is erről kapják, így vásárolhatunk akácmézet, hársmézet, vadvirágmézet, vagy éppen erdei mézet. Itt, a kisszékelyi méhészetben azonban nemcsak a méz van a középpontban, hanem a döngicsélés is, úgynevezett apiterápiás, magyarul méhterápiás házakban is pihenhetünk. - A méhcsaládok bele vannak építve a házba, és ugye a kaptárlevegő áramlik be a házakba. Ebből felszabaduló ezek az illékony anyagok. Tehát a mézből is, a virágporból propolisz, és ugye ezt lélegzed be. És ugye ez a szervezetre nagyon jótékony hatással van. Ezen felül még a méheknek van egy bizonyos rezgésszámuk, ilyen biorezonanciájuk. A méhek most csak 150 hertzcel rezegnek, te 80-on, és ha beülsz, az 150, és valahogy kiegyenlítődik a végére. Tehát amire kijössz, addigra beállítják a biorezonanciádat a méhek. És nagyon jó egyébként fáradtság ellen, akkor nyugtat. - Világunk csodás teremtményei a méhek. Mindössze 40 napos életük során annyi mézet állítanak elő, amiből még az embernek is jut, nem csak egyszerű édesítőszerként, de akár gyógyszerként is használva. Fogyasztása köhögés, torokfájás, gyomorbántalmak esetén ajánlott, de napi egy kanál méz az immunrendszerünket is formában tartja. Kisszékely határában két tó is kikapcsolódást nyújt a horgászat szerelmeseinek. Bár korábban volt itt egy jókora vizenyős mocsaras vízfelület, ahonnan még jeget is hordtak telente a falu dézsmapincéjébe, végül egyikük sem természetes módon alakult ki. - 1987-ben kezdődött a tónak a története, amikor is még közös tanács volt a simontornyai tanáccsal, oda tartozott Kisszékely. Tudni kell, hogy egy ilyen miniszteri vadászterület volt, és felmerült, hogy na, este meg hajnalban vadásznak, napközben valahol majd eltelik az idő. Akkor valósították meg ezt a tavat. A vízügyi nyelven mondva egy völgy zárógátas. Van neki saját forrása is elég kicsi a hozama neki, de tulajdonképpen a Kisszékelyi Árok nevű vízfolyásra épül fel itt. - A korábbi vízfolyás pár hónap alatt feltöltötte a Csádés-tó medrét vízzel, amit segített, hogy a tó közepe táján található egy mai napig működő forrás is. Telente ott mindig vékonyabban fagy a jég, már ha egyáltalán fagy. Az elmúlt évek nyári aszályai idején így is a szomszédos talajvizes kútból kellett szivattyúzással pótolni a vizet. A mesterséges tavak kialakításakor általában az a legfőbb kérdés, mennyire szervesül majd a tájba az új vízfelület. A Csádés-tó ma már szinte természetesnek tűnik, körülöleli a természet, egy időben még az erdei vadak is szívesen jártak le inni és dagonyázni a partjára. A tanösvény is érinti a tavat, a parti padoknál a túrázók gyakran leülnek uzsonnázni, nézelődni, beszélgetni, de magányos elmélkedések helyszínének is kiváló a tópart, ami olyannyira nem zsúfolt, hogy noha horgásztó, akadnak napok, amikor egyetlen horgász sem akad itt.

- Nagyszékely lakossága már a középkorban 500 fő körül járt. Katolikus temploma is akkor épült. - Nagyszékely határában egy tekintélyes méretű biotanyán él férjével és négy gyermekükkel Kolozsi Anna. Több mint 100 kecskét legeltetnek és fejnek, tejükből sajtot készítenek, de vannak lovaik, teheneik és még jó néhány hobbiállatuk is, libák, kutyák, macskák. - A szomszéd Nagyszékelyhez hasonlóan Kisszékelynek is sikerült megtartania lakosságát a török idők alatt, sőt a hódoltság után is. Kisszékely is ahhoz a Simontornya környéki tizenkét faluhoz tartozott, amiket a Styrum-Limburg család kapott a császártól a környék gazdaságának fellendítésére. - A tolnai réteken, legelőkön és erdőkben tavasztól őszig szinte mindig virágzik valamilyen növény. A virágokon szorgos méhek gyűjtögetnek és elraktározzák télire a táplálékukat. A gondos méhészek pedig csakis akkor tudják elvenni a kis rovarok kaptáraiban képződött mézből a részüket, ha a méhecskék elegendő virághoz, méhlegelőhöz jutnak. - Kisszékely határában két tó is kikapcsolódást nyújt a horgászat szerelmeseinek.