"Magyarország Ma" Ezzel a címmel jelentkezik péntek délelőttönként az M1 új magazinja. A közmédia aktuális csatornáján 10.30-kor látható műsor középpontjában a vidék fejlődése, megújulása áll. Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők, amelyek a vidéken élő 8 millió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A Veszprém vármegyei Szőcön modern idősek otthona működik. Az egykor a bányászatból élő településen nem okoz gondot a munkanélküliség. Fontos térségi szerepet tölt be Mór, ahol fejlett infrastruktúra szolgálja az ott élők kényelmét. Új, munkahelyteremtő beruházásokat adtak át Telekgerendáson, ami a helyi gazdaságra is pozitív hatással van. Babarcon sok család megélhetését biztosítja a mezőgazdaság. A településen több intézményt felújítottak az elmúlt években. A szép fekvésű Szőc Veszprém vármegyében, az ajkai térségben található. 1271-ben említik először a települést Zeich néven ami szláv eredetére utal. A falu már 1669-től az Eszterházy család birtoka volt. A XX. században bauxittermelés zajlott itt. Az ércvagyon kimerülése után a bányaüzem elhagyott épületeiben szociális otthont alakítottak ki. Az Ujvári János Református Szeretetotthon idősek otthonában festői környezetben 160 idős emberről gondoskodnak. A lakók kis családi házakban élnek, melyekhez fedett terasz is tartozik. A központi épületben étkező, könyvtár és kápolna is található. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energetikai Operatív Programja segítségével 300 millió forint értékű energetikai fejlesztést végezhettek az intézményben. Az épület külső szigetelését takarja, nyílászárócseréket, fűtéskorszerűsítést, illetve egy napelemrendszer kiépítését jelenti amihez, ugye, a fenntartónk, a Mezőörsi Református Egyházközség is biztosította az önerőt, és ezzel lehetővé tette, hogy ilyen modern körülmények között éljenek az időseink. Szőcön jelenleg, az idősotthon lakóival együtt majd' 500-an laknak. A szőciek közkedvelt pihenőhelye a Kútvölgy, ahol természetes, jó vízben gazdag forrás várja a helyieket és az ide látogató turistákat. A szőlőhegyen minden évben megrendezik a Szőci Bornapot, melynek keretében a részvevők végiglátogatják a helyi pincéket és megkóstolják a borokat, finom falatok kíséretében. Kis településről beszélünk, nem egy gazdag település a miénk, de az emberek nagyon segítőkészek, barátságosak, én ezt emelném ki. Ha valakinek valami problémája van, akkor nyugodtan fordulhat a szomszédjához, mindenki ismer mindenkit. Az egykor a bányászatból élő településen nem okoz gondot a munkanélküliség. Aki helyben nem talál munkát, a közeli városokban biztos, hogy el tud helyezkedni. Az itt élők szerint minden adott Szőcön, ami egy nyugodt és biztonságos élethez szükséges. Sokan ezért választják ezt a települést, amikor új otthont keresnek. Három éve, mikor ideköltöztünk, akkor kerestünk egy olyan nyugalmas kis helyet, ami számunkra megfelelő lehet. Állatokat tartunk, gazdálkodunk, a munkánk, az otthonról folyik, mert rendezvényeket szervezünk, és nagyon-nagyon örültünk, hogy megtaláltuk ezt a települést. A községben sok a fiatal. Szőcön az ingatlanok általában nagy kerttel rendelkeznek, ahol sokan megtermelik mindazt, amire a családnak szüksége van. Szőc kiváló példája annak, hogy a falusi CSOK milyen eredményeket hozott egyébként a falvak elnéptelenedésének a megállításában. Elsősorban Ajka környékéről, hiszen Szőc Ajkához van közel, de Devecserről is sokan fiatalok költöztek ki azért, mert olcsóbbak az ingatlanok. A falu most már új építési telkek kialakításában gondolkodik. A Magyar Falu Programnak köszönhetően az elmúlt években több utcát is újraaszfaltoztak, és a csapadékvíz-elvezetés is korszerűsödött Szőcön. Eszközöket is beszereztünk, azt egy LEADER-pályázat keretében pótkocsit, illetve ágdarálót szereztünk be az utóbbi időben, illetve régebben a közművelődési érdekeltségnövelő pályázatban voltunk sikeresek. A település a további céljai megvalósítása érdekében újabb fejlesztéseket elősegítő forrásokra kíván pályázni. A Fejér vármegyei Mór városa járási székhely, a vármegye 3. legnépesebb települése. 1758-ban Mária Teréziától mezővárosi rangot kapott. Ő telepített be svábokat a török hódoltság miatt elnéptelenedett Mórra. A Vértes és a Bakony ölelésében fekvő kisváros, és a világtörténelemben mindig egy nagyon fontos szerepet töltött be mert a móri árkon keresztül mentek a hódító keletiek a nyugati céljaik felé. Az egykoron mezőgazdasági nagyközség mára ipari várossá fejlődött. A móri lankákon virágzik a szőlőkultúra. Az ősi bortermelő város a híres Móri borvidék központja. Mór lassan eléri a 15 ezres lélekszámot. Az elmúlt időkben egyre több család költözött a településre, köszönhető ez az átgondolt, hosszú távú fejlesztési programnak. 10 év alatt mi az összes oktatási intézményt felújítottuk. Kaptunk Európai Uniós és állami forrást, de az itteni adóbevételek teremtették meg ennek az alapját. A közelmúltban ünnepélyes keretek között adták át a móri Radnóti Miklós Általános Iskola új épületszárnyát. Az öreg épületünk, az több mint 100 éves épület, amelyet I. Ferenc József idejében adtak át, és az akkori kor egyik legmodernebb épületének számított, és hát, lássunk csodát, most több mint 100 évvel rá épült egy újabb épületszárny, ami viszont már a XXI. század elvárásainak megfelelő. Új tornaterem épült öltözőkkel és vizesblokkokkal. A szabadidő hatékony eltöltésére, szakmai előadások megtartására, vármegyei szintű versenyek lebonyolítására is alkalmas modern, 100 fő befogadására is képes előadótermet alakítottak ki. Ez az iskola egy közel 2 milliárdos beruházással azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek megfelelő helyre tudjanak bejárni tanulni, és az oktatók is kiváló körülmények között tudják oktatni gyermekeinket. Az EFOP 4.1.2-es projekt keretében zajló fejlesztések körébe illeszkedik, ami szerte az országban mintegy 110 olyan járási, térségi iskolaközpontot hoz létre, amelyek a térség egész tanulóközösségére nagy vonzerőt gyakorolhatnak majd. Az új szárnyat nagy örömmel veszik majd birtokba a következő tanévben az oktatók és a diákok. Nagyon szép és nagyon szépen megtervezték, a kivitel is, meg a színe is. Móron fejlett az egészségügyi ellátás. A közelmúltban magas műszaki színvonalú gyermekorvosi rendelőt hoztak létre. Most a városrehabilitáció utolsó ütemén dolgozunk, ősszel elkészül a városközpont utolsó felújítandó tömbje, a volt Luzsinszki lovarda, a városi piac és üzletközpont egy földalatti parkolóval, közel 100 autó fér be, és ezzel megóvjuk ezt a csodálatos parkot és föld alá visszük az autóinkat. Móron a környezetvédelmet előtérbe helyezve folytatják fejlesztéseket. 1.493 milliárd Ft támogatást nyert a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban öt különböző fejlesztésre Mór városa. A beruházások a helyi gazdaság, a turizmus és a közlekedés fejlődését szolgálják. A legnagyobb volumenű fejlesztés a város központjában egy új dísztér kialakítása. Az őseink úgy építették meg ezt a teret, hogy 4 ősi, emblematikus épület övezi, és ez a 4 épület meghatározza a város történelmét és patináját. Új rendőrségépület épül és felújítjuk a Wekerle-kori takarékpénztárat, amely a képzőművészet, a kultúra, az irodalom otthonává válik, és ezzel a főbb dolgainkat befejeztük. Mór városának egyik legnagyobb, folyamatban lévő beruházása a városi piac rekonstrukciója. Az önkormányzat 230 millió forintot fordít a piactér megújítására és egy új vásárcsarnok építésére. Az őstermelők bejárnak a környező településekről, itt adják el a friss portékát, de ez nem csak azt a célt szolgálja, hanem később esetleg koncertet és egyéb rendezvényt is tudunk ott tartani. Úgy gondolom, hogy mind az épület, mind a kiszolgáló helyiségek olyan műszaki színvonalon készülnek el, amelyre méltán lehetünk büszkék. Telekgerendás község Békés vármegyében található, Békéscsabától 10 kilométerre. A megyeszékhelyhez való közelsége miatt egyre többen költöznek a faluba. A közelmúltban egy 8 milliárd Ft-os beruházás keretében Telekgerendáson kétezer férőhelyes kocafiaztató telep, Pusztaföldváron pedig a szaporulatnak malacnevelő telep épült. A két telephelyen 4500 koca tenyésztésére van lehetőség. A beruházást a magyar kormány 2,5 milliárd forinttal támogatta. A telekgerendási sertéstelep a legmodernebb technológiával készült el, eleget téve a szigorú környezetvédelmi és az állatvédelmi előírásoknak. Most egy 2000 kocás termelés indul itt be, már a tenyészállatok egy jó része megérkezett, nagyságrendileg 1600 állat már a karanténidejét tölti, ez a 2000 kocás termelés ez majd egy 4000 kocás termelésnek az első üteme, reméljük, hogy jó piac következik, számunkra jó eredményekkel tudjuk beindítani a telepet. A beruházással a cég egyrészt új munkahelyeket teremtett, másrészt segíti a helyi gazdaságokat is. Szeptemberben, az első malacok, majd ha megszületnek és átkerülnek Pusztaföldvárra, arra a telepre, ahol a süldők vannak, és utána pedig hízóállománnyá válnak, akkor a Békés megyei, magyarországi gazdák, gazdaságok hizlalják ezeket a sertéseket. Telekgerendáson 200 millió forintból újítottak fel egy 1800 méteres gazdasági utat, amelyet a Vidékfejlesztési Program támogatásából valósítottak meg. A beruházásnak köszönhetően könnyebbé vált a nemrég átadott kocafialtatótelep megközelíthetősége. Ez az út szolgálja a környéken gazdálkodók munkáját, és élénkíti a helyi gazdaságot. Nagyon örültem neki, hogy a befektetők ránk gondoltak, és ez nagyon sokat számít a település szempontjából, hiszen a településnek az adóbevétele nő egyrészről, másrészről pedig munkahelyeknek a létrehozása, lehetősége is adott. Telekgerendáson a Magyar Falu Program mintegy hárommillió forintos pályázati forrásának köszönhetően felújították az orvosi rendelőt, és modern orvosi eszközöket szereztek be. Nyilvánvalóan szükséges egy ilyen lélekszámú településen is, hogy olyan eszközök álljanak a háziorvosok rendelkezésére, amivel biztonságosan és a mai kor követelményeinek megfelelő módon tudnak gyógyítani, diagnosztizálni. A telekgerendási művelődési ház és egészségház épületének energetikai korszerűsítése a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program közel 40 millió forintos pályázatában elnyert támogatásból történt meg. Ez a fejlesztés az önkormányzati intézmények költségeinek csökkentése mellett hozzájárult a településkép javításához. Nagyon fontos volt még a járda útfelújításunk, a játszótér felújítás, fontos volt még az óvoda belső és külső állapotának a javítása, a fejlesztőszobák, hiszen nagyon fontos egy óvoda életében, hogy új fejlesztőszobákat kapjon. A 200 millió forintos beruházásban 3 km hosszan megújult a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer, ami lényegesen csökkenti a belvízkockázatot. Tudjuk, hogy milyen talajviszonyok, milyen belvízkockázat van itt, a településen, illetve a település környékén, hál' Istennek ez megszűnt, és a csapadékvíz, belvízelvezetéssel egy csapadéktározó létesítésével az ilyen belvizes problémák megoldódtak a településen. A település sokat fejlődött az elmúlt években, amit az is mutat, hogy gyakorlatilag alig lehet itt ingatlanhoz jutni. Telekgerendáson is több fiatal család él a Falusi CSOK igénybevételének lehetőségével. Most olyan szinten tartunk, hogy egy-két ház van, de hogy ha fönt van a hirdetőfelületen, akkor az egyből elkel, tehát igazából nagyon kelendőek a házak a településen, hiszen nagyon jó helyen vagyunk, nagyon biztonságos a település, sokat szépült és sikerült hála Istennek nagyon vonzóvá tenni ezt a kistelepülést. Rengeteg a gyerek, nagyon sok a fiatal. A falu rendezett, fejlődik, nem mondható egyáltalán kihasználatlannak, nincsenek üres házaink. Békéscsaba, a megyeszékhely innen 10 km-re. Aki dolgozni akar Telekgerendás községben, bármikor munkát találhat magának. Babarc Baranya vármegye keleti felén fekszik, a Borza-patak völgyében, a Duna mohácsi szakaszának közelében. Babarcon jelenleg 750-en élnek. A település körzetében jó minőségű szántóföldek és számtalan erdő található. A falu, az kifejezetten mezőgazdasági település volt a régi időkben is, állattartással, földműveléssel foglalkoztak az emberek a korábbi időszakban is. A Magyar Falu Program keretében lehetőséget kapott a település arra, hogy falugondnoki buszt vásároljon, ami hozzájárul a kistelepülés hátrányainak mérsékléséhez, a közszolgáltatások elérhetőségének javításához. A Babarcon élő idősek napi ellátását és az iskolások rendezvényekre szállítását is segíti a kormány támogatásával megvásárolt falubusz. 2020 januártól van itt, Babarcon falugondnoki szolgálat, én akkor kezdtem, ez egy új tevékenység itt, és '21-ben sikerült pályázaton nyernünk egy új autót, amire ezt használjuk, ugyanúgy az időseknek az étkezése, a szociális étkezésnek a kihordása, most éppen azzal is végeztem, és akiknek nem megoldott, azokat Mohácsra, szakrendelésre szoktunk beszállítani. Virágh Istvánné Szilvia 24 évvel ezelőtt nyitotta első kisboltját. Most a Magyar Falu Programban 42 millió forintot nyert arra, hogy felújíthassa a település központjában található üzletet. Nem volt előtte pályázatunk, igazából ez a Magyar Falu Program volt az első lehetőségünk arra, hogy a bolt felújításával kapcsolatban tudjunk pályázni és segítséget kapni. Ez egy nagyon jókor jött pályázat volt, mert ez az épület, ez kb. a 70-es években épült, és azóta egy nagyon pici átalakításon ment keresztül, de igazából az alapokhoz kellett hozzányúlnunk most, a munkálatok során. Ez nagyon nagy segítség, mert e nélkül ezt soha az életben nem tudtuk volna megvalósítani, tehát ezt saját tőkéből nem lehetne. Babarcon a Magyar Falu Programban elnyert, 4,9 millió forintos támogatásból korszerűsítették a játszóteret. Sikerült a régi, elavult játékokat modern, ugye, a mai kornak megfelelő és természetesen a gyerekek igényeinek megfelelő játékokra cserélni. Úgy gondolom, az ilyenfajta jóléti szolgáltatások is sokat tudnak ahhoz hozzátenni, hogy a fiataloknak tényleg vonzóvá váljon ez a település. Az összes fejlesztésnek büszkéknek kell lenni és büszkék is vagyunk, kis település révén nekünk minden támogatás, minden plusz lehetőség nagyon sokat számít. A babarci óvodába 31 kisgyerek jár akik később a helyi általános iskola négyosztályos alsó tagozatán kezdhetik el tanulmányaikat. Három évvel ezelőtt történt egy óvoda felújításunk, aminek nagyon örültünk. Hát, nagyon nagy fejlesztésen aminek az újrafalazása történt meg. Belül, a csoportszobákban ment keresztül az óvoda, egy egész falat kiszedtek, új parketták kerültek lerakásra, illetve a folyósón lapozás. A település régi konyhaépületét tornaszobává alakították át, amit fejlesztő eszközökkel is elláttak, így akkor is ki tudják elégíteni a gyerekek napi mozgásigényét, ha esetleg az időjárás nem engedi a szabadtéri foglalkozások megtartását. Az utak a '90-es évek elején készültek, tehát itt már nagyon sok esetben kell gondoskodni azok helyreállításáról, ami szintén egy Magyar Falus program keretében a Kossuth utcában meg is valósult nem olyan rég. Ott 14,3 millió forintért történt meg egy útszakasz felújítása, emellett a járdák felújítását, illetve új burkolattal történő ellátását is folyamatosan végezzük. Minden település akarna utat fejleszteni, a babarciak ezt sikeresen meg is valósították. Amit még Babarc kapcsán mindenképpen fel kell hoznom, az az aktív civil közösségi élet, hát, ugye, a Magyar Falu civil közösségeknek is kínál fel pályázatokat. Ugye, alapvetően németek lakta település Babarc, két nagyon komoly egyesület is van, pályázik is, ezzel is gazdagítja mindig a település közéletét. Az elmúlt években a településen 140 millió forint támogatást tudtak beruházásokra fordítani. A főutca egyik szakaszát már sikerült térkövezni, és a jövőben szeretnének ezt folytatni. A jövőbeni tervek között szerepel a településen keresztül folyó Borza-patak medrének rendbetétele.

A Veszprém vármegyei Szőcön modern idősek otthona működik. Az egykor a bányászatból élő településen nem okoz gondot a munkanélküliség. Fontos térségi szerepet tölt be Mór, ahol fejlett infrastruktúra szolgálja az ott élők kényelmét. Új, munkahelyteremtő beruházásokat adtak át Telekgerendáson, ami a helyi gazdaságra is pozitív hatással van. Babarcon sok család megélhetését biztosítja a mezőgazdaság. A településen több intézményt felújítottak az elmúlt években.