"Magyarország Ma" Ezzel a címmel jelentkezik péntek délelőttönként az M1 új magazinja. A közmédia aktuális csatornáján 10.30-kor látható műsor középpontjában a vidék fejlődése, megújulása áll. Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők, amelyek a vidéken élő 8 millió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A Somogy vármegyei Kaposszerdahelyen megújult utak és falugondnoki szolgálat teszi kényelmesebbé a családok életét. Fejér vármegye gyöngyszeme Sáregres, ahol az emberek befogadók, az épületek, a természeti értékek pedig páratlanok. A Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúnánáson büszkén őrzik az ősök hagyományait, és azt szeretnék elérni, hogy a településen élni ne hátrány, hanem lehetőség legyen. A Pest vármegyei Kemencén új egészségház épült, megújult az iskola, óvoda és az idősek otthona is. A település egyre vonzóbb a családok számára. Kaposszerdahely Kaposvár szomszédságában, attól DNY-ra helyezkedik el a Zselic dombjai között, a Berki-patak völgyében. Egymás után próbálják ki a gyerekek az új csúszdát. A mászóka és a hinta is népszerű a legkisebbek körében. Az önkormányzat a játszótér építésére 6 millió forint támogatást nyert a Magyar Falu Programból. Nekem a homokozó tetszik, a kacsás játék és a csúszda és a homokozó. A szülők is szívesen viszik a piciket a biztonságos játszótérre. Már akkor is, amikor ide költöztünk, nagyon jól éreztük magunkat a kisebb játszótéren. De nyilván így, hogy megszületett nekünk is a második gyerek, környékben is tudom, hogy már több gyerek is van, sokkal kényelmesebb, mert ugye most már nincs az, hogy a gyermekek is egy játékon kell, hogy osztozkodjanak, hanem akkor van több csúszda, több hinta, nagyon biztonságosnak érezzük például a szőnyeg miatt is, hogyha leesnek nincs az, hogy nagyon megütik magukat. Az új, modern több tálcás sütőt mutatja a kaposszerdahelyi óvoda és minibölcsőde élelmezésvezetője. Néhány hónapja 80 millió forintból készült el ez a teljesen új és felszerelt konyha mely nemcsak a legkisebbek étkeztetését látja majd el. Az eddigi elavult gázsütőnkhöz képest ez egy kombi párolós sütő. Légkeveréses, ami igazán elkélt már, mert a régi sütőnkkel nem igazán tudtunk megfelelően sütni. A környező településekre főztünk. Sajnos most csak Kaposszerdahelyre, illetve a szociális étkezés mellett az óvodai, illetve a bölcsődei étkezést látjuk el. Az ezer főt számláló zselici településen a falugondnoki szolgálat fontos feladatokat lát el. Ebben nagy segítségükre van az új falubusz. A Magyar Falu Programnak köszönhetően az önkormányzat 12 millió forint támogatásból szerezte be az új járművet. Nagyon fontos, napi szinten, ugye ebédet hordok, betegszállításom van napi szinten, gyógyszerkiváltások, akkor egyéb ház körüli munkákban segítség. Most ez a busz, ez ugye el van látva rokkantkocsi-felfogatással, tehát beteget is tudok vinni egyet vele. Az előző buszokban nem volt ilyen lehetőség, úgyhogy ez nagyon jó, ez a busz. Az elmúlt években elnyert támogatásokból aszfaltoztak a Rákóczi, a Petőfi és az Árpád utcában. Vízelvezető árkot alakítottak ki, és felújították az önkormányzati hivatalt, valamint a közelben parkolót is építettek. Az utóbbi 4 évben játszótereket fejlesztettünk, utakat fejlesztettünk, járdákat, vízelvezető árkokat, a hivatal épületét, óvodaudvart, orvosi műszereszköz-beszerzés volt, tanyagondnoki buszt cseréltünk. Hát, megépült az árvízvédelmi gátunk, ami talán az eddigi legnagyobb volt, összességében az elmúlt 4 évben közel 600 millió forint értékben érkeztek ide pályázati források. Ezek a beruházások mind az itt élők életkörülményeit javítják. Egy faluban vannak utak, járdák, mindenütt van temető, iskola, óvoda vagy bölcsőde, közösségi terek. Mindenre meg kellett találni a forrást. Gyakorlatilag egy több csatornás lehetőség nyílt meg a falvak számára, hogy ha lehet, az összes elmaradást pótoljuk. Számunkra az, hogy egyre többen választják a Zselicet lakóhelyükül, az a legnagyobb visszaigazolás, hogy jó úton járunk. A településen az eladó telkek már majdnem mind elfogytak, így az önkormányzat újakat jelölne ki a sportpályánál. A település fejlődése és az idegenforgalmi vonzerő erősítése szempontjából fontos feladat a helyi építészeti értékek megóvása. A gyönyörű vidék és a barátságos, vendégszerető lakosok teszik Kaposszerdahelyet a Zselic egyik gyöngyszemévé. Sáregres Fejér vármegye déli részén fekszik. 1650 és 1945 között a Zichy család birtokolta a csodálatos természeti környezetben fekvő, gazdag élővilággal rendelkező területet. A falu határában található vízimalom Csók István festőművész gyermekkorának helyszíne volt. Az utóbbi években jelentősen javult az életminőség és a helyiek komfortérzete a községben megvalósult fejlesztések révén. Sáregres azt gondolom, hogy az egyik legszebb legkisebb településünk. Rendkívül sok beruházásunk volt ez elmúlt időszakban, a legfontosabb az itt, a településen átmenő négyszámjegyű útnak a felújítása, mellette számtalan olyan kisebb-nagyobb fejlesztés volt, ami a helyi közösség értékeit hangsúlyozza. Óriási szerepe van Sáregres életében a helyi közösségeknek, és nagyszerű dolog itt élni. A településen élő Gulyás Tibor néhány évre elszakadt Sáregrestől, de a föld szeretete s a helyi közösség megtartó ereje visszahozta a faluba. Én itt is születtem, itt született a család minden tagja, tehát a nagypapáig, dédnagypapáig visszamenőleg, és az egész család mindig mezőgazdasággal foglalkozott. Azt csináljuk, amit szeretünk és kis csöndes, nyugodt falu, itt mindenki ismer mindenkit, fejlődött a község, hát ugye, a kultúr megcsinálása, az utak építése, a járda építése, a templom tatarozása, eléggé haladtunk előre. Itt, a mi kis községünkben rendkívül szorgalmas és munkaszerető emberek élnek, egy békés, kedves településről számolhatok be településvezetőként. Minden olyan jellegű fejlesztés, ami az emberek életminőségét javítja, az elmúlt 10 évben szépen, lassan, több ütemben megvalósulhatott. A közösségi élet egyik fő színtere az a Csók István Művelődési Ház, több fejlesztésnek köszönhetően egy nagyon szép épületté vált, itt is megvalósultak az energetikai fejlesztések, tetőcsere valósulhatott meg, belső felújítás, nyílászáró cserék, belső átépítés, folyamatban van az udvarrendezés. A településen élők életében fontos szerepet tölt be a hit gyakorlása. A falu lakosságának egy része katolikus, másik fele református gyökerekkel rendelkezik. A református templomot 45 millió Ft-os állami támogatással újították fel. A templom jelenlegi formájában több, mint 200 éves, igazán mélyreható felújítás, az 2018-19-ben valósulhatott meg pályázati forrásból, illetve a testvéreknek az adományából és ezáltal, ugye megtudott újulni a templomnak a tetőszerkezete, külső-belső vakolást kaphatott, illetve a nyílászárókat tudtuk kicserélni. A katolikus kápolnára új tető kerülhetett a Bethlen Gábor Alap 6 millió forintos forrásából, és az épület melletti mészkőkeresztet is restaurálták. A temetőben a Magyar Falu Programból elnyert, közel 5 millió forintból újították fel a ravatalozót. Az utóbbi években folyamatosan pályáztunk, felújítottuk először a ravatalozót, egy vizesblokkot kellett kialakítani, a nyílászárókat cseréltük le, kiépítettünk egy urnafalat, aztán azt persze térköveztük a környezetét, és eszközbeszerzésre kértünk anyagi támogatást. Sáregres fejlődése nem áll meg. A település vezetése további fejlesztéseket tervez. Az elkövetkezendő időszakban itt, Sáregresen szeretnénk minél több utat felújítani, illetve megépíteni, és a belvízelvezetésre is gondot fogunk fordítani. Több folyamatban lévő fejlesztésünk van, az egyik, az a katolikus egyházat érinti, ott egy közösségi tér felújításáról beszélhetünk, ami csatlakozik a katolikus kápolnához, illetve a szennyvízelvezetés, ami a mi településünkön még egy nagyon fontos és még egy nem megoldott kérdés, úgyhogy mindenféleképpen ebben az irányban is szeretnénk dolgozni. Sáregres egy különleges hely, ahol az emberek befogadók, az épületek, a természeti értékek pedig páratlanok. A közelmúltban tárták fel a régészek Hajdúnánás határában ezt a kurgánt, ami bizonyítja, hogy ez a terület már 5000 éve lakott volt. A települést először a 14. században említik. A Bocskai szabadságharc után 2000 hajdút telepített a mostani Hajdúnánásra a fejedelem. A hajdú hagyományok életben tartása, átadása és megismertetése mindenkivel az egy fontos feladat. Ugyanakkor Hajdúnánás az, aki ezeken a gyökereken hihetetlen módon fejlődik, és minden olyan fejlesztési lehetőséget kihasznál, ami a 21. században ahhoz szükséges, hogy egy kisvárosban élő, egy mezővárosban élő ember jól érezze magát, és ne vágyjon el innen. Hajdúnánáson 16 ezren élnek. Az önkormányzat minden lehetőséget megragad, hogy a 21. századi igényeknek és elvárásoknak is megfeleljen a város. Alapvetően a város megújulását tették lehetővé ezek a pályázatok, hiszen az elsődleges cél az az volt, hogy a versenyképességét meg tudja őrizni a város a nagyobb településekhez képest. Azért ne menjenek el az emberek, mert magasabb szintű szolgáltatásra vágynak. Ez vonatkozik az oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatásokra is. Hajdúnánás demográfia adatai azt mutatják, hogy a városban egyre növekvő az igény a bölcsődei férőhelyek számának növelésére. Ezért kellett a már meglévő 50 férőhelyes bölcsőde mellett egy új, 12 férőhelyes telephelyet létrehozni. Négy gyerekem van, és mivel egyedülálló anyuka vagyok, énnekem nagyon nagy segítség, hogy ő idejárhat, ebbe a bölcsődébe, szerintem ő nagyon-nagyon szeret idejárni. Tényleg. Az Iciri-piciri Bölcsőde épülete régen óvodaként szolgált, tehát igazából arra törekedtünk, hogy továbbra is gyermekintézmény maradjon. Falakat kellett bontani, falakat kellett elhelyezni, mosdót átalakítani, egy foglalkoztató szoba került kialakításra, tárolóhelyiség és nyilván ez a hatalmas és gyönyörűszép csoportszoba. A fejlesztés a Pénzügyminisztérium 95%-os támogatása mellett közel 50 millió forintból jött létre. A város határában található, helyi védettség alatt álló területen elhelyezkedő, minősített biogazdaságban és látogatóközpontban 6 hektáron több mint 30 féle konyhakerti zöldséget termelnek. A Belügyminisztérium támogatásával megvalósuló közfoglalkoztatás révén Hajdúnánáson igazi értéket állítanak elő. Ez nagyon jó, amúgy, mert nagyon sok mindent termelünk, meg bio, sok gond van vele, de meg tudjuk oldani. A kertészet Kendereskert része. Kendereskert egy élő pásztormúzeum, ahol a látogatók megismerhetik az erre a tájegységre jellemző növénytermesztést és állattartást. Az a hagyományos növénytermesztés, kertészeti tevékenység, az azért kuriózum most már, amit mi itt vegyszermentesen meg tudunk valósítani, és azért kihozzuk ide a gyerekeket bölcsitől óvodán keresztül az iskolás gyermekeket is, és Hajdúnánás város lakosságán túl minden idelátogatónak rendelkezésére áll, nagyon sokat lehet itt tanulni, azt gondolom, arról, hogy hogyan termesztjük meg ezeket a növényeket, hogyan kerül az asztalra, és ami talán ennél is fontosabb, hogy ezek a gyerekek nem csak itt, de a közétkeztetésben is meg tudják ezt enni. A Hajdúnánás központjában található Ady Park a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program 600 millió forintos támogatásával szépült meg. Az elmúlt bő tíz évben nagyon sokat fejlődött a határ infrastruktúrája is Hajdúnánáson, és én erre nagyon büszke vagyok, hiszen én deklaráltan mindig azt vallottam, hogy nem a belterület maga a város, hanem a teljes közigazgatási terület, és ezzel így is kell bánni. Ott is közbiztonságnak kell lenni, ott is rendnek kell lenni, és ott is járható utakra van szükség. Az elmúlt 5 évben csaknem 7 milliárd Ft értékű fejlesztés valósult meg a hajdúvárosban. Nagyon fontos a saját bevétel, ugye, ezért fontos az, hogy az ipari parkba minél több vállalkozást tudjanak vonzani, tehát olyan beruházások jöjjenek, akik iparűzési adót fizetnek. Egy nagyon fontos fejlesztés még, ami hátra van, az a fürdőnek a fejlesztése, hiszen méltán híres és nagyon jó gyógyvízzel rendelkező fürdője van Hajdúnánásnak, ami már bizony egy pici megújításra rászorul. A cél nem változott az elmúlt években. Azt szeretnék elérni, hogy Hajdúnánáson élni ne hátrány, hanem lehetőség legyen. Kemence a Börzsöny hegység egyik legszebb részén található település. A Börzsöny oldalába simuló falu az azt kettészelő, Ipolyba torkolló patakról kapta a nevét. A település a 18. században élte virágkorát. Jelenleg a környék egyik 1. számú turisztikai központja, mely leginkább a Kemencei Erdei Múzeumvasútról és a tájházról híres. Az elmúlt években több energetikai fejlesztést valósítottak meg a településen. Korszerűsítették az idősek otthonát, a mosodát és az óvodát. Ezen beruházásokat pályázatokból több mint 70 millió Ft támogatás felhasználása révén hajthatták végre. Megvalósult a külső hőszigetelése az épületnek, nyílászárócserék történtek, illetve napelemet kapott az óvoda. A másik, Széchenyi 2020 program keretében a közétkeztetési pályázat valósult meg, a konyha került felújításra. Nemrégiben nyílt meg a mosoda Kemencén, a RE-START akcióterv által biztosított források felhasználásával az INTERREG V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében. A kemencei mosoda szolgáltatásait Alsó-Ipoly mentén, Magyarországon Szobtól egészen Kemencéig, és a határ túloldalán is igénybe tudják venni. Kemencén a beruházás révén 4 új munkahely jött létre. Különféle eljárásokkal mosunk, vasalunk. Két nagy teljesítményű gépünk van, szárítónk. A környező településekben mindenki, bárki hozhatja igazából a mosnivalójukat, panziók, szállodák, magánszemélyek is. Az általános iskola épületét a Széchenyi 2020 program keretében, több ütemben, 66 millió forintból újították fel és korszerűsítették. Elsőként a fűtést korszerűsítettük, hiszen nagyon energiafalóak ezek a nagyméretű ablakok. Fűtéskorszerűsítését követően a külső és belső nyílászárók cseréjére került sor. Ennek következtében már felére csökkent az épület energiaigénye. Egy következő pályázatnak köszönhetően valósulhatott meg az épület külső hőszigetelése, valamint a tetőn napelemek elhelyezésére került sor. A Pest megyei területfejlesztési program 166 millió forintos kormányzati támogatásából a közelmúltban épült fel az egészségház, illetve korszerűsítették a háziorvosi és a fogorvosi rendelőt. A kemencei és perőcsényi lakosokat látja el. A háziorvosi szolgálat mellett fogorvosi és védőnői szolgálat is működik, illetőleg itt a körzet és a környékbeli lakosság számára nagy segítség, hogy egy héten 1-2 alkalommal lehetőség van laborvizsgálatra, mert egyébként Szobra kellene emiatt beutazni. A kemencei önkormányzat nem titkolt célja, hogy a vármegyeháza épületét felújítsák, és abban a történelmi vármegyék szerepéről nyissanak kiállítást. Erre a célra 2 nyertes pályázatból összesen 446 millió forintot tudnak fordítani. A tető elég rossz állapotban van, ha azt nem csináljuk meg, akkor az épület hamarosan tönkremegy, és ebben az energetikában a tetőn kívül a fűtési rendszert is szeretnénk korszerűsíteni, a tető napelemes cserepek kerülnének elhelyezésre, és a fűtést hőszivattyús megoldással, tehát modern eszközökkel szeretnénk megvalósítani. A közeljövőben megvalósításra kerülő projektekre, a csapadékvíz elvezetését szolgáló beruházásra és a minibölcsőde kialakítására is kapott támogatást az önkormányzat. A hegyi jelleg nyilván magával hozza azt, hogy egy-egy esőzés után, főleg mostanában eléggé gyors és kiadós esőzések vannak, a település egyes részein megjelenik a csapadékvíz ezért csapadékvíz-elvezetésre is 300 millió forintot tudott sikeresen pályázni Kemence, de fontos a mini bölcsőde építése, a kemencei családok számára ez egy nagy előny lehet. A település a kisvasútja miatt is népszerű kirándulócélpont, amit évente több ezer turista keres fel. Ugyanakkor Kemence megőrizte jellegzetes falusi báját és hamisítatlan vendégszeretetét.

- A Somogy vármegyei Kaposszerdahelyen megújult utak és falugondnoki szolgálat teszi kényelmesebbé a családok életét. - Fejér vármegye gyöngyszeme Sáregres, ahol az emberek befogadók, az épületek, a természeti értékek pedig páratlanok. - A Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúnánáson büszkén őrzik az ősök hagyományait, és azt szeretnék elérni, hogy a településen élni ne hátrány, hanem lehetőség legyen. - A Pest vármegyei Kemencén új egészségház épült, megújult az iskola, óvoda és az idősek otthona is. A település egyre vonzóbb a családok számára.