Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Idén 50. Idén 50 éves Magyarország első. Idén 50 éves Magyarország első és legnagyobb nemzeti Idén 50 éves Magyarország első és legnagyobb nemzeti parkja a hortobágyi. Idén 50 éves Magyarország első és legnagyobb nemzeti parkja a hortobágyi, amely az alapítást legnagyobb nemzeti parkja a hortobágyi, amely az alapítást követő folyamatos hortobágyi, amely az alapítást követő folyamatos bővítések és összevonások révén. hortobágyi, amely az alapítást követő folyamatos bővítések és összevonások révén ma már mintegy 80. folyamatos bővítések és összevonások révén ma már mintegy 82000 hektár véd. folyamatos bővítések és összevonások révén ma már mintegy 82000 hektár védett területtel büszkélkedhet. révén ma már mintegy 82000 hektár védett területtel büszkélkedhet Közép-Európa le. védett területtel büszkélkedhet Közép-Európa legnagyobb füves pusztáin. védett területtel büszkélkedhet Közép-Európa legnagyobb füves pusztája és egyedi Közép-Európa legnagyobb füves pusztája és egyedi madárrezervátum a okán nemcsak. Közép-Európa legnagyobb füves pusztája és egyedi madárrezervátum a okán nemcsak országos szinten számít. pusztája és egyedi madárrezervátum a okán nemcsak országos szinten számít kuriózumnak a pusztája és egyedi madárrezervátum a okán nemcsak országos szinten számít kuriózumnak a világörökség részei. okán nemcsak országos szinten számít kuriózumnak a világörökség része is messzebbre kell. okán nemcsak országos szinten számít kuriózumnak a világörökség része is messzebbre kell tekintenünk. okán nemcsak országos szinten számít kuriózumnak a világörökség része is messzebbre kell tekintenünk régebbre. kuriózumnak a világörökség része is messzebbre kell tekintenünk régebbre egészen a kuriózumnak a világörökség része is messzebbre kell tekintenünk régebbre egészen a 1800-as derekára, és akkor Móricz Zsigmond már azt írta a Hortobágyról, kuriózumnak a világörökség része is messzebbre kell tekintenünk régebbre egészen a 1800-as évek derekára. hogy egy élőhely-sziget a civilizált világ tengerében. Tehát ő már észrevette azt, amit ma tudományos kutatók vizsgálnak, hogy a szárazföldön is léteznek szigetek. A későbbiekben, 1930-as években Móricz Zsigmond azt írja egyik novellájában, fölszántják a Hortobágyot, mintha szíven szúrtak volna, úgy hatott rám a hír, megszűnik a magyar nemzeti park. Tehát akkor Magyarországon még természetvédelem nem volt, még a gondolat se, hogy nemzeti park legyen, Móricznál igen. - A Nemzeti Park alapításának gondolata az 1960-as években merült fel, miután több tekintélyes tudós petícióval fordult a Magyar Tudományos Akadémiához, hogy a magyar pusztákat elsősorban a Hortobágy területét védetté nyilvánítsák. Az 1967-es Pro Natura kiáltvány jelentősége fontos szerepet játszott abban, hogy 1973. január 1-jén végül megalakult a Hortobágyi Nemzeti Park. Hiába réved a végtelenbe évszázadok óta az itteni táj, a puszta sosem egysíkú, ökológiai értelemben sem. - Itt nagyon sokszor szinte egyik méterről a másikra változik a talajadottság, és a kis szintkülönbségek 20-30 centis szintkülönbségek, azok már más talajfejlődést eredményeztek. Tehát például itt a területen, ahol most vagyunk, a nyári járás területén vannak löszfoltok, viszonylag gazdag lösznövényzettel, és arrébb egy pár méterrel egy kamillás, bárányparéjos, szikes terület figyelhető meg. A Hortobágynak ez a lényege, hogy egy tarka szőttes, vizes és pusztai élőhelyek gazdag szőttese, ahol nagyon sok különböző életközösség tud megmaradni, és ezek az életközösségek, erre a változatosság gazdagítja a biológiai sokféleséget. - A biodiverzitás, vagyis a faji sokszínűség Szálkahalmon igazán szembeötlő, hiszen itt a Hortobágyra jellemző összes növénytársulás fellelhető. Ahol pedig ilyen gazdag és változatos a flóra, ott az állatok is jól érzik magukat. Évtizedekkel ezelőtt a szálkahalmi tanösvényen talált otthonra Magyarország legnépesebb varjúkolóniája, mintegy 1300 vetési varjú tanyázik itt, és ad véget nem érő koncertet, ezúttal épp egy külföldi turistacsoportnak. Nagy, fekete varjak, vetési varjak, rendetlenül és mégis összetartva társas lények, hatalmas károgással mesélik egymásnak a napi élményüket, írta anno róluk Móricz Zsigmond. A szálkahalmi varjakat leginkább a terület akác erdejében lehet megfigyelni. - Ezek az akácosok a Hortobágyon kifejezetten egy hiánypótló élőhelyet jelentettek, hiszen az ember beavatkozása kapcsán több ilyen fásítási hullám zajlott le itt a Hortobágy térségében, hogy a 19. század közepén volt az első nagy, egyébként a Móricz Zsigmond Úri muri című regényében is említi, hogy tulajdonképpen fásítás, elindult az erdőtelepítés a Hortobágyon, és az akác az, ami bírja ezt a sanyarú, sós, szikes talajt. - A vetési varjak mellett a környező mocsárvilágban gyakran tűnnek fel más madárfajok is. Itt fészkel Magyarország nagygoda állományának jelentős része. Ősszel pedig akár 20 ezer vadlúd is megfordul a környéken, köztük olyan ritka, veszélyeztetett fajokkal, mint a vörös nyakú lúd. Szálkahalmon kunhalom is akad. A Hortobágyon eleve gyakoriak ezek a földkúpok, a 3-4 ezer évvel ezelőtt itt élt szarmata népektől visszamaradt földpiramisok, amelyek lakóotthonként vagy temetkezési helyként funkcionáltak. Egy dűlőföldnyire legel a gulya, hosszú botjára támaszkodva áll mögötte a gulyás, és megemeli előttünk kalapját. Petőfi sorait, a dicső hortobágyi múltat idézi fel az, ahogy Máté Csaba számadó gulyás őrzi a szürkemarhákat. Hét generáció óta minden férfi pásztor a családjában, sokan juhászoknak álltak, de ő a gulyás életmódot választotta. - Ugye ez az erőnlét ebben a jószágban, ez a kisugárzás, ez a nagysága, nekem ez a. Ugye a birka, az hamarabb megijed mindentől, ugye az a pici apró jószág, nekem az nem hozott olyan jó érzést bennem, mint ez a szürkemarha, de ebből is a marhákból én nem hinném, hogy valaha tudnék ilyen magyar tarkát, vagy hús jellegűt legeltetni, mert én ehhez vagyok. Én ezt szeretem. Mert ugye itt, aki magyar tarkánál vagy más húshasznú marhánál jó pásztor, az nem biztos, hogy itt szürke marhánál megállja a helyét, mert ez egy kicsit agresszívabb, ez egy másabb hozzáállású. - A végeláthatatlan rónaság, a pásztoréletmód, a gulyások, csikósok és juhászok jelenléte együtt közösen alkotják a hortobágyi látképet. A hajdani pusztabérletek emlékét, a legeltetéses állattartás hagyományait, a vidék tradícióit máig igyekeznek megőrizni a helybeliek. Most is sok olyan marha gulya él a Hortobágyon, amelyeket szabad álláson tartanak, vagyis az állatok éjszakára sem kerülnek karámokba. Éppen úgy élnek, ahogy száz évvel ezelőtt is. A hortobágyi juhászok és gulyások tradicionális viselete szintén különleges, lajbijukon, azaz a mellényükön mindig kilenc gomb van. Éppen annyi, ahány luka a kilenclyukú hídnak. Pásztorbotból meg legalább nyolc van Máté Csabának, aki jó gulyáshoz méltó módon pásztorbot nélkül egy tapodtat sem mozdul. Az egyikre pedig különösen büszke, ajándékba kapta. - Ez egy barkócafa. Itt ez azért különleges, mert itt Hortobágyon ilyen nincsen, ez csak a hegyekben terem meg. Azt szokták mondani, hogy ezt nevelgették, ami azt jelenti, hogy itt ezek a görcsök rajta, ez tudatosan, mesterségesen bele van vágva. Itt ugye a kőrisfa a jellemző, meg ugye itt is, ha kifűtik, kiszárítják, akkor itt a hortobágyi jellegzetességgel azt meg szokták egy kicsit füstölni, ki szokták faragni, ki szokták kopogtatni, mint ugye alumínium a műanyaggal, mint egy karikás nyelet. Hát ilyen foglalkozós dolog ez. Ez lényegében az, hogy egy ilyen pásztor elfoglaltság, hogy amikor kimegy esetleg az ember a jószággal, vagy este nem úgy tud aludni, vagy délben esetleg, akkor ilyen dolgokkal foglalkozik, ez inkább ezeknek a gyümölcse. - A juhászok botja akkor az igazi, ha bevasalt végű és kampós. A hortobágyi pásztorok pedig mindig daru, vagy túzok tollat tűznek a kalapjukra, erről is híresek. Loncsák Lehel, bár végzett közgazdász, édesapja nyomdokaiba lépve maga is juhász lett. Mindössze öt éves volt, amikor már egyedül meg tudta fordítani a nyájat. Pontosan nem is tudja, mióta már, hogy a juhokkal kel és fekszik, de 23 éve, hogy fizetést is kap érte. Erdélyben született, és mindig a Hortobágyra vágyott. - Még a kommunizmus ideje alatt az én nagyapámnak az öccse, nagybátyám, az nagyon sok évet juhászkodott itt a Petnezúgban. Ő 18 éves korában szökött át a határon, mert mindig hallotta, hogy a Hortobágynak milyen nagy a varázsa, rengeteg sok ott a jószág, és ugye ez egy juhászemberben olyan ihletet ad egy juhászembernek, aki meg akarta ezt tapasztalni. Úgy került ide édesapám is a kilencvenes évek elején, illetve majd én is, de iskolai éveim alatt ugye a nyári szüneteket mind-mind itt töltöttem a Hortobágyon. Ugye tudjuk azt, hogy a ma itt élő rackákkal ugye őseink nagy valószínűséggel vonultak be a Kárpát-medencébe. Őseink is előszeretettel vigyáztak erre a fajtára. - Lehel jelenleg egy meglehetősen nagy, 500 fős nyájért felel. Fehér és fekete juhai is vannak, vallja, hogy nincs Hortobágy rackajuh nélkül, továbbvinni és megőrizni az utókor számára az állományt. Ezért is szép és fontos küldetése. A Hortobágy folyó mentén ott, ahol ma már a Nemzeti Park vadasparkja terül el, a történelmi múltban Debrecen város malmai őröltek. Az ősi puszta tájképe és vadvilága elevenedik meg itt, mintha utazna az időben, aki erre jár. A Kárpát-medencéből eltűnt, ám egykor a Hortobágyon is őshonos állatok közül az őstulkok és a psevalszki vadlovak is visszatértek régi új otthonukba, természetes környezetükbe. Utóbbi az egyetlen ma is élő vadlófaj, becslések szerint 10-12 ezer évvel ezelőtt élhettek itt. Termetük és méretük alapján a zebrákra emlékeztetnek, színük miatt viszont beleolvadnak a hortobágyi tájba. - Valóban, ezek a vadlovak. Az északi féltek a zebrái, hogyha nagyon lesarkítjuk a dolgot, hiszen ugyanazt az ökológiai teret töltik be, mint Afrikában élő rokonaik, ugye a zebrák, és hasonlóan éltek egykoron nagy létszámú csoportokban, verődtek, ugye hármakat alkottak, hármak egymás mellett, egymás közt éltek, és legelték ezeket a területeket, ezeket a füves pusztákat, és valóban eléggé különböznek az általunk ismert házi lovaktól, mind megjelenésben, mind pedig viselkedésben. Több kromoszómával rendelkeznek, mint a házi lovak, megjelenésben pedig kifejezetten zebra alkatúak. A nyak, a fejforma, zebrasörény, vagy némely egyed lábszárának a csíkozottsága is a zebrákra emlékezteti az embert. - Igen jelentős szerepük van az ismeretterjesztésben, a nemzeti park szafari túrái során így aztán testközelből is szemügyre vehetjük őket, és ők a legjobb természetvédelmi területkezelők is. Szünet nélkül legelik és tapossák a pusztát, amivel elősegítik a faji sokszínűség fenntartását. Évszakonként más és más növénytársulásokat keresnek fel és legelnek le, így lehetőséget és teret biztosítanak valamennyi a legelőkön fellelhető faj számára a megtelepedésre és a szaporodásra. - Az őstulkok közel 400 éve pusztultak ki. Igazából ők a ma élő szarvasmarha fajtáknak a természetben fellelhető, egykor fellelhető ősei voltak, és belőlük lett háziasítva, domesztikálva a különböző szarvasmarha fajták belőlük lettek kitenyésztve. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a szürke farkasból kutyát tenyésztett ki az ember hosszú-hosszú idő és sok-sok generáció alatt ugyanígy lett az őstulokból különböző szarvasmarha fajta. És ez a rekonstrukció, ez egy fordított evolúció jelleggel működik. Nyilván nem ugyanazt az eredményt képezi. Ez már nem lesz őstulok, éppen ezért hívják rekonstruált őstuloknak. Ez csak egy fenotípusos folyamat, ami azt jelenti, hogy küllemben nagyon hasonlít, megegyezik az egykor élt őstulkokéval. - A Hortobágyi Vadaspark része a nemzeti park bioszféra rezervátumának, és bár ma már nekünk szinte elképzelhetetlennek tűnhet, az őstulkok és a vadlovak mellett hajdan pelikánok, sőt keselyűk is éltek a Hortobágyon. Az állatparkban is akad belőlük jó pár példány. Egyszerre egy helyen a legtöbb madár az öregtavi halastórendszer vonzáskörzetében figyelhető meg. Ahogy Móricz írta, az égen röpülő verssorok énekelnek. Épp mint a repülőtereken, itt is szinte minden pillanatban fel és alászáll egy égi vándor. Ez Európa egyik, ha nem a leggazdagabb madármegfigyelőhelye, legalább 300 faj fordul meg itt időről-időre. Ötven évvel ezelőtt, amikor a nemzeti park megalakult, már olyan nemzetközi jelentőségű vízimadár közösség élt a területen, hogy indokolttá vált a nemzeti parkhoz csatolni. Amellett, hogy a Nemzeti Parknak a részévé vált, amellett Natura 2000-es területnek is számít, ugye ez az Európai Unió által szabályozott élőhelylánc alatt, és a vizes élőhelyek védelméről létrejött egyezmény, a ramsari egyezmény fennhatósága alá is tartozik, hanem véletlen az, hogy akár a külföldi vendégek célzottan látogatják a mi ilyen vizes élőhelyeinket, mert számos olyan fajjal lehet találkozniuk, amik náluk már esetleg kisebb egyedszámban, vagy egyáltalán nem találhatók. - A halastórendszert az első világháború idején kezdték el kialakítani, hiszen a 19. században zajlott folyószabályozások után a Hortobágy vidékének természetes vízutánpótlását valahonnan biztosítani kellett. - A víz egyébként továbbra is a Tisza vize, ami itt a tavakban található, ugye a főcsatornán jön be, és ami például behalászáskor keletkezik plusz víz, azt a Málta pusztán keresztül egy lecsapolást biztosító csatorna végzi, viszi a vizet a Hortobágy folyóba. - Az Öregtavi Halastó-rendszer teljes területe mintegy 2000 hektár. Mesterséges tavaink közül messze a legnagyobb, de mindent együttvéve is a Balaton után Magyarország második legnagyobb tava a Tisza-tó, amely a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz hasonlóan szintén 50 éves. Történetének kezdetén egészen más arcát mutatta a vidék, mint most. Ahol évtizedek óta a víz az úr, ott hajdan legelők, ártéri gyümölcsösök, szántók voltak. A környék színes történetének és gazdag élővilágának bő egy évtizede hiteles krónikása a Tisza-tavi Ökocentrum. - Pontosan 50 évvel ezelőtt mondhatjuk azt, hogy megszületett a Tisza-tó, 1973. május 16-án adták át azt a vízügyi létesítményt, amely egyébként a mai napig Magyarország legnagyobb vízügyi létesítménye, ez pedig a kiskörei vízlépcső, ennek az építményei, amelyek tulajdonképpen egy gátat képeznek a Tisza folyón, és így a gát mögött egy 127 négyzetkilométer nagyságú vízfelület alakult ki. Ezt a kezdetekben kiskörei víztározóként ismertük, és a 80-as években, amikor már a turizmus, a turisztika nagyon komoly szerepet kezdett játszani ezen a területen, akkor egy névváltozás történt valójában, és a közvéleménynek, a nagy nyilvánosságnak könnyebben érthető és könnyebben kezelhető Tisza-tó nevet kapta ez a hatalmas terület. - A környékbeliek szerint a Tisza-tó Magyarország legtermészetesebb mesterséges tava, az elmúlt öt évtizedben ugyanis a legváltozatosabb növény és állatfajok népesítették be partját és medrét egyaránt. A Tisza-tó különösen büszke lehet sokszínű halfaunájára, az Ökocentrum pedig grandiózus akváriumrendszerére. - Mi azért itt az ökocentrumban arra törekszünk, hogy azt, amit kint a tavon azért nehéz megfigyelni, mert a víz alá azért nehezen látunk be. Azt mi próbáljuk itt megidézni és egy kicsit megmutatni, mert ez Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszere, ahol mi most itt állunk, és egymillió liter édesvízben mutatjuk meg azokat a halakat, amelyek a Tisza-tóban is élnek, vagy valaha éltek. Ami a nagyon közismert és nagyon-nagyon benne van a magyar köztudatban, az a harcsa, a csuka, a ponty, különböző pontyfélék. Mi itt az ökocentrumban tartunk tokféléket is, amelyek sokkal-sokkal ritkábbak, vagy nincsenek is már a magyar élővizekben. Ezek közül a sőreg tok, a kecsege és a vágótok, ami lényeges, de a legeslegnagyobb és a leglátványosabb pedig itt úszik mellettünk, ez pedig a Viza, ami valaha, mert tágabb értelemben azért a Tisza, de inkább a Duna jellemző halfaja volt. - A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum épülete is a természet védelmére és szeretetére hívja fel a figyelmet. A Kertai László Ybl-díjas építész által tervezett ház madarat formáz. A tervező így kívánt tisztelegni a Tisza-tó gazdag madárvilága előtt. 1993 óta tartozik a Hortobágyi Nemzeti Park területéhez a Tisza-tó madárrezervátuma, amely már 1973 óta védettséget élvez. Igazi madárparadicsomba csöppen, aki a szárnyasok nyomába kíván itt eredni, hiszen Közép-Európa legnagyobb vegyes gémtelepe is a Tisza-tavon található. - Több szintre tagozódik, nagy kárókatonák vannak a legfelső szinten, nagy kócsagok, vörös gémek, szürke gémek, vakcsó, selyemgém, kis kárókatona van ebben a telepben, és szinte mind tagozódik szintekre. Ugye a kiskárokat onnan inkább a bokros részeken fészkel, még a szürke gém, az inkább a fáknak az alsó szintjén, a vörös gém pedig a kísérő nádasokban rak általában fészket. - A Tisza-tó teljes területe 12700 hektár. Nyíltvizes részei, ártéri ligeterdői, mocsaras területei és nádasai nem csak színesítik a tájat, de kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek, idilli életterek is. Nem véletlen, hogy a teljes terület Natura 2000-es besorolást kapott, és a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A Tisza-tó persze nem csak névrokona a Tiszának, kapcsolatuk szorosabb, mint gondolnánk. - Azt mondjuk, hogy Tisza-tó, vagy Kiskörei víztározó régies nevén. Ez annyira nem helytálló ez a Tisza-tó elnevezés, hiszen van egy folyó, ami keresztülfolyik rajta a Tisza, és úgy tanultuk, hogy a tó az egy állóvíz. Itt viszont állandó vízmozgások vannak. - Az élő Tiszának és az öblítő csatornáknak köszönhetően, valamint a folytonos vízmozgásnak hála a Tisza-tó vízminősége rendszerint kiváló.

Idén 50 éves Magyarország első és legnagyobb nemzeti parkja. a hortobágyi.