Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A Balaton környékén az elmúlt évezredek során sok-sok nép telepedett le, és számos kultúra jelent meg, ám a rómaiak érkezése hozta a legjelentősebb változásokat. Kiterjedt építkezéseket folytattak és jelentős gazdaságokat hoztak létre, melyek közül az első század környékén született balácai lehetett az egyik legjelentősebb. A közel 2000 évvel ezelőtti élet rejtelmei tárulnak fel itt. - A balácai villagazdaságot gyakorlatilag egy nagy mezőgazdasági, illetve részben manufakturális üzemnek kell elképzelni, azzal a különbséggel, hogy a kellős közepén a mindenkori tulajdonos ott lakott. Most a tulajdonosnak, illetve a családjának a lakóházában vagyunk, aminek azért a léptékei eléggé átlagon felüliek még a római korban is, tehát ez az épület 2400 négyzetméteres az alapterülete, és azt tudjuk, hogy legalább a bejárati szárnyánál volt emeleti része is. - A Római Birodalom észak-mediterrán vidékére jellemző épület központi része a nyitott udvar volt, e köré szerveződött az élet. Az óriási villában egy tehetős ember ókori igényeihez szükséges valamennyi helyiség megtalálható volt gazdasági szobák, hálók, ebédlő, irattár, WC, az épület termeinek padlóját pedig aprólékos munkával készített csodálatos mozaik takarja. Az impozáns fogadóterem több mint 70 négyzetméterével a hivatalos eseményeknek is helyt adott, na és persze a lakomáknak. - Speciálisan a balácai mozaikokon, ami nagyon feltűnő, és egyébként ez az itteni falfestményekre is igaz, hogy nagyon sok madárábrázolás van itt, tehát itt ugyan, azt biztosan tudjuk, hogy a különböző évszázadokban különböző tulajdonos családok voltak itt Balácán, de úgy néz ki, hogy a madarászat vagy a madarak kedvelése az valamiféle ilyen állandó hobbi volt itt ezen a környéken, és ezt meg is jelenítették a padlókon és falfestményeken is. - A Balaton-felvidéken már a 900-as években felbukkantak a magyar lovasok, a Salföldön és környékén maga Koppány vezér lakott. Ősi vidék ez, ahol az ember régóta harmóniában él a természettel. Somogyi Győző festőművész ezt az életszemléletet viszi tovább a kis faluban, ahová 1985-ben költözött. Azóta itt él, alkot, gazdálkodik és menti a régió szépségeit az utókornak. Ő az egész Káli-medence legismertebb bebírója, részben neki köszönhető a medence tájvédelmi körzetté nyilvánítása is. A művész festményein is szívesen örökíti meg a vidéket. - A múltnak és az állandónak a szépsége, amit megpróbálok ábrázolni, mondhatnám úgy, hogy a teremtett világ szépsége. Tehát nem annyira az ember által létrehozott dolgok, bár egy balatoni gőzhajó csodálatosan szép, sőt az autókat is előszeretettel festem bent a tájban, de mégis maga a táj és a világ. Valójában én mindent szeretnék megfesteni, ami él és mozog, embereket, állatokat, angyalokat és a tradíció mentén továbbfejleszteni a dolgot. A hatvanas évektől fogva a helyiek számára egyre vonzóbb életforma lett a városba költözés, a Káli-medence aprófalvai, mint Salföld, elveszítették népességmegtartó erejüket, elkezdtek kiürülni, a házak pedig magukra maradtak. Ekkor fedezte fel őket a vidékre vágyó városi értelmiség. - Feltűnt, hogy itt van egy gyönyörű épületanyag, tehát itt nem holmi vályogbiskók voltak, hanem tornácos, oszlopos kőházak és pusztulnak. A lakosság menekül, megy a városokba, magukra hagyják az épületeket. És akkor elkezdtem felgyűjteni rajzban, fotóval a Balaton-felvidék népi építészeti emlékeit, és egy kisebb csodavilág tárult fel előttem. Alakítottunk egy egyesületet, más ide települt főleg budapesti értelmiségiekkel, művészekkel, és azt tűztük ki célul, hogy amit lehet, megmentünk ezekből a csodákból. - Fehér felületek, egyszerű formák, különleges kémények. A salföldi népi építészetben a népi bölcsesség a sok-sok évtizedes, évszázados tapasztalat is tetten érhető. Természetes anyagokból építették a házakat az elődök. A falakat helyi kövekből habarcs nélkül rakták, és az innen alig három kilométerre zöldellő kékülő Balaton partján növő náddal fedték be. Amikor 1836-ban a daliás Wesselényi Miklós átúszta a Tihanyt Balatonfüreddel összekötő öblöt, szokatlan tette hosszú ideig beszédtéma volt Magyarországon. Úszni tudással nem sok ember büszkélkedhetett akkoriban, amikor még a Balaton is állatok itatására használt halastónak számított, nem pedig strandparadicsomnak. Partja, mocsaras vize sok helyen nehezen megközelíthető volt. Paradox módon a balatoni fürdőkultúra sem a tó vizére épült, hanem a Füreden, Zánkán található gyógyvizekre. A tóba jóval később merészkedtek be az emberek, de akkor sem a partról, hanem a keszthelyihez hasonló fürdőházakból. - Ezeket a szigetfürdőket úgy alakították ki, hogy a lépcsőkön keresztül, amikor valaki beért a vízbe, akkor vagy ilyen kosarak, amibe bele lehetett ülni, úgynevezett fürdőkosarak, vagy pedig cölöpökön álló rudak várták, amiket átkarolva lehetett biztonságosan a vízbe tartani. Az 1880-as években kezdődött az, hogy egyre általánosabbá vált az úszásnak a tudománya. Ekkor már egyébként versenyeket is rendeztek ezzel kapcsolatban, és innentől mondhatjuk azt, hogy a Balatonban való úszás egy általános tevékenységgé és az úszás képessége egy általánosabb tudássá vált az emberek körében. - A keszthelyi Szigetfürdő az 1860-as években készült. Valaha sok ehhez hasonló épült a Balatonra, de többségük egyszerű faszerkezet volt, melyet megevett az idő, a szilárdabbak pedig a II. világháború balatoni harcaiban vesztek oda. A fürdőszigetek akkoriban a társadalmi élet fontos helyszínei is voltak. - Volt egy központi része, ahol így összejöhettek esetleg a fürdővendégek beszélgetni. A fürdőszigetnek a két oldalán pedig kabinok kerültek kialakításra, és a férfiak és a nők külön-külön fürödtek. Nem volt még koedukált a fürdősziget, mint ahogy ma. A kis fakabinokban lehetett a ruhákat lecserélni, a kor által elvárt fürdőruháknak megfelelően, amik egyébként nagyon különböztek a maiaktól, és aztán a fürdőruhák átvetése után lehetett a férfiaknak az egyik oldalon, a hölgyeknek pedig a másik oldalon bemenni a vízbe. Miután kijöttek a vízből, jellemzően egyébként köntöst húztak, a napozásnak szintén nem volt még akkor kultúrája, mint ahogy ma. - A Szigetfürdő közkedvelt üdülő volt, ezért aztán számos fekete-fehér és színes képeslap készült róla. A hatvanas években a tornyokat, melyeket még a Festeticsek építettek, a korszak stílusában alakították át, ezek csak a 2000-es években nyerték vissza eredeti formájukat. Hogy merre tartson a balatoni építészet régóta vitatéma az építészek körében. Tihanyban, a kikötőben a modern törekvések jutottak érvényre. 1962-ben még a mai szemmel nézve is korszerű és nem mindennapi épület látott napvilágot, közvetlenül a vízparton. Valakit nyitott esernyőre, másokat dinnyecikkelyre emlékeztet a több mint 22 méter átmérőjű, 3 ponton támaszkodó tető. A földszinten eredetileg posta, az emeleten idegenforgalmi iroda működött, ma a vendéglátásé a főszerep. Egy badacsonyi borterasz esetében viszont a modern futurisztikus elképzelések helyett a tradíciók kaptak nagyobb szerepet. Ránéztünk és beleszerettünk leginkább az ablakaiba, azt hiszem egyébként egészen egyedi valami. Az épület az 1957-es építésű, és mi felújítottuk 8 évvel ezelőtt nagyjából. A jellegében és kinézetében ugyanilyen volt az épület. Nyilván atomjaira szedtük és újra összeraktuk a tetőt és mindent, de alapvetően pont ugyanígy nézett ki. - A nádfedeles ház a második világháború utáni időszak egyik fontos és sokat foglalkoztatott építészének, Callmeyer Ferencnek első alkotása. Ez volt az, amely későbbi balatoni munkáit is megalapozta, az építész merített a helyi hagyományokból is, ugyanakkor megjelenik a modernitás is, vagyis a kettő szépen összefonódik. - Badacsonyban nagyon-nagyon sok érdekes bor, és ehhez kapcsolódóan nagyon sok érdekes történet van. Az igazi profilunk azt hiszem, hogy a kisebb, limitált palackszámú, talán még érdekesebb, vagy még kevésbé hozzáférhető történet és bor. Tehát ezeknek a bemutatása, Badacsony lehetőség szerint minél szélesebb bemutatás a borok tekintetében. - Az épület anno eredetileg is poharazóként kezdte pályafutását, majd hosszú szünet után borozóként született újjá. A XX. században a balatoni kikapcsolódás egyre több ember számára vált elérhetővé, ha anyagilag nem is mindig, de fizikailag biztosan, többek között a jól kiépült vasúti hálózatnak is köszönhetően. Az 1900-as években készült épületek, nyaralók jelentős többségét az egyszerűség és a praktikum a funkcionalizmus jellemezte. Balatonalmádi egyik utcájában párját ritkító modernista villa áll a dombtetőn, mely az akkori haladó irányzat az art deco hatását mutatja. Ahogy az az Obeliszk is, mely mindössze néhány sarokkal odébb látható. A balatoni vöröskőből készült emlékmű az első világháborúban elesettek előtt tiszteleg. 1935-ben avatták és máig ez a legnagyobb első világháborús emlékművünk. Modern törekvésekre ma is találunk példát a Balatonnál, Vonyarcvashegyen az erdő szélén különleges vendégház áll, melyet egy testvérpár álmodott meg. - Sokan járnak itt le a Balaton felé, és sokan megnézik. Volt egy olyan esetünk is, amikor valaki szólt a testvéreméknek, hogy lát itt egy házat, és valószínűleg valami szélvihar lehetett, hogy felborult. Nyilván ez egy vicces történet, de igen, tehát kívülről akár azt is hiheti a vendég, hogy ez egy felborult ház, de nem, ilyen a formája. - Volt, aki megkérdezte, hogy "de belül nincs eldöntve minden?. - A kis ház, vagy ahogy mostanában a hasonló kompakt épületeket hívják, Kabin lényege, hogy viszonylag kis alapterületen minden rendelkezésre álljon egy néhány napos kikapcsolódáshoz. Két kilométerre vagyunk a Balatontól, itt már a természeté, a zöldé és az erdőé a főszerep. Az épület egyszerre roppant modern, mégis a falusi hosszú házakra emlékeztető alakjával a régi Balaton-parti háztetők alakját is megidézi, a sok fa használatával ugyanakkor mégiscsak a helyi hagyományokat tartja életben. - Próbáltuk mindenféleképpen a modern vonalat képviselni, de ugyanakkor megtartani ezt a hagyományőrzést is, tehát hogy a régi, tradicionális épületvonalakat is, ugye az alacsony nyeregtető, ezt próbáltuk tartani, de mind anyaghasználatban, mind a ház belsejében, illetve a külsejében próbáltuk a modern vonalat képviselni. A helyi építészeti hagyományokat és a modern törekvéseket tartotta szem előtt ez a Somlóvásárhelyi birtok is. A régi présházak hangulatát elevenítik fel a modern épületek, amelyeknek a mögöttük tornyosuló Somló kölcsönözte a színét. Bor és pezsgő készül itt, és hogy a tájat minél kevésbé bolygassák, az üzemek, raktárak egy része a föld alá költözött. Ez a szintén modern épület, mely Tihanyban készült néhány éve, nem a régi házakhoz nyaralókhoz, pincékhez, hanem a vitorlásokhoz nyúlt inspirációért. A fehér falak mögött ugyanis hajós egylet működik. - A Hajós Egylet 2002-ben alakult, vitorlásoktatással foglalkozik. Elsősorban a vitorlázásnak a megszerettetése, közösségépítés és a gyerekeknek a valahova való tartozása a fő cél. Igen, visszaköszönnek a vitorlázásnak az elemei, az épületet nézve is. Nagyon törekedtek arra, hogy amennyire csak lehet amellett, hogy modern, azért tájba illő legyen. A hajózás szerelmeseinek szemet gyönyörködtető a kikötőben ringatózó hajók látványa. A szakértők szerint sosem késő felhúzni a vitorlákat, de figyelem, ez a sport is függőséget okoz, akit egyszer elkapott, úgy tartják, azt többé nem ereszti. Az, hogy ki mikor kezdheti el, az teljesen egyéni. Az egyetlen alapfeltétel a biztos úszni tudás. Van, aki már 8 évesen is készen áll erre, de van, aki csak később. Felső határ nincsen, tehát ezt, amíg az ember úgy érzi, addig a vitorlázást folytathatja. Hogy mennyi idő alatt lehet elsajátítani a vitorlázást, ahogy az egyik edzőnk szokta mondani, élethosszig tartó tanulás, de azért nagy általánosságban az egyhetes vitorlástábor alatt elsajátítanak egy olyan alaptudást, amivel aztán a saját kis hajójukat kevés és közepes szélben tudják kezelni. - A szezon a Balaton és a vitorlázás egyik legnagyobb ünnepével, a Kékszalaggal idén július 6-án kezdődött csak igazán, és novemberig egészen biztosan siklanak a vízen a hajók. A Balatont és környékét már bő 150 esztendeje a turizmus fellendülése óta megkülönböztetett figyelem kíséri. Szép épületek sokasága lakja a tó környékét. Villák, kisebb-nagyobb nyaralók veszik körbe a tavat, a folyamatos fejlődést csak a világháborúk akasztották meg. Az ekkor készült tervek közül sok örökre a feledés homályába merült, de nem mindegyik. Több mint 50 évig szunnyadt vázlat formájában az a templom, melyet még 1941-ben, a második világháború kellős közepén tervezett a korszak híres építésze, Szeghalmi Bálint Hévízre. Az 1990-es években a terveket leporolták, 1998-ban pedig már el is készült a templom. - 1998. december 6-án volt ennek a templomnak a felszentelése. Azóta ebben a templomban három gyülekezet lakik. Minden vasárnap fél tízkor a hévízi református gyülekezet istentiszteletei vannak a templomunkban. 11 órakor a német ajkú evangélikus gyülekezet istentisztelete van, és délután fél ötkor a magyar evangélikus testvérek istentisztelete van. Szeghalmi rajzaiból, vázlataiból, Zoób Mihály készített részletes tervet az eredeti tervek szellemiségét végig szem előtt tartva. A templom azért is kuriózum, mert evangélikusok és reformátusok vállt vállnak vetve, közösen vágtak bele az építkezésbe. Időközben Hévíz felkapott üdülőhely lett a német és a svájci turisták körében, olyannyira, hogy többen közülük házat is vásároltak a környéken, hogy hosszabb időt is eltölthessenek itt, amikor kedvük és idejük engedi. Nekik németül szól az ige. - Az evangélikus testvéreknek egy gyönyörű oltárkép készült, amit mi is reformátusok nagyon szeretünk. 2003-ban készült el és aztán szentelték fel az oltárképünket, amelyet Polgár Rózsa, Kossuth és Munkácsy-díjas kárpitművész készített el. Hogyha behajtjuk az oltárképet, akkor pedig a református egyházunknak egyik legfontosabb szimbóluma van benne, vagy így mondom, reformátorunknak, Kálvin Jánosnak csodálatos szimbóluma, a kéz, benne pedig a lángoló szív. - A balatoni hagyományok születtek újjá egy zánkai kertészetben, melynek hófehér épületeit akár felújított régi hosszú házaknak is nézhetnénk, pedig nem is olyan régen készültek el. Az épületek, miként megannyi régi parasztház, nyeregtetősek, oromfalasak, kis ablakokon érkezik a fény, és persze hófehéren ragyognak a nyári reggelben. - Az épület tíz évvel ezelőtt készült, Krizsán András tervező munkáját dicséri a formavilága az épületnek, ő a Balaton-felvidéki építészeti stílusjegyeit próbálta meg az épületben megjeleníteni. Itt az épület helyén egy kisebb épület állt korábban. A falunak ez az ófalu része, ami a Káli-medence irányából egy jó látvánnyal örvendezteti meg az errefelé utazókat. Az épülethez egyedülálló kert is tartozik, ahol több mint félezer gyógynövényt gondoznak. A magyar népi medicina csak néhány növény kedvező hatását használja ki, ezen szeretne változtatni a kertészet, amely mindenki számára nyitva áll, aki el akar merülni ebben a csodálatos, sokak számára ismeretlen, ám nagyon hasznos és lélekgyógyító világban. - A nagyközönség általában 30-40 féle növényt ismer, a nagyon ismertek, azok a zsálya, rozmaring, levendula, mentafajok, stb. Emellett rengeteg vadon élő növény található itt, amit talán kevesebben ismernek. A szagos müge, ami nagyon kellemes, az erdei gyömbérgyökér, és még sorolhatnám. Számos olyan természetben élő növénnyel találkozhatunk itt a Balaton-felvidéken, aminek sajnos egyre nagyobb fokú beépítettsége a területnek, korlátozza az élőhelyüket, és ezért is szerettünk volna egy helyi kertben létrehozni egy minél nagyobb gyűjteményt, ahol a növények számára megfelelő mikroklímákat próbáljuk meg kialakítani. - A természet ősi titkai tárulnak itt fel. A dolog érdekessége, hogy a gyógynövények nagy részét saját konyhánkban mi is felhasználhatjuk különböző főzetek, teák, hideg áztatások, macerátumok, illetve illóolajok formájában.

A Balaton környékén az elmúlt évezredek során sok-sok nép telepedett le, és számos kultúra jelent meg, ám a rómaiak érkezése hozta a legjelentősebb változásokat. Kiterjedt építkezéseket folytattak és jelentős gazdaságokat hoztak létre, melyek közül az első század környékén született balácai lehetett az egyik legjelentősebb. A közel 2000 évvel ezelőtti élet rejtelmei tárulnak fel itt. - Fehér felületek, egyszerű formák, különleges kémények. A salföldi népi építészetben a népi bölcsesség a sok-sok évtizedes, évszázados tapasztalat is tetten érhető. Természetes anyagokból építették a házakat az elődök. Az 1900-as években készült épületek, nyaralók jelentős többségét az egyszerűség és a praktikum a funkcionalizmus jellemezte. Balatonalmádi egyik utcájában párját ritkító modernista villa áll a dombtetőn, mely az akkori haladó irányzat az art deco hatását mutatja. A Balatont és környékét már bő 150 esztendeje a turizmus fellendülése óta megkülönböztetett figyelem kíséri. Szép épületek sokasága lakja a tó környékét. Villák, kisebb-nagyobb nyaralók veszik körbe a tavat, a folyamatos fejlődést csak a világháborúk akasztották meg.