"Magyarország Ma" Ezzel a címmel jelentkezik péntek délelőttönként az M1 új magazinja. A közmédia aktuális csatornáján 10.30-kor látható műsor középpontjában a vidék fejlődése, megújulása áll. Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők, amelyek a vidéken élő 8 millió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A Somogy vármegyei Szenna megújuló intézményekkel teszi komfortosabbá az ott élők életét, és a zselici táj népi építészetének remekeivel várja az odalátogatókat. A Pest vármegyei Apajon a fejlesztések sikerességét az egyre növekvő lakosságszám és a fiatalodó közösség is jelzi. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sajókeresztúrt sok család választja otthonául. A növekő gyermeklétszámhoz az intézményrendszer is sikeresen alkalmazkodik. A Baranya vármegyei Bogád elmúlt évtizede a nagyvolumenű fejlesztésekről szólt. Ennek köszönhetően komfortos és biztonságos itt az élet. Nem véletlenül nevezik Szennát a Zselicség fővárosának. Szennán a zselici táj jellegzetes népi építészetének remekeit csodálhatjuk meg, ezért is ez a környék talán legismertebb faluja. Az Europa Nostra díjas Szennai Skanzen rengeteg turistát vonz. Most éppen itt, egy hagyományőrző táborban játszhatnak a helyi gyermekek. Nézegettük a környékbeli falvakat, hogy melyik lenne számunkra a legszimpatikusabb. Laktam Szerdahelyen is, de nekem Szenna volt a szívem csücske. És hála Istennek sikerült is egy házat megvásárolni itt, Szennában amit szépen felújítottunk. Az iskolában kicserélték a nyílászárókat és új szigetelést is kapott az épület valamint az esővízelvezetést is megoldották 100 millió forintnyi beruházásból. Bővítették az óvoda épületét. Az udvarra új játszóeszközöket telepítettek, és a gyermekek biztonsága érdekében felújították a kerítést. A szülők számára parkolókat alakítottak ki. Tetőterünk készült, új tornaszobák, fejlesztőszobánk, a csoportszobában pedig új linóleum van. Fejlesztőjátékokat vettünk, úgyhogy nagyon sok mindennel bővült az óvodánk. A rendelő a Magyar Falu Programnak köszönhetően 2,1 millió forint értékben több új eszközt is be tudott szerezni. A betegellátás így javul, a minősége is, bútorzatokat cseréltünk, EKG-t cseréltünk, számítástechnikai feladatokat ellátó eszközökben újultunk meg, ami számunkra is és a betegek számára is nagyon hasznosnak gondolom. A vízelvezetés jelentős problémát okozott a falu számára, hiszen egy-egy nagyobb eső után a települést többször is elöntötte a víz, és ennek megoldása régi vágya volt az itt élőknek. Amilyen széles volt az udvar, az olyan szélesen folyt. És térdig érő biztosan volt, nagyon csúnya volt, úgyhogy a lépcső széléig éppen, hogy be nem ment, de volt, amikor egy kicsi befolyt oda, az előszobába. Szenna a csapadékvíz elvezetésének megoldására 180 millió forintot kapott a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból. Ez a legfontosabb beruházásunk ebben a ciklusban. Gyakorlatilag itt, a Deák hegyén állunk, ahol itt 35 hektárnyi területről gyűjti össze a vizet és gyakorlatilag ez a vízgyűjtő ezek után szabályozottan pedig ezen a lefolyóárkon keresztül hagyja el a falut. Addig, ameddig ez nem épült meg, addig sajnos a falunak az egyharmadát elöntötte a víz és az iszap. Az elmúlt évtizedben több mint 520 millió Ft-nyi beruházás érkezett Szennára, így sok helyi problémát sikerült megoldani, és számos tervet valósíthattak meg. Ilyen volt az iskolának a részbeni felújítása, ahol már idáig most már 107 millió forintnál tartunk, illetve még fog is egy olyan beruházás lenni az idén ami még az iskolához fog kapcsolódni. A hivatal épülete megújult, megszépült, tanyagondnoki buszt tudtunk beszerezni, ivóvízkutunkat felújítottuk. Méltán büszkék a szennaiak az Europa Nostra díjas falumúzeumra, amely hagyományőrző parasztházaival, kazettás templomával teszi egyedivé a község arculatát. Szenna a falusi turizmus paradicsoma. A további tervek között szerepel, hogy kerékpáros pihenőt építenek ki, ahol szervíz és kerékpárkölcsönző is lesz. Szennában működik egy Trivium nevű vállalat is, sokkal jelentősebb iparűzési adóbevétellel rendelkezik, mint a többiek. Mindig nagyobbat is álmodhat. Most a legnagyobb álmunk az az, hogy látogatóközpontot, parkolót és mindenféle kiszolgáló létesítményeket építsünk a skanzen köré, hogy az idelátogatók több időt tudjanak itt tölteni, és tudjanak költeni is. Apaj község Pest vármegyében, a Ráckevei járásban található. Volt királynői birtok, de a margitszigeti apácák és a Balassa család tulajdona is. A török hódoltság idején elpusztult, és csak a 19. század során népesült be újra. A Kiskunsági Állami Gazdaság fejlődésének köszönhetően 1985-ben vált újra önálló községgé. Nagyon szép segítséget kaptunk az elmúlt években a Magyar Falu Programból. Az elmúlt 3-4 esztendőben mintegy 130 millió Ft-nyi támogatást sikerült megszereznünk, és igazán látványos az a fejlődés, ami itt történt. Apaj lakossága 1230 fő. A közigazgatási és gazdasági változások sorát a fejlesztések nagyságrendje mutatja. Ez a főtér valójában a Kiskunsági Állami Gazdaság idején volt a település központja. Ma már inkább közigazgatás és oktatási központként emlegetném ezt a területet, és miután a Kiskunsági Állami Gazdaság megszűnt, nagyon elhanyagolttá vált ez a terület. A téren most már szinte csak felújított épületeket lehet látni. A polgármesteri hivatal, néhány éve újult meg. Kicserélték a nyílászárókat és új szigetelést kapott az épület. A főtéri parkoló építése jelenleg is tart. A főtérnek a déli végében található az óvodánk. A Pitypang óvoda kétszer újult meg az elmúlt 15 évben, egyszer megújítottuk az épületet és annak energetikai berendezéseit, illetve megújítottuk az óvoda udvarát is, egy óvodai játszóteret alakítottunk ki ezen az udvaron. Jelen pillanatban 41 gyerekünk van, de ez az utóbbi években történt így, eddig ugyanis olyan 26, 28 gyerekkel dolgoztunk, az utóbbi 2-3 évben már 2 csoporttal kell dolgoznunk, mert nagyon sokan vagyunk. Az elmúlt években megnövekedett a gyerekek, így az óvodások és az iskolások száma is. 16 évvel ezelőtt ez az iskola egy omladozó falú épület volt, 89 diák járt akkor hozzánk, és egy kicsit a megszüntetés szélén állt az iskola. A felújításoknak köszönhetően sikerült a nyílászárókat kicserélni, új szigetelést kapott az épület, és a tetőcsere is megtörtént. A tanulói létszám 154-re emelkedett. Sokan a környező településekről érkeznek. A Belügyminisztérium 20 millió forintos támogatásával elkészült egy tornacsarnok is. Az összes többi pénz, az vagy helyi adományokból, vagy nagyon sok helyi munkából jött létre, és természetesen az önkormányzat az adóbevételeit is ebbe a tornaterembe forgatta bele, mert azt mondtuk, hogy a jövőbe fektetünk. A községben nagyon régóta működik orvosi rendelő, ami már megérett a felújításra. Két pályázaton is sikerült erre a célra forrást nyerni. Ami nagyon jó, hogy nem kell a fűtést rendezni, hiszen itt esténként bizony a tűzre rakni kellett abban az időben amikor itt kezdtem, mert olyan fűtési hálózat volt Apajon. Most viszont már modern, napelemes hálózatunk van. A településen hosszú ideig nem volt temető. 2011-ben kezdték kialakítani a helyi temetőt. Bő egy évvel ezelőtt pedig elkezdték a ravatalozó építését. A Magyar Falu Program 8 millió forintos támogatásának köszönhetően a különleges, egyedi kialakítású ravatalozó őszre már el is készült. A ravatalozó épületünk a pusztán keresztül engedi el a búcsúztatott elhunytat, a családok úgy vesznek részt ezeken a szertartásokon, úgy jönnek oda, hogy igen, méltó helyen búcsúztathatják el szeretteiket. Marika néni születése óta Apajon él. Azt mondja, hogy a változások pozitív hatással vannak a település életére. Nagyon sok fiatal most már megtalálta Apajt, akik ilyen idősebbek, elhunytak, és nagyon sok ház elkelt fiatalok részére. Azt lehet mondani, hogy kicserélődött Apajnak a fiataljai. Apaj jövőjét tekintve, további lehetőségek nyílnak meg a környéken történő közlekedési fejlesztéseknek köszönhetően. Amit nagyon várunk a jövőben, az a közlekedésnek a javulása, a település szélén épül a Budapest-Belgrád vasútvonal, ami egyben egy nemzetközi vasútvonal is, de egy korszerű elővárosi közlekedést is fog nyújtani az itt élőknek. A közel 1500 fős Sajókeresztúr Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Miskolc agglomerációjában fekszik. A kistelepülés a vármegyeszékhely közelsége és az azzal járó előnyök okán igen kedvelt az ingatlanvásárlók körében. Sajókeresztúr egy olyan település, hogy szinte nincsen eladó ház vagy telek. Nagyon keresett itt, Miskolc környékéről. Virágos, a polgármester úr nagyon kézben tartja, jó polgármestere a településnek, szívén viseli az itt lakók minden gondját, problémáját, és főleg a fejlesztésekre koncentrál. 32 millió forintnyi beruházásból megújult a sajókeresztúri református templom tornya. A közterületi játszótereket új, modern játékokkal szerelték fel. A falu központjában egy szépen parkosított főtér található. A közterületek gondozásához pályázati forrásból új eszközöket tudtak beszerezni, és egy új falugondnoki buszt is üzembe helyeztek. Az önkormányzat új pályázatokat nyert meg, és falubusz beszerzés is volt benne, amivel a nyugdíjasokat visszük énekversenyre. Ezzel a falubusszal hordjuk az ebédet. Sajókeresztúrt összetartó közösség jellemzi. Az itt élők nagyon aktívak a helyi közösségi és kulturális életben. Sok falunapokat tartunk, az ünnepeket mint hagyományőrzést például az adventi gyertyagyújtásra együtt készülünk, télűzés van, ha a gyerekprogramokat nézzük, mondjuk húsvétkor a gyerekeknek nyuszikaszinó van, nagyon élvezik a gyerekek, nagyon várják, készülnek rá. A megnövekedett gyermeklétszámhoz az intézményi rendszernek is alkalmazkodnia kellett. A meglévő 60 férőhelyes óvoda energetikai korszerűsítésen esett át, valamint a közelmúltban egy új minibölcsődét is átadtak. Nagyon várták már a lakók a 2021 novemberében megnyitott új minibölcsődénket, akkor 8 fővel indultunk, 8 kis picurt tudtunk fogadni. Rövidesen kiderült azonban, hogy kevés ez a férőhely, így önkormányzatunk tovább igyekezett lépni, és bölcsődei csoportként fogunk most már üzemelni, 12 kisgyermekkel. A nagyobb gyermekek mindennapjainak könnyítése érdekében wifipontokat telepítettek, így azok segítségével bárki szabadon csatlakozhat az internetre. Rendszeresen nagyobb rendezvényeket szervezünk, és biztosítjuk minden generációnak a szórakozását. Tizenhat darab wifipontot tudtunk kialakítani a településünkön, ahol díjmentesen lehet rácsatlakozni közkedvelt területeken, a fiataloknak a szórakozási pontjain tudtuk ezt kialakítani. Sajókeresztúr egyik fontos célkitűzése a település környezeti állapotának javítása, a helyi vízkárok csökkentése. Az elmúlt 4-5 évben belterületi útjaink közel 3000 méter nagyságban újultak meg, tehát ez azt jelenti, hogy kaptak egy teljes útburkolatot, valamint padkarészük elkészült és a hozzá kapcsolódó, vízelvezetést biztosító árokrendszer is rendbetételre került, és ez 108 millió Ft összességében, és ez 7 utunkat jelentette. A kerékpárút a településről egészen a közeli Miskolcig tart. A 26-os főút csomópontjában a balesetveszély csökkentése érdekében hamarosan egy lámpás kereszteződést is kialakítanak. Sajókeresztúr külterületén volt a Borsodi Ércelőkészítő Mű, illetve annak a hátrahagyott, felszámolásból maradt területe. Barnamezős beruházásra volt lehetősége az önkormányzat többségi tulajdonába került Acélmax Zrt.-nek, ahol 1,5 milliárd forintnyi projekt keretéből sikerült a hulladék, a kármentés, az infrastruktúra kiépítése. Már van egy első beköltöző gyáregységünk. Új, modern munkásszálló épül a településen. A létesítmény 200 fő befogadására lesz alkalmas, négyfős apartmanokból áll majd az épületegyüttes. A környező nagyvállalatok és vállalkozások munkaerő-szükségletének biztosításához járul hozzá ez a lakhatási lehetőség. Nehezebb időket élünk, de annak ellenére, hogy covidjárvány volt, a szankciós politika és a háború, mi nem adtuk fel azon törekvésünket, hogy továbbfejlesszük és odafigyeljünk a vidék Magyarországára, a vidéki településekre. Borsodban is sikerült javítani a foglalkoztatási helyzetet. 2010 óta Sajókeresztúron kevesebb, mint harmadára csökkent a munkanélküliség. A településen jelenleg is számos projekt fut, ami az ott élők életkörülményeit javítja. Bogád Pécstől 7 kilométerre keletre fekszik, a Mecsek hegység lábánál. A Pécshez való közelség és a jó közlekedési lehetőségek okán az elmúlt években sokan költöztek a településre. A község ma 1200 lakost számlál. Fiatalos településről beszélhetünk, Pécsről döntően családosok költöztek ki Bogádra. Az 1990-es évek elején még 560 volt a lélekszáma, valamikor 2006 körül fordulhatott 1000 fölé, és azóta is gyarapodik. Több évtizede küzd a bogádi önkormányzat azzal, hogy a település vizesedő részein megoldják a csapadékvízelvezetést. A falu a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program által a csapadékvíz elvezetésére nyert el több mint 110 millió forintot. Ebből az összegből a veszélyt jelentő lezúduló esőt tudják a közeli patakba vezetni, a vízkárok veszélye pedig jelentősen csökken. Bogádon az elmúlt évtizedben voltaképpen minden évre jutott egy-egy nagy volumenű fejlesztés: középületek és utak felújítása, vagy a szennyvízelvezetés kérdésének megoldása. Bogád abban nagyon nagyszerű, hogy a környékbeli kistelepüléseket egy ilyen gesztor főnöki szereppel összefogja, és ezáltal nagyon sikeresek és hatékonyak a különböző pályázatokon. Bogád egy olyan agglomerációs település a pécsi térségben, amely persze a pécsi kiköltözőket is örömmel fogadta, de van egy saját falusi identitása is és pontosan ezt keresik, azt hiszem, a mostani kisgyermekes családok, hogy legyen egy olyan falusi közösség egy olyan életközösség, amelyikben az infrastruktúra makulátlan, és ami egyébként közel van Pécshez, de mégsem nagyvárosi környezetben nőnek fel a gyermekek. Az iskola alagsorának egyik helyiségét sikerült úgy átalakítani, hogy az közösségi célokra és a testnevelés órák csoportra bontásában történő megvalósítására is alkalmas legyen. Az intézményt 168 diák látogatja. A Pécsi Tankerületi Központhoz tartozó iskolában számos fejlesztés valósult meg az elmúlt években. Német nemzetiségi nyelvoktató iskola vagyunk, Az elmúlt években a Magyar Falu pályázati program minden évfolyamból egy működik itt, az iskolában. keretein belül sikerült felújítani az iskola jó néhány részét, a 2020-as, 2021-es megvalósítású Magyar Falu pályázat keretein belül energetikai felújításunk volt. A három régi kazánunkat, amik kicsit elavultak voltak már, sokat is fogyasztottak, lecseréltük két újra, illetve a radiátorok kerültek még lecserélésre. A tavalyi évben a felső tagozatosok épületrészét újították fel, biztonságossá tették az udvart, illetve a vizesblokkot is korszerűsítették. Igencsak szükséges volt most már ez a felújítás. Különösen a kinti, lenti mosdók. Két folyosó kapott hidegburkolatot, két terem az igazgatói iroda, illetve a tanári szoba padlózata kapott új melegburkolatot. A kinti részen pedig térkövezés, illetve aszfaltozás váltotta fel az addigi, már-már töredezett betonjárdákat. A településen megújult az iskolai étkező. A felújított és bővített épületbe új bútorokat rendelt a község egy siklósi asztalosmestertől, és folyamatosan szerzett be eszközöket, gépeket. A községben működik egy üzem is. A fűrészipari vállalkozás az erdő- és fagazdálkodás adta kitermelt faanyagokat dolgozza fel. Leginkább az akácfára specializálódtak. Termékeiket Németországba, Ausztriába és Belgiumba is szállítják. Az ötéves üzem 12 fő számára biztosít munkát. Cégünk, az alapvetően hosszúhetényi volt, elsősorban ott próbáltunk, ott sajnos nem találtunk alkalmas helyet, és akkor próbáltuk ezt a közel-távoli helyeket úgy szűrni, hogy mi az, ami alkalmas, és így találtunk itt a bogádi telephelyre. Bogádon volt az a nagy szerencsénk, hogy ebben a csarnokban, ahol most itt állunk, ez egy régi, bogádi mezőgazdasági téesznek az istálló, illetve szárítója volt, és itt találtunk alkalmas helyet, illetve megoldható körülményeket ahhoz, hogy cégünk biztonságosan tudjon üzemelni. A település vetőségének célkitűzése az, hogy Bogád olyan falu legyen, amely sikeres és versenyképes, ahol a lakosság szívesen él, és képes megtartani és növelni lélekszámát, ezért nagy figyelmet fordítanak a községben a közösségépítő rendezvényekre is.

A Somogy vármegyei Szenna megújuló intézményekkel teszi komfortosabbá az ott élők életét, és a zselici táj népi építészetének remekeivel várja az odalátogatókat. A Pest vármegyei Apajon a fejlesztések sikerességét az egyre növekvő lakosságszám és a fiatalodó közösség is jelzi. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sajókeresztúrt sok család választja otthonául. A növekő gyermeklétszámhoz az intézményrendszer is sikeresen alkalmazkodik. A Baranya vármegyei Bogád elmúlt évtizede a nagyvolumenű fejlesztésekről szólt. Ennek köszönhetően komfortos és biztonságos itt az élet.