Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

- 2023-ban nem csak a Tisza-tó, de a Kiskörei Vízerőmű is éppen 50 éves. - 1967 és 73 között épült a tiszai áradások szabályozására, és azért, hogy az Alföld vízellátása a korábbinál hatékonyabban működjön. Máig ez Magyarország legnagyobb vízgazdálkodási létesítménye, igazi mérnöki bravúr, amely évszaktól függően centiméter pontossággal képes biztosítani a tó ideális vízszintjét. A Tisza-tó hazánk második legnagyobb tava, 127 négyzetkilométernyi területével éppen ötszöröse a Velencei-tónak és egyötöde a Balatonnak. Az ember építette és a természet tette élővé a vidéket. - Van egy különleges vízrendszere, mégpedig talán egy emberi testnek a vér érhálózatához tudnám legjobban hasonlítani, ugyanis a tónak a fő ütőere maga a Tisza folyó, a főmeder, ami a Felső Tiszáról itt Kisköre fölött mintegy 65 ezer négyzetkilométernyi területről gyűjti össze és szállítja ide a vizet. A tavon keresztül folyik a Tisza, ezentúl az 1970-es évek végén, '80-as évek közepén úgynevezett öblítőcsatornákat építettek elődeink, ami azt jelenti, hogy a Tisza főmedrét ezek az öblítő csatornák kötik össze a belső medencékkel, és szállítják a vizet a Tiszánérkező friss vizet a belső, elzártabb medencékbe. - A Tisza folyóról érkező friss víz bejut az öblítőcsatornákba, majd azokon túl a kisebb hajszálerekbe, a tó vize pedig ennek köszönhetően folyamatosan cserélődik, állandóan frissül. A kiskörei vízerőmű építésének történetét Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas festőművész meg is örökítette, képei az erőmű főépületében láthatók. Az erőmű vízszint-szabályozási és árvízvédelmi funkciója mellett hajózsilipként és hallépcsőként működik, sőt energiát is termel. Utóbbit a duzzasztás által hasznosítja olyan hatékonyan, hogy egy Szolnok méretű város éves villamosenergia fogyasztását képes kitermelni, ami mintegy 100 millió kilowattóra villamosenergiát jelent évente, és legalább ennyire hasznos az erőműhöz tartozó hallépcső szerepe is. - Ami lényegében egy kerülő vízi útvonal, így a halak az alvízről a Tisza-tóba vagy fordítva a vízlépcső kikerülésével meg tudják tenni 1370 méter hosszon, ezzel Európa legnagyobb hallépcsőjét ússzák végig, akik ezt az útvonalat válasszák, meg tudják tenni ezt az utat, és le tudják győzni a szintkülönbséget akkor is, ha akár az 10 méteres. Ezt pedig úgy tudják megtenni, hogy olyan bukók sorozata épült be a hallépcsőbe, ami lényegében 15-ször 20 méteres medencék sorozatára ossza ezt az 1370 méteres hallépcsőt. Egy-egy medence között 25 centiméteres szintkülönbség azaz lépcső van. Tehát egy-egy helyen mindössze 25 centimétert kell legyőzni a halaknak. - A víz felől, akár a Szabics-kikötőből indulva igazán különleges a Tisza-tó, amelynek élővilágát, múltját és jelenét egyszerre meséli a Tiszavirág sétaút és az Örvényi Pákász Tanösvény. A lápok, mocsarak, nádasok ismerői a árvízjárta területek lakói hajdan a pákászok voltak. A településektől távol, az emberi közösségektől elzártan folytattak vadászó halászó életmódot, egészen a lápok, mocsarak lecsapolásáig. Az Örvényi Pákásztanösvény tíz állomáson keresztül mutatja be hétköznapjaikat az ártéri erdő mélyén. - Számos olyan módszert alkalmaztak, ami ma már igazából tiltott halászmódszer lenne. De régebben ez a nádasgyékényes egyébként elég sok embert eltartott, hiszen egyrészt nagyon jó búvóhely volt, másrészt rengeteg élelmet adott, és sokkal-sokkal nagyobb halbőség volt, mint manapság, de a halakon túl például nagyon sok madárra vadásztak, sőt nem csak a húsa miatt, hanem a tojásuk miatt is érdekes volt a madarászat, hiszen tavasszal összegyűjtötték a tojásokat, egyrészt azért volt jó, mert kikeltek otthon, vagy a pákásztanya környékén a kismadarak, másrészt viszont táplálékul szolgált a tojás is. - A Tiszavirág ártéri sétaút is a Hortobágyi Nemzeti Park része, védett természetvédelmi terület. Flórája és faunája a szúnyogok hada ellenére i s kihagyhatatlan látnivaló. Ahogy az ártéri területek vízhez közeli részein, úgy itt is puhafaligeterdők jellemzőek, vagyis főleg a nyár és a fűzfajok dominálnak, a vízen viszont töretlenül libegnek együtt a tündérrózsák a hattyúkkal. A holtágak és a lápok növénye a sulyom, ezért aztán a pákászok örömmel fogyasztották hajdan sütve is. Ma már inkább aratni szokták a Tisza-tavon, amelynek főként természetvédelmi haszna van. - Ugye egy hínárnövényről van szó, egy védett hínárnövényről, tehát maga az aratás is természetvédelmi hatósági engedélyhez kötött természetesen. Itt mozaikosan vágják a sulymot, melynek az a lényege, hogy a szegélyhatások következtében, de a vágás következtében árnyékos, illetve napos foltok alakulnak ki, amelyek ugyanúgy változatossá teszik az élőhelyet, tehát nem egy homogén összefüggő súlyom mező, hanem tényleg változatos kis foltok alakulnak ki, amik a fajgazdagságot növelhetik. Egyébként augusztusban, amikor már olívazöld színű a termése, akkor könnyedén meghámozható, és a belső fehér része, ami ehető. - Tiszafüreden nem csak a sulyom borította víz csalogat, hanem a szárazföld is, élén a Lipcsey kúriával. Ez a klasszicista csoda 1840 körül épült, 1952 óta múzeum és azóta viseli Kiss Pál az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszafüredi kötődésű honvéd tábornokának nevét. 1849 márciusában még Kossuth is megfordult az épületben, hiszen itt tanácskozott a magyar hadsereg főtisztjeivel. A múzeum a jégkorszaktól kezdődő régészeti, történeti és néprajzi kiállítás keretében mesél Tiszafüred és a régió múltjáról. A gyűjtemény első igazán jelentős leletei a 19. század végén kerültek elő, hiszen ekkor alapították meg a város régészeti egyletét, a múzeum jogelődjét. - Az első gyűjteményi tételek pontosan emiatt régészeti jellegűek. Mindenféle különböző ásatásokból előkerült bronzkori népvándorláskori leletek, illetve van egy tekintélyes kis gyűjteményünk különböző ősállatcsontokkal. Mamutcsontok, ősbölény, óriásszarvas, kifejezetten szép leletek ezek. - A Kispál Múzeum állandó kiállítása a tiszafüredi nyereg múltjáról is mesél. A 19. században országos hírnévre tett szert a helyi nyeregkészítő központ, ahol olyan különleges nyergeket alkottak, amelyek egyszerre kímélték a lovasokat és a lovakat is. - Hosszú távú lovaglásra fejlesztették ki, egy nagyon kényelmes lovaglást biztosít mindenki számára. Nyilván tartalmaz bőrrészeket is, de az alapja két nyeregtalpon fekszik föl a ló hátára, illetve nyilván alatta még van egy puhítás, egy nyeregalátét, van két kápája. Ez a két rész mindig másféle fából készül, tehát puha fából készül a nyeregnek a talpa, és keményfából maga a kápa rész, az ülő rész pedig bőrből van, tehát ad egy kis mozgásteret egyébként a lovasnak is, és erre kerül még egy puhítás a lovas számára. - A tiszafüredi Kispál Múzeum Magyarország egyik legrégebbi alapítású vidéki múzeuma, amely nemrég egy újabb épülettel és egy átfogó régészeti gyűjteménnyel gazdagodott. A közeli Tiszaderzsen egy csapásra a távoli Ausztráliában érezhetjük magunkat. A tóparthoz közel éppen egy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Kenguru Park, amely a hazánktól legtávolabb eső kontinens egyedi állatvilágát mutatja be, de ad némi ízelítőt Dél-Amerika őshonos fajaiból is. Állatkerti szakemberek tapasztalatai és tudása alapján született, ma pedig már 35 faj 200 egyede lelt itt otthonra. - Többek között megtalálható nálunk az ausztrál címer két jellegzetes állata, ami az emu, egy futómadár, illetve a vörös óriáskenguru. Található még nálunk keleti szürke óriás kenguru, illetve van egy nagy benett kenguru kifutónk, ahol egy ösvényen a látogatók is be tudnak menni a kenguruk közé. Azok, akik türelmesek és megvárják, azok elérhetik azt, hogy a kenguruk egy kicsit közelebb kerüljenek hozzájuk. De azt mindig el szoktuk mondani és most is hangsúlyoznám, hogy ezek nem idomított állatok. - A benett kenguruk alapvetően kisméretűek, másfél éves korukra el is érik az ivarérettséget és a növekedésük megáll a fejlődésben. A természetben többnyire magányos életmódot folytatnak, nem verődnek csapatokba, és bár a kenguruk kapcsán az erszényes gyűjtőnév helytálló, fontos hangsúlyozni, hogy valójában kizárólag a nőstényeknek van erszénye. Az alpakák és a lámák is népszerűek. A tiszaderzsi kenguruparkban sem vadon befogott egyedek képezik az állományt, mindannyian már európai állatkertekben születtek, több generációra visszamenőleg. Kalózok a Tisza-tavon! A Sarudi-medencében idén nyáron bizony egyre több kalóz tűnik fel a vízen, de semmi közük a legendás rablóbandákhoz. Ezeket a tágas, alapvetően stabil, tanulásra kiválóan alkalmas vitorlás hajókat nevezik így. A hajóosztály a német Carl Martens tervei alapján még a 30-as években született, hazánkban először 1942-ben rendeztek országos bajnokságot kalózban, népszerűsége pedig a kezdő vitorlázók körében azóta is töretlen. A Tisza-tavon már 50 évvel ezelőtt, azaz a tó születésének idején is sokan vitorláztak, sőt, a Magyar Vitorlás Szövetségnek még bázisa is volt itt, de vitathatatlan, hogy a sportág központja a kezdetektől fogva a Balaton. 2014 óta Kücsön Gyula mindent megtesz,, hogy újraélessze a szunnyadó Tisza-tavi vitorlázást és élményekkel töltse meg Sarud partjáta. Kikötőjükből hajóval, suppal, vagy akár kajakkal is vízre lehet szállni. - Ez a tó egyik medencéje az ötből, viszont területét tekintve ez az egy medence nagyobb, mint a Velencei-tó. És amikor mi ideérkeztünk, akkor azt láttuk, hogy van egy csodálatos víz, amit a természet vesz körül, de hogy nincs rajta igazán aktív vízi sportélet, és akkor jött az ötlet, hogy Balatonról csábítsunk el oktatókat, és próbáljunk meg a gyerekeknek megmutatni a vitorlázás szépségét. - Különleges élmény a Tisza-tavon vitorlázni, hiszen különleges adottságai vannak. A medencék állóvíznek tekinthetők, de az öblítő csatornák már inkább folyóvíznek, nem beszélve arról, hogy akár a Tisza folyóhoz is el lehet jutni hajóval. A vitorlázás lelke persze a szél, aminél jobb edző aligha akad. A helybeliek szerint a Velencei-tóhoz hasonlóatn itt is folyamatosan forog, amivel figyelemre, koncentrációrta és gondolkodásra ösztönöz. - Éveken keresztül vagy évttizedeken keresztül ezt a vizet úgy tartották nyilván, mint a prolik üdülőhelye, tehát volt a Balaton és mellette valahol létezett még a Tisza-tó. A 2010-es évek elejétől kezdtünk mi el itt dolgozni, és kerestük azt a lehetőséget, hogy mivel is lehet ez a térség több, mint egy egyszerű strandoló hely és mi a Balatonon elvégeztünk egy vitorlás tanfolyamot, megismerkedtünk jó fej emberekkel, és azt láttuk, hogy ennek a falunak a rangját is emelné a vitorlázás, és igazából az időtávot is hosszabbíthatná, hiszen a Tisza-tó egy sajátos vízfelület, azt tudjátok, hogy itt 6 évszaka van a víznek, hiszen leengedik a tavat és fölengedik a tavat, és egészen addig, míg a vízfelület kellő mélységet ad, tehát áprilistól október végéig itt azért lehetne vitorlázni. - A Tisza-tó sekély. Éppen ezért itt inkább a kisebb sporthajókat részesítik előnyben a vitorlázók. Akad persze néhány nagyobb hajó is, de a tó átlagos mélysége mindössze másfél méter, így itt legfeljebb 1 méteres tőkesúlyos hajók tudják biztonsággal szelni a vizet. A tóról helyesebben a tóból irány a lovarda. Legalább annyira szép sport a lovaglás, mint a vitorlázás, és Sarudon mindkettőre nyílik lehetőség. Kücsön Gyuláéknál a Kárpátok pónijai, azaz a huculok csábítanak nyeregbe. Nyugodt, monotonitástűrő fajta, így megismerni és megszeretni a lovaglást velük igazán egyszerű. Az itteni lovak közül több Jósvafőről származik, ott található ugyanis Magyarország egyik legnagyobb és legjelentősebb törzstenyészete, ahol az állomány közel 200 egyedből áll. A jósvafői mintát követve Sarudon is ridegtartásban, vagyis természetközeli módon tartják a lovakat. - A vízió az arról szól, hogy ennek a falunak meg kellene őrizni az értékeit, és az értékek mellett kellene bemutatnunk mindent, ami az aktív turisztikával kapcsolatos, vagy ami az aktív pihenéssel kapcsolatos. Az emberek életmódjához régen hozzátartoztak a lovak. Ez az egyik küldetés. A másik az sokkal egyszerűbb és sokkal személyesebb, az én lányom 6 éves kora óta lovagol, és igazából az volt az álom, hogy ha már egyszer itt tölti az idejét, akkor legyenek itt lovak, és a huculokat találtuk arra alkalmas lovaknak, amelyeken kisgyerekek és kisebb felnőttek is nyugodtan tudnak tanulni lovagolni, úgyhogy alapvetően hucul lovakkal dolgozunk, de a legfontosabb kérdés az, hogy nem szabad félni a lótól. Tehát a ló egy olyan egyensúlyt képes alkotni az ember lelkével, ami szerintem példaértékű. Nem véletlenül mondják azt, hogy lóvá tesz az ember és emberré tesz a ló, hiszen a ló érzi a lovasának minden rezdülését. - A lovasudvar hamarosan átalakul, hogy még közelebb hozza a falusi turizmus értékeit a látogatókhoz, egy horgászmúzeummal és egy kisebb hagyományőrző állatkerttel egészül ki a jövőben, ahol egyebek mellett a régmúlt őshonos állataival lehet majd találkozni. A kicsik örömére a legkisebb lovak, a pónik már meg is érkeztek. A Tisza-tó igen gazdag halfaunája legalább 50 éve csalogatja a víz közelébe a pecásokat. Főként a lassú vízfolyást és az állóvizeket kedvelő fajok érzik itt jól magukat, többségében harcsa, ponty, kecsege és a keszegfélék képezik a halállományt. Korábban nem dolgozott vendéglátásban és nem volt szakács végzettsége, mégis ez lett a hivatása. Horváth Szabolcs hat éves kora óta pecázik, és ugyan ceglédi, kis túlzással a vízpart mellett nőtt fel. Hol a Tisza-tavon, hol a Balatonon töltötte a szünidőket valamelyik nagyszülőjénél. Tizenegy évvel ezelőtt ő volt az első fecske a Tisza-tó partján, amikor megnyitotta a környék első halfalatozóját. A tiszafüredi halhentes a gát árnyékában, éppen a szabicskikötővel szemben főzött, kezdetben környékbeli tiszai halakból. .2013-ban aztán, amikor a halgazdálkodásról és a halvédelemről szóló törvény hatályba lépett és megszűnt a kereskedelmi célú halászat a természetes vizeinkben, váltott. Azóta kizárólag halgazdaságokból érkező, minőségi édesvízi halakkal dolgozik. - 30 éves már biztosan elmúltam, amikor megfogalmazódott bennem az a gondolat, hogy ezt meg kellene próbálni nekem elkészíteni. És az egésznek az eredője az volt, hogy az általam fogott halakat megfelelően fel tudtam dolgozni. Ez valójában egy sémára működik, noha minden halnak más az anatómiája, a tisztítás, a filézés, az egyes testrészek megismerése az egy gondolatiság körül forog. Amikor üzletszerűen kezdtem el foglalkozni az édesvízi halakkal, akkor a vendégeink 95 százaléka azt mondta, hogy nem szeretné, ha pocsolyaízű, vagy kellemetlen halízű lenne az étel, nem szeretné, ha szálkás lenne az étel. Tehát gyakorlatilag csak rájuk figyelve meg kellett fogadnom ezt a három dolgot, és ezt betartva elkezdeni dolgozni. - A vidéket bringával is érdemes bejárni, épp itt, a falatozó mellett halad el a Tisza-tavi bringaútvonal, amelyet 2021-ben az év bicikliútjának választottak. A teljes tavat meg lehet kerülni rajta a kis kör mindössze 65 kilométer. Poroszló mini skanzenje, Krusperné Bádonyi Tímea édes édenkertje is megközelíthető két keréken. Igaz ugyan, hogy Tímea a Mátra lábánál született, mégis a Tisza-tóhoz kötődik ezer szállal. Mindössze három hónapos volt, amikor először járt Poroszlón a szüleivel, ma pedig már ez a második otthona. Nagylánya szerint Tímea született vendéglátós. Úgy emlékszik, hogy már 9 évesen is otthonosan mozgott a konyhában, noha akkor még rétest nem, de piskótákat, könnyebb házi süteményeket egyedül is el tudott készíteni. A gyermekkori emlékek, ízek, hangulatok egész életére hatással voltak. - Verpeléti származású vagyok. Egyébként onnan is kötődik a rétes Verpeléten anno, ugye rengeteg falusi lagzi volt, és annak idején anyuék a verpeléti tiszti klubban péntek délután mindig húzták a rétest. Igazából, mint gyerekek, ott úgy éreztük, hogy segítünk persze. Most már tudom, hogy inkább láb alatt voltunk, és igazából ebbe belenőttem. - Tímea 14 éve süti a hájas süteményeket, a túrós és a gyümölcsös réteseket, és bár a hagyományos ízvilágra esküszik, nem fél kipróbálni új receptúrákat sem. Kevesen tudják olyan magabiztosan lobogtatni a tésztát, ahogy ő. - Ezt mumus rétesnek hívom én, merthogy mindenki attól fél, hogy milyen nehéz kihúzni. Nem igaz. Nem a kihúzás a nehéz, a tésztát kell úgy megcsinálni, hogy ki lehessen húzni. Tehát igazából két-három perc, hogy én kihúzzak egy asztal nagyságúra egy tésztát. A tészta nem mindegy, hogy milyen. Annak pihennie kell a tésztának, sós, langyos víznek kell benne lennie egy kis ecetnek, és igazából az határozza meg, hogy mennyire lehessen húzni. Illetve nem kell tőle félni. Én mindig azt mondom, hogy az, hogy most lesz rajta egy kis lyuk, na most mi történik akkor? Oda nem teszel tölteléket, úgyis fel lesz hajtva. Nem tudom, hogy hány ezer darabot már elkészítettünk, de az első sütésnél mindig elcsípjük a végét. Tehát, hogy az illatát egyszerűen nem tudjuk megunni. - A tornácos parasztház kertjének szinte nincs olyan pontja, ahol ne tűnne fel valamilyen régi kincs, valamilyen hagyományokat idéző tárgy. A sütőformák, a kaspók, a vázák, sőt még a bútorok többsége is személyes darab, családi hagyaték.

- 2023-ban nem csak a Tisza-tó, de a Kiskörei Vízerőmű is éppen 50 éves. - 1967 és 73 között épült a tiszai áradások szabályozására, és azért, hogy az Alföld vízellátása a korábbinál hatékonyabban működjön. Máig ez Magyarország legnagyobb vízgazdálkodási létesítménye, igazi mérnöki bravúr, amely évszaktól függően centiméter pontossággal képes biztosítani a tó ideális vízszintjét. A Tisza-tó hazánk második legnagyobb tava, 127 négyzetkilométernyi területével éppen ötszöröse a Velencei-tónak és egyötöde a Balatonnak.