"Magyarország Ma" Ezzel a címmel jelentkezik péntek délelőttönként az M1 új magazinja. A közmédia aktuális csatornáján 10.30-kor látható műsor középpontjában a vidék fejlődése, megújulása áll. Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők, amelyek a vidéken élő 8 millió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Modern piactér, fejlődő ipari park és megújult utak. A Baranya vármegyei Cserkutat egyre többen választják a nyüzsgő városi élet helyett. Dinamikusan fejlődik a Pest vármegyei Dánszentmiklós. A település élhetővé vált, így a családok is szívesen alakítják ki otthonukat a községben. Malomsok Veszprém vármegye kis faluja. A természeti szépségekben gazdag településen a fejlesztéseknek köszönhetően nem állt meg az idő. Kicsi falu, nagy fejlesztések. A Nógrád vármegyei Nagykeresztúr nem marad le a nagyobb településektől ezért a fiatalok körében is népszerű. Cserkút a Jakab-hegy lábánál, festői környezetben terül el Baranya vármegyében. Temploma már a 13. század elején állt. Az 1300-as években 15 család élt itt, jelenleg több mint 600-an választották lakhelyüknek Cserkutat. Az egyre népszerűbb településen fontosnak tartják a hagyományok ápolását. Amire a legbüszkébb vagyok Cserkúton, az a cserkúti közösség. Ez alapozhatja meg azt, hogy bármilyen fejlesztés elindulhasson a településen. Három nagyberuházást emelnék ki, a cserkúti piac és helyi termék bolt, ezt idén, a falunapon, június 24-én adtuk át. Buda Csilla Pécsről költözött Cserkútra, kertjében szinte mindent megtermel. A feldolgozott élelmiszer egy részét az újonnan kialakított helyi termékek boltjában értékesíti. Káposztaféléken kívül szinte mindent megtermelünk, legfőképpen magunknak, de kicsit több van mindig, ezért feldolgozom, és azt a kevés pluszt, azt eladom a cserkúti Kredenc boltban. A boltban nemcsak a cserkúti, hanem a vármegye összes finomságát meg lehet kóstolni és vásárolni. Baranya megyéből vannak a termékeink, legfőképp Cserkútról, de Pécsről, Kozármsilenyről, Bakonyáról és még megannyi számos faluból vannak termékek a boltban. A cserkúti élet szépségét több pécsi is felfedezte. Varga Balázs és felesége a panellakás után döntöttek úgy, hogy falura költöznek. Sok helyen nézelődtünk, igazából Cserkútnak a környezeti adottságai tetszettek meg elsőre, itt, a Mecsek lábánál, gyönyörű helyen, gyönyörű kilátással. A hely adottságai mellett az elmúlt évek fejlesztései is vonzóvá teszik a települést. A másik nagyon fontos beruházásunk, az egy több mint 20 éves problémára adott megoldást, ez a Cserkút plató elnevezésű szennyvízberuházásunk. Itt Magyarország kormánya 173 millió forinttal támogatta ezt a beruházást. Az utóbbi 10 év pályázatainak előkészítésében és megvalósításában a helyiek is részt vettek. Sigora Irma önkéntes munkában ajánlotta fel segítségét a településnek. Tervszerűen és a lakosság igényét, a hagyományokat, a helyi adottságokat és a gazdasági feltételeket figyelembe véve, lépésről lépésre fejlesztettünk. Falusi turizmus, a gasztronómia előhívott egy olyan igényt, hogy legyen egy gasztronómiai, közösségi tér, ez az Élménytér. Az itt élő emberek szeretnének minőségi életet élni, akkor is, hogy ha kis településen laknak, és mint jól tudjuk, hogy a magyar kormányzati szándék arról szól, hogy fontos megerősíteni a falusi infrastruktúrát, így Cserkút községnek is lehetősége nyílt olyan beruházások és pályázatokra, amivel a falu központja megújult. A falut a várossal összekötő, forgalmas utat is szélesítik a jövőben. A harmadik pedig, az egy igen friss beruházás, az is szintén egy vidékfejlesztési pályázat, ez a Batvölgyi út, a Cserkutat és a 6-os utat összekötő útszakasz teljes felújítása. A Pécs melletti község már most számos fejlesztéssel büszkélkedhet. A jövőben ezek mellett bölcsődét és óvodát is szeretnének építeni, a nyugdíjasoknak pedig egy biztonságos, bentlakásos otthon kialakítását tervezik. A háromezer lakosú Dánszentmiklóson járunk. A Pest vármegyei település mindössze 40 percnyi autóútra található Budapesttől, ezért sokan a fővárosban vállalnak munkát. A község az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően egyre vonzóbbá vált. Nagyon nagy ugrás az szerintem, hogy a település minden belterületi útja megújulhatott az állami kezelésű út is megújult, ezáltal a megközelítése is jó lett Dánszentmiklósnak, de a belső utak is mind aszfaltozásra kerültek. Az útfejlesztések állami támogatásból és önerőből valósultak meg. A faluban emellett a középületek is megújultak. A település középületeinek felújítását az egészségügyi szolgáltatásoknak otthont adó épületekkel kezdtük. Új orvosi rendelőt alakítottunk ki, Pest megyei egészségügyi fejlesztéseket szolgáló pályázat tekintetében pedig egy teljesen új egészségházat építettünk. Folyamatosan dolgoznak a falu gyümölcsös kertjében. A kézierőt egy rázógép segíti, ami jelentősen felgyorsítja a munkafolyamatot a szüreti időszakban. Nagyon-nagyon fontos a tempó, ilyenkor dől el az, hogy tulajdonképpen milyen gazdasági évet sikerül zárni a gyümölcstermesztőknek. Az ő munkájukat a saját erőforrásukon kívül sok-sok pályázat és támogatás segíti. Ez már a település Művelődési és Sportháza. Az épület felújítása négy évvel ezelőtt kezdődött. Kicserélték a nyílászárókat, leszigetelték a homlokzatot, és csaknem 250 millió Ft-os támogatásból a művelődési ház és az általános iskola energetikai korszerűsítése is megvalósult. Már csak a sportcsarnok kisebb munkálatai vannak hátra. A régi állami gazdaság öröksége a sportcsarnok, amely a művelődési házzal együtt közösen funkcionál, melynek a felújítása folyamatában megtörtént, illetve az energetikai korszerűsítés utolsó lépése van hátra. Az épületben megújult a közösségi tér elkészült egy gasztroműhely, és egy wifi-teret is kialakítottak a fiataloknak. 2019-ben részt vettünk a Magyar Falu Program pályázati kiírásán, akkor sikerült egy jelentősebb összeget elnyerni a felújításra. Az intézmény számos előadásnak és rendezvénynek ad otthont, de a gyerekek is örömmel használják. Most éppen rajzfoglalkozás kezdődik. Ugyanúgy emberábrázolással kezdünk, mint egész évben minden egyes nap. Településünkön sok civil szervezet működik, és mint minden közösségben, szükség van azokra a terekre, amelyeket ezek a közösségek bérmentesen igénybe vehetnek. Dánszentmiklós jól gazdálkodik a pályázati lehetőségekkel. A Magyar Falu Program segítségével közösségi tereket újítottak fel, új tetőt építettek a községházára, valamint közterületgondozási feladataik ellátásához gépeket, eszközöket vásároltak. Dánszentmiklós minden olyan szolgáltatással rendelkezik, ami egy községnek szükséges ahhoz, hogy a polgárai jól érezzék magukat. Jó irányba haladunk, és annyira szeretek itt élni, meg a falu lakossága is összefog, vidám emberek élnek itt. Horváth Ferencné több mint 40 éve lakik a faluban. Az egykori pedagógus most is aktív életet él. Tagja a helyi nyugdíjas klubnak, és 2016-ban ő hozta létre ezt a helytörténeti kiállító helyet azzal a céllal, hogy a régi falu történetét elmesélje és megőrizze a fiataloknak. Havonta jönnek a diákok ide, a múzeumba, és hát a helytörténetet ismertetem velük. Kivételesen fontos és jelentős pályázati támogatás a település életében a Pest vármegyében először elérhetővé vált TOP-PLUSZ. Dánszentmiklós több mint 471 millió forintot nyert, amelyből a polgármesteri hivatal és a sportöltöző energetikai felújítását, valamint a könyvtár és a sportcsarnok rekonstrukcióját végzik majd el. Emellett a növekvő gyermeklétszám miatt egy új minibölcsőde is épül. Úgy látjuk, hogy a dánszentmiklósiak szeretnek itt élni, reméljük, hogy ez így marad a jövőben is. Veszprém vármegye északi peremén helyezkedik el Malomsok. Az 536 lelket számláló kisközség két településrészből áll. Nevét a vízimalmokról kapta, de az 1870-es években a folyók szabályzása miatt a malmokat lerombolták. Természeti szépsége abban rejlik, hogy 3 folyó folyik keresztül a falun a Marcal, a Rába és a Gerence. Malomsok egy régi, történelmi település. Jelentős történelmi múltja van. Van turisztikai lehetőség itt, a Marcal partján. Komoly sportélettel rendelkezett, ma is, és a malomsokiak szeretik a településüket. Én itt születtem Malomsokon, 20 évig itt tanítottam, úgyhogy itt én nagyon jól érzem magam nem kívánkozom el innen sehova. Nem csoda, hogy jól érzik magukat a lakók Malomsokon. 2020 óta a Magyar Falu Program 8 nyertes pályázatának köszönhetően több mint 100 millió forintból fejlesztettek a településen. A támogatásokból elsőként a tornacsarnok elöregedett tetőszerkezetét újították fel. Ezek olyan beruházások, eszközbeszerzések voltak, amire a településnek önerőből nem lett volna lehetősége, viszont a település számára létfontosságúaknak számítottak. Tóth Péter büszkén mutatja a 15 millió forintos támogatásból beszerzett új tanya- és falugondnoki buszt. Az alpolgármester, aki egyben a falugondnok is, boldogan meséli, hogy sikerült lecserélni az ütött-kopott régi járgányt. A szociális alapellátáshoz ez az új jármű elengedhetetlen volt a település számára. Én, mint falugondnok megyek, és összeszedem az apróságokat, elhozom az óvodába. Fél négykor viszem őket vissza. Napközben, orvosi rendelési időben az idősebb, egyedülálló bácsit, nénit hozom ugyanúgy ide, orvosi vizsgálatra, vagy Pápára szakorvosi vizsgálatra, vérvételre. Ez a traktor és a hozzátartozó kommunális eszközök pedig a zöldterületek folyamatos gondozásához és karbantartásához nyújtanak nagy segítséget. Összesen 15 millió forintos támogatási összegből sikerült bővíteni az eszközparkot. Ez már a település óvodája, ahol az új játszótéri eszközökön boldogan játszanak a gyerekek. Az udvar modernizálására 5 millió forint pályázati pénz érkezett Malomsokra, szintén a Magyar Falu Programból. Mi akkor tudunk fejlődni, ha ilyen pályázati lehetőségekhez jutunk, itt semmi játék nem volt azelőtt, most meg, ha körbenézünk, akkor számos játékot láthatunk, a gyermekeknek nagy-nagy örömére. Az utak és a járdák is megújultak. Erre 10 millió forintot nyert az önkormányzat a Magyar Falu Programban. Nagyon-nagyon örülünk az új járdának, a gyerekeknél most aztán már megy a bicikli, megy a roller, úgyhogy tényleg kellett ez már, megérett a cserére. A befejező munkálatokat végzik a Győr és Pápa között épülő, 2x2 sávos, 83-as gyorsforgalmi úton. A fejlesztésnek köszönhetően a Malomsokon és a környező falvakban élők jóval rövidebb idő alatt utazhatnak majd a városokba. A 83-as, az egy regionális gyűjtőút. Nem csak a közvetlen mellette lévő településeket segíti a közlekedésben a gyorsabb eljutáshoz, akár a pápai reptérig, akár az M1-es autópályáig, Győrig, hiszen ott sok munkahely van, hanem más települések is rá fognak kapcsolódni, hiszen sokkal biztonságosabb és gyorsabb lesz az eljutás. Ez egy stratégiai cél volt, Győr-Pápa összeköttetés. A település vezetése bízik a további fejlődésben, Néhány terv már elkészült a következő esztendőkre. Nagyon szeretnénk, ha a Magyar Falu Program még sokáig folytatódna, hiszen a kistelepülések életében ez, úgy gondolom, nagyon sokat jelent. Már a 2023-ban megjelent útfelújítási pályázatot beadtuk, mert a temető előtt szeretnénk az útfelújítást megvalósítani, de igazából még nagy terveink között szerepel, a két településrész közt a közvilágítás kialakítása. Nógrád vármegye egyik legkisebb települése Nagykeresztúr. A falu lakossága 230 fő, önálló élete csak 1999-ben kezdődött, ekkor vált le Lucfalvától, ám a hazai történelemben már régóta jegyzik. Nagykeresztúr nevét az 1330-as években a pápai tizedjegyzék említi. Az évszázadok alatt többek között a Wesselényi család is birtokolta. Az elmúlt évtizedben önálló önkormányzatként számos sikerrel büszkélkedhet. Bár kistelepülésről van szó, fontos a vezetésnek, hogy mindazon szolgáltatások elérhetők legyenek, amelyek egy nagyobb községben vagy városban. Az egyik ilyen az úgynevezett integrált közösségi szolgáltatótér, amely több mint 52 millió forintból létesült, sokféle funkciót ellátva. Vidékfejlesztési programok is voltak, ugye, ezen belül a falugazdász hetente egyszer ilyen fogadóórát tartott. Voltak egészségfejlesztési programok. Itt próbáltunk ilyen szűrőprogramokat is, amely a lakosságot is segítette, hogy akár nem kellett Salgótarjánba elmenni különböző vizsgálatokra. Hazai, 46,5 millió Ft-os támogatással a kis bolt is megújult. A felújításnak és a modern berendezésnek köszönhetően kevesebb a rezsi, így továbbra is ki tudja szolgálni a helyi lakosokat. Nagyon nagy lehetőséget kaptunk a Magyar Falu Programtól, hogy energiahatékonyabbak leszünk. Nagyon megdrágultak ugye az elmúlt években az elektromos energia, az áram, a gáz, a víz, így nagy lehetőség, hogy minél olcsóbban ki tudjuk hozni a rezsiszámlánkat, és ezáltal ne kelljen árat emelni, tehát fenn tudjuk tartani az árainkat és az itteni lakosság is elérhető áron tudjon vásárolni. Nagykeresztúron jelenleg három olyan beruházás van folyamatban, amely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program támogatása révén valósul meg. Lesz egy modern, füves pályánk, ami itt fog megvalósulni a háttérben is, jól látható módon. Egyiknek az értéke 25 millió forint, és egy közösségi infrastruktúra-fejlesztés keretében egy tér fog megújulni, ez 36 millió forint értékben, útfejlesztésünk lesz egy 65 millió forintos. A kicsiségben benne van a nagyszerűség, ezt egyre többen vallják, hiszen a faluban, minden második házat felújítanak. Sok fiatal családos költözött ide az elmúlt években. Rusz Tamaráék a családias légkör miatt választották Nagykeresztúrt. Nagyon jó a fiatalok között a közösség. Ide, a közösségi térre össze szoktunk járni, igazából ez az, ami a legnagyobb előny benne. A munkakeresés lehetősége sem probléma, ugyanis a közeli városok, azok 10-15 percre vannak autóúttal innen, tőlünk. A civilek mellett a vállalkozások is megtalálták számításukat Nagykeresztúron. Ez az úgynevezett Gyümölcsház, ahol világszinten is elismert nedűket vásárolhatnak az érdeklődők. A pálinkakészítés mellett egy 900 millió forintos fejlesztési csomagnak köszönhetően más felé is nyitottak a már 15 főt foglalkoztató cégnél. A pálinkaversenyeken, azt tudom mondani, hogy rengeteg érmet értünk el, de azoknak valahogy a piaci megtérülése nem volt olyan erős. Egy rétegigényt elégítünk ki, top gasztro-éttermekbe szállítunk Budapesten, más nagy városokba, viszont az utóbbi időben új területekre is merészkedtünk, nemzetközileg is ismert terméktípusokkal, vodkával, ginnel kezdtünk foglalkozni. 2010 óta több mint félmilliárd forint hazai és uniós támogatás érkezett Nagykeresztúrra, amelynek eredményeként az épületek is megújultak. Valamivel több mint 20 éve lett önálló település Nagykeresztúr, és azóta, de különösképpen az elmúlt 10 évben jelentős mértékben tudott fejlődni a falu, megújult a polgármesteri hivatal, egy nagy rendezvénytér jött létre egy fedett színpaddal. A Modern Város Program részeként gyönyörűen felújítottuk a településen található templomot. Orvosi rendelő, falubusz és új játszótér, ezek is mind azt mutatják, hogy Nagykeresztúr jó úton jár, kihasználva a kormányzati és egyéb támogatásokat. A településen a következő évek fejlesztéseit is a fenntarthatóság jegyében tervezik.

Modern piactér, fejlődő ipari park és megújult utak. A Baranya vármegyei Cserkutat egyre többen választják a nyüzsgő városi élet helyett. Dinamikusan fejlődik a Pest vármegyei Dánszentmiklós. A település élhetővé vált, így a családok is szívesen alakítják ki otthonukat a községben. Malomsok Veszprém vármegye kis faluja. A természeti szépségekben gazdag településen a fejlesztéseknek köszönhetően nem állt meg az idő. Kicsi falu, nagy fejlesztések. A Nógrád vármegyei Nagykeresztúr nem marad le a nagyobb településektől ezért a fiatalok körében is népszerű.