Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Egy kerékpár nyergéből egészen másként fest a világ. Fürgébben változik a táj, a nyári szél simogatja a bőrt, a mozgás felpezsdíti a testet. Gyula és környéke az alföldi síkvidék megannyi látnivalója ideális arra, hogy a régi várost és az őt körülvevő érdekességeket biciklivel fedezzük fel. Bármerre visz az út, folyton szembejön velünk a név, Wenckheim. Egy régi osztrák család, amelynek tagjai polgári környezetből jutottak a bárói, grófi címig. A család egyik ága Magyarországon próbált szerencsét, és milyen jól tette, hiszen nekik köszönhetjük az ország egyik legszebb kastélyát is Szabadkígyóson. Persze ehhez kellett a tervező építész, Ybl Miklós is az egyik legjelentősebb magyar építész. - Nagyon érdekes építészeti megoldást választott Ybl Miklós a kastélynak a tervezője, aki egy német neoreneszánsz eklektikus stílusú kastélyt tervezett, és azt találta ki, hogy a női és a férfi oldalt nem választja el egymástól. Nem teszi a kastélynak a két végébe, hogy elszeparálja egymástól a családokat, hanem egy kelet-nyugati tengely mentén osztotta föl a kastélyt. A déli oldal a női oldal, grófnői oldal, az északi oldal pedig a férfiúi rezidencia. - Itt szinte minden egyes tárgy kifinomult művészi munka eredménye. Különösen szépek a kandallók, melyek a család saját bányáiból származó márványból készültek, és bár a kastély eredeti berendezési tárgyai közül a legtöbb elpusztult a második világháborút követő fosztogatásokban a korszak híres fotográfusának, Klösz Györgynek hála, egyes helyiségeket sikerült pontosan reprodukálni, többek között a fogadószalont, amely a társasági élet központja volt. - Folyóvíz is létezett a kastélyban, mert egyébként is mindenféle technikai vívmányokat alkalmaztak, és egy gőzgép segítségével a magasabbik toronyba pumpálták fel a vizet, ahonnan a kastély számos helyiségébe visszaérkezett a gravitáció segítségével a folyóvíz. A grófi család 1944-ig lakott itt, amikor az orosz front közeledtére el kellett, hogy meneküljenek. - A főúri kastély jellemzően nemcsak a nemes család lakóhelye volt, hanem az uradalom központja is, ahonnan a gazdaságot irányították. Szabadkígyóson látható még az impozáns birtok irányításához elengedhetetlen intézői kúria, ahol az egyik leghíresebb Wenckheimhez, József Antalhoz köthető relikviák is láthatóak. Többek között a dúsgazdag grófnak és lányának egy-egy ünnepi ruhája. Innen nem messze pedig a kápolna áll, ahol József Antal botrányoktól sem mentes házassága köttetett. - Wenckheim József Antal háromszor nősült, első két feleségét elveszítette, meghaltak, és a harmadik feleségét 67 esztendős korában vette el kulcsárnőjének a 22 éves lányát, a fiatal Sercz Krisztinát. Amikor a Gerlai rokona ennek a házasságkötésnek a hírét vette, bizony éktelen haragra gerjedt, és bosszúból nászajándékba egy koporsót küldött a kedves rokonnak. Amikor az esküvő reggele volt a teljes halottas díszhintó gördült be ide az ókígyósi majorba a következő üzenettel. Ez való neked, nem a fiatal feleség. - A fiatal feleséget szerző idős gróf és a koporsós história visszaköszön Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is, amelyből Várkonyi Zoltán filmet is készített 1966-ban. - Wenckheim József Antal a magyar nábob messze földön híres volt a gazdasági tevékenységéről. Országos hírű volt juhászata, szarvasmarha állománya és lótenyészete is. Ennek a híres lótenyészetnek a felélesztése, újraélesztése volt a település szándéka, amikor a 2000-es évek elején az ókígyósi aranyménest újraélesztette, és az ide látogató kedves vendégek találkozhattak a híres lipicai lovakkal. - Az Ausztriából származó Wenckheimek kezdetben még a magyart sem beszélték, de az idők folyamán szép lassan elmagyarosodtak és még temetkezési helyüket is Kígyóson alakították ki. A kápolna mögött álló mauzóleum tervezője is ugyanaz a személy volt, mint a kastélyé, Ybl Miklós. Amikor az ember Gyulára ér, elámul, hogy mennyi itt a látnivaló. Az első benyomások megszerzésére tökéletes lehet a bringóhintó, amiben kicsik és nagyok egyaránt kivehetik a részüket a tekerésből, merthogy Gyulán szinte bármerre elindulhatunk a négykerekűvel. A jó kerékpárutak és a bringákhoz hozzászokott autósok miatt itt biztonsággal tekerhetünk. - Elöl vannak gyerekülések, ide a kicsik is be tudnak ülni, ami biztonsági övvel, kicsúszásgátlóval vannak felszerelve, biztonságos járművek. A bringóhintó kerékpárnak minősülnek, így közúton lehet velük közlekedni, vagy kerékpárúton. De például be lehet nálunk menni a sétálóutcára is, ahova kocsival egyébként nem. Meg lehet tekinteni a várat, körbe lehet bringózni a csónakázó tavat, ketten, négyen-hatan is lehet őket tekerni. Elég jó elfoglaltság az egész család számára. A város jelképe és legfontosabb műemléke a vár. A szinte asztallap síkságú vidéken nem sok építőanyag akadt, ezért nyúltak elődeink a téglához. Noha a vár nem egy jól védhető hegytetőn állt, az épületet körülvevő víz, az árkok kiváló természetes akadályt jelentettek a támadókkal szemben, olyannyira, hogy ostrommal a várat sosem sikerült bevenni, még a nyomasztó túlerőben lévő török seregeknek sem. A védők végzetét általában az okozta, hogy elfogytak a készletek az ellenségtől körülzárt várban, ezért kénytelenek voltak feladni. A vörös téglaépületben ma múzeum lakik, na és a Gyulai Várszínház, amely nyaranta az egykori vizesárok helyén elterülő tóra költözik. Magyarország legrégebbi és legpatinásabb nyári színházi játéka idén a 60. évadát kezdi meg. - Rendkívül gazdag hagyományvilága van a Gyulai Várszínháznak. Az idei évadunkra is ez jellemző, hogy továbbvisszük a hagyományokat, például az, hogy az utóbbi két évtizedben összművészeti fesztivál program van itt, csaknem két hónapon keresztül, ami azt jelenti, hogy a legkülönbözőbb műfajokban a legkülönbözőbb érdeklődésű és korosztályú nézőrétegeknek kívánunk minőségi művészeti élményeket, világirodalmi klasszikusok fesztiválját tartunk, illetve a Nemzeti Klasszikusok napjait, amikor is 3-4 napon keresztül az elmúlt évtizedek klasszikus nemzeti alkotójának az életművét állítjuk középpontba. - A hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években a Gyulai Várszínházban leginkább történelmi tematikájú darabokat mutattak be, ezeken keresztül beszéltek a szerzők a jelenről, és számos emblematikus erdélyi előadás is született erdélyi írók tollából. A kortársak művei sokszor ősbemutatók voltak. Idén lesz erdélyi hét, koncertek és egy vadonatúj vígjáték is, melyet csak itt láthat a magyar közönség. A vár természetesen a környék urainak lakhelye is volt egyben. A mai Almásy-kastélyt Harruckern János György építtette az 1700-as évek elején, amolyan vidéki kúriának. Fia, Ferenc volt az, aki palotává bővítette, és francia kertet is kialakíttatott a kastély körül. - 1719-ben Harruckern János György hadikirály élelmezési biztosként megkapta szinte Békéscsaba egészét III. Károly magyar Habsburg uralkodótól. Ez szinte néptelen vidék volt, ő az, aki újra elkezdi benépesíteni, ezzel együtt megkezdődik a gazdasági fejlődés is, aminek az egyik első kézzel fogható terméke az lett, hogy az 1720-as évek elején itt épült egy kastély. Harruckern Ferenc halála után a Wenckheim család örökölte meg a kastélyt, ők pedig Czigler Antal építészt bízták meg a kastély újjáépítésével. A falak hamarosan újra élettel teltek. Itt bontogatta szárnyait Munkácsy Mihály és Erkel Ferenc, aki többször is adott itt koncertet, kezdetben pedig lapozó volt a gyulai hangászati mulatságokon. 1839. szeptember 12-én Erkel Ferenc másodmagával egy jótékonysági koncertestet tartott. 1806 óta szolgálta az Erkel család a Wenckheim családot. Idősebb Erkel József, Erkel Ferenc himnuszunk megzenésített nagyapja itt intéző volt. Ő fogadta itt 1807-ben egyébként I. Ferencet, aki lányával, Mária Ludovikával érkezett ide, aki később majd Mária Lujza néven lett Napóleon hitvese. De Erkel Ferenc maga is a kastély parkjában például egy vén juharfának az árnyékában szerezte a Bánk bánt, vagy a Brankovics György jelentős részét. - A kastély végül Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almási Kálmán házassága révén került az Almási család birtokába, és viseli azóta is az Almásiak nevét. Ha megteltünk Gyulával, több irányba is elhagyhatjuk a várost drótszamáron. Ha észak felé vesszük az irányt, bizonyosan jól járunk, jó minőségű kerékpárúton haladhatunk, mely egy idő után a Körös töltésére is felvisz, ahonnan pedig belátunk a folyó mellett elterülő kertekbe. Körülbelül 3 órás síkvidéki tekerés után viszont jobban tesszük, ha félreállítjuk egy időre a kerékpárt, hiszen erre másféle közlekedési eszközre lesz szükségünk, ősi vízjárta területre érkezünk. Vésztő határában különleges élővilág fogad, melynek egy része nemzeti park és történelmi emlékhely is. - Két hatalmas mocsárvilág terült itt el. Az egyik az a Berettyó mocsara volt, a másik a Kőrösé, a Kis és a Nagy Sárrét. Itt tulajdonképpen a Kis Sárrétnek a délnyugati csücskében vagyunk most és ez nagyon speciális vízi környezet, mocsári környezet. A területet a Sebes-körös holtág veszi körül, tehát a Sebes-körös patkó alakban veszi körbe a területet, illetve itt magán az emlékhelynek a területén a régi vízmedernek egy-egy lezáródott foltja is megtalálható. A legjobb, ha kenuba ülünk, és a holtágakban csendesen lavírozva fedezzük fel a terepet. Madarak mellett az éltető víz előtt hálásan fejet hajtó fák alatt hajózhatunk. Az ember szinte ámul, hogy ilyen volt valaha a Körösök vidéke, amikor az első, még őskori emberek megtelepedtek a környéken. A mocsaras területen minden talpalatnyi száraz terület értéknek számított, ahol az egymásra épülő újkőkori réz és bronzkori kultúrák maradványai az évezredek alatt, ahogy a régészek mondják, halmot alkottak. - Az építkezéseknek az omladékaiból, a hulladékgödrökből, a temetkezésekből épül fel, rétegződik tulajdonképpen maga a halom. Kilenc ilyen rétegről tudunk most, ami egyébként meg is tekinthető. A helyén maradtak az eredetileg ott előkerült régészeti leletek, illetve a halom keresztmetszetét, felépítményét adó rétegsorok is szemléletesen megtekinthetők. És ezzel tudomásom szerint ez Európában különlegességnek számít. - Kilenc réteget tártak fel, vagyis kilenc civilizáció élt itt, mielőtt honfoglaló őseink megjelentek a vidéken. A hely adottságai kedveztek a komolyabb építkezéseknek is, ezért a 11. században templom is került az egyik magasabban fekvő területre. Ezt később folyamatosan bővítették, míg végül háromhajós, oszlopokkal díszített bazilikává nemesült és rendház is tartozott hozzá. Gyula városa is vízjárta terület volt, de a folyókat szabályozták, a lápos területeket lecsapolták, így az óriási vizes területekből kevés maradt. - Első látásra nem is gondolnánk, hogy ez a tó, amit itt most látunk, helyszíne volt egy régi nagy szigeterőd védrendszerének. Nem is gondolnánk első látásra, hogy egy 350 méternyi hosszú sziget állt itt egykor, Zsigmond király hadvezére, Maróti János építtette a várat az 1400-as évekre erre a védett helyre, amelyet teljesen körbevett a Fehér-Körös vize, és nagyon nagy védelmet jelentett a várnak. A török megszállás utáni időkben, amikor a várnak és az azt körülvevő víznek már nem volt különösebb védelmi funkciója, a vizet elvezették Gyuláról. Ha XIX. század végi térképet veszünk a kezünkbe, azon bizony nyoma sincs tónak, ároknak, holtágnak. Különös kanyar a történetben, hogy 150-200 évvel azután, hogy nagy üggyel-bajjal megszüntették a vár egykori vizesárkát, nagy munkával, mesterségesen, végül ismét létrehozták a tavat. - Az 1957-es 58-as fúrásoknak köszönhetően termálvizet találtak a kastélyparkban, Gyula hamarosan fürdőváros lett, és akkor helyrehozták a várat, helyrehozták a környezetet, és az akkori városatyák úgy gondolták, hogy itt a várkastély és a várfürdő környezetében nagyon jól jönne az, ha visszaállítanánk a régi szigeterőd vízvédelmének egyik részét legalább egy tavat. - A tóból csónakázó tó lett, a mélyből feltörő 72 fokos víz pedig idővel a régió gyógyvízkultúrájának alapját adta, a város turisztikai vonzerejét épp a hidrogénkarbonátos termálvize jelenti. A 70-es években már félmilliónál is több látogatóval büszkélkedhetett a várfürdő, és akkor indult útjára az úszósport is. Gyulán vezették be először Magyarországon az iskolai szintű úszásoktatást. Ha már Gyulán és környékén a legtöbb dolog a Wenckheim családdal hozható összefüggésbe, nem is olyan meglepő, hogy a nemrégiben elkészült kerékpárút is a Wenckheim nevet viseli, és a nagy múltú családhoz kötődő épített kulturális örökségeket köti össze. Ha a kastélytól indulunk, néhány tekerés után azon az alföldi tájon találjuk magunkat, amelyet többek között Arany és Petőfi is megénekelt. Valóságos kerékpár sztráda kanyarog itt, amely olyan széles, hogy a túrázók egymás mellett is kényelmesen tekerhetnek. - Pár évvel ezelőtt megépült Gyula és Városerdő között egy nagyon szép kerékpárút, amit folyamatosan karban tartanak. Ezen kívül itt, ahol most vagyunk ezen a részen, ez a Wenckheim kastély mellett lévő Békéscsabát és Kígyóst összekötő kerékpárút, ami természetesen egy új kerékpárút és fantasztikus, hogy milyen körülmények között lehet itt kerékpározni. Nálunk Békés megyében természetesen a domborzat teljesen sík, tehát itt teljesen egyszerű kerékpárokkal is el lehet indulni. - Tovább kerekezve, náddal körbenőtt, mély tavakkal találkozunk, mely a madarak paradicsoma. 300 évvel ezelőtt lázas munka kezdődött errefelé, hogy az itt található kitűnő minőségű agyagot kitermeljék, és téglát, cserepet égessenek belőle. A bányagödröket kitöltő víz ma valóságos tórendszert alkot, melynek egy részét az idetelepített kilátóból szemügyre is lehet venni. A kilátó tövében egyébként telepített profi szerszámkészlet is található. - Sokszor nagyon jól is jön, hogy vannak ezek a jól felszerelt kerékpárpontok, és most már nem csak a Balaton környékén, a Balaton körúton, hanem számtalan helyen találunk már ilyet. Akár Békés megyében is, akár elmegyünk a Tisza-tóra bringázni, nagyon sok helyen kiépítik ezeket, amiket hálásan köszönünk, kerékpárosok. - Gyula vidékén másutt is bányásztak agyagot, így aztán a város környékén meglepően sok tó található, hasznosításuk pedig most kezdődik, egy részük már horgászhelyként működik. A madárlesttől mindössze néhány kilométer a tó, amelyhez Gyuláról is könnyűszerrel eltekerhetünk, és amely egyelőre nem a természeti környezet miatt híres, sokkal inkább a partjára épült különleges biciklis ügyességi pályáról. - Ennek a pályának az a neve, hogy Pump Track pálya, azért is ez a neve, mert egy pumpálást kell rajta végrehajtani, amivel sebességet szerzünk, és az a lényege, hogy ezeken a hullámokon, illetve a kanyarokban a pumpálás segítségével minél több lendületet szerezzünk, minél gyorsabban menjünk végig rajta, és ez adja ennek az egésznek a lényegét. - Érdekes látvány, hogy a pályán száguldó bringások egyáltalán nem pedáloznak, hanem súlypontjuk áthelyezésével tartják lendületben a biciklit. Az úgynevezett freestyle, vagyis szabadstílusú bringások gyülekezőhelye a pálya, ahol az extrémebb gyakorlatok kedvelői az adrenalinfüggők is jól érzik magukat. - Fából és vasból épített elemeken, íveken forgunk a levegőben, trükközünk, forgatjuk a vázat, a kormányt, elengedjük a kormányt, meg hasonló egyéb ilyen kombinációkat és trükköket csinálunk. - Ha az ember arra kíváncsi, hogy milyen lehet a világ fejjel lefelé egy bicikli nyergéből, itt néhány év gyakorlás után megtapasztalhatja, Kempf Patrik és barátja, Cservenák Csepel szívesen üzennek hadat a gravitációnak, a nézők nagy örömére. - Ez a pálya úgy van kialakítva, hogy lett a gyakorló, tehát a kezdőknek is egy kisebb kör itt a legelején kialakítva. Természetesen, hogyha van hozzá megfelelő védőfelszerelésed, például egy sisak, az kötelező, akkor el lehet rajta kezdeni gyakorolni. Személy szerint édesapukám is nem sűrűn volt ilyen pályákon, kapott tőlünk egy biciklit, egy sisakot, és elkezdett vele gyakorolni, és egy pár hét múlva már egészen jól ment rajta. Nincs szükség feltétlenül saját biciklire sem, hiszen a helyszínen is bérelhetünk, ahogy védőfelszerelést is. Nem csak a különleges, alacsony építésű bringákkal haladhatunk a pályán, a hegyi biciklik is megteszik, ha valaki épp azzal próbálná ki. Ha a hosszabb túrákat kedveljük, trekking vagy országúti versenykerékpár a nyerő, a családoknak szóba jöhet a bringóhintó, sőt újabban a roller is menő. Bárhogy döntsünk is, Gyula és környéke mindenkinek kínál tekerési lehetőséget egy könnyű városi kerékpározástól kezdve a Körös-parton a hosszabb kirándulásokig. Unatkozni biztosan nem fogunk, hiszen a több ezer év óta itt élők számos kulturális örökséggel gazdagították a régiót, melynek felfedezése sok szép órát tartogat kiváltképp nyáron.

Egy kerékpár nyergéből egészen másként fest a világ. Fürgébben változik a táj, a nyári szél simogatja a bőrt, a mozgás felpezsdíti a testet. Gyula és környéke az alföldi síkvidék megannyi látnivalója ideális arra, hogy a régi várost és az őt körülvevő érdekességeket biciklivel fedezzük fel. Bármerre visz az út, folyton szembejön velünk a név, Wenckheim. Egy régi osztrák család, amelynek tagjai polgári környezetből jutottak a bárói, grófi címig. A család egyik ága Magyarországon próbált szerencsét, és milyen jól tette, hiszen nekik köszönhetjük az ország egyik legszebb kastélyát is Szabadkígyóson.