Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

1172, és még fél. Ennyi kilométert kell gyalogolnia annak, aki az Országos Kéktúrát elejétől a végéig teljesíteni szeretné. Magyarország leghosszabb túraútvonalának bejárása az egyik legjobb módszer arra, hogy megismerkedjünk csodálatos tájainkkal és változatos épített örökségünkkel. A kék túra egy jókora darabja a Balaton fölött kanyarog, időnként megérinti a tavat, hogy aztán ismét elvesszen az erdők sűrűjében. A Kéktúra nyugatról írott kő 882 méteres csúcsáról ereszkedik alá a Kisalföldre, aztán síkvidéken halad egészen Sümegig, ahol a város szinte szabályos hegyén kevélykedik a vár. Van is ok a büszkeségre, évszázadokon keresztül állta a sarat, na meg a török támadásokat. - Jó helyen található maga a vár. Annak idején a fellegvár magának a helynek a legmagasabb pontján volt található. Az ostromlók itt sáncárkokat ástak magán a várhegy tetején, ami hát azért nem volt egy egyszerű feladat, hiszen mészkő hegyről beszélünk. A sáncárkok mögül kezdték meg az ostromot, viszont annak köszönhetően, hogy magas falak álltak velük szemben, hát a védőknek azért elég jó esélyeik voltak. - A várat a tatárjárás után építették, de kezdetben csak egy nagyobb torony és egy fal készült el. A középkor zavaros, viszályokban gazdag évszázadaiban az itt élők nem igazán unatkoztak, a 16. század közepétől pedig nap mint nap farkasszemet néztek az ellenséges török erőkkel. Ettől kezdve kiemelt jelentőségre tett szert Sümeg, hiszen úgynevezett végvár lett, amit különösen rátermett katonák védtek. - Maga az öltözet az 1500-as évek vége felé, az 1600-as évek elején használt végvári katonának a felszerelése. Lényegében ez egy kifejezetten díszes ünnepi szerelés, az országnak a határát védelmező vár volt. A török határ itt húzódott közvetlenül mellettünk, Veszprém várát 1552-ben elfoglalja a török. Sümeget nem sikerült elfoglalniuk. Egyetlen egy nagyobb török ostrom volt 1664-ben, amikor is kikaptak a törökök Szentgotthárdnál a csatában, aztán visszafelé vonulva itt haladtak el Sümeg határában, és megkíséreltek egy ostromot, hogy ne hagyjanak ellenséget a hátukban. Hát az ostrom nem sikerült nekik. - Sümeg és a hegyen álló vár is a veszprémi püspök birtoka volt, így aztán a főpap is az erődbe menekült. A megszálló hadak elvonulása után viszont kényelmesebb lakhelyet építtetett magának közvetlenül a vár alá. A folytonos készenlét és háborúk nyomasztó szorításából kikerülő püspökök éltek a béke és prosperitás lehetőségével, így a szállás egyre tágasabb és szebb lett, mígnem a 18. század közepére Magyarország egyik legimpozánsabb főpapi barokk palotájává vált. Közel 300 év telt el, és bár az építészet sokat változott azóta, más a stílus és a divat, a palota mégis megőrizte vonzerejét és elkápráztatja a látogatót. Sümegről Zalaszántó felé visz tovább a Kéktúra, majd Rezi község következik, melyet szintén egy vár tett híressé. - Reziből 40 perc - háromnegyed óra alatt kényelmesen fel lehet érni a várba, de elérhető a vár Zalaszántó irányából is, onnan egy kicsit hosszabb, mondjuk egy-másfél óra. A Rezi várból körülbelül egy olyan 180 fokos kilátás tárul elénk. Jobb kéz felől, tehát keletről indulva látjuk a Badacsonyt. Balatonra van egy kis rálátásunk az Őrsi-hegyre, Gulács, illetve a Szent György-hegy. Ezt követi a Keszthelyi-hegység északi bazalt régiója, Kislánc-hegy, Nagylánc-hegy Szebike, Sarvai gerinc, Tátika, illetve a hegység legnyugatibb tagja a Kovácsi hegyek. - A vár alatt fontos kereskedelmi út haladt el, melynek ellenőrzéséhez az erőd jelentette a biztonságot, az erőt és a tekintélyt. Bár a vár nem volt helyszíne kulcsfontosságú csatáknak, mégis különleges, a legendás Kinizsi Pál is harcolt a falainál. - 1490-ben Mátyás király halálakor Habsburg Miksa betört Magyarországra, és többek között Rezi várát is elfoglalta, és a következő év tavaszán Kinizsi Pál vezetésével ez volt egyébként a Fekete sereg utolsó csatája, amikor is visszafoglalták Rezi várát. Fénykorában a XVI. század végén már 9 méter magas falak övezték a várat. - Rezi vára most a békét és a természet közelségét keresők menedéke, ahol egy-egy éjszakát is el lehet tölteni sátorban, sőt, a helyi várbarátok még gyerektáborokat is szerveznek a romok mellé, közvetlenül a csúcson. A Kéktúra szépen megjelölt útvonala változatos tájakon visz keresztül, melyek bővelkednek látnivalókban, de azért olykor-olykor érdemes egy kis kitérőt is tenni, ha további különlegességekre szomjazunk. A régió egyik legizgalmasabb földtani érdekessége néhány kilométerre fekszik a Kéktúra csapásától. Sűrű erdő mélyén vezet az ösvény, ahol a fák között a környék hegyeit alkotó bazalt formál egyedi folyosót. A Bazalt utca 200 méter hosszú, köveit mintha játékos gigászi kezek rakták volna egymásra. A kék túra ezután befut Keszthelyre, és találkozik a Balatonnal. Az ország egyik legszebb és legismertebb kastélya a hozzá tartozó parkkal együtt olyan nagy, hogy akár külön túra a bejárása. A gazdagon díszített termekben pedig annyi a látnivaló, hogy egyetlen alkalom nem elég a palota kiismerésére. Keszthelynél mintha megijedt volna a nagy víz látványától, a Kéktúra sietve elkanyarodik a Balatontól és belevész a Keszthelyi-hegység rengetegébe, mely a sötét erdő sejtelmes hangulatán és a nyáron különösen jóleső hűvösén túl több látnivalót is kínál. Itt van mindjárt az apró falu, Vállus. - Vállus régies kifejezéssel etető-, itatóhelyet jelent. A városnak a legnagyobb értéke a hely, ahol itt vannak a hegyek, a völgyek, a fák, az erdők, az erdő tele gyógyfűvel és gyógyító gyümölcsökkel. Itt van az 1200-1300-as évekből egy pálos kolostor, ami mögött van egy nagyszerű forrás. Kiváló vízzel és éven át van. A pálos kolostor olyan 5-6 kilométert, ahhoz szentelni kell egy fél napot, hogy szépen odamenjenek és figyeljenek a fákra, a madarakra, az állatokra, egyébként rengeteg szarvas van. - A bővizű és jóízű forrás az erdei állatok itatóhelye is egyben, valaha pedig a pálos rendi szerzetesek víznyerője is volt. A víz olyan bőségesen tör itt a felszínre, hogy a barátok még halastavat is építettek, melyet a forrás táplált. Ha hegynek felfelé vesszük az irányt, eljutunk a kilátóhoz. - A kilátó 426 méter magasan van. A Keszthelyi-hegységnek a legmagasabb pontja, a 411, a Köves-tető, az nem messze tőle. A kilátóból viszonylag elég szépen körbe lehet látni, egészen Tapolca, Sümeg és Keszthely környékét és a Balatonra is rá lehet látni. Viszonylag jól körül látható. Nagyon jó állapotban van, ez egy pár éve épült. - A kék jelzésű ösvényen továbbhaladva az ezer lelkes Lesenceistvándnál gyalogolhatunk. A község határában vezet az út, na de milyen út?! Nincs az az elgyötört túrázó, aki ne feledné fáradságát, amikor letekint a domboldalról. - Ahol vagyunk, az a Tapolca medence és a Keszthelyi-hegység lábánál. Mögöttem láthatók a Tapolca-medence szélét övező tanúhegyek, a Szent György-hegy, a Badacsony, a Gulács, és nem messze tőlünk a Szigligeti váron is látszik. Gyönyörű időben, hogyha ide valaki feljön, ez egy csodás panoráma, rálátás a Balatonra, Ederics hozzánk a legközelebbi balatoni település, körülbelül 8 kilométerre van, és egy nagyon kedvelt, nagyon kis hangulatos családi strand, amit mi nagyon szeretünk. - Ha kissé letérünk a kijelölt csapásról, máris szőlőültetvények között találjuk magunkat, ahol kis kápolna is áll diófával. Ideális megálló egy rövid pihenőre, és arra, hogy megismerjük a hozzá fűződő legendát. - Ennek a kápolnának van egy érdekessége, illetve a monda szerint, mikor ide építették vagy megtervezték, hogy ide építik, itt állt egy diófa, egyébként muzsikál a kápolna előtt diófa, és a csőszök ennek a diófának a levelei között látták Szűz Mária képét megjelenni, és a monda szerint így alakult ki, hogy Szűz Mária kápolna lett. - Napfény, jó levegő, festői látvány. Mi kell még egy meleg nyári estéhez? Itt, most megérthetjük, hogy miért a kék túra Magyarország egyik legnépszerűbb gyalogútja, és hogy az 1930-as évekbeli születése óta miért is taposta olyan sok bakancs. A kék túra hivatalosan 27 etapra osztható, melyeket jellemzően 1-2 nap alatt lehet teljesíteni. A 27 szakasz között a legrövidebb is 14 kilométeres, de akad olyan, nem is egy, mely több mint 70 kilométer távot tartalmaz. Szerencsére az út mellett találunk kulcsos vagy vendégházakat, panziókat, ahol erőt gyűjthetünk a következő napra, napokra. A Balaton környékén haladó kéktúrába számos helyen bekapcsolódhatunk, a Lesence István után következő állomás Tapolca, ahol az elkötelezett kéktúrázók nélkülözhetetlen kellékébe az igazoló füzetbe be is pecsételhetjük az adott állomás szignóját, fényes bizonyítékaként annak, hogy újabb távot teljesítettünk. A pecsételő pontot itt közvetlenül az állomás melletti büfénél találjuk, ahol erőt gyűjthetünk a következő szakaszra. - Tapolca gyakorlatilag egy gócpont, hiszen Keszthely felé is el tudnak indulni a kék túrázók, Szigliget, Szent György-hegy bármely részére. A világ mind a négy tájára tudnak menni, vagy ide érkeznek autóval, és innen indulnak gyalog tovább, vagy fordítva. Nagyon szép tájakon viszi a Kéktúra nagyon becsülendő, hogy például, mint Tapolca egy kisváros, nem viszi el a peremén, hanem beviszi a városba. - A büfének a belseje az igazi látványosság, mely a város egykori legendás mozdonyának állít emléket, amely még Svédországból érkezett. A szakértők szerint ez volt a MÁV legszebb és legjobb mozdonya. - Tapolcának volt egy Nohab mozdonya, a négyeskének becézzük, és egy zalaegerszegi belsőépítész munkáit látva a két főnököm úgy döntött, hogy felkérik, hogy ezt építse meg itt, és így építették a falba, mintha egy alagútból jönne ki. Ha valaki eljön, mint kék túrázó és betér egy üdítőre, akkor mindig megakad a szemük ezen, és én szoktam mondani, hogy az igazit is nézzék meg, hiszen csak 50 méterre van tőlünk. - Tapolca után ismét a természeté a főszerep. A kék jelzésű út felkapaszkodik a Szent György-hegyre. Tanúhegy, ő évmilliókkal ezelőtt született, és hogy miért is maradt meg ilyen sokáig, azt is megtudhatjuk túra közben, különösen kemény kőzet alkotja a bazalt, mely itt-ott a hegyoldalban is megmutatja magát a turistáknak. Az egykor itt tomboló tűzhányó öröksége a gigantikus kőkupac és persze a mesés panoráma, mely időről időre a szemünk elé tárul itt, a tanúhegyek vidékén. Noha a hegyek, a fák itt-ott eltakarják a Balatont, de ha folytatjuk utunkat a kék jelzésen, 7-8 kilométer múlva elérjük Szigligetet, ahol rögtön a vízpart felé is vehetjük az irányt, merthogy a községnek strandja is van, nem is akármilyen. A gondozott vízpart a kék hullámzászló balatoni strandminősítésen a maximumot jelentő 5 csillagot kapta. Itt gondtalanul lehet pihenni a napon, vagy a fák árnyékában. És akinek nem volt elég a mozgásból, az vízibiciklire is szállhat, vagy éppen supra válthat. Ha még tovább akarunk merülni a balatoni életérzésben, akkor pincészetet is találunk, ahol megkóstolhatjuk a helyi borokat. Az óriási pince fölötti épület volt egykor a présház, ahonnan a must a boltíves terembe csurgott, ahol aztán megkezdte a borrá érés lassú útját. - A pince 1887-ben épült, és gróf Freistete Antalé voltak itt a birtokok, azért is Antal-hegy, mivel Badacsonyi borvidékhez tartozunk, ezek a fajták, a fő fajták, mint Olaszrizling, Zeusz, Kéknyelű, Vulcanus és van egy kis kékfrankosunk is, amiből rozét készítünk, általában egy könnyű, nyári rozét, meg időnként egy vörösbort is. A vörösborok bekerülnek 220 literes tölgyfahordóba, és 9 hónap után palackozzuk őket, de minden helyben a saját ültetvényről készül. A fatüzeléses kemencében készítünk ételeket, ami akár az egész malactól kezdve az egész rozmaringos kacsáig, a pácolt csülöktől a tarjáig, hagymás tört burgonyával, házi savanyúsággal, almás, rozés párolt káposztával, azon kívül a helyi termelőktől vásárolt sajtok, viszont a sonkákat, a házi szalámikat, ami a pincetálunkra rákerül, az mind saját készítés, ez a téli elfoglaltság. - A pincészet egy lelkes család munkáját dicséri, akik a szülői örökséget viszik tovább. Szigliget számos egyéb látnivalót is kínál, a régi parasztházak, vagy éppen a romantikus vár felfedezése mind-mind tökéletes program lehet. Az egyik legszebb kilátás valószínűleg a 168 méterével a Balaton fölé magasodó Rókarántó hegyről nyílik. Mesebeli névre keresztelt természeti képződményeket láthatunk innen. Megmutatja magát a királyné szoknyája, az Aranykagyló-völgy és a Kamon-kő. És hogy teljes legyen az élmény, a hegy tetejét kis kápolna koronázza. A Kéktúra teljes szakaszát teljesíteni embert próbáló kihívás, de aki megteszi, felbecsülhetetlen emlékekkel gazdagodik, ugyanis olyan metszetet kap Magyarország kultúrájából, tájaiból, amelyet aztán egy életen át magával vihet. Szigliget után az ösvény ismét távolodik a magyar tengertől és eléri a Káli-medencét. - A Káli-medence gyakorlatilag egy fantasztikus terület, picibe a Kárpát-medence. Mondhatjuk, hogy lemodellezi a teljes Kárpát-medencét, egy gyönyörű vulkános hegykoszorú, ez a Kárpátoknak felel meg. Egy dél felé nyitott hatalmas nagy víztest. Ugye ez a Balatonnak megfelelő ugye az Adriai-tenger, és a tengelyfolyó, a Burnót-patak, ez pedig a Duna-tiszának felel meg. Az országos kék túra több szakasszal érinti a Káli-medencét, akik a kék túrát szeretik csinálni, egyik kedvenc célpontjuk. - A Káli-medence egyik gyöngyszeme a töttöskáli templomrom, az egykori kis falunak kis templomra tellett, melyet helyi építőanyagból, terméskőből készítettek. Egyetlen hajója a régi magyar szokásoknak megfelelően keletre tekint. - Több is van ilyen típusú templom romból itt a Káli-medencében. Ugyanis egy csomó olyan régi település, középkori Árpád-kori település létezett, sokkal több, mint amit ma látunk a térképen, ami már teljesen elpusztult a török időkben és nem is települt vissza. Ilyenkor már csak maga a kis templomrom őrzi a településnek az emlékét. Ez a kis templom arról híres, hogy még a XIX. század elején is miséztek benne. - A Káli-medencét elhagyva a Kéktúra jellemzően elkerüli a lakott területeket, az első nagyobb község, melyet érint Nagyvázsony. A település neve összeforrt a várral, amit nem akárki, hanem épp a magyar történelem egyik legjelentősebb hadvezére, Kinizsi Pál építtetett. Kinizsinek egyetlen vesztes csatája sem volt. Utolsó ütközetében a híres kenyérmezei csatában is megverte a török seregeket, és jelentős hadizsákmánnyal tért vissza Nagyvázsonyba, ahol fiatal feleségével, magyar Benignával építkezésbe kezdett. - Viszonylag alacsony sorból indul, kisnemesi családból származott. A Hernád völgyében van egy Kiskinizs és egy Nagykinizs nevű falu. És Kinizsi Pál Nagykinizsen született. A szülei ott éltek, Nagykinizsen őnekik a Hernádon volt egy vízimalmuk. És elképzelhető, hogy Kinizsi Pálnak igenis be kellett állni az apja mellé a malomba, akár zsákot hordani, akár a garatra fölönteni. A legenda szerint a malomban figyeltek föl Kinizsi legendás testi erejére, amivel malomköveket mozgatott lazán, puszta kézzel, játszi könnyedséggel. Katonának tanult és egészen a főkapitányi címig vitte. A délvidék gazdasági és katonai ura lett. Az elképesztően sikeres katonai karriernek 1493-ban szélütés vetett véget, nem sokkal Rá Kinizsi meg is halt. Díszes síremléke, mely a magyar reneszánsz egyik legszebb példája a vár kőtárában található. Itt áll az egykori hitves Benigna második férjének tumbája is. - Kinizsi Pál halála után, a Magyar Benigna hihetetlen vagyont örököl. A vár mostani, az elmúlt három évben történt felújításának a fő célja, hogy annak a palotaszárnynak a bemutatása, amit Magyar Benigna építtetett saját magának. Tehát ezt úgy képzeljék el, hogy ez egy három emelet magas, csodálatos, később volt reneszánsz várkastély volt tulajdonképpen. A harmadik szinten van Magyar Benignának a hálószobája, ez odáig ért föl. Tehát egy gyönyörű, L-alakú, csodálatos palota volt. - Az egyik legnagyobb magyar katonának nem született utóda. És bár nevét nem feledték, a pompás vár a XVI. századtól folyamatosan pusztult. Volt, hogy pálinkafőzde működött a falai között, egy idő után a Zichy-k kezére került, akik úriszéket működtettek itt. Innentől kezdve az egykori pompás reneszánsz lakótoronyra félve tekintettek, mert ítéletek színhelye lett. A vár szépségét és jelentőségét lassan elvesztette, olyannyira, hogy amikor 1954-ben elhatározzák, hogy feltárják, szinte csak a torony látszott belőle, a többit szó szerint a föld nyelte el. Nagyvázsony után még hosszan tekereg a Kéktúra útvonala, és ha nem is könnyűszerrel, de mi is megtehetjük azt a másfél millió lépést Magyarországon.

- 1172, és még fél. Ennyi kilométert kell gyalogolnia annak, aki az Országos Kéktúrát elejétől a végéig teljesíteni szeretné. Magyarország leghosszabb túraútvonalának bejárása az egyik legjobb módszer arra, hogy megismerkedjünk csodálatos tájainkkal és változatos épített örökségünkkel. A kék túra egy jókora darabja a Balaton fölött kanyarog, időnként megérinti a tavat, hogy aztán ismét elvesszen az erdők sűrűjében.