"Magyarország Ma" Ezzel a címmel jelentkezik péntek délelőttönként az M1 új magazinja. A közmédia aktuális csatornáján 10.30-kor látható műsor középpontjában a vidék fejlődése, megújulása áll. Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők, amelyek a vidéken élő 8 millió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A Veszprém vármegyében található Nyirádon javult az egészségügyi ellátás, fejlett intézmények és megújult utak szolgálják a helyiek kényelmét. A Fejér vármegyei Kápolnásnyéken a fejlesztések középpontjában a családok kényelme mellett a kulturális értékek megőrzése áll. A Békés vármegyei Kétegyházán megújul a településen átfutó vasúti pálya és annak környezete is. A település egyre komfortosabb lesz az itt élők számára. Természetközeli, hamisítatlan vidéki élet jellemzi a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Hangonyt, ahol a folyamatos beruházásoknak köszönhetően a mindennapok könnyebbek és élhetőbbek lettek. Nyirád Veszprém vármegyében található. Nevének eredetére kétféle magyarázat is létezik. Az egyik szerint nevét a nyírfáról kapta, a köztudatban is ez él. Más feltételezés szerint a település neve az egyik honfoglaló törzs, a Nyír törzs nevére vezethető vissza, ennek ősi szálláshelye lehetett a falu és vidéke. Első említése a 12. század elejéről való. Jelenleg mintegy 2000 lakos él itt, közöttük sok a családos. Az óvoda idén lett 60 éves. A faluban sok a gyermek, 3 csoportba 75 kicsi jár. A településen számos felújítás valósult meg az elmúlt években pályázatok segítségével. A Magyar Falu pályázatán elnyert közel 5 millió forintnyi beruházás révén az óvodában bővült a mosdók száma, és saját fejlesztőszobát is kialakítottak. A faluból nem kell távolabbi településekre hordani a gyermekeket. Két új lengőhintát kapott az óvoda, egy mászóvárat, egy fészekhintát a gyerekek nagy örömére, amit hamar birtokba is vettek, mert pont 2020 szeptemberére készült el a nagy kezdésre, nevelési évkezdésre. A bölcsőde 2019-ben nyitotta meg kapuit, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban elnyert 69 millió forintos támogatás segítségével. Jelenleg 12 gyerek jár ide, de több csöppség várólistán szerepel. A település életének fókuszában a gyermekek állnak. A község önerőből játszóteret épített a helyiek nagy örömére. Nagyon szeretek ide hazajönni, mert az ember arra vágyik, ahol lakik az a település, az nyugodt legyen. Elég nagy átmenő forgalma van, és elég sok dolog történik évente, de ennek ellenére nagyon csendes és nyugodt, talán az itt élő embereknek köszönhetően. A falu az Ajka-Tapolca-Devecser-Sümeg városok által határolt terület középpontjában fekszik, mind a négy várostól nagyjából 15 km távolságra. A nagy átmenő forgalom miatt elengedhetetlen volt az utak fejlesztése, erre a célra külön is nyertek támogatást. Emellett kerékpárutat építettek, amire nagy szükség volt, és ezzel egy 20 éves terve valósulhatott meg az önkormányzatnak. Erre a kerékpárútra azért volt rendkívül nagy szüksége a községünknek és az itt élőknek, mert, ahogy a távolban is látható, a TSZ majorban közel 200 ember dolgozik a varrodában, illetve a szigetelőanyag-gyárban, és az ő munkába járásuk és az ott dolgozó embereknek a biztonsága, közlekedése így tudott megoldódni. Az elmúlt években az egészségügyi ellátás is sokat javult a településen. Az orvosi rendelő felújítására is kapott a falu támogatást. A váróterem korszerűsödött, tágas térben tudnak a betegek leülni, amíg várakoznak. Emellett kialakítottak egy védőnői szobát is, így a kicsik vizsgálatát gyorsan, helyben el tudják végezni. Innen látják el jó minőségű vízzel a településeket Pápától Kaposvárig, Sümegtől Veszprémig, valamint a Balaton északi partjának jelentős részét, így a település őrzője a karsztvízkincsnek. Itt található az ország első Erzsébet királyné szobra is. Kápolnásnyék Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban fekszik. A település a török időket nagyon megszenvedte, 1543-ban teljesen elnéptelenedett, és csak az 1770-es években kezdett újra benépesülni. Itt született a Szózat költője, Vörösmarty Mihály 1800. december 1-jén. A település az utóbbi évek kormányzati támogatásainak köszönhetően rendkívül dinamikusan fejlődik. 2014 óta nagyon sok fejlesztés történt, amire nagyon büszkék vagyunk, hogy minden épületünkben megtörténtek az energetikai fejlesztések. A másik, hogy az összes játszótereinket fel tudtuk újítani, rengeteg utat, járdát építettünk és egy gyönyörű terünk lett, és persze kulturális részen, amire nagyon büszkék vagyunk, hogy fel tudtuk újítani a Vörösmarty Múzeumot közel fél milliárd kormányzati támogatásból. A családbarát település lélekszáma folyamatosan nő, így nagy szükség van a bölcsődei ellátás biztosítására. Hiánypótlónak mondhatjuk ezt itt, az egész Velencei- tó környékén, hiszen eddig nem nagyon voltak bölcsődék, A modern épület 414 millió forintos TOP-os forrásból és az önkormányzat 10 millió forintos hozzájárulásából valósult meg. Ez a bölcsőde, ez teljesen új, tehát korábban nem volt bölcsődéje a településnek, '22-ben adtuk át, ez egy 705 négyzetméter alapterületű, 4 csoportszobából álló bölcsőde, 52 gyereket tudnak itt nevelni, és talán az is érdekes, hogy ebben az épületben geotermikus hőt, tehát hőszivattyús rendszer és napelemes rendszer is kiépítésre került. De ez jellemzi Kápolnásnyék egészét. A kultúrában is óriási előrelépés volt Kápolnásnyéken elég csak, hogy ha a dabasi a Halász-kastélynak a felújítását, vagy a mellette lévő látogatóközpontot mondhatjuk, de hogyha a településen járunk, akkor látjuk, hogy csodálatosak a közterei, szép, virágosított közterek, polgármester úr saját kézzel közterületi bútorokat hobbiból épít föl, úgyhogy azt hiszem hogy itt csak gratulálni lehet Kápolnásnyéken, nagyon szépen fejlődik a település. Szabó Ildikó három gyermek édesanyja, férjével évek óta él a településen, így naponta tapasztalják a fejlődést. Fontos volt számunkra, hogy Budapest vonzáskörzetében maradjunk, bővült a kis családunk 3 kis gyerkőccel, két fiú egy lány, úgyhogy mi így nagyon szeretjük, mert kihasználjuk a megépült bölcsődét, óvodát és az iskolát is. A település meghatározó szerepet tölt be a régió művészeti életében. Vörösmarty Mihály szülőházának felújítása és a Csajághy Laura színpad felállítása régi vágya volt a település vezetésének. A megújult múzeum ma már méltó emléket állít a Szózat írójának. Az idősebb Vörösmarty Mihály a Nádasdy Mihály grófnak volt a nyéki ispánja, és számukra építette ezt az épületet szolgálati lakóhelyül. A mostani állapotában a házat 2020 szeptember 11-e óta lehet látni. Van egy fantasztikus Csajághy Laura színpadunk, amit azért róla neveztünk el, mert ő volt Vörösmarty felesége és múzsája. A kápolnásnyéki Dabasi Halász-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban. A hosszú éveken át romosan álló épület az állami támogatásoknak köszönhetően visszanyerte régi pompáját, és ma már rendezvényeknek, kiállításoknak ad otthon. A kápolnásnyéki Halász-kastély jelenleg a Velencei tó környéki kulturális élet egyik központja, és büszkén mondhatjuk, hogy a Velencei Tavi Kistérségért Alapítványnak és az alapítónak köszönhetően 2016 óta működhet mostani pompájában kulturális központként. Egy kis kastélytörténeti termünk van állandó kiállításként, emellett időszaki kiállításoknak ad otthont az épület. Kápolnásnyék fejlődése nem áll meg. A település vezetése további fejlesztéseket tervez, amelyek mind a lakosság kényelmét, biztonságát, mind a turizmus további fellendítését szolgálják. Kétegyháza nagyközség Békés vármegyében, a Gyulai járásban található. Az egyik legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak. Javában zajlik az építkezés a Békéscsaba és az országhatár közötti vasútvonalon, amely érinti Kétegyházát is. Kétpályás vasútvonal lesz egészen Budapestig, meg fog gyorsulni Budapest megközelíthetősége, gyönyörűen felújítják a vasútállomásunkat is, modern peronnal fogják ellátni. A településen keresztül megy a vasútvonal, tudomásunk szerint már épül a hangvédő fal is, tehát ez is meg fogja szűrni, sokkal komfortosabb lesz a vasúti közlekedés nekünk, lakosok számára. A település két részét összekötő vasúti átjárót megszüntetik, helyére felüljárót építenek, ezáltal csökkentik a balesetveszélyt is. Megrövidíti az átkelést a településen az ott élőknek, ezáltal biztonságosabban és hamarabb át tudnak jutni ők is a település központjába, és hát közvilágítás is fejlődni fog igazából a Szecsen lakóparknál, úgyhogy átmeneti nehézségek után, azt gondolom, hogy egy-két éven belül Kétegyházának ez nagyon szép színfoltja lesz. A fejlesztésnek köszönhetően a kétegyházi vasútállomás és annak környezete is teljesen megújul, többek között magasított peronokat építenek, és új parkolókat alakítanak ki. Az építkezés a jövő év közepén fejeződik be, amit azt jelenti tehát, hogy '24 nyarán a teherforgalom és a közösségi közlekedés számára a két vágány elkészül, illetve a pályaudvarok, a vasútállomások is alkalmasak lesznek arra, hogy lifttel, aluljárón keresztül biztonságosan közelíthessék meg a vonatokat az utazók. Kétegyháza nemcsak vasúton gyorsan megközelíthető, hanem közúton is. A települést Gyulával összekötő út korábban kritikus állapotban volt, mostanra azonban teljes egészében megújult a Magyar Falu Program és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásaiból. Négy irányból lehet személyautóval, kerékpárral, motorral, autóbusszal közlekedni, ebből a legnagyobb forgalmat lebonyolító, ugyanakkor a legrosszabb minőségű, az a Kétegyháza és Gyula közötti 11 kilométeres szakasz volt. 2021-ben kezdődtek el a munkálatok, hál' Istennek az utolsó 1,1 km is ez év augusztusára elkészült. A helyi önkormányzat azon dolgozik, hogy a belterületi utak is megújuljanak, s ennek köszönhetően tovább javulhat az itt élők komfortérzete. Elsőként a Déli sori utcánkat tudtuk Magyar Falu Programból fejleszteni, majd az elmúlt évben az Erkel utcát és a Szabadság utcát szintén sikerült aszfaltburkolattal ellátni. 2,1 kilométer hosszan új kerékpárút épült Kétegyháza belterületén, erre a célra román-magyar pályázat keretében 100 millió forintot nyert el település. Ez pedig már az új rendőrőrs, amelyet a nagyközség önkormányzata saját erőből alakított ki két szolgálati lakással együtt. A település korábban 18 évig nem rendelkezett saját őrssel ennek következtében akkoriban nőtt a bűncselekmények száma a településen Azzal, hogy gyorsabb, szinte azonnali ügyintézés történik, illetve, hogy ha valami szabálysértés vagy bűncselekmény történik, és a felderítési mutatók is jobbak, a felderítési mutatók is javulnak, ezzel elmondhatjuk talán a legfontosabbat, hogy a helyben élők biztonságérzete a rendőrőrs telepítésével javult, a létszámot sikerült feltölteni, a helyben élők nagy megelégedettségére működik a rendőrőrs. Egy nagyobb járdarekonstrukció is lezajlott a településen, amit a Belügyminisztérium által biztosított 17 millió forintból valósítottak meg. Ezt az önkormányzat további 3 millió forinttal egészítette ki. Sikerült az elmúlt évben 1,2 kilométer hosszban öt utcában ezt megvalósítani, amelynek szintén az ott élők és a busszal közlekedő, közösségi közlekedéssel közlekedő lakosok nagyon örülnek, hiszen könnyebben meg tudják közelíteni a buszmegállókat. Kétegyházán az elmúlt időszakban két új szolgálati lakást is átadtak a Magyar Falu Programnak köszönhetően továbbá játszótereket újítottak fel. A település folyamatosan gyarapodik, ennek köszönhetően egyre komfortosabb lesz az itt élők számára. Hangony község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati csücskében fekszik. A legközelebbi város Ózd. A község neve Anonymus Gesta Hungarorumában jelenik meg először, akkor még a völgyön végigfutó Hangony-patak neveként említik. A Hangony-patak völgyében elhelyezkedő, mintegy 1500 fős falu ékes példája a vidék fejlődésének. Hangony, Hangony-völgye átalakulóban van, jól látható módon megnőtt az érdeklődés az idegenforgalmi szereplők részéről. Egyre több turistával találkozunk, akik kerékpárral, autóval vagy éppen csak gyalogszerrel szeretnék a vidéket megnézni. Csodálatos ez a vidék, ennek megfelelően mi sem természetesebb, hogy a településeknek fel kell készülniük az ő fogadásukra. Infrastruktúrát kell teremteniük, biztosítani kell számukra a csendet, a nyugalmat, a békét, és mindazokat az attrakciókat, amelyek élményként megjelennek majd a számukra. A település nagy hangsúlyt fektet a fejlesztésekre. Rendszeresen és sikeresen pályáznak a Magyar Falu Program nyújtotta lehetőségekre, szinte minden évben tudtak például utakat felújítani. Ahol most vagyunk jelen pillanatban, ez a Rákóczi út, ahogy mi nevezzük, a rövid Széchenyi, illetve a hosszú Széchenyinek a kereszteződése. Ez is mind a Magyar Falunak köszönhető. A Magyar Falunak köszönhetjük még, hogy kommunális gépet tudtunk vásárolni, illetve egy légvárat is vásároltunk. Emellett még nagyon sok bolt újult meg, nagyon sok kis egyesület kapott kisbuszt, eszközöket, úgyhogy mi nagyon-nagyon szeretjük a Magyar Falu Programot. A településen sikerült megvalósítani azt, hogy szinte nincsen eladó ház. Ennek eléréséhez az állami támogatások mellett az önkormányzat is hozzájárult, hiszen a szociális normatíva terhére egymillió forintos támogatást biztosítanak az ide költöző családoknak. Akadnak olyanok is, akik a fővárosi pörgést cserélték le a borsodi nyugalomra. Kiderült, hogy itt van olyan támogatás, hogy ha ideköltözünk a gyerekekkel, akkor kapunk a falutól is támogatást azért, hogy ide jöjjünk. Ezek, meg ugye a falusi CSOK, meg hát nyilván az olcsóbb ingatlan, az verhetetlen volt minden más településhez képest. Meg itt már sok embert ismertünk. Hangonyon minden feltétel adott a családok nyugodt életéhez. Felújították az óvodát, valamint szeptembertől egy teljesen új minibölcsőde is az itt élők rendelkezésére áll. A szülők nagyon örülnek a beruházásnak, hiszen többen szeretnének visszatérni a munka világába. Ehhez a bölcsőde nagy segítség. Összesen 15 apróságot tudnak majd fogadni a két csoportban. Az épületről azt kell tudni, hogy teljesen felújított, korszerű. Új nyílászárókkal van ellátva, megfelelő fénytechnika és riasztórendszer lett kialakítva. Teljesen újak a bútorok, a játékok. Szakmai, módszertani leveleknek megfelelő fejlettségi szintű fejlesztő játékok és konstruáló játékok, szerepjátékokhoz mindenféle eszközünk megtalálható. Hangonyon kiemelt feladatként kezelik az értékteremtést. A közfoglalkoztatási program segítségével évek óta állattartással és uborkatermesztéssel foglalkoznak. A bevételt visszaforgatják a programba, így új eszközöket és berendezéseket tudnak vásárolni. Emellett a falu külterületén található tó partján az önkormányzat egy kalandparkot is létrehozott. Az első évben kétezer gyereket tudtak itt fogadni. A jelenleg futó projektek egyike keretében a régi csendőrlaktanya újulhat meg. Egy gyönyörű épületet tudunk ebből a pályázatból megmenteni, erre valamivel több, mint 280 millió forintot nyertünk. Nagyon bízom benne, hogy nemsokára el fog kezdődni ennek a kivitelezése is. Most a tervezés zajlik, majd történni fog a közbeszerzés, és akkor jövőre remélem, hogy tavasszal nagyon korán kezet tudok majd fogni a kivitelezővel. Ez egy olyan rendezvénytér lesz, illetve nonprofit közösségi tér, ahol régi mesterségeket szeretnénk bemutatni. Emellett a közintézmények és a zöldfelületek rendbetétele, valamint az utcakép formálása mind-mind egy elem, ami szükséges a település fejlődéséhez és vonzóvá tételéhez. A magyar vidék nagyot lépett e tekintetben előre, és hát a Hangony völgye sem kivételt képező, nehéz környék, hanem sokkal inkább felvette azt a ritmust, amellyel a magyar turistát, magyar látogatót, és ebben most már egyre több idegent is nagyon szívesen tudnak fogadni. Még annyit szeretnék megjegyezni, hogy a magyar falu újra fókuszba került lakhatás-élhetőség szempontjából. A hangonyi példa is azt mutatja, hogy összefogással és okos tervezéssel hatalmas fejlődésen mehet keresztül egy kistelepülés.

A Veszprém vármegyében található Nyirádon javult az egészségügyi ellátás, fejlett intézmények és megújult utak szolgálják a helyiek kényelmét. A Fejér vármegyei Kápolnásnyéken a fejlesztések középpontjában a családok kényelme mellett a kulturális értékek megőrzése áll. A Békés vármegyei Kétegyházán megújul a településen átfutó vasúti pálya és annak környezete is. A település egyre komfortosabb lesz az itt élők számára. Természetközeli, hamisítatlan vidéki élet jellemzi a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Hangonyt, ahol a folyamatos beruházásoknak köszönhetően a mindennapok könnyebbek és élhetőbbek lettek.