"Magyarország Ma" Ezzel a címmel jelentkezik péntek délelőttönként az M1 új magazinja. A közmédia aktuális csatornáján 10.30-kor látható műsor középpontjában a vidék fejlődése, megújulása áll. Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők, amelyek a vidéken élő 8 millió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A Somogy vármegyei Ságvár az elmúlt évek családközpontú fejlesztéseinek köszönhetően egyre népszerűbb a fiatalok körében. A Komárom-Esztergom vármegyei község vezetése ösztönzi a helyben maradást, segíti az ideköltözők letelepedését és felelősséggel ápolják elődeik hagyatékát. A Békés vármegyei Tótkomlósra pezsgő kulturális és közösségi élet, valamint a dinamikusan fejlődő infrastruktúra jellemző. A Nógrád vármegyei Őrhalom infrastrukturális fejlesztései pozitív irányba befolyásolják a falu fejlődését. A településen minden tárgyi feltétel adott ahhoz, hogy teljes értékű életet éljenek a helyiek. Ságvár a Dunántúl egyik legrégebben alapított települése. Területén több történelmi korból is értékes leleteket találtak a régészek. A Balaton közelségének, az utóbbi évek fejlesztéseinek és a település családbarát vezetési stratégiájának köszönhetően Ságvár egyre népszerűbb a fiatalok körében. Azt mondhatom, hogy rendkívül lendületes és dinamikus fejlesztési időszakon van túl a település. Több mint 3 milliárd forint állami támogatás érkezett ide, a településre. Nagyon boldogan tudok beszámolni a kerékpárútépítésről, amely tulajdonképpen a balatoni vérkeringésbe nem csak a közúti kapcsolattal, hanem a kerékpáros közlekedéssel is bekötötte, bekapcsolta Ságvárt. A fiatalság, az utánpótlás támogatása fontos a ságváriaknak. Ez jól látszik azokból az intézményi fejlesztésekből, amelyek az elmúlt években több ütemben valósultak meg. A ságvári Bóbita óvoda kertjében játszanak a gyerekek. A hatalmas területtel rendelkező intézmény játszótere és kerítése is a Magyar Falu Programban elnyert 10 millió forintból készülhetett el. A nagy kertfásításból a szülők is kivették a részüket, ez is bizonyítéka annak, hogy a településen összetartó közösség él. A 2019-es óvodabővítés után lehetőséget kaptunk a Magyar Falu Program keretében játszótérbővítésre, illetve kerítésfelújításra, mind a kettő hiánypótló volt. A település vezetése nagy figyelmet fordít a gyermekek oktatására, nevelésére, ezért fontosnak tartották az álltalános iskola felújítását, amely nemrégiben egy új, modern tornateremmel is bővült. 2019-ben újította fel az önkormányzat egy TOP-os pályázatnak a keretében az alsó épületet. Ennek keretében gépészetet szereltek be, új gépészetet, nyílászárócserékre került sor, illetve szigetelték a falazatot és egy mozgáskorlátozott mosdót alakítottak ki parkolóval együtt. Ságváron található az ország legnagyobb, köztéren felállított székelykapuja, amely egyben a híres ságvári vásár bejárata is. A piac hónapról hónapra messzi földről vonzza a településre a vásári forgatag kedvelőit. Kialakítottunk egy helyi vásárt, befüvesítettük, berendeztük szintén pályázat útján, az utakat kialakítottuk, villanyhálózatot, vízhálózatot. El volt hanyagolva a hivatalunk is, ezt is sikerült felújítanunk. Ságvár példaértékű fejlődésének kulcsa a folyamatos pályázati lehetőségek kiaknázásában rejlik. Ságvár a Magyar Falu kezdete óta, ami 2019, nem volt olyan év, amikor ne adott volna be Magyar Falus pályázatot, és nem nyert volna el. A településen lakók életében kiemelten fontos a közösségi élet. A helyi szervezetek minden évben több rendezvényt szerveznek, amelyek megvalósításában részt vesz a falu apraja-nagyja. Büszkék vagyunk arra, hogy pezsgő kulturális élet van itt, Ságváron, több közösségi szervezetünk van, több egyesületi formában működik, több csak így, összeverődve, kis közösségekként működnek, mint például a színjátszóink, akik például idén januárban képviselték Somogyországot a Nemzeti Színházban, a Pajtaszínházi tárlaton, és mondhatom azt, hogy óriási szakmai és közönségi sikert értek el. A település vezetése további feladatának tartja az utak, járdák rendbetételét, és kormányzati segítséggel a lakók egy régi nagy álmát is szeretnék valóra váltani. Az úgynevezett TOP Plusz programban sikerült erre közel 560 millió Ft-os támogatást elnyerni, ez pedig egy úgynevezett több funkciós szolgáltató térnek a kialakítását jelentené, ami a helyi közösség erejét, a helyi összetartozás erősítését még tovább fogja segíteni reményeink szerint a jövőben. Gyermely Komárom-Esztergom vármegye keleti határán fekszik, a Gerecse lábánál. A település területe már az ősidők óta lakott volt. Első írásos említése 1184-ből való. Gyermely a kormányzati támogatásoknak köszönhetően modern, békés falu, amely megőrizte a múlt hagyatékát. A település életében meghatározó a térség legnagyobb és legmodernebb gyára, a Gyermelyi Zrt. tésztagyár. Gyermely is egy dinamikusan fejlődő település, a faluban is az óvoda megújult, a polgármesteri hivatal, rengeteg olyan fejlesztés indult el, ami az ott élőknek nagyon fontos, és bízunk benne, hogy ez folytatódni is fog. Egy gyönyörű kis település. A tésztagyár, az a gyermelyieknek a dicsősége, és arra büszkék igazán. Hullár Norbert Gyermelyen született és ma is a településen él. Nagyon hálás vagyok a gondviselésnek, hogy ide születhettem és itt élhetek Gyermelyen. Ez egy csodálatos gyöngyszem itt, a közép-magyarországi régióban. Az itt élő emberek egy nagyon jó közösség, akik nagyon jól tudnak itt együtt élni. 2012-től folyamatosan zajlik a település főterének tervszerű felújítása, ami számos pályázati forrásból és az önkormányzat jelentős önereje révén valósult meg. A beruházás keretében elkészült egy új játszótér, valamint az egészségügyi központ és a polgármesteri hivatal épülete is megújult. Nagyon büszke vagyok a településre, mert dolgos emberek lakják, az ő szorgalmuknak és a hátunk mögött lévő stabil gazdasági erőnek köszönhetően a fejlődésünk nagyon szép ütemben zajlik. Egy szépen átgondolt települési koncepciónak köszönhetően kezdtük fejleszteni a falu főterét. Körülbelül vele egy időben készült el a játszótér is. Később felépítettük a Gyere csak! színpadot, itt tartjuk a különböző rendezvényeinket. Gyermely életében mindig is fontos szerepet töltött be a hitélet. A református templom és környezetének felújítása, renoválása folyamatosan zajlik. A török időkben már éltek itt református családok, az 1785-ös időkben építették meg a jelenlegi fennálló református templomot. Voltak kisebb pályázataink, ebbe ilyen eszközbeszerzések kerültek be nemrégiben, vásároltunk egy ilyen kántorgépet. Itt, a parókia udvarán volt egy régi garázsépület, nagyon rossz állapotban volt, és erre is sikerült egy 17 millió forintos támogatást nyernünk. Ennek a felújítása jelenleg zajlik. A kormány támogatásával a település katolikus templomának épületén, illetve az azt körülvevő területeken is nagyobb felújítást végeztek, de megújult a katolikus temető járdája, lépcsőzete is a Magyar Falu program pályázatának jóvoltából. Minden héten vasárnap van szentmise, sokszor 10-15 ministránsunk is van, tehát elég aktív hitéletet élünk itt, Gyermelyen. Minden évben fejlesztünk, itt tavaly elkészültek a padfűtések, aztán nyílászáró cserék, aztán sekrestye-felújítás, aztán külső lépcső, korláttal, járda körbe térkövezve, tehát parkosítás, két évvel ezelőtt keresztfelújítás, tehát nagyon-nagyon sok, úgymond 20-30 millió biztos elment ezekre az apró műveletekre. Gyermelyhez tartozik a vadregényes környezetben fekvő Gyarmatpuszta. Hatalmas vadaskertjében a Sándor grófok által épített, XIX. századi vadászkastély áll, valamint a kis dombon az a kápolna, ahol Sándor Móric, az "ördöglovas" nyugszik. Gyarmatpusztán az elkészült erdei iskola osztályirándulásoknak, táboroknak ad otthont. Nagyon büszkén állok itt, Gyarmatpusztán. Az elmúlt időszakban nagyon-nagyon sok beruházás, fejlesztés, felújítás történt számos pályázati forrásból. Meg kell említenem az erdei iskolát, amit Sándor Paulina építtetett a cselédgyerekek számára, és ezt az épületet újítottuk mi fel. Az eddigieken túl természetesen folyamatosan pályázunk környezetszépítő beruházás címmel nyújtottunk be pályázatot, ami sikeres volt, 165 millió forintból próbáljuk még szebbé tenni a pusztát. A gyermelyiek az ősöktől kitartást, szorgalmat örököltek. A község vezetése ösztönzi a helyben maradást és segíti az ideköltözők letelepedését, és felelősséggel ápolják az elődeik hagyatékát. Tótkomlós Békés vármegye déli részén található, ahol a szlovákok és magyarok békében élnek egymás mellett. A nemzetiségi településen hagyományosan sokszínű és gazdag kulturális élet zajlik. 1979-ben a település lakói összefogtak és megépítették a művelődési házat. Mára az ingatlan állapota jelentősen leromlott, ugyanis azt 16 éve nem használják. A 450 férőhelyes színháztermet és 550 négyzetméteres könyvtárhelyiséget is magábafoglaló épületet most felújítják. Most már a kivitelezés is meg fog indulni a művelődési házzal kapcsolatban. El kell, hogy mondjam, hogy tényleg nagyon komoly érzelmi kötődése van a tótkomlósiaknak ehhez a művházhoz, és most már hosszú évek óta nem történik itt semmi, most viszont 437 millió Ft értékben fog megújulni a művelődési ház. Az épület teljes homlokzat-, födém- és tetőszigetelést kap, illetve az összes nyílászárót kicserélik. A beruházás befejeztével a kulturális körök és a könyvtár visszaköltözhet a létesítménybe. Ez most azért nagyon fontos a város lakosságának, hiszen a kultúra mindenkié, úgy a szlovák lakosságé, mint a magyar lakosságé, igazából nem is tudunk különbséget tenni. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 200 millió forint támogatásával új, multifunkciós közösségi rendezvénytér jött létre a város szívében. A fejlesztésnek fontos eleme volt a környezetvédelem és a fenntarthatóság. A napelemes LED-lámpatestek kiépítése az ökotérkő alkalmazása, az elektromos töltőállomás telepítése valamint a szabadtéri tornapark mind ennek az elképzelésnek a részei. Hétvégén kirakodóvásárnak a helyszínét hivatott ellátni, és mivel egy nagy, összefüggő tér alakult ki a városnak a központjában, lehetőség nyílt arra is, hogy oda szervezzünk nemcsak piaci kirakodóvásárokat, hanem olyan kulturális és egyéb rendezvényeket, ami egyébként nagy helyigénnyel rendelkezik. A tótkomlósi Idősek Házán már tábla jelzi, hogy idén 63 millió forint beruházásból energetikailag korszerűsítik az elavult létesítményt. Az ő kényelmüket fogja szolgálni minden egyes felújított szoba, a nyílászárók cseréje nyilván az ő komfortérzetüket fogja javítani. A mozgáskorlátozott helység megint csak az ő kényelmüket fogja szolgálni. A Tótkomlós teljes területét átszelő kerékpárút 2021-ben 400 millió forintból, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében készült el. A településen nagy hagyománya van a kerékpározásnak, ezért megnőtt az igény a hálózat kibővítésére. A szlovák iskolánktól egészen az orosházi út egy szakaszáig meg fog épülni egy meglévő, régi kerékpárútnak a nyomvonalában ez az új kerékpárút. Ehhez hozzá fog még tartozni egy gyalogosátkelő, ahol a gyerekek biztonságosabb átkelését is majd megoldjuk és biztosítjuk. Egy iskola előtt fog húzódni ez a kerékpárút, ahol reggel 8, illetve 8 óra előtt és délután igen komoly gyerekforgalom van. A polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítésére 89 millió forintot nyert a település. Ennek keretében elvégezték az épület külső festését, a nyílászárók felújítását és cseréjét valamint a helyiségek hőszigetelését. Kívülről és belülről megújult a város ékessége is, az 1881-ben épült Komló Szálló. Most egy teljesen megújult tetőszerkezet, kívülről egy komplett festés, mázolás nyílászárócsere lett végrehajtva, és jelen pillanatban is vannak olyan lakói, idézőjelbe téve nyilván a lakó szót, akik kezdő vállalkozók, és viszonylagosan olcsón kaphatják meg azt a helyszínt, ahol termelőtevékenységet folytathatnak. A városvezetés célja, hogy a támogatások segítségével folyamatosan megújítsa a helyi infrastruktúrát, és ennek köszönhetően egyre élhetőbbé váljon a kulturálisan sokszínű város. Tótkomlós egy nagyon különleges település, mert, ahogy a nevében benne van, alapvetően tótok hozták létre a török dúlás utáni időszakban, és nagyon-nagyon hosszú ideig tulajdonképpen tót többség volt a településen, most is a lakosságnak a 25%-a tót gyökerűnek vallja magát. Nagyon jelentős a helyi tót önkormányzat, ebből kifolyólag egy nagyon érdekes kulturális sokszínűség volt és van jelen pillanatban is Tótkomlóson. Nógrád vármegyében Őrhalomban járunk. A 18. században a község a Trázs nevet vette föl. Ekkor épült a római katolikus templom melynek főoltárán az 1757-es évszám olvasható. A templom állami és önkormányzati segítséggel, valamint a hívek nagylelkű adományaiból az elmúlt években több mint 20 millió forintból teljesen megújult. Építészetileg is teljesen felújult, a tetővel kezdtük, aztán a külső szigetelés és a külső festés, azt követően pedig a templom belseje újult meg. Amint láthatjuk, szép freskókkal gazdagodott, és az utolsó szakaszban pedig a szentély felújítása történt meg. Őrhalomban fontos a hagyományőrzés. 2019-ben nyitották a tájházat. A létesítmény tizenöt millió Ft támogatásból és további önerő felhasználásával valósult meg. Kezdetek óta az volt az alapkoncepció hogy egy olyan közösségi színtér alakuljon ki, ahol helyet tudunk biztosítani hagyományőrző rendezvényeknek is, és egy hagyományőrző kiállításnak is. Az elképzeléseket követően 2017-ben állami támogatásból és önkormányzati önerőbőI elkezdődtek a felújítások. Komoly és látványos fejlesztés volt a sportpályánál található sportöltöző bővítése és felújítása. Maga a sportpálya is megújult és szabadtéri színpadot is építettek ide, így bővítve a létesítmény funkcióit. Előttünk számos ismerősünk, fiatal házaspárok költöztek ide, így gondoltuk, hogy valószínű látnak ők is valamit a településben, illetve kismamaként és anyukaként fontos volt számomra, hogy a legfőbb intézmények fellelhetők a faluban, mint például a védőnői szolgálat, orvosi rendelő, óvoda, általános iskola, posta. A védőnői szolgálat mellett már itt vehetők igénybe a település orvosi szolgáltatásai is. Teljes körű felújítás történt meg az épületben kívülrőI és belülrőI. Ez egy 70 milliós pályázat volt, amihez még kétmillió forintos orvosdiagnosztikai eszközöket kaptunk. Így külön váróteremmel rendelkezik most már a védőnői szolgálat, külön váróteremmel az orvosi rendelő, és az alapellátás így teljesen meg tudott újulni. Az óvodában az elmúlt években több beruházás is történt. Az intézmény épületének energetikai megújítására 50 millió forintos támogatást nyert a község, melybőI a nyílászárók cseréje, a falak szigetelése, és a radiátorok cseréje valósult meg. Az óvoda udvarán lévő játékokat a gyerekek és a mi örömünkre is megújították, a régieket lecserélték és új csúszdákat kaptunk, amelynek nagyon örülünk, mert a különböző mászási technikákat ki tudják a gyerekek próbálni. Másik nagyon nagy örömünk, hogy egy olyan új tornaterme lett az intézménynek, amelyet most újítottak fel, amelyben a különböző eszközökkel tudjuk a gyerekeknek a mozgását és képességeiket fejleszteni. A falu a 22-es út mentén fekszik. A nagy forgalom miatt kiemelt figyelmet fordítanak a közlekedés biztonságosabbá tételére. Az útmenti járdaszakaszokat a Magyar Falu Program nyertes pályázatain, 3 ütemben, összesen 20 millió Ft-ból sikerült megújítani. A most épülő, több mint 1,7 milliárd forintos beruházásból megvalósuló Ipoly-híd összeköti Őrhalmot és Ipolyvarbót, ami az Ipoly menti magyar közösségek történelmi és nemzeti összetartozását is erősíti. Európai uniós és a magyar kormány támogatásának köszönhetően egy új híd és út, egy közúti összeköttetés Ipolyvarbó és Őrhalom között, és a két település reményeink szerint közös életét, kapcsolatát onnan folytathatja, ahol annak idején abbahagyta. A település számára az Ipoly közelsége miatt fontos a csapadékvíz elvezetésének megoldása. A nagy esőzések okozta áradások ellen a 89 millió Ft-ból most megvalósult vízelvezető árokrendszer segítségével tudnak védekezni. Az elmúlt időben kifejezetten fontos volt a település számára az, hogy a villámárvizek ellen, illetve a csapadékvíz-elvezetés megoldására sikerült egy fejlesztést csinálni, amivel biztonságosabbá tették a lezúduló vízzel szemben a településnek az utcáit. Őrhalom egy összkomfortos falu, ahol minden tárgyi feltétel adott ahhoz, hogy teljes értékű életet éljenek a helyiek.

- A Somogy vármegyei Ságvár az elmúlt évek családközpontú fejlesztéseinek köszönhetően egyre népszerűbb a fiatalok körében. - A Komárom-Esztergom vármegyei község vezetése ösztönzi a helyben maradást, segíti az ideköltözők letelepedését és felelősséggel ápolják elődeik hagyatékát. - A Békés vármegyei Tótkomlósra pezsgő kulturális és közösségi élet, valamint a dinamikusan fejlődő infrastruktúra jellemző. - A Nógrád vármegyei Őrhalom infrastrukturális fejlesztései pozitív irányba befolyásolják a falu fejlődését. A településen minden tárgyi feltétel adott ahhoz, hogy teljes értékű életet éljenek a helyiek.