Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A Mezőföld, melyet a Duna, a Sió, a Balaton és a Dunántúli-középhegység fog közre Magyarország egyik - szakszóval-, középtája. Nagyjából középen is van, és az elnevezése is magáért beszél. Hegyeket, fenyveseket nem nagyon találunk errefelé, mezőket, füves pusztát és futóhomokot viszont annál inkább. És földet is, nem is akármilyet. Nagy területeket borít a kiváló humuszban gazdag csernozjom. Már hosszú idő óta virult is itt a mezőgazdaság, és hogy mennyire, arra a dégi kastély történetéből is lehet következtetni, amit a híres és nagyhatalmú Festetics család építtetett. - A Festetics család egykor Magyarországnak a XVIII. században egy nagyon széles kiterjedésű, nagy arisztokrata családja volt. Voltak birtokaik Zalában, Vasban, Tolnában, Somogyban és Fejérben, ami akkor Veszprém vármegye volt, Dégen is. Dégen Lajos volt az, Festetics Lajos, aki 1769-ben részben örökölte, részben pedig megvásárolta a dégi birtokokat. Lajos volt az, aki felismeri itt a Mezőföldnek ezt a kiváló termékeny talaját, és gabonatermesztéssel kezd itt foglalkozni, valamint a legelőkön meghonosítja a merinói juhtenyésztést. - A kastély építése Festetics Antal nevéhez fűződik, aki a kor egyik legfontosabb építészét, Pollack Mihályt bízta meg a tervezéssel. Sajnos a palota berendezési tárgyai a II. világháború idején eltűntek, és csak néhányat sikerült visszaszerezni, de a XIX. század közepén készült egy roppant részletes leltár, mely lajstromba vette a kastély ingóságait egészen a kiskanalakig. Ez alapján tudták rekonstruálni a csodás épületet, mely azért is igazi különlegesség, mert Festetics Antal tagja volt a nyitott gondolkodásáról híres titkos, szabadkőműves páholynak. A kastélyban pedig több utalást is találunk a mozgalomra, és megismerkedhetünk a misztikus szertartások kellékeivel is. - A kastélyban nagyon kevés az olyan hely, ahol eredeti tárgyat tudunk mutatni, a könyvtár viszont az a hely, ahol eredeti könyvek vannak a polcokon. Egy rendkívül széles tájékozottságú nagy műveltségű család könyvtárát láthatjuk, egykor közel négyezer kötetes könyvtáruk volt, ebből a legnagyobb számban a természettudományos könyvek voltak megtalálhatóak, de volt itt szépirodalom, építészet, tájépítészet, orvostudomány, csillagászat és a szabadkőművesség legnagyobb könyvtárát őrizték itt a kastélyban. - Egy a környezetére igazán adó arisztokrata család nem elégedett meg a kastély építésével. Az impozáns épülethez pompás park dukált. Akkoriban az angolkert volt divatban, így aztán több külföldet is megjárt szakember űzte művészi szinten az albioni kertépítést Magyarországon is. - A park nagyon nagy területen helyezkedik el, hogyha kidől egy fa ezt nem fogjuk azonnal eltakarítani az útból, mert ez vissza fog kerülni úgymond a természetnek a gyökerébe. - Az óriási kert növényritkaságoktól burjánzik. A tervezők a patakokat terebélyes tóvá duzzasztották, melynek közepére a Festeticsek szigetet álmodtak. A park háromszor akkora, mint a Városliget, méretei a New York-i Central Parkhoz teszik hasonlóvá. Nem könnyű bejárni látogatási időben, de aki akarja, akár itt is töltheti az éjszakát. - Az idei évünk kiemelkedő eseménye lett, hogy megnyitottuk a szálláshelyünket itt a parkon belül. Ez egy felújított épületrész, amit az angol park vesz igazából körbe, illetve ami kiemelkedő a többi kastélyhoz képest, hogy itt a vendégeink a zárás után szabadon látogathatják a parkot. - A park dísze a vörös téglás épület, melyet németalföldi stílusa miatt hollandi háznak kereszteltek el. Afféle privát szanatórium volt, Festetics Andornét ugyanis tüdőbetegség kínozta, melynek a korabeli hiedelem szerint hathatós ellenszere volt a friss tej és az ammóniában gazdag levegő. Utóbbit a tehenek közelsége biztosította. Az emeleti lakosztály alatt ezért svájci tehenek kérődztek. Hogy a sajátos kúra működött-e, nem tudjuk, de azt igen, hogy a grófnő még több mint négy évtizedig volt az élők között. A kékvérű hölgy a hollandi házban írogatással töltötte a szabadidejét, többek között egy szakácskönyv is született a kezei között, melyben a Festetics torta receptje is megtalálható. A dégi uraknak a lelki életre is jutott gondja. A kastéllyal szemben épült meg a templom, melynek tervezését szintén Pollack Mihályra bízták. A templom a köznek is épült, a miséken a falu lakossága részt vehetett, de a tájolás azért megmutatta, hogy ki az úr a vidéken. - A templomnak a főbejárata az nem a főútra néz, hanem a kastély fele van megnyitva. 1820-ban készült el a templom, miután a kastélyt megépítették, akkor adott megbízást Festetics Antal, Pollack Mihálynak a templomnak a megtervezésére. Ennek a templomnak a helyén régen sártemplom volt. És akkor a sártemplomot építették újjá. Ez egy klasszicista templom. - A templomot Szent Annának, Szűz Mária édesanyjának tiszteletére szentelték, ő látható a főoltáron, ahol az édesapja, Szent Joachim is helyet kapott. A Mezőföld életében egy másik ősi magyar család is jelentős szerepet játszott, a Zichyek. A Festeticsekhez hasonlóan ők is élen jártak, ha templomépítésről volt szó, tettekkel és anyagiakkal egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a kálózi katolikus templom megnyithatta kapuit a hívek számára. - Templomunk még különösen arról híres, hogy Ferenc József is felkereste, mégpedig 1852-ben azért, mert Zichy Ödön, aki hősi halált halt, ugye azt gondolták róla, hogy ő áruló, és kivégezték a Csepel-szigeten Lórévnél, ide lett eltemetve, és mivel császárhű volt, ezért a császár Kálózra látogatott, és felkereste Zichy Ödön sírját, aki itt a templomban nyugszik és imádkozott a lelki üdvéért. - Zichy Ödön halálának körülményei kissé homályosak, története Jókai Mórt is megihlette. A gróf ugyanis Zichy Eugénként született, melyet valószínűleg tévesen fordítottak Jenő helyett Ödönre. Ez a furcsa zűr a neve körül a Kőszívű ember fiai című híres Jókai regényben is kulcsszerephez jut, éppen ezekkel a férfinevekkel. A Mezőföld észak-nyugati területein a középkortól a Batthyányak rendelkeztek birtokokkal, ők is jócskán áldoztak rá, hogy Polgárdiban felépülhessen a tágas és szép templom, amelyet ma is látunk. szép. szép templom, amelyet ma is. Itt már a XV. században is állt kápolna, szép. szép templom, amelyet ma is látunk itt ma. szép. szép templom, amelyet ma is láttunk itt már a 15. század. amit a család jóvoltából sikerült megnagyobbítani. szép. szép templom, amelyet ma is láttunk itt már a 15. században is állt kápolna, amit a család. láttunk itt már a 15. században is állt kápolna, amit a család jóvoltából sikerült. Az igazsághoz hozzátartozik, állt kápolna, amit a család jóvoltából sikerült megnagyobbítani a hogy a Batthyányak ezt bizony ki is használták. - Szokták mondani, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. Kezdetben Urunk megjelenésének a tiszteletére volt szentelve ez a kis kápolna, majd pedig amikor már templom formát öltött, akkor nagyon rövid ideig azért nagy Szűzanya-tisztelőek voltak a Batthyányak, és rövid időre akkor a Nagyboldogasszony tiszteletére volt szentelve ez a kis templom. Aztán ez hamar ködbe vészett, hisz hát hogyha István a kegyúr, akkor legyen a templom titulusa is István, tehát Szent István király titulusát vette fel a templom. - 1853-ra elkészült ugyan a klasszicista külső, de később még sokszor hozzányúltak az épülethez. Különös sorsot rendelt a polgárdi templomnak a teremtő, mert bár a középkor óta áll, mégiscsak a XX. században nyerte el végső formáját. A falfestményeket, az úgynevezett seccókat az 1930-as években készítette a kor jelentős festőművésze, a mezőkövesdi Takács István. Ezt azonban a templomépítő Batthyány István nem érte meg, hiszen ő jóval korábban, 1865-ben elhunyt. - A gróf úrnak az volt a kérése, hogy az ő általa épített, már megnagyobbított templomba legyen elhelyezve a holtteste, de az volt a kérés, hogy a szíve mégis földbe nyugodjon, és ezért egy szívurnát készítettek. Ez a Batthyányaktól nem idegen, illetve a nemesi családoktól nem idegen, ez a szív urna, és itt van elhelyezve a templomban, szintén a kriptába van elhelyezve egy ezüst urna, amiben föld van, és abban van elhelyezve az ő szíve. - Talán ennek a temetkezésnek is köszönhető, hogy ide Polgárdiba került a családi kripta, igaz, erre csak a XX. század második felében került sor. A temetőben alakítottak ki kápolnát, ahova az ország többi részéről elhozták a családtagok földi maradványait. A Mezőföldet nyugaton határoló Sió, vagy ahogy a legtöbben ismerik, a Sió-csatorna sokat foglalkoztatta a történészeket. Egyesek kikutatták, hogy még a III. században áshatták a rómaiak a nagy vizek levezetésére. Mások amellett érvelnek, hogy természetes folyásról van szó. Akárhogy is legyen, partján megjelentek és sokasodtak a falvak. A Siótól nem messze fiatal település terül el Lajoskomárom, melyet egészen a XVIII. század végéig hiába keresünk a térképeken. Hogy ma ez a szép település létezik, azért szintén a Batthyány családnak jár a köszönet. Az enyingi Batthyány Lajos alapította ugyanis, aki úgy fest, a névadáson nem sokat gondolkodott. Saját keresztneve mellett feltehetőleg a bort is szerette, mert a vidéket szőlővel telepítette be, aminek művelésére magyarok, tótok és svábok érkeztek. A szőlősorok és az apró présházak a mai napig meghatározzák a település arculatát. - 1802, az Lajoskomárom alapításának éve, nagyon sok szállal kötődöm a településhez, az őseim mindannyian itt éltek és itt haltak, és én magam is mindig a gombhoz varrtam a kabátot, tehát mindig a Lajoskomárom volt az első gondolat, és ott valamit alkotni és dolgozni. 220 présház van itt szép sorban, rendben egymás mellett, kis parcellás szőlőterületek, főként fehérbor-termő területek, mindenki a saját örömére és a hagyományok tisztelete miatt termeszti a szőlőt és készít bort. - Mosberger Mihály a lajoskomáromi örökséget szerette volna továbbvinni, amikor vendégházat álmodott a présházak tövébe. Régi pincék hangulata, hosszú parasztház és mély csönd jellemzi a helyet, pedig a Balaton alig több mint 20 kilométerre van tőle. - Ez egy szántóföldünk volt, és ide álmodtuk meg ezt a kis nyugalom szigetet, és nem szerettünk volna a környezetünkből kilógni úgymond, és ezért növényekben és építészeti megoldásokban igyekeztünk azokat az építészeti elemeket felhasználni, amelyek a környék és a területi egység jellemzői, és amennyire tudtunk, ezáltal részeivé váltunk ezzel az épületegyüttessel ennek az építészeti környezetnek. A mezőföld egyik arca a homokos, száraz, sokszor aszályos, fűvel benőtt puszta, a másik éppen az ellenkezője, lápos, mocsaras, erdős vidék. Első hallásra egyik sem teszi a turisták, természetjárók kedvencévé. Pedig mennyi csoda lapul itt a növények között. Nagyon jól tudja ezt Krizák István természetfotós is, aki szabadideje jelentős részében fényképezőgépével kezében vad után kutat, vagy ahogy errefelé régiesen mondják, cserkel. - A mezőföldben, ami a legjobban engem megfog, ezek a régi löszpuszta gyepek. Nagyon változatos a madárviláguk, a növényviláguk, rovarviláguk, tavasszal rengeteg olyan növényfaj van, ami csak erre a tájra jellemző, kökörcsinek, apró nőszirmok, később jön az árvalányhaj, hatalmas mezők, rengeteg téma van természetfotósnak. - A Mezőföld kicsiny táj egy kis országban, de a természetfotós számára egy egész univerzum, melyben a témák végtelen sokasága jelenik meg. Télen, nyáron, élőlények után kutat, nem bánja, ha esik, ha fúj. A jó felszerelés nem elég egy jó felvételhez. A türelem, a jó természetfotós igazi barátja, no és tudni kell megtalálni a témát. A madarak, vadak mozgását próbáljuk követni, meg a legszebb fényviszonyokat. Ezek a kora hajnali órák, vagy a késő délutáni órák egészen estébe nyúlóan naplementéig, gyönyörű szórt fények, nem erős napfény, az állatok is még nyugodtabbak, jobban mozognak, a lepkék, apró bogarak ilyenkor még pihennek, hajnalonta hűvösebb van a növényeken, és ami még ilyenkor hozzátesz, az egy reggeli harmat, vagy este a lenyugvó nappal a háttérben megfotózni egy virágot, ez mind különlegesség. - Ahogy beköszönt az ősz, hirtelen megnő a forgalom a dűlőkön, megváltozik a nyár fülledt csendje is, hiszen beérik a szőlő. A szüret egészen más hangulatot hoz a présházakhoz, megváltoznak az erdők, a fények és más arcát mutatja majd a mezőföld nagy értéke a löszös puszta is. A Mezőföld északnyugaton a Balatonnal is összefut egy rövid randevúra, amelynek gyümölcse a mezőföldi Balatonbozsok, a mai Enying egyik városrésze. Itt, az út mellett haladva egy különleges épület hívja fel magára a figyelmet, mely a látszat ellenére nem templom. - A település közepén volt egy egy tantermes iskola, ez az úgynevezett tornyos iskola vagy katolikus iskola. A torony azért van rajta, mert valamikor ott egy harang volt, és ez hétköznap iskolaként szolgált, a vasár és ünnepnapokon pedig imateremként hasznosították. Van egy érdekesség még, az úgynevezett Szégyenkő. Ez a református templom udvarában található, az, aki paráznaságot vagy valami disznóságot követett el abban az időben, akkor odaállították istentisztelet idejére, sőt, az első harangozástól az istentisztelet végéig ott kellett állnia vagy ülnie és végighallgatnia az istentiszteletet. - A kálvinista templomtól nem messze áll a Mezőföld talán legmonumentálisabb műemléke, melynek építését Batthyány Lajos herceg határozta el. Merthogy a Batthyány család grófi és hercegi ággal is büszkélkedhetett. Enyingen nem a kivégzett gróf Batthyány Lajos és annak ága, hanem a hercegek tüsténkedtek. Herceg Batthyány Lajos halála miatt fiára, Fülöpre szállt a templomépítés feladata, aki a korabeli visszaemlékezések alapján termetre kicsi, lélekben viszont hatalmas ember volt, a keze pedig bő és bőkezűen adományozott is az építkezésre. - A templomnak az építési éve 1840. Nepomuki Szent János tiszteletére lett szentelve, aki egy prágai pap volt, vértanú halált szenvedett, gyónási titoknak a szentje ő tulajdonképpen. Vencel királlyal volt egy összetűzése, hogy a gyónási titkot nem volt hajlandó elárulni, és ezért megkínozták, megölték és a Moldva folyóba dobták az ő testét. - A legenda úgy tartja, hogy 1393-ban IV. Vencel király hűtlenséggel gyanúsította hitvesét, ezért a királyné gyóntatóját Nepomuki Szent Jánost rá akarta bírni, hogy fedje fel fel felesége titkait. A vallatás kínzásig fajult, melyben egyes vélemények szerint maga a király is részt vett, de hiába. Nepomuki belehalt a kínzásokba, magával vitte titkát. A templomépítő Batthyány Fülöp mindössze 25 éves volt, amikor édesapja halála miatt rászállt az óriási enyingi uradalom. Az ifjú azonban nem herdálta el a pénzt, hanem modernizációra, fejlesztésekre fordította, a településen álló százéves kúria épületéből is ő faragott kastélyt. A kastély felújítását 1806-ban kezdte. Az itt álló T alaprajzú kúriát két, földszintes oldalszárnnyal bővítette ki, az északi és a déli szárnnyal. Az építkezés 1808-ig zajlott. Először a központi épületet hozta rendbe, ahol a földszinten szállószobákat alakított ki viszonylag egyszerű berendezéssel arra a célra, hogy a kastélyba érkező vendégeket el tudja szállásolni. A főúri, hercegi lakosztály az az emeleten került kialakításra, a herceg rangjának megfelelő pompával. - Később a Draskovics, majd a Csekonics családhoz került a kastély, amelynek története szomorú befejezést kapott. Utolsó lakója Csekonics Sándor volt, akinek az államosítás után ott kellett hagynia a fényűző lakot. De hiába hagyta maga mögött minden vagyonát, 1952-ben egyik éjszaka elhurcolták otthonából, és örökre nyoma veszett. Sosem hallottak róla többet. Egykor csodálatos kastélypark vette körül a grófok, hercegek házát, melyet fák, virágágyások, üvegház is díszített. Több dísztó is állt itt, melyet a II. világháborút követő időszakban leginkább a környék birkáiról nyírt gyapjú mosására használtak. Ma ismét csend és nyugalom lengi be a tó környékét, ahol egykor gróf-, és hercegkisasszonyok sétáltak napernyőjük alatt, karjukon lovagjaikkal. A vén fák talán róluk is susognak.

- A Mezőföld, melyet a Duna, a Sió, a Balaton és a Dunántúli-középhegység fog közre Magyarország egyik - szakszóval-, középtája. Nagyjából középen is van, és az elnevezése is magáért beszél. Hegyeket, fenyveseket nem nagyon találunk errefelé, mezőket, füves pusztát és futóhomokot viszont annál inkább. És földet is, nem is akármilyet. Nagy területeket borít a kiváló humuszban gazdag csernozjom. Már hosszú idő óta virult is itt a mezőgazdaság, és hogy mennyire, arra a dégi kastély történetéből is lehet következtetni, amit a híres és nagyhatalmú Festetics család építtetett. A dégi uraknak a lelki életre is jutott gondja. - A kastéllyal szemben épült meg a templom, melynek tervezését szintén Pollack Mihályra bízták. A templom a köznek is épült, a miséken a falu lakossága részt vehetett, de a tájolás azért megmutatta, hogy ki az úr a vidéken. - A Mezőföldet nyugaton határoló Sió, vagy ahogy a legtöbben ismerik, a Sió-csatorna sokat foglalkoztatta a történészeket. Egyesek kikutatták, hogy még a III. században áshatták a rómaiak a nagy vizek levezetésére. Mások amellett érvelnek, hogy természetes folyásról van szó. Akárhogy is legyen, partján megjelentek és sokasodtak a falvak. A Siótól nem messze fiatal település terül el Lajoskomárom, melyet egészen a XVIII. század végéig hiába keresünk a térképeken. Hogy ma ez a szép település létezik, azért szintén a Batthyány családnak jár a köszönet. Az enyingi Batthyány Lajos alapította ugyanis, aki úgy fest, a névadáson nem sokat gondolkodott. Saját keresztneve mellett feltehetőleg a bort is szerette, mert a vidéket szőlővel telepítette be, aminek művelésére magyarok, tótok és svábok érkeztek. A szőlősorok és az apró présházak a mai napig meghatározzák a település arculatát. - A Mezőföld északnyugaton a Balatonnal is összefut egy rövid randevúra, amelynek gyümölcse a mezőföldi Balatonbozsok, a mai Enying egyik városrésze. Itt, az út mellett haladva egy különleges épület hívja fel magára a figyelmet, mely a látszat ellenére nem templom.