"Magyarország Ma" Ezzel a címmel jelentkezik péntek délelőttönként az M1 új magazinja. A közmédia aktuális csatornáján 10.30-kor látható műsor középpontjában a vidék fejlődése, megújulása áll. Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők, amelyek a vidéken élő 8 millió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Perekeden a fejlesztéseknek köszönhetően egyre komfortosabb az élet, és a település egyre vonzóbb az odalátogatók számára. Az elmúlt időszakban látványos a fejlődés a településen. Ikladon megújult utak és felújított intézmények teszik kényelmessé az életet. Jó közösség és hagyománytisztelet jellemzi a borsodi települést. Jelenleg is több pályázati forrásból megvalósuló fejlesztés van folyamatban. Megújuló infrastruktúra, fejlődő intézmények a vonzó, csodálatos természeti környezetben fekvő Nógrád vármegyei Karancsberényen. Pereked község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban található. A település nevét 1015-ben említették először az oklevelek. A XVIII. század második felében német családok is költöztek a községbe. Jelenleg 163-an élnek itt, az aprócska falut azonban sok korábban városlakó ember választja otthonául a csend és a nyugalom miatt. Egy nagyon különleges helyen fekszik, egy völgyben, ebből kifolyólag körbevesz bennünket a természet, és akik ideköltöznek hozzánk, elsősorban azért jönnek ide, mert nyugalmat szeretnének. Baranya vármegye egy aprófalvas településszerkezetű megye, ahol 300 kisebb település található. Itt, a mi parlamenti körzetünkben, a pécsi vonzáskörzetben a legkisebb falu, a legkisebb település Pereked. Nincs egészen 200 fő a lélekszáma. Mégis, az aktivitása, az túlmutat a lélekszámán, mert beindult egy olyan civil aktivitás, amely hozzásegítette a települést nemcsak a Magyar Falu Program pályázatokhoz, amit az önkormányzat nyert el, hanem további olyan rendezvényszervezéshez kapcsolódó források elnyeréséhez is, amiből a helyi civil társadalmi élet megélénkült. Perekeden a közösség építésére különös gondot fordítanak. Különféle programok megvalósítására és számos szakkör működési feltételeinek biztosítására pályáznak. Én nagyon-nagyon szeretek Perekedre jönni dolgozni, nagyon lelkes a társaság. Fiatalabbtól idősekig vegyes a résztvevőknek az életkora. Nagyon-nagyon jó kapcsolatot ápolnak egymással, segítik egymást a szakkörben, úgyhogy az gondolom, hogy nagyon-nagyon jó kis közösségeket tudunk összehozni egy-egy szakkör alkalmával. A kultúrház korszerűsítésére is nyert a falu támogatást. Az épület tetőszerkezetét 15 millió Ft-os pályázati forrásból újították fel. Igyekszünk összehozni az embereket, a kultúrházban is működnek a szakkörök, és ez azért lassan összekovácsolja az embereket. Én úgy gondolom, hogy egy nagyon hasznos dolog ez a kultúrházas új pályázati rendszer, és remélhetőleg, hogy folytatódni is fog. A közszolgáltatásokhoz való hozzájutásban segít Perekeden az a modern felszereltségű gépjármű, melyet 14 millió forint támogatásból vásárolt meg a falu. Feladatom, az javarészt inkább az idősekkel való foglalkozás, az ő részbeni ellátásuk. Tehát ebédet hordunk ki a busszal alkalomszerűen, hogyha kell akkor orvoshoz visszük őket. Hetente egyszer van bevásárlókörutunk amikor elmegyünk be, Pécsre, és akkor, aki szeretne az csatlakozik és bevásárlunk neki, és akkor hazavisszük őket egész házig. A Magyar Falu pályázatokból, amióta elindultak 43 millió forintot tudtunk megszerezni a településnek. Ezek között volt egy falubuszpályázat volt kultúrházfelújítási, kulturális színtérpályázatunk 2 is. A falu egyik látnivalója a római katolikus templom, melynek emblematikus részét felújították. A környékbeliek és testvértelepülések is örömmel látogatnak el, mert az a vendégszeretet, ami egy kisfaluban közismert és elvárt, az itt rendelkezésre áll, és az ehhez szükséges infrastrukturális feltételeket, illetve a rendezvényszervezéshez szükséges állami forrásokat a Magyar Falu Program biztosítja évről évre a településnek. Pest vármegye északkeleti részén, Ikladon járunk. A falu első okleveles említése 1356-ból való. 1543-ban a község török uralom alá került, majd elnéptelenedett. Közel 200 évig lakatlan puszta volt, majd 1728-ban kezdett újjáéledni, amikor a Ráday család majorságot létesített itt. Napjainkra egy dinamikusan fejlődő, barátságos településsé vált. Nagyon örülünk, főleg, hogy ha ilyen szinten fejlődik a település, ez szerintem szükséges, kell, hogy fejlődjön a kistelepülések is, nem csak a nagyvárosok. Fejlődni kell. Mayer József Ikladon született, itt él családjával, és vállalkozását is itt működteti. Lokálpatriótaként örömmel fogadta a faluban újonnan létrejött termelői piacot, amely kiváló értékesítési lehetőséget biztosít számos helyi kistermelőnek. Már évek óta árulgattak itt, a főterünk környékén árusok, de most végre egy olyan kulturált körülmények között tudjuk őket elhelyezni, és az ikladi lakosoknak nem kell elmenni, helyben meg tudják vásárolni azokat a termékeket, legyen az tejtermék, pékáru, füstöltáru, ami a mindennapi háztartásban szükséges nekik. A termelői piac belső vásárló térrel és kültéri programokra is alkalmas területtel a Vidékfejlesztési Programban elnyert közel 85 millió forintos támogatásból a projekt 10 százalékát kitevő önkormányzati önerőből épült meg. Az Iklad nagyságú település költségvetésének nagyjából a 20%-át teszi ki. Ez nyilván önerőből teljes mértékben nem sikerülhetne egy településnek, nagyon jó lehetőségek vannak mind a Magyar Falu Programban, mind pedig az Agrár- és Vidékfejlesztési Programban a pályázásra. Engedjék meg, hogy gratuláljak, igazán szép lett. Erre gondoltunk akkor, amikor ez a pályázati felhívás kiírásra került. Magyarország kormánya elkötelezett a vidéki életminőség javítása iránt, a helyben maradáshoz biztosítani olyan feltételeket, amely a mindennapi élethez szükséges. Nagyon befogadóak az ikladiak. Mi sem mutatja jobban, minthogy az értelmi fogyatékosok Gyöngyház Egyesületének a szervezésében most már évtizedes fejlesztések nyomán egy csodálatos emberi közösséget alakítottak ki és teljes összhangban vannak a község lakosaival. Egyébként a Gyöngyház Egyesületesek itt, egy asztalnál a piacmegnyitáskor már árusítják is a saját kézműves termékeiket. Lassan 20 éve van jelen a településen az Értelmi Sérültek Gyöngyház Egyesülete, melynek ikladi lakóotthona a Szederfa. Több szolgáltatásunk is van, a lakóotthonban, jelenleg 13-an élnek értelmileg akadályozott és autizmussal élő felnőttek. Nappali foglalkoztatásunk, ami 2005 óta működik, ott a környékről érkeznek érintett fiatalok, fejlesztő foglalkoztatásunk is van, mely 2017 óta működik. Akkreditált foglalkoztatás is zajlik itt, ahol a fiatalok fizetést kapnak a munkájukért. A kertészműhely tagjai tartják rendben a kertet, és a magaságyásban zöldségeket termesztenek. A fazekasműhelyben kerámia-alkotások, a szövőműhelyben pedig táskák és fonott karkötők készülnek. Örülünk, hogy itt vannak, mert ez egy annyira szép és nemes feladat egy ilyen foglalkozás, hogy örülünk, hogy ennek mi helyet tudtunk biztosítani Ikladon. Az egyesület rendszeresen pályázik, s ez jelentősen megkönnyíti a működésüket. A faluban a sikeres pályázatoknak köszönhetően tavaly az utolsó, rossz minőségű beltéri út is aszfaltréteget kapott. A piaccal szemben, a főtér mellett található a polgármesteri hivatal, melynek épületén az elmúlt években egy TOP Plusz-os pályázatnak köszönhetően több mint 60 millió Ft támogatásból energetikai korszerűsítést valósítottak meg. Ebben a ciklusban nagyon sok fejlesztésünk volt, arra utaztunk, hogy először is a lakosságnak a biztonságát megteremteni, legyen jó az utunk, a vízelvezetés történjen meg a Galgáig, az intézményeink legyenek rendbe téve. Iklad önkormányzata a jövőben is olyan településfejlesztési tervek és projektek megvalósításán dolgozik, melyek a község további gyarapodását szolgálják. Borsodszentgyörgy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati részén található, Miskolctól 70, Ózdtól 9 kilométerre. A település a tatárjárás után jött létre, először 1371-ben említik. A Borsodszentgyörgy nevet egyháza védőszentjéről, Szent György vértanúról kapta. A csendes település minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami a nyugodt, vidéki életet biztosítja. A fiatalok egy része szívesen költözik vissza őseik házába, nagyszüleik portájára. Miért? Mert csend, nyugalom, béke, jó levegő, tiszta víz van, és a magyar falu azt a fajta reneszánszát éli, amikor a középületek, köztereink megújulnak, rendbe teszik a közparkokat, vigyáznak a környezetükre, újraélesztik azokat a hagyományokat, amelyek a gasztronómiában, a viselkedéskultúrában, öltözetkultúrában megvoltak. Borsodszentgyörgyön számos beruházást sikerült megvalósítani az elmúlt években. Olyan alapvető létesítményfejlesztések, és eszközbeszerzések történtek, amik az itt élők kényelmét szolgálják. A közintézményeink, azok teljes egészében megújultak. Az önkormányzat épülete is energetikai megújításon esett át, hőszigetelés megvalósult, villamossági felújítás is, többek közt a Magyar Falu Programnak köszönhetően. Az infrastruktúránk is folyamatosan fejlődik, idén sikerült az utolsó belterületi utat is szilárd útburkolattal ellátni. A település kedvelt a kisgyermekes családok körében, így az oktatási intézményeket is sok fiatal látogatja. Igyekeztek a fejlesztéseket is ennek megfelelően megvalósítani. Néptánc- és kézműves foglalkozásokon is részt vesznek, az óvodások pedig nagy előszeretettel használják ezt az új játszóteret. 2021 óta mindig növekszik a gyermekek létszáma. Jelenleg már 50 főnél tartunk. Ez erős emelkedést jelent a múlthoz képest, és nagyon sok fejlesztést tudtunk valóban megvalósítani az egyháznak is köszönet érte. Kicseréltük az óvodában a tetőszerkezetet, a padlóburkolatot, rendkívül sok fejlesztő játékot tudtunk beszerezni. A helyi általános iskolában sok gyermek tanul, összesen 140 fiatal jár az intézménybe. Nagy hangsúlyt fektetnek a mindennapos testnevelésre, ezért egy új röplabdapályát is kialakítottak. Minden teremben van már okostábla, és maga az épület is folyamatosan korszerűsödik, napelemrendszert is telepítettek a létesítményre. Az épület több alkalommal átesett felújításon, beruházásokon. Kiemelném azt, amikor nyílászárókat cseréltek, hőszigetelést végeztek az épületen. Ez az önkormányzat pályázatának segítségével történt. A borsodszentgyörgyiek szerint fontos tényező a nyugalom és az összetartó közösség. Számos programot rendeznek, melyekre nagy szeretettel várják az idelátogatókat is. Rendkívül összetartó, nagyon sokan irigylik is a környékről egyébként, hogy ha valami rendezvényre meghívást kapnak és eljönnek, hogy az emberek mennyire vendégszeretőek, mennyire tisztelik a vendégeket és mennyire pozitívan állnak hozzá minden olyan dologhoz, ami a falu jó hírnevét viszi. A településen élők kiemelt figyelmet szentelnek a hagyományok ápolására. A barkó néptánccsoport tagjaként a borsodszentgyörgyiek is őrzik azokat a népi értékeket, amik a környéket jellemezték a korábbi évszázadokban. A barkók Borsod, Nógrád, Gömör és Heves vármegye határvidékén élő népcsoport, körülbelül 50 falu népessége tartozik ehhez a népcsoporthoz. A barkóság területén vagyunk, a kellős közepén. Ezért is fontos volt már a falu vezetése számára, hogy legyen egy kézzel fogható eleme ennek az egész helyi identitásnak, úgyhogy a barkóház ezt a célt szolgálja. Az ehhez köthető motívumok, a népi hagyományok lelhetők fenn az épületen belül. A vidék fejlődésének egyik fontos sarokpontja a turizmus fejlesztése, ugyanis a természeti adottságok számos kincset tartogatnak a látogatók számára. Egy olyan gazdasági ágazat kezd megerősödni vidéken, a két nemzeti park közelségében, hiszen az Aggteleki és a Bükki Nemzeti Park határán vagyunk, ahol értelemszerűen adja magát az, hogy a vendéget, aki oda ellátogat, megpróbáljuk elcsábítani erre a környékre is. Borsodszentgyörgy pontosan ugyanezt teszi. A településen jelenleg is több pályázati forrásból készülő fejlesztés van folyamatban. A karancsi dombok között, Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járáshoz tartozó Karancsberényben járunk. A falu a vármegyeszékhelytől 13 kilométerre fekszik, a szlovák határ mellett. Karancsberényben a hagyományőrző és modern programok évről évre megrendezésre kerülnek. Az elmúlt években számos energetikai korszerűsítés valósult meg a településen. Közel tíz éve a művelődési ház felújításával indult a folyamat. A létesítmény korszerűsítését 75 millió forintból valósították meg. A művelődési házat külsőleg felújították, itt új tetőcsere megtörtént, a nyílászárókat kicserélték, külső szigetelést kapott az épület. A település közösségi házát 2017-ben 43 millió forintból újították fel. Megvalósult az épület külső és belső felújítása. Bent kialakításra került a kamerarendszernek egy megfigyelő terme, mellette a konditerem, egy házasságkötő terem, ahol már több esküvőnk is volt, és a nyugdíjas klubunk számára egy közösségi tér, ahol összeülhetnek kártyázni, beszélgetni. Ők is ki szokták használni ezt a termet különböző előadásokhoz is. A polgármesteri hivatal energetikai felújítása jelenleg folyamatban van. Erre a célra 48 millió forint támogatást nyert el a falu. A település öt pontján ötmillió forintos beruházás révén kamerákat helyeztek el a közbiztonság érdekében. 2020-ban valósult meg egy járdafejlesztésünk, amely 2 millió 999 ezer Ft-ról szól, itt a temetőt és a ravatalozót köti össze. 2021-ben útfelújításunk volt, három utat sikerült ebből megvalósítanunk, Kossuth, Honvéd és egy Dózsa bekötő szakaszt, ezek mind Magyar Falus pályázatok. Karancsberényben a szolgáltatások biztosításának körülményei is javultak. 2020-ban összesen 23 millió forint értékű energetikai fejlesztést és felújítást valósítottak meg az orvosi rendelőben. Külső tetőszigetelés, akadálymentesítés, a mentősök be bírnak jönni, belülről nyílászárók, fűtéskorszerűsítés történt, vízvezetéket újra tervezték és rendezték. Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti, hogy minél kedvezőbb lehetőségeket nyújtson a fiatal családok, gyermekek számára. A közelmúltban mintegy négymillió forintból megtörtént a közterületi játszótér részbeni felújítása és bővítése. Öt játszótéri elemet sikerült kicserélnünk, részben azért, mert már az állapotuk nem engedte meg a további használatot, illetve szerettük volna bővíteni és ezzel kicsit vonzóbbá tenni magát a játszóteret a gyerekeknek. Karancsberényben a csapadékvíz-elvezető árok kiépítése 203 millió forintos pályázati forrásból valósulhat meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz támogatásának köszönhetően. A beruházás révén egy korszerű rendszert tudnak létrehozni, amely nemcsak a heves esőzések elleni védekezésben, hanem a szennyezőanyagok visszatartásának a szempontjából is hatékony lesz. Karancsberény vonzza a nyugalomra, csodálatos természeti környezet közelségére vágyó embereket. Pásztor Csabáné családjával költözött a hangulatos településre. Karancsberényben 20 éve élek, Marosvásárhelyéről, Erdélyből költöztünk ide családommal. Imádunk itt élni. A hegyei, a csend, a családias hangulata, azok a lehetőségek, ami máshol nincs, a nyugalom tulajdonképpen az a fő oka, ami miatt itt vagyunk. Imádjuk a családias, vidéki életet, konyhát létesítettünk. Falvakat látunk el ebéddel és menükkel, tálakkal. Esményekre főzünk, sütünk. Karancsberényben az elmúlt időszakban sikerült intézményeket kicsit rendbe tenni, felújítani, illetve belterületi utat építeni, és most legfőbb törekvésük, hogy csapadékvíz-elvezetést építsenek illetve, hogy megújítsák a közösségi terüket. Az önkormányzat arra törekszik, hogy a települést minden korosztály számára élhetőbbé tegye, mindenki megtalálja a számára megfelelő lehetőségeket, akár a fiatalokról, vagy a nyugdíjasokról legyen szó.

Perekeden a fejlesztéseknek köszönhetően egyre komfortosabb az élet, és a település egyre vonzóbb az odalátogatók számára. Az elmúlt időszakban látványos a fejlődés a településen. Ikladon megújult utak és felújított intézmények teszik kényelmessé az életet. Jó közösség és hagyománytisztelet jellemzi a borsodi települést. Jelenleg is több pályázati forrásból megvalósuló fejlesztés van folyamatban. Megújuló infrastruktúra, fejlődő intézmények a vonzó, csodálatos természeti környezetben fekvő Nógrád vármegyei Karancsberényen.