Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Somogy és Baranya. Somogy és Baranya között félúton lakik ad. Somogy és Baranya között félúton lakik a dombok és erdők. Somogy és Baranya között félúton lakik a dombok és erdők uralta csoda világ. Somogy és Baranya között félúton lakik a dombok és erdők uralta csoda világ a Zselic ma. Somogy és Baranya között félúton lakik a dombok és erdők uralta csoda világ a Zselic máig ritkán lakott lakik a dombok és erdők uralta csoda világ a Zselic máig ritkán lakott vidék így békéjét és világ a Zselic máig ritkán lakott vidék így békéjét és természeti értékeit világ a Zselic máig ritkán lakott vidék így békéjét és természeti értékeit évszázadok óta meg tudta ő. vidék így békéjét és természeti értékeit évszázadok óta meg tudta őrizni a Zselic. vidék így békéjét és természeti értékeit évszázadok óta meg tudta őrizni a Zselic uralkodó értékeit évszázadok óta meg tudta őrizni a Zselic uralkodó erdő társulásai közül kitűnnek a őrizni a Zselic uralkodó erdő társulásai közül kitűnnek a szigetszerűen elterjedt ez. társulásai közül kitűnnek a szigetszerűen elterjedt Ezüsthárs -as Bükk. társulásai közül kitűnnek a szigetszerűen elterjedt Ezüsthárs -as bükkösök, amelyek a Dunántúl. szigetszerűen elterjedt Ezüsthárs -as bükkösök, amelyek a Dunántúlon szinte csak itt lelhető. szigetszerűen elterjedt Ezüsthárs -as bükkösök, amelyek a Dunántúlon szinte csak itt lelhetők fel a környék. bükkösök, amelyek a Dunántúlon szinte csak itt lelhetők fel a környék löszös talaja remek. csak itt lelhetők fel a környék löszös talaja remekül tartja meg a csapadékot. csak itt lelhetők fel a környék löszös talaja remekül tartja meg a csapadékot ennek és a helyi külön. löszös talaja remekül tartja meg a csapadékot ennek és a helyi különleges mikroklímájának össze. csapadékot ennek és a helyi különleges mikroklímájának köszönhető, hogy a különleges mikroklímájának köszönhető, hogy a Zselic erdőkben gazdag. különleges mikroklímájának köszönhető, hogy a Zselic erdőkben gazdag vidék. különleges mikroklímájának köszönhető, hogy a Zselic erdőkben gazdag vidék a Zselici Tájvédelmi köszönhető, hogy a Zselic erdőkben gazdag vidék a Zselici táj egy elég nagy tál. köszönhető, hogy a Zselic erdőkben gazdag vidék a Zselici táj egy elég nagy táj 100000 hektárnyi. köszönhető, hogy a Zselic erdőkben gazdag vidék a Zselici táj egy elég nagy táj 100000 hektárnyi kiterjedésű gazdag vidék a Zselici táj egy elég nagy táj 100000 hektárnyi kiterjedésű tulajdonképpen Kaposvár. nagy táj 100000 hektárnyi kiterjedésű tulajdonképpen Kaposvár. Bulvár Szentlőrinc. nagy táj 100000 hektárnyi kiterjedésű tulajdonképpen Kaposvár. Bulvár Szentlőrinc Szigetvár kard. tulajdonképpen Kaposvár. Bulvár Szentlőrinc Szigetvár Kadarkút és vissza Kaposvár tulajdonképpen Kaposvár. Bulvár Szentlőrinc Szigetvár Kadarkút és vissza Kaposvár vonaláig tehető. Szentlőrinc Szigetvár Kadarkút és vissza Kaposvár vonaláig tehető a tájnak a D. Szentlőrinc Szigetvár Kadarkút és vissza Kaposvár vonaláig tehető a tájnak a déli része a Baranya. Szentlőrinc Szigetvár Kadarkút és vissza Kaposvár vonaláig tehető a tájnak a déli része a Baranya megyei vissza Kaposvár vonaláig tehető a tájnak a déli része a Baranya megyei, illetve a Dráva vissza Kaposvár vonaláig tehető a tájnak a déli része a Baranya megyei, illetve a Dráva sík fele hajló tájnak a déli része a Baranya megyei, illetve a Dráva sík fele hajló részei azok is. tájnak a déli része a Baranya megyei, illetve a Dráva sík fele hajló részei azok inkább szántóföldi művelés. illetve a Dráva sík fele hajló részei azok inkább szántóföldi művelés hűek lankásabb Bak illetve a Dráva sík fele hajló részei azok inkább szántóföldi művelés hűek lankásabb Bak az északi. azok inkább szántóföldi művelés hűek lankásabb Bak az északi kitettségű északi. azok inkább szántóföldi művelés hűek lankásabb Bak az északi kitettségű északi le törések azok-e. lankásabb Bak az északi kitettségű északi le törések azok erdősült ebek és mind. lankásabb Bak az északi kitettségű északi le törések azok erdősült ebek és mindig is erdősült ebek volt. északi le törések azok erdősült ebek és mindig is erdősült ebek voltak tulajdonképp. északi le törések azok erdősült ebek és mindig is erdősült ebek voltak tulajdonképpen az évszázadok során. és mindig is erdősült ebek voltak tulajdonképpen az évszázadok során az emberi 6. és mindig is erdősült ebek voltak tulajdonképpen az évszázadok során az emberi hatás az nem volt. és mindig is erdősült ebek voltak tulajdonképpen az évszázadok során az emberi hatás az nem volt jelentős tulajdonképpen az évszázadok során az emberi hatás az nem volt jelentős illetve kedvezőtlen tulajdonképpen az évszázadok során az emberi hatás az nem volt jelentős illetve kedvezőtlen hatást nem nagyon emberi hatás az nem volt jelentős illetve kedvezőtlen hatást nem nagyon tapasztaltunk legeltetéses. illetve kedvezőtlen hatást nem nagyon tapasztaltunk legeltetéses állattartás fújt. illetve kedvezőtlen hatást nem nagyon tapasztaltunk legeltetéses állattartás fújt erdőben gazdálkodók tapasztaltunk legeltetéses állattartás fújt erdőben gazdálkodtak. tapasztaltunk legeltetéses állattartás fújt erdőben gazdálkodtak valamilyen. Ten. állattartás fújt erdőben gazdálkodtak valamilyen. Ten, de inkább az erdő élt. állattartás fújt erdőben gazdálkodtak valamilyen. Ten, de inkább az erdő éltette az embereket. állattartás fújt erdőben gazdálkodtak valamilyen. Ten, de inkább az erdő éltette az embereket folyamatosan. A Kaposvárhoz. Kaposvárhoz közeli Feke. A Kaposvárhoz. Kaposvárhoz közeli fekete harkály tanösvényen. A Kaposvárhoz. Kaposvárhoz közeli fekete harkály tanösvényen változatos élőhelytípusok. A Kaposvárhoz. Kaposvárhoz közeli fekete harkály tanösvényen változatos élőhely típusokat ismerhetünk meg. fekete harkály tanösvényen változatos élőhely típusokat ismerhetünk meg védett növényekkel is talál. élőhely típusokat ismerhetünk meg védett növényekkel is találkozhatunk, mint az élőhely típusokat ismerhetünk meg védett növényekkel is találkozhatunk, mint a szúrós csoda Bogyó. védett növényekkel is találkozhatunk, mint a szúrós csoda Bogyó és olyan állatokkal, mint a védett növényekkel is találkozhatunk, mint a szúrós csoda Bogyó és olyan állatokkal, mint a sárgahasú unka. mint a szúrós csoda Bogyó és olyan állatokkal, mint a sárgahasú unka a Zselic. mint a szúrós csoda Bogyó és olyan állatokkal, mint a sárgahasú unka a Zselici fekete harkály tanösvény. állatokkal, mint a sárgahasú unka a Zselici fekete harkály tanösvény a vágásos erdőgazdálkodás állatokkal, mint a sárgahasú unka a Zselici fekete harkály tanösvény a vágásos erdőgazdálkodás helyett, aki Zselici fekete harkály tanösvény a vágásos erdőgazdálkodás helyett a kíméletesebb megoldás. vágásos erdőgazdálkodás helyett a kíméletesebb megoldásokat is látványosan szemlélte. Ilyen például az akácfák gyűrűzése. kíméletesebb megoldásokat is látványosan szemlélteti, ilyen például. kíméletesebb megoldásokat is látványosan szemlélteti, ilyen például az akácfák - A fáknak a kérgét egy bizonyos magasságban lehántjuk, azért, hogy a nedvkeringése problémát jelentsen, és így a gyökérbe nem tud visszajutni a tápanyag, vagyis a fa elpusztul. Egyébként korhadó fa lesz belőle, ami a madaraknak szintén kiváló és szeretik, de a cél az, hogy gyökérről ne sarjadjon, mert hogyha egy természetes erdőben, de akácerdőben is, hogyha vágásos fahasználattal, tarvágással kezelik, és a földfelszín felett vágják el az akácnak a törzsét, akkor gyökérről nagyon jól sarjad és gyakorlatilag mindent be tud nőni az akác. - A honfoglalás idején feltehetően a Zselic csaknem 90 százalékát erdők borították, ez az arány az azóta eltelt évszázadok során némiképp csökkent, de így is elmondható, hogy a bükkösök mellett a környék tölgyesekben is gazdag. Az 1960-as évek végén kaposvári természetbarátok egy csoportja fedezte fel azt a páratlan erdőtömböt, amely a várostól szinte csak egy kőhajításnyira van, és ami tökéletesen példázza mindazt, amit a Zselic számára a természet adott. - Ők alakítottak ki turistautakat és egy elég bővizű forrást is még az 1960-as évek végén, majd egy kicsivel később, néhány év múlva, 73-ban avatták fel az itteni turistaházat, illetve kialakításra került körülbelül ebben az időben a Hódos-tó, ami itt mellettünk látható, ez ma már horgásztóként működik. - A Gyertyánosi Parkerdő és a horgásztó okkal az egyik legkedveltebb turistacélpont a környéken. - Ez egy 50 hektáros erdőtömb közvetlenül a Kaposvár szélétől déli irányban, itt vagyunk a 67-es főút mellett. Én úgy gondolom, hogy ebben a térségben erősebb volt a város közelsége miatt a használat, ezért alakulhatott ki, hogy inkább gyertyános erdőfoltokat tudtak fölhozni itt az erdész kollégák. Ha körülnézünk, akkor ezek a sötétszürke ormós kérgű fák a gyertyánfák, ezen a területen ezek vannak többségben, de én azt gondolom, hogy a Zselicre jellemző valamennyi fafajjal találkozhatunk, hogyha egy túrát teszünk ebben az 50 hektárban. Nem csak a gyertyánosi parkerdő területén, de Zselic-szerte nagy gondot fordítanak a fenntartható erdőgazdálkodásra. Utóbbi kapcsán vélhetően az a legfontosabb üzenet, hogy azokat a célokat, amelyeket a természetvédelem megfogalmaz és kitűz maga elé, az erdőgazdálkodás során is szem előtt tartsák, hiszen mindkét ágazat számára fontos, hogy ahol csak lehet, fennmaradjanak az egészséges őshonos állományok. Somogyország hajdan nemcsak az erdők, de a malmok vidéke is volt. Négyszáznál is több vízimalom dolgozott itt, innen ered a Petesmalmi-tórendszer beszédes elnevezése is. A környék változatos felszínét a történelmi múltban erdők borították, ahogy a mélyebben fekvő mocsaras területeket is. Az ezek mentén kialakult vízfolyásoknál idővel egyre több vízimalom épült, de az évszázadok során többségük az enyészeté lett. A malomtavak így aztán halastavakká alakultak át, amelyek a mocsarak lecsapolását követően visszavették eredeti funkciójukat, és ismét természetes élőhellyé váltak. Több mint száz éves múltra tekint vissza a Petesmalmi-tórendszer, amely egyszerre madár és vidraparadicsom. - Ez a tórendszer eléggé kiterjedt. Maga a vidrapark körülbelül 100-110 hektár terület, amit 98-ban vásárolt a Somogy Természetvédelmi Szervezet, akkor madármentés volt a cél, rengeteg fekete gólyánk, rétisasunk van, és az ő nyugodt életük védelme érdekében. Aztán idehozták az első vidrát, és hát döntöttek úgy, hogy legyünk vidrapark. - Az elmúlt 14 évben Balogh Márta 71 kis vidrát nevelt fel Pethes Malmon. Nála jobban kevesen ismerik és szeretik ezeket az állatokat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az idekerülő sérült vagy beteg egyedek csaknem 95%-a gyógyulásuk után vissza tud kerülni természetes közegébe, a természetbe. A kiterjedt tórendszerben jelenleg 18 európai vidra él. A legnagyobb tévhit velük kapcsolatban, hogy ritkán előforduló állatfajnak hiszik, holott élnek ők szép számban, csak éppen rejtőzködő életmódot folytatnak. Rendszerint az esti szürkülettől hajnalig mozgásban vannak, éjszaka vadásznak, nappal alszanak. Bonika és Tomi a Petesmami Vidra Parkban sajnos nem csak átutazó. - Amikor idekerül egy babavidra, kéthetesen, egyhetesen, tehát soha nem hozza a fekete dobozát, hogy anyuval mi történt. Három hónapos korig nevelődik ott velem, két-három óránként éjjel és nappal cumisüveges a gyerek, aztán kikerülünk a vidraoviba, ahol megtanulunk nagy vidrának lenni, megtanuljuk azt, hogy milyen a szabad élet, hogy azt a halat meg kell fogni, és körülbelül egy éves korára már nem szeretem a szót, hogy visszavadítás, de nagyjából ez takarja azt, amire az egész tevékenység épül. Egy éves korában úgy tudom ezt lemérni, amikor bemegyek a vidra oviba és nem az van, hogy helló, szia, megjöttél, hanem fúj rám. És akkor tudom azt, hogy ő már felkészült a szabad életre. - A vidraparkot egy 3 km hosszú tanösvény öleli körbe, amely a tórendszer legszebb, természeti értékekben gazdag részein halad végig. Összesen 14 tó kapcsolódik egymásba itt, így aztán igen hangsúlyos a madár, valamint a kétéltű és hüllőfauna. 1300 festőien szép hektáron 1200 gímszarvas, dámszarvasok, és jó néhány őshonos állatfaj talált otthonra Bőszénfa határában. Az itteni szarvasfarm területén vadaspark is működik, miközben igen nagy hangsúlyt fektetnek a legeltetéses állattartásra és a vadgazdálkodásra is. A farm a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem kiemelt telephelye, 1985 óta folyik itt átfogó kutatómunka. - Megpróbáljuk számszerűsíteni és mérni, hogy ez a fajta tevékenység, a gyepterületek hasznosítása, háziállatokkal, vadfajokkal, ezek milyen ökológiai többletértéket teremtenek. Az a fajta legelőgazdálkodás, gyepgazdálkodás, ami ellentétben a szántóföldi műveléssel, sokkal kevesebb inputanyagot, kemikáliát juttat ki a természetbe, ebből adódóan kisebb környezeti kártétele van, de hogy ez pontosan mérni lehessen, pontosan számszerűsíteni lehessen. Ez egy nagyon komoly és nagyon komplex vizsgálatsorozatot és több évig tartó munkát jelent. - A Zselicben, ahogy minden olyan régióban, ahol a területek csaknem felét erdő teszi ki, mindig is jelentős volt a vadgazdálkodás. Ami hajdan a főurak szórakozása volt, mostanra új értelmet nyert. Meglepő lehet, de Nagy János szerint természeti adottságainak köszönhetően Magyarországon él a világ egyik legjobb minőségű szarvasállománya. Idén ünnepli 45 éves fennállását a Szennai Skanzen, amely 1978-ban nyitotta meg kapuit. A szabadtéri néprajzi gyűjtemény magját azok az eredeti származási helyükről áttelepített lakó és gazdasági épületek adják, amelyek a Dráva mentéről, a Zselic festői tájairól és Belső-somogy sokszínű falvaiból kerültek ide. A falumúzeum ékköve az 1785-ben ide épített parasztbarokk stílusú református templom, melynek felújítása Tildy Zoltán akkori köztársasági elnök közbenjárására valósult meg. Tildy ugyanis korábban még az 1910-es évek derekán a szennai református gyülekezet segédlelkésze volt. - A barokk építészet elemeit hordozza kívülről, viszont a belseje az fakazettás és a fakazetták meg festettek. Hogyha belépünk a templomba, láthatjuk, hogy ilyen virágos ornamentikával díszített. Ez így volt már az 1785-ös átadáskor is illetve később ez megrongálódott, de a legutóbbi nagy felújításkor az 1940-es évek végén nagyon figyeltek arra, hogy ezt a virág ornamentikát visszahozzák, és hogy az eredeti kazettás mennyezetet próbálják meg rekonstruálni. Parasztbarokknak is nevezzük, merthogy az akkori paraszti világnak az ízlésvilágát tükrözi leginkább, és ezt abból is tudhatjuk, hogy ugyanezek a virágminták jelennek meg például a kelengyeládákon a tulipános ládák mintájaként is. A skanzen a környék paraszti és lakáskultúráját, a helyiek hajdani életmódját a XIX. és a XX. század közepe közötti családtörténeteken, na meg tárgyi emlékeken keresztül eleveníti fel. Minden porta külön települést jelöl, az épületek a Somogy-szerte máig fennmaradt talpas favázas népi építészet meghatározó formavilágát mutatják be. Persze számos legenda és anekdota is őrzi a környék hagyományait. - Ma Somogyszobon vagyunk, a Luther utca 9-ben. Itt ismerjük a családtörténetet, hogy itt az utolsó lakó, Horváth Lajosné, Andrássy Erzsébet volt, aki a fogarasi havasokból származott, úgy ment férjhez Somogyszobra, és egy füves asszony hírében állt, boszorkányos tevékenységet végzett, gyűjtötte a gyógynövényeket, így mi is gyűjtjük helyben a gyógynövényeket és erre épül múzeumpedagógiai foglalkozásunk is Fűben-fában orvosság címmel. Ez megjelenik gyakran a rendezvényeinken is, hiszen itt teákat lehet kóstolni, meg lehet tudni, hogy még gyógynövény mire van jó hatással a szervezetben, illetve elmeséljük azokat a babonákat és azokat a hiedelmeket, ami szintén a gyógynövényekhez köthető. - Azért jöttünk ide karikázni. - A hagyományőrzés elképzelhetetlen lenne néptánc nélkül. Szennán pedig, legalábbis a Zselic táncegyüttes jelenlegi vezetői szerint emberemlékezet óta nem volt olyan, hogy ne ropták volna a helyiek. A környék néptáncának fennmaradásáért sokat tett Csíkvár József koreográfus és etnográfus, aki 1959-ben alapított együttes Szennán. - Nagyon-nagyon kiváltságos helyzetben vagyunk, hiszen itt a Szenna és a környező településeknek a táncait, a népdalait, a népzenéjét felgyűjtötték, és a gyerekek a saját táncanyagukat, a saját népzenéjüket tudják visszatanulni tőlünk, és ez nem adatik meg mindenkinek, mert nagyon sok helyen nem voltak ilyen gyűjtések, úgyhogy ez egy külön kuriózum szerintem, hogy a szennaiak, a zselickisfaludiak, a szilvásszentmártoniak, a patcaiak a saját táncukat táncolják. - A Zselic táncegyüttes ruháinak mindegyike korhű, a legtöbbet az együttes egyik művészeti vezetője, Zóka Éva maga készíti. A rakott kasmír szoknyát, bár más tájegységekre is jellemző volt hajdan, Somogyban különösen nagy előszeretettel viselték. - Felekezetileg mást viseltek, a katolikus templomok mindig nagyon-nagyon díszesek. Éppen ezért a viseletre is így gondolnak, de itt pont fordítva van. Ugye a reformátusok egy kézben tartották a vagyont, ezért sokkal többet tudtak költeni egy-egy lányra, asszonyra, hogy arra mi kerüljön föl, és sokkal gazdagabb volt így a viseletük. A katolikusoknak meg sokkal egyszerűbb. - Horváth Tibor és Zóka Éva a 2010-es évek óta ápolja Szennán a néptánchagyományokat, de jó ideje már a zselici ritmusok mellett más tájegységek táncait is igyekeznek tovább örökíteni. Méltatlanul mellőzött, pedig roppant egészséges és igen jól érzi magát a zselici lankákon. Na, mi lehet az? A som. Tíz éve már, hogy Zselicszentpálon és annak környékén Tóth Péter úgy döntött, ültet néhány bokrot. Több mint két hektáron termeszti ezt az egyszerre édes és savanykás gyümölcsöt, lekvárjaival már egy országosan ismert rangos balatonszemesi étteremben is főznek. Egyes feltételezések szerint ezen a vidéken a múltban is gazdagon termett a som, sőt olyan legendák is tartják magukat, hogy a Somogy elnevezése is épp a pirosló gyümölcsre vezethető vissza. - Nagyon sok családnevünk, Somossy Somogyi, ezek mind-mind a Som gyökérből származnak. Települések itt a Dél-dunántúlon, Somberek, Somogy megyében, Som település, tehát ezek mind-mind arra utalnak, hogy korábban sokkal jelentősebb volt a som termesztése, megbecsültsége. Somberek, mint település, ha magát a szót nézzük, egyébként a szőlőbirtokokat elválasztó som sort jelentette, vagy Somos területet, ami átment a település nevébe is. - Ez az antioxidánsokban és vitaminokban gazdag csonthéjas gyümölcs szereti a napfényt, jellemzően az erdős területek, a középhegységek növénye, így aztán a Zselic barna erdőtalaja kiválóan alkalmas a termesztésére. Tóth Péter kezdetektől fogva fenntartható gazdálkodást folytat, nem használ semmilyen vegyszert. Tapasztalatai szerint a SOM növényvédelmi szempontból meglehetősen igénytelen. Ami a betakarítását illeti. Na, az már jóval bonyolultabb feladat. - Ez is az egyik oka annak, hogy háttérbe szorult a termesztése a többi konvencionális gyümölccsel összehasonlítva. A szedése, ugye a betakarítása az mögöttem is látható, hogy úgy történik, hogy hálókat feszítünk a növények alá, és abba potyognak bele az érett szemek, ugyanis a som egy hosszan virágzó növény és ugyanilyen hosszan érik is emiatt. Tehát nagyon kora tavasszal elkezd virágzani és egy másfél hónapig tart a virágzása egyazon növénynek, és az érés is ugyanígy zajlik. A sav éretlenül nagyon savanyú, viszont ahhoz, hogy az említett szükségünk, ezt úgy tudjuk elérni, hogy megvárjuk, hogy lepotyogjon, termékeket elő tudjuk állítani, ahhoz teljesen érett gyümölcsökre van ezért augusztustól szeptember közepéig, végéig minden nap át kell nézni ezeket a hálókat. - A Zselic természeti értékei közül akadnak olyanok, amelyek sokkal kevésbé kézzelfoghatóak, mint a som. Jócskán akad itt fényszennyezettségtől mentes terület. A Zselici Csillagoségbolt Park története 2006-ban indult, amikor Kolláth Zoltán, a Magyar Csillagászati Egyesület korábbi elnöke éjszakai túrákat kezdett szervezni a környéken. - A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őreivel tartották az első kisebb, aztán egyre nagyobb létszámú túrákat, akkor elég gyorsan népszerűvé vált ez a program, amit próbáltak havi rendszerességgel tartani, és míg az erdőt járták, közben az égbolt fényességét is felmérték, és a mérések alapján pedig egy pályázatot nyújtottak be a nemzetközi sötét égbolt kicsit magyarosabban csillagos égbolt szövetséghez, és a Zselici Tájvédelmi Körzet 2009 novemberében nyerte el a csillagos égbolt park minősítést. A Zselici Tájvédelmi Körzet Európában elsőként a skóciai Galloway Parkkal egyszerre nyerte el a címet. Különösen nagy elismerés ez, hiszen világszerte egyre kevesebb a fényszennyezettségtől mentes terület. Az ismeretterjesztés jegyében planetárium, csillagvizsgáló és egy különleges meteorit-kiállítás is világlik itt, a zselici égbolt alatt. - Nem a legnagyobb, nem a legdrágább, de szerintem a legkülönlegesebb, hogy a Hold felszínének egy kis darabkája itt van az egyik tárolóban, és ez meteorit, tehát magától hullott le a Föld felszínére, nem az amerikai űrhajósok hozták ide az Apollo-küldetések során, nem tényleg magától hullott le, hiszen a Holdba is becsapódhatnak nagyobb aszteroidák, amik hatalmas krátereket robbantanak a Hold felszínébe, és bizony akkor kirepülhetnek a világűrbe kisebb, nagyobb kődarabok a Hold felszínéről. Hogy utána ezek a Földön kötnek ki, az majdnem biztos. - A Zselici Csillagoségbolt-parkot az őszi időszakban ideális felfedezni, hiszen ilyenkor a Tejút mellett a Szaturnusz és a Jupiter is még többet mutat magából, mint a nyári hónapokban.

- Somogy és Baranya között félúton lakik a dombok és erdők uralta csoda világ: a Zselic. Máig ritkán lakott vidék, így békéjét és természeti értékeit évszázadok óta meg tudta őrizni. A Zselic uralkodó erdő társulásai közül kitűnnek a szigetszerűen elterjedt ezüsthársas bükkösök, amelyek a Dunántúlon szinte csak itt lelhetők fel.