Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Éppen 250 évvel ezelőtt, 1773-ban Bécsben született és nevelkedett, majd ott, a császárvárosban és Itáliában szívta magába a szépség és az arányok iránti érzéket, melyet végül Magyarországon kamatoztatott. Pollack Mihály a reformkori magyar építészet egyik legnagyobb mestere volt, az ő nevéhez fűződnek legjelentősebb hazai klasszicista épületeink. Már első művével is maradandót alkotott, pedig huszonévesen fogott neki a tekintélyes épületnek. A budapesti Deák téri evangélikus templom eredeti tervezője, Pollack mestere hirtelen meghalt, a munkát a fiatal és magabiztos tanítvány Pollack vette át, és saját művészi elképzelése szerint alakította át az épületet. - Pollack eredeti terve az volt, nyilván a gyülekezettel egyeztetett módon, hogy egy olyan épületet emeljen, amely egyszerűségében is nagyon szép, de hogy egyetlen dolog az, amire fókuszált, hogy az igehirdetés, ami ugye az evangélikus egyháznak a legfontosabb, hogy a Viba Vox evangélium az Istennek az élő szava megszólaljon, ez legyen a középpontban. És hogy a lelkész, a prédikáló személye jól látható és jól hallható legyen. - Az elkészült épület egyes szakértők szerint fordulópontot jelentett a hazai és legfőképpen a pesti építészetben, mely elsőként hozta el a klasszicizmust. Az építkezés egyébként igen lassan haladt, a pénzhiány mellett a terület nem túl szerencsés adottságaival is meg kellett küzdeni. - Ez egy ártéri terület, bármennyire is nem annak tűnik. Ezen kívül káposztás piac létezett itt, annak előtte, és különböző vermek, amelyekben eltárolták az élelmiszert, meghatározzák a Deák térnek jelenleg is a statikai helyzetét, és ha valaki kimegy a térre, akkor láthatja, hogy még mindig hepehupás, bármennyire is próbálják ezt átépíteni, ezek a vermek, ezek ott vannak a mélyben. - Pollack számára az evangélikus templom meghozta az elismerést, innentől fogva sorra kapta a megbízásokat bérházakra, palotákra, kastélyokra, középületekre. Bármihez is nyúlt, tartotta magát a klasszikus mintához. Tudták ezt Sárospatakon is, ezért a nagy múltú református kollégium vezetői a tekintélyes gyűjteménnyel rendelkező könyvtár dísztermének megtervezésére Pollackot kérték fel. Az építész még itt, a kollégium épületén belül is talált helyet egyik kedvenc díszítőelemének, a dór oszlopsornak. A XIX. század első fele a nemzeti ébredés és felemelkedés időszaka is volt Magyarországon. Egyre nagyobb igény mutatkozott a nemzeti önrendelkezésre is, amelynek egyik fontos állomása volt a Katonai Akadémia, a Ludovika. Az épületet azóta részben átépítették, de így is fontos építészeti és történeti emlékünk. - Ludovika is a Nemzeti Múzeumhoz hasonlóan jelentős reformkori intézmény volt. Ugye a magyar nyelvű katonatiszt képzésnek volt az otthona, és ugye a Ferenc császár feleségéről nevezték el Ludovikának, tehát ugye egy ügyes taktika is volt bennük, egy magyar nyelvű intézmény volt, viszont egy hódolatot is kifejezett a Habsburg-ház irányába. Bár Pollack számos épületet tervezett önállóan arra is vállalkozott, hogy mások terveit korrektúrázza, és átalakítsa az általa szeretett stílus szerint. Éppen ez történt Székesfehérváron, ahol a régi megyeháza helyett szerettek volna újat építeni. - 1802-től kezdve már különböző terveket készítettek egy új megyeháza felépítésére, természetesen azzal a szándékkal, hogy kifejezze az akkori nemesi vármegyének a rendkívül fontos voltát. Míg a helybéliek szerették volna ezt a nyilván a magyarságtudatnak, a nemességnek, mint nemesi vármegye fontosságát kiemelni, a bécsi udvar ezt kevésbé támogatta. - Bécs a császárság uralkodó stílusában a barokkban gondolkodott, míg a megyei nemesség valami olyanban, amiben jobban megjelenik a nemzet. Különböző tervek születtek különböző stílusban, de egyik sem érte el a kívánt hatást, egészen addig, míg Pollack Mihály színre nem lépett és az épület legfontosabb részét, a homlokzatot át nem tervezte úgy, hogy az mindenkinek tessék. A magyarországi városok vegyes képet mutattak a XVIII. század végén, építészeti szabályozás szinte egyáltalán nem létezett. Kis túlzással mindenki azt és úgy tervezett, ahogy neki tetszett. Ebben a vizuális káoszban Pollack Mihály úgy igyekezett némi rendet tenni, hogy az ókori görög-római építészet vívmányait, arányait, díszítőelemeit hozta be a magyar építészetbe, csakúgy, mint számos kortársa ebben az időben. Ez a világ számos táját érintő új korstílus a klasszicizmus, ami számos magyar épületen megjelenik, a székesfehérvári Schmidegg--palotát látva például az ókori templomok is eszünkbe juthatnak. - A szálloda épülete közel 200 éves, és ha kívülről nézzük az épületet, olyan, mintha Sándor palota kicsinyített változatát látnánk. Rengeteg történelmi eseményt megélt az épület, Székesfehérvár belvárosában található, a főutcán, így az épületből kilépve a régi történelem falai között és emlékei között találhatjuk magunkat. - Schimdegg Pál gróf valószínűleg az épületnek csak a széles, nagy erkéllyel díszített emeletét lakta, a földszint pedig feltehetőleg a társadalmi élet egyik helyi központja, a kávéház lehetett. A gróf végül alig húsz év után eladta az épületet, mely az 1870-es évektől a koronázó városra utalva Magyar Királyi Hotel néven vonult be a köztudatba. - Eredetileg nem szállodának épült, számos funkciója volt, igaz sokkal kisebb volt, mint most, mert most három emeleten találhatók szobák, kezdetben azért kevesebb szobával üzemelt. A belső berendezéseinkben is megtartottunk olyan elemeket, ami a 200 éves épületnek a sajátja. - A palotával szemben egy másik, szintén előkelő házat is tervezett a mester. Itt elmaradt az oszlopsor és a terebélyes erkély, az úgynevezett Galla-ház viszont gazdag épületdíszeivel hívja fel magára a figyelmet. Az építész életében sokat dolgozott a magyar városok szépítésén, a Szépítő Bizottmánynak Pollack nem csak tagja, de építészeti tanácsadója is volt, ő hagyta jóvá az egységes koncepció szerint épülő Pest sok száz építkezését. Pollack számos épülettel gazdagította Magyarországot, a legtöbbet Pestre tervezte a Nádor utca és Zrínyi utca sarkán álló Festetics-palota az egyik legszebb mind közül. - Pollack, az a klasszicizmus teljesen hagyományos ágát művelte. Sokan mondják is, meg már az 1840-es '50-es években is sokan épp azért kritizálták ezeket az épületeket, hogy nagyon unalmasnak és egyhangúnak tartották, de pont mondjuk a mai kornak ez a letisztult, kicsit minimalista formavilág ez újraértékelte a klasszicizmust. - A nemesek mellett természetesen a korszak tehetős polgárai is szívesen fordultak a megbízhatóan színvonalas épületeket készítő Pollackhoz. Ilyen megbízó volt Wurm József vaskereskedő, akinek vagyoni helyzetéről sokat elárul, hogy bérháza, mely ma a Dorottya-ház nevet viseli, három utcát is érint. Az épület a korszak igényei és elvárásai szerint készült, egyszerre volt üzlet és bérház. A különféle üzletek a földszintet foglalták el, az emeleti részeket pedig bérlők lakták. Az épület belsejében helyezkedtek el a raktárak, ahova a vaskereskedő szekerei érkeztek az áruval. Pollack mester saját vidéki kúriáját is maga tervezte a Duna mellé a mai Tahitótfaluba. Amikor tehette, feleségével itt töltötte idejének nagyobb részét, egészen 1855-ben bekövetkezett haláláig. - Ennek a településnek még nem Tahitótfalu volt a neve, hanem csak Tótfalu, Tahi viszont a hozzá tartozó szőlőspuszta volt a hegyoldalban. A második feleségével 1808-ban kötöttek házasságot, és a felesége révén szerezte meg Pollack ezt a birtokot, és az épületeket azt ő újította fel, illetve építette át klasszicista stílusban azt a nyaralót, ami most is ott van és látható, illetve mellé egy szüreti házat épített valamikor az 1810-es években. - A falu kis múzeumában Pollack eredeti berendezési tárgyai is láthatóak, melyek a korszak tipikus empír stílusában készültek. Pollack szerette a Duna menti települést, sírja is itt, a tahitótfalui temetőben látható. Tanítványa a Pollack utáni korszak és magyar építészettörténet egyik legnagyobb alakja, Ybl Miklós tervezte elhunyt mesterének. Pollack Mihály életművéből kihagyhatatlanok a vidéki kastélyok. Közülük a legkülönösebb a Vajtai, melyet a Zichy családnak tervezett. A szép és arányos kastély elegánsan áll a kertben, a művészettörténészek az észak-itáliai építészet könnyedségét és szépségét látják visszaköszönni vonásaiban, és nem is véletlenül, hiszen Pollack éveket töltött Itáliában, Milánóban tanulmányozva a lombardiai mesterek munkáit. A tervek már 1815-ben elkészültek Zichy János kérésére, de máig ismeretlen okból félretették őket. Több mint száz évvel később azonban az 1920-as években a dédunoka kezébe kerültek a tervek. Pollack már közel 70 éve nem élt, amikor Zichy Aladár elérkezettnek látta az időt, hogy dédnagyapja és Pollack álmait megvalósítsa. - A következő kérése volt Zichy János dédnagyapának, Pollák Mihály fele. Legyen ennek a kastélynak négy fő bejárata. Ha szembe állunk a kastéllyal, négy fő bejáratunk van, ez a négy évszak tiszteletére készült így. Legyen a kastélynak 12 tartó dóroszlopa, gyönyörű 12 oszlop tartja a kastélyunkat. Legyen a kastélyban pontosan 52 szoba, és most is 52 szobánk van a hetek tiszteletére, és ezen a kastélyon pontosa, szám szerint 365 ablak legyen, amin jelenleg is 365 ablak. És az eredeti ablakaink vannak ebbe a kastélyba még mindig beépítve. - A 12 oszlop az évszakokat, az ablakok a napokat szimbolizálják. Az építkezéshez Zichy Aladár második házassága szolgáltatta az apropót, az új ara ugyanis az előkelő Wenckheim családból származó Ilona volt, akit mégsem lehetett akármilyen kis vidéki kúriába költöztetni. Az új feleség a kastély mellé természetesen hatalmas kertet is kapott, ahogy az kellett, melyet a család a saját szája íze és szeszélyei szerint használt. - Rendkívül állatbarát volt a Zichy család, és a Fácánkertből minden nap szinte behoztak ide fácánokat a kis konteszek, a kis grófkisasszonyok, valamint különleges állatok is voltak itt a kertben. Életvitelszerűen élt itt a család. Volt zöldségesük, volt gyümölcsösük, sőt egy nagyon szép szőlő is tartozott a területhez, hiszen a mi grófnőnk borász is volt. - A Zichyek mellett a Festetics család is viszonylag korán felismerte Pollack építő zsenijét, így dégi szállásuk tervezésével őt bízták meg. Az impozáns kastély 1815 és 1819 között el is készült Festetics Antal megbízásából, és még ma, bő 200 évvel az építése után is a magyar építészet és persze Pollack egyik kimagasló alkotásának számít. - A dégi kastély Pollack egyik első jelentős épülete és tulajdonképpen megnyitotta azt, hogy az arisztokraták és az elit egyik kedvelt építészévé vált. Ugye ez egy óriási méretű épület. Sok szempontból a Nemzeti Múzeum előképének, előtanulmányának is tekinthető. Egy gyönyörű, nagyon elegáns rámpa visz le a kertbe, mert tudható, hogy az építtető Festetics házaspár kifejezetten nagy kertbarát hírében állt, és ők azt szerették mondani, hogy manapság mondani szoktuk, hogy minél jobb kertkapcsolatú házuk legyen. A dégi kastély főhomlokzata a barokk kastélyokkal ellentétben nem a település felé, hanem a parkra néz, jelezve ezzel, hogy az épület nem annyira a külvilágnak, sokkal inkább a családnak készült. A kastélyhoz kialakított kert is a korszak megváltozott szemléletéről tanúskodik. A korábban elterjedt és divatos francia kertet ekkoriban már túlságosan feudálisnak érezték, így azt felváltotta az angol, vagy más szóval tájképi kert, ahol sokkal több teret kap a természet a maga valódi természetességében. Mindez akkoriban korszakalkotó újításnak számított. Ugyanez igaz Pollack valószínűleg legjelentősebb kastélyára is, melyet a Habsburg főhercegnek, József nádornak épített Alcsúton. Sajnos az épület a II. világháborúban elpusztult, így az ott őrzött tervek sincsenek már meg, és az építés pontos évszámát nem lehet megállapítani, de a szakértők 1819 és '29 közé teszik. Az egykor ragyogó épületből mindössze a főhomlokzat egy részlete maradt meg. A Nemzeti Múzeum Pollack Mihály főműve. Sokkal több, mint egy épület. A Nemzeti Múzeummal egy felemelkedő nemzet mutatta meg magát a világnak. Érezték és tudták ezt a kortársak is, ezért a múzeum ügye az első pillanattól kezdve az érdeklődés középpontjában állt. A múzeumban megtestesülő nemzeti törekvés magától értetődően nem tetszett a bécsi udvarnak, ezért ahogy tudták, nehezítették a munkát. Így aztán hiába merült fel már az 1800-as évek elején az önálló magyar múzeum építésének ötlete az építkezés csak 1837-ben kezdődhetett. - Külső kialakításában is követi az antik mintákat. Van egy görög templomra emlékeztető bejárat, de az jobban meg van emelve, mint a görög templomok, és a városba is jól beleillik, mert elég nagy szabadtér van körülötte, de azért nem magasabb, mint egyébként akkor igazából maximálisnak mondható háromemeletes házak. Nagyon világos, áttekinthető alaprajz, nem kell kerengeni benne és keresni kijáratokat, nincsenek megvadult fény-árnyék hatások, mármint a belsőbe pláne nem, hanem az is áttekinthetőbb és világosabb. - Az építkezést lassította a pusztító 1838-as pesti árvíz, amikor az építőanyag jelentős része is tönkrement. Részben ezért is, az építést vezető Pollacknak takarékoskodnia kellett, ezért az oszlopsor mögé és a lépcsőket közrefogó mellvédre tervezett szobrok tervét elengedte. - A múzeumnak nemcsak a külseje, hanem nagyon ki van találva az, hogy az a magas földszint, ami már a házak első emeletével van azonos magasságban egyébként, de az egész épület akárhány lépcsőn megy föl, az ember úgy érzi, hogy most megyek be, és ott egy nagyon szép kör alakú tér a fogadótér, ami fölött van egy díszcsarnok, ami a Pantheonnak a mintául vétele. - A múzeumot Széchenyi István édesapja, Széchenyi Ferenc gróf hozta létre a XIX. század elején elején egészen pontosan 1802-ben. Ez nem csak egy új század, hanem egy teljesen új korszak nyitánya is volt. - Már a kezdet kezdetén, 1848-ban nagyon fontos hellyé vált a Nemzeti Múzeum. Már 1848-ban itt tartották a díszteremben, ahol állok az országgyűlés felsőházi üléseit, és aztán 1860-as évektől folyamatosan itt üléseztek a múzeum dísztermében a képviselők, először a képviselőház, majd 1866-tól és a kiegyezéstől egészen 1902-ig, amikor már felépült az új parlament, addig az országgyűlés egyik háza itt ülésezett. Ezalatt az idő alatt a múzeumi látogatók csak az épület hátsó bejáratát használhatták. A múzeum legszebb része a főlépcsőház a képviselőknek volt fenntartva. Dekorálására a falfestményekre már csak Pollack halála után az 1860-as években került sor. - A Magyar Nemzeti Múzeum már megépülése idején egy szimbólum volt. A reformkornak az emblematikus épülete lett annak a reformkornak, amely megteremtette a modern Magyarországot. Kegyeleti funkciót is kapott a Nemzeti Múzeum. A kör alakú előcsarnokában ravatalozták fel a nemzet nagyságait 1861 és 1944 között. Akkor vált igazából egy állandó nagy ravatalozóhellyé, amikor 1894-ben Kossuth Lajost is itt ravatalozták fel, és utána Jókai Mórt, például Görgey Artúrt, Ady Endrét, Eötvös Lórándot, vagy éppen Bem apót, Klebersberg Kunót, és még lehetne sorolni. - Ma a Magyar Nemzeti Múzeum a Nemzet Háza is, számos kulturális esemény, kiállítás otthona, március 15-ei ünnepségek egyik állandó színhelye. A múzeum Pollack Mihály születésének 250. évfordulóján időszaki kiállítással és vezetett épületsétákkal emlékezik meg tervezőjéről, a XIX. század egyik legnagyobb építészéről. A tárlat 2023. december elsejéig tekinthető meg.

- Éppen 250 évvel ezelőtt, 1773-ban Bécsben született és nevelkedett, majd ott, a császárvárosban és Itáliában szívta magába a szépség és az arányok iránti érzéket, melyet végül Magyarországon kamatoztatott. Pollack Mihály a reformkori magyar építészet egyik legnagyobb mestere volt, az ő nevéhez fűződnek legjelentősebb hazai klasszicista épületeink. Már első művével is maradandót alkotott, pedig huszonévesen fogott neki a tekintélyes épületnek. A budapesti Deák téri evangélikus templom eredeti tervezője, Pollack mestere hirtelen meghalt, a munkát a fiatal és magabiztos tanítvány Pollack vette át, és saját művészi elképzelése szerint alakította át az épületet. - A XIX. század első fele a nemzeti ébredés és felemelkedés időszaka is volt Magyarországon. Egyre nagyobb igény mutatkozott a nemzeti önrendelkezésre is, amelynek egyik fontos állomása volt a Katonai Akadémia, a Ludovika. - A magyarországi városok vegyes képet mutattak a XVIII. század végén, építészeti szabályozás szinte egyáltalán nem létezett. Kis túlzással mindenki azt és úgy tervezett, ahogy neki tetszett. Ebben a vizuális káoszban Pollack Mihály úgy igyekezett némi rendet tenni, hogy az ókori görög-római építészet vívmányait, arányait, díszítőelemeit hozta be a magyar építészetbe, csakúgy, mint számos kortársa ebben az időben. Ez a világ számos táját érintő új korstílus a klasszicizmus, ami számos magyar épületen megjelenik, a székesfehérvári Schmidegg--palotát látva például az ókori templomok is eszünkbe juthatnak. - Pollack Mihály életművéből kihagyhatatlanok a vidéki kastélyok. Közülük a legkülönösebb a Vajtai, melyet a Zichy családnak tervezett. - A Zichyek mellett a Festetics család is viszonylag korán felismerte Pollack építő zsenijét, így dégi szállásuk tervezésével őt bízták meg. Az impozáns kastély 1815 és 1819 között el is készült Festetics Antal megbízásából, és még ma, bő 200 évvel az építése után is a magyar építészet és persze Pollack egyik kimagasló alkotásának számít. - A Nemzeti Múzeum Pollack Mihály fő műve. Sokkal több, mint egy épület. A Nemzeti Múzeummal egy felemelkedő nemzet mutatta meg magát a világnak.