Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Már a római korban is szüretelték a Balaton déli partján a szőlőt, készítettek borokat. A régió ideális klimatikus és geológiai adottságainak köszönhetően szőlőtermesztésre született. Gyümölcsös, komoly beltartalommal bíró borokat kínálnak az itteni pincék, a Balatonnak pedig különösen nagy szerepe van abban, hogy a dűlők palackba zárt nedűi ennyire szerethetőek. Csömöszölnek és murcit kóstolnak a Kőröshegyen, szedik, kézzel szedik, géppel Balatonlellén, vagy épp préselik a szőlőt. Kalandos volt az idei szüret a balatoni borászok szerint, és izgalmas lesz az évjárat is. - A nyári hőséget a Balaton óriási vízfelülete, az óriási vízmennyisége kellemessé, élhetővé teszi, egész más a páratartalom. A kora tavaszi fagyok idején már a Balaton, ha egyáltalán befagy, már felolvadt, és már temperálja úgy a Balaton környéki dűlőket, hogy ezek a kora tavaszi fagyok se veszélyesek a növényre, úgyhogy én mindenképpen azt gondolom, hogy egy olyan fantasztikus mikroklímánk van, hogy de hát ezt megmutatják a borok is, hogy annyira illatos, annyira gyümölcsös, annyira kedves borokat tudunk készíteni, ami talán kevés tájegységen adatik meg. - A Bujdosó család rajong a borokért és a vitorlázásért. Mindkettő gyors és határozott döntéseket követel, az időjárási anomáliákat éppúgy ismerni kell a tavon hajózva, mint a szőlőtermesztés során, improvizálni az idei szüret alatt is sokszor kellett, szinte egyik napról a másikra döntöttek a szedés időpontjáról a borászok. Míg az elmúlt két évet az aszály határozta meg, addig idén már májusig leesett a megszokott éves csapadékmennyiség, ezért a növényvédelemre a szokottnál is nagyobb figyelmet fordítottak. Az idősebbik, az ifjabbik és a még ifjabbik Bujdosó Ferenc összhangban dolgozik. Van, aki szedi, van, aki begyűjti a szőlőt, de mindig együtt veszik szemügyre a termést. - Ami fantasztikus volt az elmúlt 30 évben, hogy a szüleimmel együtt dolgozhattam. A legnehezebb a Ferkó fiammal volt az összecsiszolódás, de fantasztikus dolog, hogy különösen, hogy Ferenc névvel viheti tovább a családi örökséget, és ő lett a négy gyerkőc közül az, aki a borászat felé nyitott. - A Cabernet Franc és a kései szüretelésű sárga muskotályt szigorúan kézzel szedik. Utóbbiból készül a Balaton egyik legszebb vitorlásáról elnevezett boruk, a Tramontana. - Örült a Tramontana hajó tulajdonosa, hogy ilyen módon emlékezzünk meg a Tramontana sikereiről. És az osztályhajó, a cirkáló, ugye 70-es cirkálóval versenyzünk, és nem volt kérdés, hogy lesz cirkáló borunk is. Emellett azért van kalóz, van dragon. A dragon egy nagy szerelem, egy nagyon szép, klasszikus hajóforma, és most Ferkó fiam idén újabb bort készít, ami ugye eddig még nem volt, lehet, hogy még beszélni sem szabadna róla, de lehet, hogy a sztár lesz a neve a hajónak. Már csak azért is, mert az apukám egy sztárral vitorlázott életében először Balatonfüreden, és ez egy meghatározó élmény volt számára. - A balatonboglári Légli családnál is borban mérik az igazságot. Bár Géza sokáig fazekasként kereste a kenyerét, ma már ő is a szőlőben teljesedik ki. A somogyi Kötcsén és Balatonboglár szőlőskislaki részén is vannak dűlői. - Szoktam is mondani, hogy földről földre váltottam. Kicsit későn érve értettem meg ezeknek a dolgoknak a mélységét és az üzenetét. Azt gondolom, hogy végiggondoltan kezdtem birtoképítésbe, 30 pár évesen volt az első évjáratom. - Noha kétségtelenül stresszes, mégis szép munka megkoronázása ez az időszak. Egy év megfeszített munkája érik be szüret idején. - Az időjárás változásaival leszűkülnek a szüreti napok számai. Valamikor fiatal koromban még egy ilyen szüreti időszak akár 60 napot is tarthatott, most nagyjából 30, de intenzíven idén egyébként nagyjából 10 napot szüreteltünk. Ebből aztán az derül ki, hogy sokkal intenzívebb az a tíz nap, sokkal fókuszáltabbnak kell lenni, sokkal pontosabbnak kell lenni. Úgyhogy kevés idő jut ilyenkor az ünneplésre, de hogyha visszagondolunk ennek valóban ez a fő üzenete, és mi ezt meg is próbáljuk majd tenni a szüret végeztével, azért próbálunk örülni a termésnek. A dél-balatoni borvidék 3200 hektáros szőlőterületein a magyar fajták mellett jó ideje számos népszerű világfajta is jelen van, és bár a fehérek dominálnak, egyre több jó minőségű vörösbor is készül itt. A Balaton északi és déli partjának kapcsolata szétválaszthatatlan és szövevényes. A Tihanyi-félszigetet a Kőrös-heggyel és Balatonlellével évszázadok óta köti össze a történelem, na és a bor. Míg a hegyen Németh Miklós birkózóból lett borász is őrzi a hagyományokat és jó borokat készít, addig a Lelléhez közeli Rádpusztán Kvák Emilék több mint 60 hektáron gazdálkodnak. - Alapvetően fehér és pezsgő alapokat készít a borvidék, de igazából már az 1050-es években a Tihanyi Apátságnak az alapító okiratában is benne van az a terület. Már 1050-ben András herceg, amikor a Tihanyi Apátságnak adományozta a földeket, illetve magát az apátsági területet is megépült az apátság, akkor már bizonyított, hogy megkezdődött ez a szőlőtermelés, illetve a Tihanyi Apátságnak a szőlőskertje voltunk. - A jelentős történeti háttér nem nehezedik teherként a rádpusztai borászatra, sokkal inkább inspirálóan hat rá. A dél-balatoni, más néven Balatonboglári borvidéknek voltak persze nehezebb időszakai is, gondoljunk csak az 1800-as évek vége felé pusztító filoxéra vészre, de mindezt átvészelve mostanra Magyarország ötödik legnagyobb bortermelő régiója lett a vidék. A rádpusztai pincészet sokat köszönhet a borász körökben legendásnak számító Konyári Jánosnak. Ő alapította a borászatot, és szellemi mentora volt minden itt folytatott tevékenységnek. Bár a déli part fehérszőlő hangsúlyos vidék, Rádpusztán kifejezetten a kék szőlőre alapoznak. 40 hektárnyi kék és 23 hektárnyi fehér szőlőbirtokuk van, tőkéről tőkére, majd szintről szintre halad náluk a munka a szüret során. - Maga az épület egy gravitációs rendszerű épület, ami azt jelenti, hogy három szinten, a legfelső szinten kerül be a szőlődarálásra, feldolgozásra, ezt követően van egy erjesztő szint, és a legalsó szinten van a tároló, illetve a barik hordó rész. Nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mert itt az épület mögött is a Dióstetőnek nevezett dűlő, nagyon megtalálta magát a Cabernet Franc és a Cabernet Sauvignon és a Merlot is, igazából országos és világhírű borokat tudunk így készíteni. Ez egy löszös, agyagos talaj, ami nagyon könnyen felmelegszik, nagyon jól tartja a meleget, és nem utolsó sorban a fekvése ezeknek a dűlőknek nagyon kedvez, és már országos szinten is a balatonboglári borvidék egy nagyon gyümölcsös, könnyű boroknak adott termővidék, és ezáltal nagyon versenyképesek a boraink, illetve a régió borai. - Németh Miklós sportoló családba született, olimpikonok között nőtt fel és fél életét a birkózószőnyegen töltötte, innen váltott a természetre, a dűlők vidékére. 2015 óta már nem az ellenfeleivel, hanem az időjárás adta kihívásokkal küzd meg. Kőröshegyi földjén fenntartható módon gazdálkodik a talaj és a szőlő szimbiózisára támaszkodva. - A fontos szempont az volt, hogy talán a gyerekeink is egyszer majd szedjenek innét szőlőt, meg az unokáink. Tehát amiket mi új telepítéseket rakunk be, azt nem huszonöt-harminchárom évre tervezzük, mint egy átlagos szőlészetben, hanem azt gondolom, hogy száz évre minimum. Mondjuk, akinek van két nagy traktora, az már egy picit ebben hendikepes, úgy gondolom, de a lényeg az, hogy maga a talaj fenntarthatóságát, tehát, hogy nem tesszük tönkre a talajt, meg egyáltalán a környezetet próbáljuk nem tönkretenni. Ez azt jelenti, hogy bioban művelünk, az nem azt jelenti, hogy nem használunk vegyszereket, de csak azokat a vegyszereket, és abból is próbálunk minimálisat, ami a bioban megengedett. - Miklós nagy gondot fordít arra is, hogy tevékenysége során ne roncsolja a talaj humusz rétegét, sőt a környezettudatosság jegyében igyekszik gyarapítani azt. A szüret utáni csömöszölést is kézzel végzi. - A csömöszölés az gyakorlatilag, amikor kádon erjednek a vörösborok vagy narancsborok, ezeknek a törköly kalapjának a visszamerítése gyakorlatilag a borba, de az még nem bor, az gyakorlatilag murci, mert ugye még van benne cukor is, és azért, hogy ne oxidálódjon. - Miklós egy barátjának kőröshegyi szürete után döntött úgy, hogy ideje lenne 25 év borkóstolás után nem csak ízlelni, de készíteni is a borokat. Korábban jó pár évet eltöltött a vendéglátásban is, az ott szerzett tapasztalatait igyekszik kamatoztatni Kőröshegyi birtokán. A balatonlellei borászok jó szomszédok. Pócz Attila, folytatva a családi hagyományt, maga is borász lett. Míg édesapja hajdan lovaskocsikkal gyűjtötte be a zamatos fürtöket, addig Attila géppel szedi az idei termést. Ennek a módszernek is megvannak az előnyei. - Nyilván a kézi szüretnek megvan a varázsa, meg a hagyománya, de az az igazság, hogy a gépi szüretnek annyi az előnye, hogy sokkal rövidebb idő alatt szedjük le a szőlőt vele, és hamarabb jut be a pincéhez a szőlő, és ezáltal kevésbé oxidálódik, hamarabb tudjuk préselni, acéltartályba tenni, így sokkal gyümölcsösebb, frissebb marad az elkészült bor, mintha kézi szürettel végeznénk el mindezt. - A Pócz család pincészetének története, ahogy oly sok dél-balatoni borászaté a 90-es évek elejére vezethető vissza. A rendszerváltás előtt is komoly hagyományai voltak a szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek ezen a vidéken, hiszen az itt működő állami gazdaság rengeteg embert vonzott. Attila édesapja is ott kezdte, ma pedig 8 és fél hektáron gazdálkodik a család. Az első meghatározó szüreti élmények máig hatnak az ifjabbik pócfiúra, aki bár sokáig a vendéglátásban dolgozott, a múlt hangulatai valahol mégis meghatározták, hogy mi lesz a hivatása. - Gyakorlatilag a 90-es évek elején, miután mindenki elkezdett saját szőlővel foglalkozni, nekünk is, meg apunak a volt munkatársainak, kollégáknak, barátoknak volt egy-két hektár szőlő, és akkor egymásnak szedték a szőlőt, mi gyerekek pedig ott rohangáltunk a szőlősorok között, és gyakorlatilag mi voltunk a szülők segédei, vittük a frissítőt, üdítőt, bort, szódát, és akkor mi voltunk a büfések tulajdonképpen. És amikor már nyilván nagyobbak lettünk, akkor mi is besegítettünk a szüretbe, mi szedtük a szőlőt, rakodtuk a rekeszeket, úgyhogy nagyon jó élmény volt, nyilván jól éreztük magunkat, jó levegőn voltunk, futkároztunk, játszottunk, úgyhogy nagyon sok szép emlék van onnan. - A balatonlellei borászok úgy tartják, hogy a település legjobb szőlőültetvényei a Kishegyen találhatóak. Buzássy László a nyolcvanas években szőlészeti ágazatvezetőként dolgozott, 18 éven át volt hegybíró, a 2000-es évek eleje óta viszont már saját szőlőit gondozza. Az elmúlt több mint két évtized alatt megannyi emlékezetes évjáraton van túl, és noha kihívásokból mindig is jócskán akadt, de sikerekből, jó borokból is gazdagon kijutott neki. - Baranya megyében Bikalon születtem, de az első munkahelyem az Tolna megyében volt, az Apponyi grófok pincészetének voltam a vezetője, meg hozzá tartozott a szőlő, ami ott volt, és utána kerültem én Balatonlellére. A Balaton az egy különleges mikroklímával rendelkező rész, és ez meglátszik a szőlőkön is. Ezt lehet érezni. A Balatonnak van egy olyan hatása, hogy megvéd bennünket, mert más a páratartalom, tehát a fagyoktól is meg tud védeni, meg sokszor még a viharokat is lehúzza az északi partról jövő viharokat. Nagyon közel vagyunk a Balatonhoz, hála Istennek, és ez meglátszik a borainkon is. - Mindössze 500 méterre az otthonától szabályos sorokban futnak Buzássy László tőkéi, vinotékája és pincéje pedig a háza kertjében kapott helyet. Társa és segítője mindenben a felesége. - A Kárpát-medence az a fehér borokról szól. Nyilván vannak olyan régiók, ahol nagyon szép vörösborokat tudnak készíteni, de összességében a Kárpát-medence az fehérboros vidék. Én nagyon tisztelem a villányiakat és nekem a kedvenceim a szekszárdi vörösborok, de én inkább a fehérboroknak vagyok a híve, és a fehérborok közül is inkább azoknak, amelyek zamatosak, mert a Kárpát-medence olyan ízeket tud produkálni, ami egy fehérborban sokkal jobban megjelenik, mint egy vörösborban. Nem akarok példát mondani, de a magyar barack az sokkal ízesebb, zamatosabb, mint más országból, és én úgy érzem, hogy ez a boroknál is így van. - Buzássy László csaknem 15 hektáron gazdálkodik, pincéjében mintegy 1300 hektoliter tárolására alkalmas terület van. Ez a lépték szerinte már éppen határán van annak, hogy kis családi pincészetként tudjon működni, a jövőben éppen ezért már bővíteni sem szeretne. A borok történeti háttere az északi parti Csopak esetében sem értelmezhető a rómaiak nélkül. Velük kezdődött a szőlőtörténet a vidéken, majd a filoxéravész után a környék bora az olaszrizling lett. Jásdi István is erre a fajtára a legbüszkébb, olyannyira, hogy szerinte itthon Csopak az olaszrizling fővárosa. - Ha az ember kicsit megtúrja a földet errefelé, akkor előbb-utóbb talál egy római villamaradványt, ahogy mi is találtunk Paloznakon egy oszlopfőt ebből a vörös permi homokkőből, ami a talajképző kőzet. Aztán hogyha egy kicsit elmegy a levéltárakat bújni, akkor talál olyan okiratokat, az első magyar közokiratot, ami a paloznaki Guden birtok adományozási levele 1079-ből. És evidens módon persze aztán a török idők után is, akkoriban már rengeteg adásvételi szerződés született itt szőlőkre, szőlőbirtokokról. A minket leginkább érdeklő időszak az az 1850-es évek körül kezdődött, amikor itt a területen Ranolder János veszprémi püspök birtokot épített, és ennek a birtoknak volt a központja az az épület, ahol most vagyunk, volt a pincéje, az a pince, ahol most állunk. - Ma már Jásdi István birtokolja az ültetvényt, amit az elmúlt 25 évben mindössze egyszer ért jégverés. Ám a csopaki dűlők története sem csak játék és mese, a birtok történetéből az ország történelme is visszaköszön. A csúf, gonosz filoxéra és a világháborúk. Amikor a legtöbb hazai borrégióhoz hasonlóan a Csopaki is elvesztette a piacokat, ahová korábban szállíthatott. De szerencsére jó ideje már, hogy új balatoni szelek fújnak errefelé, és újra tartósan termő a vidék. - A szüretet elkezdeni az első tételeket présbe tenni, az mindig óriási élmény, legalább ekkora élmény, amikor az utolsó tétel bejön, és az ember végre hátradőlhet, és az, hogy minden a pincében van, jöhetnek a zivatarok, jöhetnek az őszi napok és a ködök, az idei termés az már biztonságban van. - Jásdi Istvánnal majdnem egy időben szeretett bele a csopaki dűlőkbe Petrányi István is. Génjeiben van a szőlőtermesztés és a borkészítés, ám mindenre csak az 50. születésnapján derült fény, amikor a feleségétől családfakutatást kapott ajándékba. - Az ősök nagy törökverők voltak, I. Rákóczi Ferenctől kaptak egy falut Erdélyben, a mai napig megvan Petrány néven, és ott száz éven keresztül szőlészkedtek. Aztán sajnos az a falu egyre jobban elszegényedett, és mai nap már nincs szőlőtermelés. Amikor feljöttünk ide a hegyre, akkor hát sokáig ültünk itt egy csőszkunyhó padján, és ahogy úgy jött bennem, hogy én ezt akarom. És hát így gondoljuk összekapcsolni a két dolgot. A szüleim nagyszüleim mezőgazdasággal foglalkoztak, tehát mindig volt bennem mezőgazdaság iránti szeretet, és csak jött ez a szikra, hogy én is szőlészkedni akarok. - Ma már öt és fél hektáron szőlészkedik Petrányi István és felesége a csopaki dombokon és a partközeli Bene dűlőn. Tradicionális módon kézzel szüretelnek, de a szőlő feldolgozása már náluk is géppel történik. - Ez egy speciális adottság, ami itt van több részről. Egyszer fölöttünk indul el a bakonyi rengeteg, a bakonyi erdő, ahonnan minden este 10 órakor jéghideg levegő zúdul át a szőlőn, ami visszahűti a felmelegedett, nappal 40-50 fokos szőlőfürtöket, ezáltal megmaradnak a savak, és ez a hideg lemegy a Balaton fölé, a Balatonnak a felszálló párája felmegy, és ezer éve így forog ez a kettősség. A másik Csopak talaja. Szomszéd borászaink, Csopak másik oldalán, vörös, perlites, kicsit vasoxidos talajon dolgoznak, kiváló szőlőket termelnek, a mi oldalunk pedig inkább egy löszös, agyagos, márgás összetételű talaj, és mind a kettő kiváló bort ad. - A csopaki borvidék csaknem 2200 hektárnyi szőlőterülettel bír, és legalább annyira termékeny, mint neves északi parti szomszédja, a badacsonyi vidék ültetvényei.

Már a római korban is szüretelték a Balaton déli partján a szőlőt, készítettek borokat. A régió ideális klimatikus és geológiai adottságainak köszönhetően szőlőtermesztésre született. Gyümölcsös, komoly beltartalommal bíró borokat kínálnak az itteni pincék, a Balatonnak pedig különösen nagy szerepe van abban, hogy a dűlők palackba zárt nedűi ennyire szerethetőek. Csömöszölnek és murcit kóstolnak a Kőröshegyen, szedik, kézzel szedik, géppel Balatonlellén, vagy épp préselik a szőlőt.