Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A második világháború utáni rendszer nem szívelte a keresztény egyházat, mi több ideológiai ellenséget látott benne, ami természetesen nem kedvezett a templomépítésnek sem. 1989-ig kellett várni, hogy mindez megváltozzon. Balázs Mihály Kossuth-díjas építész azok közé tartozik, aki röviddel a rendszerváltozás után már templomot tervezhetett, például Kazincbarcikán a görögkatolikus egyháznak, persze némi kompromisszummal. - A '90-es évek eleje máshogyan fogalmazva a rendszerváltás utáni első évek, az részben egy komoly templomi esőhullámot eredményezett, de nem volt hozzá feltétlenül sok pénz. Ez a templom is nagyon kis költségvetésből épült, és azok a díszítőelemek, amik amúgy valóban tartozékai egy bizánci rítusú templomnak, azok hiányoznak, elmaradtak. Van néhány elem, ami nagyon fontos, például ebben a templomban a pantokrátor, ami a kupolában van, helyet kapott, de helyett kapott még néhány kép, de például az ikonfalat 1995 óta nem tudták megépíteni, noha több verzióban terv is készült rá. - A főút mellett panelek és családi házak között kapott helyet a vöröstéglás templom, melynek tervezése előtt az építész tanulmányutat tett Görögországban, ahol lenyűgözték a bizánci, köztük is a kisebb falusi templomok. Nemcsak megragadták a képzeletét, de olyannyira inspirálóan hatottak rá, hogy az élmény a tervezéskor is visszaköszönt. - Ebben a templomban legjobban az embereket szeretem, azok a legnagyobb díszei, és ami különlegessé teszi, hogyha beállok középre az igehirdetésre, akkor mindenkit látok. Ugye a papok, mi több helyen vagyunk szolgálatban, és a klasszikus barokk templomoknál az utolsó sorban senkit nem lát az ember. Itt viszont ez a klasszikus szemkapcsolat ez él. És tudom a reakciókat lemérni arra, hogy most mit mondjak, vagy mit ne mondjak. - A görögkatolikus templomok fontos kelléke és egyben dísze az ikonosztázion, amely itt még várat magára. Négy képet látunk viszont, melyet minden keleti rítusú templomban megtalálunk. A sort Szent Miklós nyitja a görögkatolikus egyház védőszentje. Őt Szűz Mária követi Jézussal, majd Krisztus következik, végül Szent János evangélista ikonja, utóbbi a templom védőszentje is. Történelmi okokból a görögkeleti egyház Magyarország keleti részén képviselteti magát erősebben, ezért a felekezet templomai is inkább itt fordulnak elő nagyobb számban. Ám ez nem jelenti azt, hogy az ország más részeiben ne találkozhatnánk velük, például Dunakeszin, ahová annyi görögkatolikus költözött, hogy ők végül saját templomot is építettek. A gazdagon festett épület a helyi hívek büszkesége. - Ezeknek a templomoknak a sajátossága az, hogy magukon hordozzák a bizánci centrális térelrendezést, de a római lelkület is megjelenik különböző tornyok formájában. Ez a kettősség egyébként a görögkatolikus egyházra jellemző, hisz szervezetileg Rómához, rituálé szempontjából pedig Bizánchoz tartoznak. A ma épülő görögkatolikus templomok nagyon erősen hordozzák azt a bizánci lelkületet, ami az egyházat is amúgy jellemzi. Miskolcon a görög és a római katolikusok közös templomot is létrehoztak, ahol a két katolikus irányzat békésen megfér egymás mellett. Az épület egyik szárnyában a keleti rítust követők alakították ki saját kis kápolnájukat, míg a másik oldalon az apró katolikus kápolna látható a maga egyszerűségében szerény szárnyasoltárával. A kettő közötti tágas templomot pedig felváltva használják a hívek. - Az egyház másfajta közösségi szerepet tölt be és a templomok sokszor ezt tükrözik, amennyiben a közösség számára nem pusztán az istentiszteletek vagy a misék idején nyújtanak otthont, hanem egy általánosabb közösségi szerepet tudnak betölteni. A nagy templomi komplexumok építészete az egészen korai korokra megy végig, amikor a kolostorok mellett kórházak, iskolák, stb. stb, különböző funkciók épültek ki, de ez a XX. században is jelen van. Döntően ezeknek a nagyobb komplexumoknak az építése, fejlesztése az inkább Közép-kelet Európában a rendszerváltás után következett be. - Így aztán az avasi lakótelepre nemcsak templom és kápolnák épültek, hanem közösségi létesítmények egész sora, iskola, sportpálya, vendégház zarándokok részére, de még idősotthon is. Magyarország a lágyabb formák vidéke, de ha felkapaszkodunk Mátraszentimrére, akkor megérezhetjük a hegyi klímát. Ez a legmagasabban fekvő településünk, az időjárás itt zordabb, a levegő 4-6 fokkal nyáron is hűvösebb, télen pedig itt a legnagyobb esélye a hónak. Mindezt a helyi Szent Imre kápolna megjelenése is visszatükrözi, a Kárpátok templomait idézi a masszív terméskő alap és a meredeken felfelé törő zsindelyes tető. - Mátraszentimrén vagyunk most éppen, ez egy település együttesnek a központja. Tulajdonképpen hat részből áll. A három Árpád-házi szentről elnevezett Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Mátraszentimre, de ide tartozik Galyatető, Bagolyirtás és Fallóskút is. Ezek a települések nem olyan nagyon régiek, hiszen a XVII-XVIII. században üvegfúvók, illetve favágók hozták létre. - A Mátra magasan fekvő falvai 1938-ban kapták mai nevüket, abban az évben ünnepelték államalapító Szent István halálának 900. évfordulóját, amellyel párhuzamosan Eucharisztikus Világkongresszust tartottak Magyarországon, ebből az alkalomból vették fel a Mátra csúcsán lévő települések az Árpád-házi szent királyok neveit. - Öt temploma van a Felső-mátrának, és ez a legfiatalabb, ez az 1980-as években került felszentelésre, pontosabban 1980-ban Németh Mária budapesti építész tervei alapján készült, és helyi kőművesek dolgoztak rajta. A Mátra anyagából, a vulkán anyagából, andezitből, faragott andezit kőből van. A legrégebbi része az az oltár, Kákonyi Asztrik műve. Ábrázolja a három Árpád-házi szentet, Szent István királyt, Szent László királyt és Szent Imre herceget. A másik oldalon pedig a Szűzanya képe látható János apostollal és Magdolnával. - A Mátra szomszédja a Cserhát, ahol az alig 250 lakosú Márkházán egyszerű, durva megformálású hegyi templom áll, egyszerűségére magyarázatot adnak keletkezésének körülményei. A közösség olyan időszakban fogott bele az építésébe, amikor nagy szükség volt a lelkiségre, de a templomépítés óriási kihívást jelentett. - Ennek a kis kápolnának a története nem olyan régi, hiszen a templom megáldása 1979-ben történt. Körülbelül egy év alatt felépült ez a kis miséző hely, Krisztus király a védőszentje. Ugyanakkor engedély nélkül épült fel a templom, ezt ma már tudjuk, hogy a helyi kormányzat nem adott rá engedélyt, majd pedig, amikor felépült, elkezdték használni, és később 10 ezer forint bírságot szabtak ki, amit befizettek adományból, és így aztán a templom elbontását nem rendelték el, a kápolna megmaradhatott. - Ha Márkháza főutcáján közelítünk a kápolnához, csalóka kép fogad. Amit innen látunk, az a templom oldala, a főbejárat az utcára merőleges. A hazai szokásoktól eltérően ez a templom nem kőből épült, hanem fagerendákból, és még az oltárt is egyetlen fatörzsből faragták ki. A szentek alakjai alumíniumlemezből készültek. - Nagyon érdekes ebben a templomban, pontosabban kápolnában, hogy egy családi háznak az alapjaira épült. És nagyon sokszor a zsoltárosnak az idézetét fontolgatom, aki így szól, hogy otthonom lesz az Isten háza mindörökké szünet nélkül, hogy valahogy ez a közösség megérezte ezt. - Az épület tervezője, Szabó István abban az időben vette magára a templomtervezés keresztjét, amikor az talán a legnehezebb volt. Budapesten a Farkasréti temetőnél nagy küzdelmek árán sikerült templomot építeni, amit Szabó ingyen, társadalmi munkában tervezett, üvegablakait pedig saját kezűleg készítette. Ő a hazai modernizmus, a modern templomok építő művészetének kiemelkedő alakja, jóllehet a laikus számára munkái eléggé megosztóak. Az új anyagokkal, az acél és üvegszerkezettel való kísérletezés ugyanis kellemetlen mellékhatásokkal is jár. A templom télen roppant hideg, nyáron pedig szinte elviselhetetlenül meleg. Talán a legjobb példák erre Szabó kelenföldi vagy dunaújvárosi épületei. A középkori városok mesteremberei lelkileg fontosnak tartották, hogy az új templomok, katedrálisok építésében két kezükkel is részt vegyenek. Annak ellenére tettek így, hogy sokszor nem is érték meg, míg beérik a munkájuk gyümölcse, hiszen a középkori élet rövid volt, egy-egy nagyobb katedrális pedig több évtizedig is épülhetett. Egy rég elfeledett hagyomány éledt újjá Gyálon, ahol 1975-ben a helyi plébános nagyot álmodott, a családi házak között egy mellékutcában kezdett templomot építeni, pénz híján a Jóisten és a gyáliak segítő kezében bízva. - Társadalmi munkában épült, mert az anyagi keretek szűkösek voltak. '81-ben kezdődött az építkezés és '83. augusztus 20-án ez a templom felszentelésre került. Ehhez közel 1000 ember munkája volt szükséges. Szabadnapjain jöttek az emberek, szabadságot vettek és úgy vállalták a munkát lépésről lépésre. A hatóságok ott és akkor nem járultak hozzá új templom építéséhez, ezért a plébános cselhez folyamodott. A meglévő kicsi és leharcolt kápolna felújítására kért engedélyt, amit meg is kapott. Megkezdődött a munka, keverték a maltert, hordták a téglát, kívülről nézve minden szabályosnak tűnt, pedig felújításról szó sem volt, egy teljesen új templom falait rakták a régi köré. Az egész közösség összefogott a cél érdekében, noha a fizetés legfeljebb egy üveg sör vagy egy ebéd volt. - A kistemplom, a régi kistemplom az egy kocsmaépület volt, egy ilyen szórakozóhely szerű, anno azt kapta meg az egyház, a kistemplom református hívek segítségével egy nap alatt ki lett hordva kitalicskázva. Egy adat például, hogy ebből a kibontott templomból 70 nagymama 100 ezer téglát pucolt meg. - Ízig-vérig modern templom született, melynek építésébe a legidősebbek a rózsafüzéres asszonyok is bekapcsolódtak, és fohásszal segítették a munkát. Óránkénti váltásban imádkoztak, hogy minden a terv szerint alakuljon. A XIX. század végén, XX. század elején megnyitott bányák nem csak a föld alatt indítottak el óriási változásokat. Az Egertől észak felé alig több mint 20 kilométerre fekvő Szúcs hegyoldalában olyan serényen fúrták a tárnákat és hozták felszínre a szenet, hogy észre sem vették, hogy közben szinte aláaknázták a falu templomát, amit így végül el is kellett bontani. Az új templom építésének költségeit a bányászati trösztnek kellett felvállalnia. - Ahogyan az építészet művészettörténetében vagy akár a technológiatörténetben újítások következtek be, nagy változások, újabb korszakok jelentek meg. Ugye ez a templomépítészetben is mindig megjelent. Tehát, ahogyan régen a gótikával a barokkba váltottunk, és aztán tovább, ugyanúgy a XIX. század XX. század fordulójának a művészeti forradalmai, a modernizmus, a modernitás, a felvilágosodás, ugye ezek a korok, ezek ugyanígy megjelentek az egyházi építészetben is, különösen a templomoknál. A szúcsi templom az 1960-as évek végén épült, amikor sokan hittek abban, hogy az iparé a jövő, és hogy új, modern világ születik majd. Egyértelmű volt, hogy a nehézipart kiszolgáló szénbányákhoz épült templomnak is modern forma dukál. - Ahogyan a modern építészetben az anyaghasználat megváltozik, ez a templomokon is látszik, természetesen az éghajlati viszonyok és a helyi anyagok továbbra is erős szerepet játszottak, de mondjuk vannak olyan általános jelenségek, mint a vasbeton szerkezeteknek a nagyon erőteljes jelenléte. Ugye ebben az időszakban sikerült olyan típusú szerkezettervezői tudást már felépíteni, amivel nagyon filigrán, nagyon elegáns vasbeton szerkezeteket lehetett építeni, nagyon nagy méretben. Ez újfajta térméreteket, meg formálást is lehetővé tett. A modernizmus a XX. század fordulójának forradalmi változását idézte elő. Nem csak az anyaghasználat változott meg, hanem az épületek megjelenése és funkciója is. A leglátványosabb, hogy az épületek formája leegyszerűsödött, a díszítések háttérbe szorultak, sokszor teljesen el is tűntek. A trendet követték a templomok is. A korszak egyik legfontosabb képviselője a budapesti Városmajorban található. Jó ideig ellenszenveztek vele a hívek. Barátságtalannak, nyersnek és érthetetlennek tartották. Az idő azonban hitelesítette. A szocialista építkezés és várostervezés egyik legjellemzőbb háztípusa, a panel. A dísztelen, sokszor ridegnek ható szürke tömbök alkotta lakótelepek országszerte megtalálhatóak. Nem mindig könnyű hozzájuk illeszkedő esztétikus templomot tervezni, de a fővárosban, Újpalotán ez is sikerült. Az építész elsősorban bontott téglából dolgozott, csak a torony készült acélból. - Ez a lakótelep is sok más magyarországi lakótelephez hasonlóan a 70-es években épült, a tervezését nyilván már korábban elkezdték, és akkor az akkori körülmények miatt nem gondolták, hogy szükség volna egy templomra, egy lakótelepre, de aztán a lakosság egy részében nyilván megfogalmazódott az igény, és gondolkoztak rajta, hogy hova lehetne templomot építeni. - Hosszú várakozás után 2008. januárjában megkezdődhetett az építkezés. Nem csak templom nőtt ki a földből röpke egy év alatt, hanem szép műalkotás, közösségi tér, rendezvények méltó helyszíne. A hófehér dísztelen falak az oltár felé terelik a szemet, ahol különleges kép fogadja a tekintetet. - Ennek a fiatal templomnak szintén egy magyar fiatal vértanú a védőszentje, Boldog Salkaházi Sára, aki az 1944-es üldözések közepette lelte vértanú halálát, Fővám térnél, az őróla elnevezett rakpart közelében. Ő az üldözötteket menekítette, több mint száz menekültet, üldözöttet, és eközben fogták el őt is és lőtték a Dunába, így nyerte el a vértanúságot, és ezt reprezentálandó már az oltárképünkön is megjelennek azok a kövek, amelyek az ő vértanúságának helyszínéről származnak. - A szentélyben a szokottal ellentétben nem festményt, hanem mozaikot látunk. A templom abból a szempontból is különleges, hogy két védőszentje van, ezért látjuk az oltár tetején Krisztust, amint megmutatja Isten dicsőségét Péternek, Jakabnak és János apostolnak. Érdekes megfigyelni, hogy a kortárs templomtervezők szívesen alkalmazzák újra az egyik legrégebbi építőanyagot, a téglát. Ez történt a Nógrád megyei Pásztón is, ahol az épület hangulatát a szürke betonfelületek és a rózsaszín téglacsíkok adják. A templombelső pedig a lutheránus templomokhoz méltóan egyszerű. Itt egyébként egyszerű demográfiai okai voltak annak, hogy végül viszonylag későn, csak a XXI. században épült meg az első evangélikus templom. - László város többségében katolikus lakta település. Évszázadok óta nagyon kevés evangélikus él ebben a városban, és a századforduló, a XX. század elején az ipari fejlődés beindulásakor költözködtek be protestáns testvérek. Ekkor még néhányan, nagyon kevesen voltak, és a '20-as években kezdett el fejlődni, épülni a gyülekezet. 2001. május 19-én nagy napra, örömünnepre ébredhettünk, mert elkészült a templomunk és felszentelhettük a mi templomunkat. - Ha modern templomokról beszélünk, azt látjuk, hogy nincs egyeduralkodó stílus, hanem sokféle irányzat képviselteti magát. A kevés közös jellemző egyike az egyfajta egyszerűség, melyet azért egy-egy rafináltul elrejtett üzenettel, szimbolikával tesznek izgalmassá a tervezők. Ez igaz Gödöllő legifjabb templomára is. Manapság, amikor naponta olyan sok inger éri az embert, a lecsendesülést, a lelki nyugalmat a természetes anyagok és az ingerszegény környezet tudja leghatékonyabban biztosítani. Itt nincsenek díszes freskók, szekkók, festmények, szobrok. A templom mindezek nélkül is a maga puritánságával önmagában meghittséget sugároz. A szentély kitüntetett szerepét a színes ablakok jelzik, melyek rejtett üzenetet is hordoznak. Alexander Skrjabin orosz zeneszerző-zongoraművésznek szinesztéziája volt, vagyis minden egyes hanghoz ösztönösen színt társított a sárga a "d", a zöld az "a" és így tovább. Ha a szinesztézia teóriáját követjük és a gödöllői templom 63 színes üvegét a szín kódok alapján összeolvassuk, a keresztény liturgia egyik legfontosabb imájának dallamát kapjuk. Kyrie eleison! Uram, irgalmazz!

- A második világháború utáni rendszer nem szívelte a keresztény egyházat, mi több ideológiai ellenséget látott benne, ami természetesen nem kedvezett a templomépítésnek sem. 1989-ig kellett várni, hogy mindez megváltozzon. Balázs Mihály Kossuth-díjas építész azok közé tartozik, aki röviddel a rendszerváltozás után már templomot tervezhetett, például Kazincbarcikán a görögkatolikus egyháznak, persze némi kompromisszummal. - Magyarország a lágyabb formák vidéke, de ha felkapaszkodunk Mátraszentimrére, akkor megérezhetjük a hegyi klímát. Ez a legmagasabban fekvő településünk, az időjárás itt zordabb, a levegő 4-6 fokkal nyáron is hűvösebb, télen pedig itt a legnagyobb esélye a hónak. Mindezt a helyi Szent Imre kápolna megjelenése is visszatükrözi, a Kárpátok templomait idézi a masszív terméskő alap és a meredeken felfelé törő zsindelyes tető. - A középkori városok mesteremberei lelkileg fontosnak tartották, hogy az új templomok, katedrálisok építésében két kezükkel is részt vegyenek. Annak ellenére tettek így, hogy sokszor nem is érték meg, míg beérik a munkájuk gyümölcse, hiszen középkori élet rövid volt, egy-egy nagyobb katedrális pedig több évtizedig is pülhetett. Egy rég elfeledett hagyomány éledt újjá Gyálon, ahol 1975-ben a helyi plébános nagyot álmodott, a családi házak között egy mellékutcában kezdett templomot építeni, pénz híján a Jóisten és a gyáliak segítő kezében bízva.