Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Az idén 150 éves Budapest, sőt talán Európa egyik legszebb sugárútja az építészeti szépségeket felvonultató Andrássy út. Magas fokú művészeti ismeretek, precíz mérnöki tudományok és összehangolt tettvágy forrt össze az úton, melynek léte sokat köszönhet Andrássy Gyulának, aki korabeli miniszterelnökként felkarolta a hatalmas projektet, és akiről később a nevét kapta a több mint két kilométer hosszú, a Városligetet a belvárossal összekötő sugárút. - Andrássy Gyula élete során maga is többször megfordult személyesen is Párizsban. Így aztán láthatta azt, hogy Hausmann tervei szerint hogyan épül ki Párizsban a sok nagy sugárút, amit egész egyszerűen belevágtak az akkori városnegyedbe, könyörtelenül elbontva mindent, ami az új sugárutak útjába esett. Ez adta az ihletet Andrássy Gyulának, hogy egy hasonló nagy széles sugárút kiépítését Budapesttel is kezdeményezze. - A Sugárút kezdetben nem elsősorban a közlekedést szolgálta, sokkal inkább reprezentatív jellege volt. Éppen ezért kifejezetten impozáns házakat terveztek ide, a korabeli építészek színe-java versenyzett a megbízásokért. Köztük Freund Vilmos is, aki 9 bérpalotát tervezett az Andrássyra, merthogy az út 1886-tól már ezt a nevet viselte. A Freund által épített paloták egyik legszebbike épp a város egyik legelőkelőbb helyén az akkor frissen felépült Operaház tőszomszédságában épített Wahrmann-palota. - A belváros felé még 3-4 emeletes, teljesen zárt sorúan, szorosan egymás mellé épült paloták sorakoznak. Ez tart az Oktogonig. Az Oktogontól kifelé jelentősen kiszélesedik az út, innentől kezdve kifelé már egy-egy szervizút is megy az út mellett, jóval szélesebbé válik, az épületek is alacsonyabbá válnak, jellemzően 2-3 emeletesek, majd a Kodály köröndtől kijjebb, a Bajza utca vonalától kifelé már kertekkel körülvett, egészen zöld területeken álló villák sorát találjuk, ez vezet el a Hősök teréig. Az Andrássy út 114. szám alatti villát Freund Vilmos 1889-ben eredetileg egy nagykereskedőnek tervezte. Az önmagában is impozáns épületnek a két erkélyt tartó női alak igazi főúri pompát kölcsönöz. Nem véletlen, hogy később a villára az egyik leggazdagabb hazai iparmágnás, Weisz Manfréd is szemet vetett, és végül meg is vásárolta a lánya számára. A reprezentatív célokat szolgáló Andrássy a Deák tértől indul, ez a tény az itt elterülő telkeket roppant presztízzsel ruházta fel. Érthető, hogy a majdani saroképületre 58 tervpályázat érkezett. A pálmát egy mérnök, Feszty Adolf vitte el, aki elképzeléseivel még a kor építészsztárját, Lechner Ödönt is maga mögé utasította. A rendhagyó alakja miatt vasalóháznak is nevezett palotába biztosítótársaság költözött. Feszty nem állt meg a sugárút elején, a neoreneszánsz Schossberger-palotát is ő jegyzi. Az impozáns épületet a közelmúltban Nagy Csaba és csapata újította fel. - Nagyjából ugyanolyan minden ház, tehát van egy udvara, ami körülbelül legtöbb esetben ilyen 10 és 12-14 méter közi belső útban, és akörül vannak elhelyezve a lakások. Alul mindig üzletek voltak a földszinten, vagy vendéglátás, és az első emeleten volt a Piano Nobile és fölül bérlakások, és a hátsó részen cselédlakás, a tetőtér nem volt beépítve. Körülbelül szerintem 8-9 építész volt jellemzően, aki az Andrássy úton dolgozott. - A palota belülről is pazar. A lépcsőház mennyezetfestményeit Lotz Károly készítette. Sajnos az úri paloták fenntartása egy idő után roppant költségesnek bizonyult, ezért sok pusztulásnak indult. Ez a sors jutott a tehetős cukor és dohánygyáros Schossberger Henrik egykori bérpalotájának is. - Ez egy olyan hányattatott sorsú ház volt, 1880 után épült, és egy iszonyú nyüzsgő épület volt, hogy lenn mozi, olyanok laktak itt, mint a Szentgyörgyi, tehát egy irdatlan nagy polgári élet zajlott egész 1910-ig, amikor meghalt a tulajdonosa, és aztán eladták, utána nyugdíjintézethez került, és teljesen átalakították, és egy irodaház lett belőle, később emeletet is ráhúztak, nagyon kevés műemléki érték maradt meg. - A palota elegáns hotelként most úgy tűnik, megtalálta modern funkcióját és új életet kezdett. A Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése utáni évtizedek a budapesti építkezések egyik fénykorát jelentették, ebben az időszakban nőtt igazán nagyra a magyar építészképzés is. 1896 jelentős évszám a honfoglalás ezredik évfordulójának apropóján a nemzeti múlt kutatása kiemelkedően fontossá vált. Az építészetbe ekkor kúsztak be nagy számban a magyaros, erdélyi népi motívumok, melyeket számos épületben láthatunk a mai napig. A korszak alkotói közül kiemelkedik egy építész testvérpár, Löffler Samu Sándor és öccse Béla, akik életművük jelentős részét közösen hozták létre. Ők is a kalandozó fantáziájú alkotók közé tartoztak, akik nagyon szívesen vegyítették a múltból hozott formákat modern elképzelésekkel. - Sok mindent alkottak a századforduló, illetve a XX. század első felének Budapestjén, és nagyon sokféle hatás fedezhető fel az épületeiken. Van a népművészeti ihletettségűek, vannak a koreai art deco dolgok, van olyan, ami már egészen korai modernek mondható. Van olyan, ami visszanyúl egy kicsit a historizáló formavilághoz, van olyan, ahol lenyűgöző az épület ornamentika, van, ahol inkább a formai szerkezetek dominálnak, így aztán egy kaland volt tulajdonképpen felfedezni az ő épületeiket, hiszen nem mindegyikről volt akkor még tudomás, amikor én elkezdtem annak idején foglalkozni velük. - A századfordulós Budapesten gyorsan emelkedett a lélekszám, ezért rohamtempóban épültek a bérházak. Nagyjából az 1900-as évekig a pesti épületek jellemzően háromemeletesek voltak, hiszen lift nem lévén a bérlők ennél magasabbra nem szívesen kutyagoltak felfele. A felvonó megjelenésével azonban sokkal magasabbra rakták a téglákat. A Löffler-testvérek tervezték Pest egyik első ötemeletes házát, amely építészeti megoldásaival is kilóg a sorból, de Síp utcai bérházuk is kitűnik a tömegből. - Itt nagyon szépen megmaradt az eredeti díszítményeknek a legtöbbje. Zsolnay majolika, épületdíszítmények, szobrok, kisebb-nagyobb puttók. Ez egy azért érdekes épület, mert az oromzatát, hogyha megnézzük, akkor kicsit becsapós, több emeletnek tűnik, de valójában kétemeletes épületről van szó, abszolút tele kihasználtsággal, hiszen nagyon sok lakást helyezett el minden szinten a Löfler testvérrel, a tetőtérben pedig ők alakították ki a saját irodájukat. Nagyon szépen vissza lehet követni azt is, hogy kik laktak benne aranyművesek, órások, orvosok, egyetemi docens is lakott ott, illetve az ortodoxiának a főbb hitközségi képviselői. - A Löffler-testvérek fő műve a mai Pesti Vigalmi Negyed közepén található. A Kazinczy utca és környéke manapság elsősorban éttermeiről, nyüzsgő éjszakai életéről ismert, pedig áll itt egy különleges ortodox zsinagóga is. - Ez a zsinagóga, ez az ortodoxia ékköve. Tényleg az, amit ez a terület a közösségnek jelent, az felbecsülhetetlen. Kívülről elkezdjük nézni a zsinagógát, nem látszik rögtön, hogy ez egy Isten háza, de ahogy körbenézel, látod a héber feliratot fölül, látod az ablakokat, és rögtön lerí, hogy ez a zsinagóga. Löffler testvérek, zsidó fivérek voltak, és ők tervezték a zsinagógát kívülről-belülről az egészet. És nemcsak a zsinagógát, amit körülöttem láttok, hanem ami körülöttünk is van, az épületet. Itt volt egy iskola, itt van a jelenleg legrégebb óta álló kóser étterem is. Minden, ami itt körülöttünk van, az a magyar ortodoxiának a központja. - Korábban akadt itt még kóser mészárszék, laskasütő, és ez volt a hitközségi székház is. Rengeteg funkciót hordozott az épület, mely méretét tekintve szokatlanul nagy egy szűk pesti utcához képest. A tervezők ügyességét mutatja, hogy a komplexum mégsem nyomja agyon az utcát. Az igazi látványosság a zsinagóga belseje, ahol egykor ezer ember is imádkozott péntekenként. - Ezek a színek, színárnyalatok, meg amúgy az egész természetmotívumok, amik minden körülöttünk vannak, ez nem általános minden zsinagógára. Általában a zsinagógák mély, barna, arany színekkel vannak keverve, de itt Lőffleréknek a szecessziós stílusa az teljesen nyilvánvalóan látszik, ahogy körbenézünk, tele van zsidó motívumokkal a háttérben és összefolynak a szecessziós pillanatokkal is. Ha felnézünk a plafonra, pontosan 613 kis ablak van, amennyi pont annyi parancsolat, mint ami a tórában van, ami szintén egy zseniális rész. - A hitközség a mindennapokban egy kisebb imaházat használ, de a csodálatos templomban nagyobb ünnepeken még mindig felhangzik az ima. Az építkezési boomból a Duna és partja sem maradhatott ki. A Ferenciek tere az Erzsébet híd építése előtt apró kis utcák zegzugos dzsungele volt, melyet a nagyszabású célok érdekében kíméletlenül beáldoztak, felszámoltak. Az újonnan létrejött téren különleges épületek nőttek ki a földből. A legérdekesebbek közé tartoznak azok az 1900-ban született paloták, melyekből rögtön kettőt terveztek az alkotók, talán azért, mert ők is ketten voltak. A Korb Flóris és Giergl Kálmán építészpáros az egyik legnagyobb magyarországi építő-szépítő, József nádor főherceg feleségétől, Klotild Máriától kapta a megbízást, ezért lett az épület kettős neve Klotild palota. - Multifunkcionális volt, a földszinten az utcák felé, üzletek voltak ebben az épületben a Ferenciek tere felé nyílt a kávéház, és a fölső szintek pedig lakások voltak. Ez a díszlépcső is, ahol most vagyunk, ez a Piano Nobile a fő szintre vezetett föl, és általában itt volt a tulajdonosnak, a bérpaloták esetében a tulajdonosnak a lakása, de nyilván itt nem itt lakott a főhercegnő, de ez volt a fő szint. - A tehetős bérlők számára díszes passzázs is épült, melyen a lovaskocsi könnyedén áthajtott, miután fontos utasa kiszállt belőle. A leromlott állapotú déli palotát Dajka Péter és kollégái hozták vissza eredeti állapotába. - Érdekes az épületnek a stílusa. A homlokzat az enyhén eklektikus, inkább neobarokk jegyeket mutat. A belsőben pedig, ahol most állunk, az is inkább a barokk irányába megy, de megjelennek a szecessziós motívumok. Az 1900-as évek elején, 1800-as évek végén volt ennek a fordulója. Tehát már a kávéház területén ott már a szecessziós jegyek dominálnak, de az épületben több helyen megjelenik itt például az ajtónyílásoknak a formálása, a profiloknak a kialakítása, az teljesen szecessziós. - Freund és Giergl Ferenc József császár személyes kedvencei voltak, talán ennek is köszönhető, hogy ők kapták meg az egyik legnemesebb feladatot, az új Zeneakadémia épületének tervezését is. Az intézménynek óriási jelentőséget tulajdonítottak, hiszen ezt szánták az akkor még mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő magyar felsőfokú zeneoktatás szentélyének. - Korb Flóris és Giergl Kálmán ötlete az volt, hogy az ókori görög mitológiához fog visszanyúlni, és két görög istenséget választottak ki, Dionüszoszt és Apollót. Dionüszosz a bor, mámor istene, az ő birodalma az alsó szint, a földszinti előcsarnok, ott minden kicsit homályos, kicsit sötét, kicsit misztikus. Ha feljövünk ide az első emeletre, ahol most tartózkodunk, már egy sokkal világosabb, sokkal aranylóbb környezetbe csöppenünk. Itt kiértünk a vízből és egyszeribe Apolló Isten birodalmába találjuk magunkat. - Az építészek elképzelése az volt, hogy a Zeneakadémia egésze Magyarországon megtalálható alapanyagokból és helyi művészek munkájával épüljön fel. A törekvés szinte teljesen megvalósult, az ablakok Róth Miksa híres műhelyéből, a kerámiadíszek pedig a Zsolnay gyárból érkeztek. Mindössze a földszinti csarnok kagylókból készített szatírfejéhez használtak fel új-zélandról hozott kagylókat. A csarnokokban a falakon a díszek, a színek tuttija páratlan vizuális élmény, az építészet megfagyott zene. - A nagyterembe belépve találjuk magunkat a zene templomában. Apollónak a babérligetét szimbolizálja az egész terem, lent vannak a gyökerek, a fáknak a gyökere, majd a törzs, és fönt pedig egy egész aranyló babérliget. A nagyteremben egyébként 900 férőhely van, és nyolcvan darab zenész fér el a színpadon, ami maga ennek a zenei templomnak az oltára. Itt mutatják be úgymond a zenészek ezt a csodálatos áldozatot, aminek maga a zene az eredménye. - Ma már nehéz elképzelni, de a felsőfokú zenei oktatás Liszt Ferenc pesti, Hal téri lakásában indult a mester elnöksége alatt, és csak évekkel később költözött saját épületbe az Andrássy út és Vörösmarty utca sarkára. Amikor azt is kinőtte, akkor lelt végleges otthonra a főépület impozáns palotája a mai Liszt Ferenc téren, az épület 1907-es átadását a zeneszerző már nem érte meg. A 19. század utolsó harmada korábban sosem látott változásokat hozott a fiatal főváros életében. Nyüzsgő, pezsgő időszak volt ez, rengeteg friss impulzussal, élménnyel, új színekkel, hangulatokkal. Az újítás, a kísérletező kedv szele söpört végig a pesti utcákon. Schmahl Henriket a kalandos úton Magyarországra került német építészt különösképpen megérintette a korszellem. Fittyet hányt az addigi pesti stílusra és divatra merészen szakított a semleges színek uralta bérházakkal, és valami egészen mást alkotott, a párizsi udvart. - Először a szülőhazájának, Németországnak a reneszánszához, nyúl és abban kezd el alkotni, és aztán az 1890-es évek során felfedezi magának a velencei gótikát, és az Ibériai félszigetet Spanyolország, Portugáliának nemcsak a gótikáját, de a mór stílusú építészetét. És tulajdonképpen ez az a három olyan történeti stílus és történeti építészeti korszak, ami az ő munkásságát aztán nagyban befolyásolja, és tulajdonképpen a mögöttem látható párizsi udvar az ezeknek egyfajta szintézise. - Az elkészült palota nem aratott osztatlan sikert. A tehetséges építész extravagáns hozzáállását ugyanis nem mindenki díjazta. Az idő azonban őt igazolta. A párizsi udvart ma Pest egyik legkülönlegesebb épületeként tartják számon, és a külföldiek körében is hódít. - A kereskedelem az, ami a földszintet dominálta, illetőleg a földszintnek egy részét az építtető pénzügyi intézmény, a Belvárosi Takarékpénztár Rt.-nek a fiókja foglalta el, tehát a vendégforgalom egy részét a sarokról nyíló üzlethelyiségben, vagy hát bankfiók helyiségben zajlott. Az ő irodáik foglalták el egyébként az első és második emeletet, és onnantól fölfele pedig bérlakások voltak ebben az épületben. - A korabeli Budapest formai sokszínűségét és kísérletező kedvét jól mutatja, hogy a cicomás, régi korokba révedő párizsi udvartól mindössze néhány száz méterre áll egy egészen modern felfogású épület, mely az új utakon szívesen kalandozó Lajta Béla nevéhez fűződik. - A korabeli hivatalos neve az a Lajta fivérek üzletbérháza volt, mert ugye ezt a Lajta fivérei szabómesterek építették a saját üzletük számára, illetve a bérházaknak. De itt, hogyha megnézzük, mellette is állnak fontos század eleji épületek, a török bankház, vagy a Széles és Bárcai üzletház, amelyek a szecessziónak a tipikus alkotásai. És ehhez képest ugye, hogyha rám nézünk a Lajta-házra, látszik, hogy valami teljesen új dolgot hoz ezzel a szigorú vertikalitással az ornamentikának az architektonikus beillesztésével egy kompozícióba, ezzel már a modernizmust megelőlegezve. - Lajta Béla főműve egy kisebb forgalmú, viszonylag szűk mellékutcában áll, így könnyű elsétálni mellette, de hiba lenne, mert az 1912-ben elkészült Vas utcai klinkertéglaburkolatú iskola nem csak izgalmas, de európai hírű alkotás. Jól látszik, hogy az építész itt bizony önfejűen követte saját útját, nem, vagy alig törődött a környező épületek stílusával. Nem csak formailag alkotott újszerűt, de anyaghasználatában is. - Volt egy nagy iskolaépítési program a tízes években az akkori főpolgármesternek köszönhetően, akkor épült a Vas utcai iskola is. Amit itt látunk, hogy beton van benne, nagyon fontos, több, akkor teljes újdonságnak számító anyag. A beton már nem volt annyira újdonság, de hogy ilyen nagy méretben használja valaki az igen. Az ajtón az egy abszolút friss dolog, alumíniumot látunk, ami akkor egy unikum volt, sőt, megdolgozott, tehát nem egy tömegtermék kilincs, hanem iparművészetileg használt alumínium. - Az iskola belülről is számos meglepetést tartogat. A terekben az egyszerű formák mellett pazar díszítés fogadja a látogatót, a diákokat. A magyar népművészetben, faragványokban, textíliákon különféle történeti mintákon felbukkanó motívumok kavalkádja Lajtánál egységes díszítéssé állt össze. Olyan részletekre is volt gondja, ami fölött sok építész elsiklana, például a felvonó dekorálására. Az épület, ahogy egész Budapest is az építészeti csodák, ritkaságok kifogyhatatlan tárháza. Felfedezésük egy építészeti séta őszi-téli programnak is tökéletes. A 150 éves fővárost járva felsejlik előttünk különös és színes történelmünk is.

Az idén 150 éves Budapest, sőt talán Európa egyik legszebb sugárútja az építészeti szépségeket felvonultató Andrássy út. Magas fokú művészeti ismeretek, precíz mérnöki tudományok és összehangolt tettvágy forrt össze az úton, melynek léte sokat köszönhet Andrássy Gyulának, aki korabeli miniszterelnökként felkarolta a hatalmas projektet, és akiről később a nevét kapta a több mint két kilométer hosszú, a Városligetet a belvárossal összekötő sugárút.