Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Szüntelen ingáznak ég és part között, miközben éneküktől hangos a vidék. A Fertő-tó környéke Északnyugat- -Magyarország legjelentősebb madárparadicsoma, ahol a történelem és a természetvédelem évszázadok óta kéz a kézben jár. Ezen a festői ma már világörökségi tájon találtak otthonra a nádasdiak, majd az Esterházyak is, akik nemcsak a gazdaság felvirágoztatásáért tettek sokat, de a természeti értékekért is. - Nem az Esterházyakkal kezdődött ez a táj átalakítás, hanem a Nádasdy családdal. Itt már az 1600-as évekről beszélek, és utána, amikor az Esterházyak birtokba vették ezeket a területeket, akkor ugyanúgy folytatták ezeket a tájátalakítási munkálatokat. Ha jövünk egyre inkább nyugatabbra a területre, ugye inkább itt a szikes talaj, ami előfordul. Ez igazából mezőgazdaság szempontjából nem olyan hasznos, de viszont felismerték azt, hogy legeltetésre nagyon jól használható terület. Ma pedig egy csodálatos, nagyon-nagyon változatos élőhelyről beszélünk. - A Sarród melletti Mekszikópuszta madártani szempontból is fontos terület, az itteni áradások sekély, szikes vízfelülete számos vízimadárfaj számára jelent ideális fészkelő táplálkozó és pihenőhelyet. Mexikópusztán ilyen tájt, őszutón és télelőn, darvak százai tűnnek fel, de az északról érkező növényevő, illetve nagyragadozók is szívesen pihennek meg a pusztában és a hozzá tartozó szikes tavak partján. A terület védettséget élvez, rendkívül gazdag élővilágával évtizedek óta a Fertő-hanság Nemzeti Park fennhatósága alatt áll. - Ez a terület a Fertő-hanság Nemzeti Parknak egy nagyon komoly projektje volt. 1998-ban sikerült megvalósítani. Ez a típusú élőhely, amit létrehoztak, Európában egyedülálló volt, tehát az, hogy mesterségesen létrehoztak egy élőhelyet. Ez egy sikertörténet. A nemzetközi tudós társadalom nagyon nagy figyelemmel kíséri ennek a területnek a fejlődését, alakulását. - Míg Mekszikópuszta a környezetvédelmi szakembereknek köszönheti mai értékét, addig a Fertő-tó saját jogán is kiemelten fontos természeti kincs. Közép-Európa harmadik legnagyobb tavának története a jégkorszak utáni időkre, legalább 12 ezer évvel ezelőttre vezethető vissza, nagyobb része Ausztriához, míg kisebb, nádasokkal gazdagon fedett területei Magyarországhoz tartoznak. - A Fertő köszönhetően a tavaszi, nyári csapadékoknak most úgy néz ki, hogy egyelőre megmenekült a kiszáradástól, de hát a kiszáradástól én azt gondolom, hogy nem kell félni. Ezzel együtt kell élni, ahogyan a helyiek is együtt éltek, hiszen az évszázadok során sokszor előfordult. Biztos, hogy a Duna azért közvetlenül a múltban rendszeresen közrejátszott a Fertő-tó vízállásának az alakításában, értem azalatt azt, hogy amikor volt egy kiszáradás, akkor a magas Duna vízállás esetén a Fertővel összefüggő Hanságon keresztül érkezett ide mindig vízutánpótlás. - A Fertő-tó sok mindenben élen jár. Magyarország első Ramsari Egyezmény alá tartozó vizes élőhelye és Európa legnyugatabbra fekvő síkvidéki szikes sztyepptava. Sótartalma a Balatonénak több mint 30-szorosa. Életében létfontosságú szerep jut a nádasoknak, amelyek természetes szűrőként, élő, víztisztító berendezésként működnek. - Kémiai szempontból a fertő gyakorlatilag tisztának tekinthető, hiszen a nádasok az élőhelyei annak a moszat és alga tömegnek, amelyek meg élőhelyet adnak az egysejtű állattömegnek, papucsállatkaszerű lényeknek, amelyek képesek milliárdnyi egysejtűről beszélünk, képesek az emberre, illetve magasabb rendűek számára káros anyagokat ártalmatlan gázok formájában áttranszformálva kiszedni a vizekből, ezáltal szűrik, kémiai szempontból tisztán tartják a vizeket. A nádas azonban amellett, hogy ez nagyon fontos, vízkémiai szempontból, leginkább biológiai, ökológiai szempontból kiemelkedő, és leginkább állattani szempontból. - A Fertő-tó jelentős halbölcső, nem csak a madarak számára fontos búvó és élőhely, legalább 120 olyan gerinctelen faj él itt, amely a nádi világhoz kötődik. A múltat idézi a jelenben, de a jövőt szolgálja. Mekszikópuszta szomszédja, a Lászlómajor, amely hajdan szintén az Esterházy család birtoka volt. A valamikori istállók stílusjegyeiket megőrizve 2012-ben látogatóközpontként születtek újjá, és a major történetéről, a környezeti nevelés jegyében pedig a természetvédelemről mesélnek. - Körülbelül 150 évre tehető ennek az épületnek a múltja. Az Esterházy családhoz tartoztak különböző majorságok. Minden majorságban speciális állatokat tartottak. Ebben a majorságban itt szarvasmarhák és lovak voltak, majd a TSZ korszakban mezőgazdasági termeléseket folytattak a környékben, és majd a rendszerváltás után, miután a nemzeti park üzemeltetésébe került ez a részleg, egy felújításon vett részt, ami majd 2012-ben nyerte el a jelenlegi végleges alakját. - A Lászlómajor legigazibb arcát a kiállítótereken túl mutatja meg. A korabeli parasztgazdaságokra jellemző őshonos állatok közül a szürkemarhák, a rackajuhok és a baromfik mellett egy vízibivaly is kényelmes otthonra talált. Amit nem tudott elhúzni a szürkemarha, azt hajdanán rendszerint bivalyokkal mozgatták meg. A legenda szerint még a fertőrákosi kőfejtőben is előfordult, hogy ők könnyítették meg a bányászok munkáját. A bivalyok és a szürkemarhák nem csak a génmegőrzés miatt fontosak. Utóbbiak a természetvédelmi terület kezelés kapcsán is nélkülözhetetlenek mind Mekszikópusztán, mind a Lászlómajorhoz közeli, lenyűgöző szépségű fertőszéplaki legelőkön. - Ezek szintén Esterházy uradalmi birtokok voltak, és akkor is legeltek itt szürkemarhák és lovak, egy ménes is volt. Most ugyanezt próbáljuk visszahozni, ezeket a legelő területeket, amiket egyébként az ötvenes években fel is szántottak és sokáig szántónak használtak. Ezt végül is a nemzeti park megalakulása után elkezdtük visszagyepesíteni, és ahhoz, hogy ez valóban gyepterület maradjon, és minél értékesebb gyep, ahhoz kis számú legelő állat kell, tehát extenzív legeltetés, meg az, hogy nagy területen kevés állat. Mostanára kialakult, hogy az őshonos szürkemarha állomány, amit génmegőrzési célból tartunk, és jól érzi magát, szaporodik, fejlődik, és a területen élő állatok is jól járnak, állatok, növények. Tehát szépen lassan évről évre, évtizedről évtizedre egyre gazdagabb a táj, hogyha odafigyelünk és megfelelően kezeljük. - Az Ausztriával szomszédos területeket Magyarországon 40 évig afféle frontvonalnak tekintették, a hidegháború és a vasfüggöny évei alatt a környék elzárt területnek számított, és mivel szigorúan őrizték, nem léphetett be ide akárki. A beépítések így messziről elkerülték a tájat, ami kedvezett az élővilágnak. Háborítatlan területen alakulhatott ki Magyarország egyik különlegesen védett övezete. 1948 és 1989 között 365 kilométer hosszan húzódott Magyarország nyugati határai mentén a vasfüggöny. A Hegykő határában található emlékhely és annak környezete ma már a Fertő-hanság Nemzeti Parkhoz tartozik. - Mivel ez a vasfüggöny emlékhely az eredeti helyén áll, én, mint természetvédelmi mérnök, nekem azért izgalmas ez, mert itt én azt látom, hogy a történelem és a természet teljesen összeért. A 40 évi elzártságban a természet köszönte szépen, ő nagyon jól elvolt, és ez volt az, ami igazából, ha lehet így mondani, létrehozta a ma is védettség alatt álló területeket, és ebből lett ugye a Fertő-Hanság Nemzeti Park. Ide a vasfüggöny emlékhelyhez lovas kocsival szoktam érkezni a vendégeimmel, ritkán azért biciklivel is de mindenképpen fókuszban van a természet megfigyelése. - A területet akár lovaskocsis kiránduláson is bejárhatjuk, a vasfüggöny emlékhely a túra végállomása. Az útvonal a legendás hegykői répaültetvények egyikét érinti először, ugyanis a település hosszú évtizedek óta híres a vitaminokban és antioxidánsokban gazdag gyökérzöldségeiről. Messze földön ismert ma már a hegykői répa, a Fertő-tó közelségének köszönhetően az itteni talaj könnyen művelhető, miközben kiváló vízmegtartó képességgel rendelkezik. A terület gyógynövényekben is dúskál. A környékre leginkább jellemző fajtákat, a mezei katángot, a lándzsás útifüvet, vagy éppen a fekete nadálytövet, Tislér Diána rendszerint be is mutatja szervezett túrái során. Zum heiligen Stein, vagyis "a szent kőhöz". Hajdan így emlegették Hegykőt, ezt az aprócska, ám annál szebb települést, amely a Fertő-tó nádasokkal körülölelt déli partjának közelében húzódik. Ahogy a környéken szinte mindent, ezt is birtokolták a Nádasdyak és az Esterházyak is. Sokáig a zöldségtermesztés, a nádaratás és a halászat jelentette az itt élők legfőbb megélhetési forrását. Tíz évvel ezelőtt, ebben a 110 éves házban kezdett el néhány jó barát kezdetben hobbiból pálinkát főzni. Az épületet hajdan masinaháznak hívták a helyiek, mert a környékbeli gazdák közös cséplőgépét tárolták itt. Nos, masinák a mai napig dolgoznak a házban, igaz már pálinkát készítenek bennük, az ipari műremekkel felérő szépségek nem véletlenül készülnek vörösrézből. - A berendezés java része réz, még ott is, ahol nem látszik. A réz egyfajta katalizátor az aromaképződésben, ráadásul sterilizálni is tudja a folyamatokat, tehát érezhetően finomabb és biztosabban előállítható pálinka készül egy rézüstben, mint egy acélüstben. - Persze nem elég a jó technológia, hiszen a pálinkafőző mesterek szerint csak kifogástalan alapanyagból, a hegykői főzdékben kizárólag fáról szedett gyümölcsből készülhet jó pálinka. Az ország különböző pontjairól gyűjtik be a gyümölcsöket, attól függően, hol teremnek a legzamatosabb fajták. Bakos Tibor szerint, ahogy a borok esetében lehet aktuális trendekről beszélni, úgy a pálinkák kapcsán kevésbé, a barack vagy a szilva? Örök kedvenc. - Ha nem jó az alapanyag, akkor a legnagyobb varázsló sem tud belőle jó élelmiszert készíteni. Tehát egy kiváló gyümölcs alapanyag kell hozzá. A földdel érintkezett gyümölcs az már romlott gyümölcs. Az valamiért leesett a fáról, túlérett, vagy esetleg még éretlen állapotban lefújta a szél, nem is ez a baj, hanem az, hogy megütődött és betegségeket szed össze. A gyümölcsnek, amiből pálinkát készítünk, még egyszer mondom, élelmiszer és szerintem nagyon fontos élelmiszer, hibátlannak és egészségesnek kell lennie. Ráadásul az sem mindegy, hogy milyen szinten érett. Tehát azt szeretjük, ha egy tökéletesen érett, frissen szedett gyümölcs érkezik a főzdébe. Hegykő szintén patinás egyik legrégebbi épületét anno a hegykői bíró lakta, de jó pár éve már, hogy csak csipkeházként emlegetik a helyiek. A közel 200 éves házba egy utazás során szeretett bele Cseh Zoltánné, aki úgy döntött, fel is újítja, hogy aztán édesanyja csipkéinek méltó kiállítóhelyet faragjon belőle. Lévén, hogy az édesanya csipkevarró családba született, már 10 éves korától kezdve rendszeresen varrt. Egész életén át tartó munkájának eredménye ez a gyűjtemény, amely a mintegy 170 éves múltra visszatekintő höveji csipkét mutatja be. - Először táncos kötényeket készítettek, később az asszonyok látták, hogy van benne kereseti lehetőség, és így elkezdtek megrendelésekre hímezni. Leginkább a kapuvári módos asszonyoknak a kelengyéit készítették el, tehát annyira nem otthoni használatra, inkább megrendelésre dolgoztak. Édesanyám is nagyon sokat dolgozott megrendelésre, és a höveji csipke most érte el a csúcspontját, hogy pár hónappal ezelőtt hungarikummá vált. - A höveji csipke jellemzően fehér, ezt támasztja alá a hegykői kiállítás anyaga is, de hajdan piros fonalat is használtak az asszonyok, és fekete alapra is dolgoztak. - Fel lehet fedezni a különbözőséget, ahogy ez a csipke is fejlődésen ment keresztül. Ez egy lyukhímzés, az anyagba lyukakat vágnak, és különböző pókolással kitöltik. Édesanyám 30 különböző fajta pókról szokott mesélni, hogy ő annyit ismert, ezekkel szokta a terítőket díszíteni, de természetesen ez is a hövejiek leleményességén múlt, hogy ennyi kialakult, sőt, manapság már több fajta van, tehát az asszonyok igyekeznek minél több fajta pókolást megismertetni. - A kiállítás a bölcsőtől a szemfedélig címet viseli, a pólyáktól kezdve Cseh Zoltánné esküvői ruháján át, amelyet szintén édesanyja készített számára, különféle kendőket, blúzokat és terítőket is megcsodálhatunk itt. Egy egész élet hagyatékát. A gyűjtemény közel 260 egyedi csipkét őriz. Fertőrákos geológiai csodája a kőfejtő, amely egyszerre hűséges lenyomata a történelemnek és otthona a kultúrának. Kialakulása egészen a miocén korra vezethető vissza, a Pannon-tengeri Lajta mészkő ebben az időszakban ülepedett le. A bányászat ugyan a 19. században érte el a hőskorát itt, de már a rómaiak is kitermelték a fertőrákosi köveket. Sopron illusztris épületei közül is jó néhány épült az itteni mészkövekből. - Sopronban mindenhol, Lébényi templomban, mindenhol a környéken ez található. A szállítás volt mindig az izgalmas kérdés. A Fertő-tó egy vízi útvonalat biztosított itt a környéken, és innét szállították ezekhez az építkezésekhez az építőanyagot. Egész konkrétan egy bécsi építkezési vállalkozó bérelte a győri püspöktől ezt a kőbányát, és innét szállították a bécsi ring építéséhez építőanyagként az itt található mészkövet, tehát az osztrák parlamentben, a bécsi városházában, a Votichkirché-ben található az az anyag, aminek a helyén ez a barlang most van, és mi ezt most kulturális helyszínként használhatjuk. - Egészen az 1950-es évekig zajlott intenzív bányászat a fertőrákosi kőfejtőben, de már a második világháborút megelőzően álmodott ide Dohnányi Ernő zeneszerző és karmester klasszikus zenei előadásokat. Először 1937-ben tartottak operagálát a bányában, ma pedig már hazánk egyik legkülönlegesebb adottságokkal rendelkező játszó helyszíneként tartják számon. Az előadások 1970 után váltak itt rendszeressé, azt követően, hogy átadták a Barlangszínház mai színpadát, és mintegy 750 ember befogadására alkalmas nézőterét. - Nemcsak a világháború alatt, hanem az azt megelőző évtizedekben is rabok dolgoztak itt, hiszen pár méterre innen található Magyarország egyik legszigorúbb fegyháza, a Sopronkőhidai Fegyház, és onnét jártak át az elítéltek, és végezték ezt a nagyon nehéz munkát, de valószínűleg a rómaiaknál sem a teljes jogú római polgárok végezték a kő kitermelését. Ennek az emléke is itt van, és sokáig Beethoven Fidelio című operája volt az a mű, amelyik évről évre felcsendült itt ezek között a falak között. Fidelio Rab kórusát is másképp hallgatták itt a nézők minden alkalommal. - Húsz éve szerelmese a tájnak, és jó ideje már lakója is Fertőrákosnak, Luka Enikő. Édesapja Fertő-tóra néző tőkéi között nőtt fel, így aztán a szüretek, majd a kóstolások izgalma olyan erős élményt jelentettek, hogy egy kisebb kitérő után Enikőből is borász lett. A nagyszülőktől örökölt két hektáron gazdálkodott az édesapja, ő pedig már három és fél hektárnyi kékszőlőbirtokon viszi tovább a családi hagyományt. - Mióta az eszemet tudom, azóta szüretelek. Kisgyerekként még be voltam öltöztetve Síoverálba dupla sapka kesztyű, mert ugye annyira hidegek voltak októberben, meg hát nyilván óvtak, védtek. Emlékszem az első szüretre, amikor már azért kellett nekem szüretelnem, mert apukám meghalt, és valakinek oda kellett állnia, és le kellett szedni a szőlőt, le kellett vezényelni a szüretet, és most meg azt látom, hogy talán a kisfiam az, aki majd egyszer valaha odaáll, és akkor elkezdi ezt csinálni. Tehát, hogy ez a folytonosság és egyben állandó körforgás az, ami széppé teszi egyébként ezt a szakmát. - Luka Enikő máig kiveszi a részét a szüreti utómunkálatokból is. Az idei évjárat bár kezdetben adott okot izgalomra, végül kifejezetten jónak ígérkezik. - Jött egy nagyon-nagyon meleg és szép nyár, és az, hogy amit a szeptember adott nekünk, és utána még az október első két hete, ezt egyébként álmaimban nem gondoltam volna, tehát már bennünk volt az, hogy biztos majd jön az eső és ugyanúgy járunk, mint tavasszal, de a szőlő annyira sok napot és jó időt kapott, hogy végül 21-21,5-es mustfokokkal szüreteltük a késői fajtákat, most rogyásig van a pince borral. - A soproni régió zászlóshajója a Kékfrankos, amely Enikő szerint a hűvösebb alpesi klímának és a Fertő-tó közelségének köszönhetően évről évre kiegyensúlyozott termést tud hozni. Persze egyre népszerűbbek az itteni borvidéken is az olyan világfajták, mint a Cabernet Savignon, a Pinot Noir, vagy éppen a Merlot.

Szüntelen ingáznak ég és part között, miközben éneküktől hangos a vidék. A Fertő-tó környéke Északnyugat- -Magyarország legjelentősebb madárparadicsoma, ahol a történelem és a természetvédelem évszázadok óta kéz a kézben jár. Ezen a festői ma már világörökségi tájon találtak otthonra a nádasdiak, majd az Esterházyak is, akik nemcsak a gazdaság felvirágoztatásáért tettek sokat, de a természeti értékekért is.