Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Túrkeve határában a Hortobágy-berettyó úgy tekeredik, mint a prédát fürkésző kígyó. Lassan folyik tova, mintha a vize is tátott szájjal csodálná a vadregényes tájat, a cifrába öltözött őszi fákat. A középkorban ez a terület mocsaras vidék volt, ám az itt élők jól ismerték a túléléshez szükséges szárazulatokat, melyek az embereknek menedéket, az állatoknak legelnivalót biztosítottak. A kunok országában, a Nagykunság szívében a juhtartásnak erős a hagyománya, még fesztivált is rendeznek itt a juhászok és állataik tiszteletére. - Főzni is szoktunk mi is birkapörköltet. Nálunk azt szoktuk mondani, hogy kérdezte tőlem valaki, hogy nálatok lakodalomban mi szokott lenni? Hát mondom, nálunk itt tömegverekedés lenne, ha nem birkapörkölt lenne a lakodalomban. - Birkapörkölt nélkül a Kunságban, így Túrkevén sincs ünnepnap. A birkák bánatára azonban az is előfordul, hogy hétköznap is birkapörkölt a menü. A Kevi határban mára töredékére csökkent a húszezres állomány, és bár a juhtartás ünnepet sem tisztelő munkát jelent, még akad, aki ezt választja hivatásul. - Kibéreltük ezt a tanyát. Nekem volt ehhez egy kis családi kötődés is. Szüleim 60-as években itt laktak 9 évig ezen a tanyán. Ez egy TSZ major volt. Megvettük a birkát, és így elkezdtünk gazdálkodni, nekünk itt 200 juhunk van. - Csíder Imre, amíg a fagyok engedik, késő ősszel is kihajtja a nyájat a határba. A 200-as állomány anyajuhokat jelent, bő három hét múlva báránybégetéstől lesz hangos az akol. - Az ellés karácsony körül fog kezdődni, mert ilyen irányított, úgy engedtük rá augusztus elsején a kost, hogy karácsonykor ebből húsvétra lesz bárány. Olaszország a fő cél. Németországban is talán úgy hallom, hogy már visznek át, mi benne vagyunk egy ilyen TÉSZ-ben, egy ilyen szövetkezetben, és nekik adjuk el a bárányt. - Amíg a Nagykunság jellegzetes háziállata a juh füvet keres, addig innen néhány kilométerre a puszta védett madara, a túzok csapatba verődik és a repce kelésben bandázik. A legeltetés és a túzokállomány között szoros az összefüggés. - Több tízezernyi birka legelte a pusztákat. Most meg alig van, de helyette a nagytestű növényevők közül a bivaly, illetve a magyar szürkemarha vette át a szerepet. A nagy pusztákról a növényzetet, a biomassza tömeget ezek az állatok távolítják el, és alakítják ki azt a jellegzetes, majdnem kopár, de le nem legelt növényfoltokkal tarkított, zsombékos területekkel vegyült élőhelyet, amelyet a túzokok szeretnek. - A vadonélő állománnyal óvatossága miatt összefutni lehetetlen, az ecsegfalvai Sterbecz István Túzokvédelmi Látogatóközpontban azonban találunk néhány emberhez szokott példányt. - Túrkeve Kisújszállás, Bucsa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Szeghalom, Gyomaendrőddel jellemezhető mintegy 50 ezer hektárnyi terület. Ez az itteni túzok állománynak a legfontosabb élettere, ahol jelenleg az ország hol első, hol második legnagyobb túzokállománya él. Mit jelent ez számszerűleg? Azt, hogy az idei március végi számlálások alapján 632 példány került elő. A magyarországi 1500-ból, ha vesszük ezt a számot, ez egy nagyon jelentős szám. - Az 50 ezer hektár jóval több túzoknak is lehetne az otthona, ám ez a szárnyas nem túlságosan szapora fajta, egy tojó mindössze két tojást rak évente. A Nagykunság közepe, a Hortobágy-Berettyó ártere más fajoknak is táplálkozó és fészkelőhelye, igaz a mocsarak lecsapolásával, a Sárrét kiszárításával sok minden megváltozott. - Ma már csak töredékében találjuk meg azokat a nagykócsag kiskócsag szürke gém, bakcsó, kiskormorán, nagykormorán, vízi életmódhoz kötődő fajokat, amelyek korábban százas, ezres telepekben volt jelen itt. Tehát ahol egykoron a pelikánok költöttek, az nedves rétegként, ha meg tudtak maradni, akkor a bíbicnek, godának, piros lábú cankónak adták a fészkelési, fiókanevelési lehetőséget. - A Hortobágy-Berettyó a térség jelentős vízfolyása, a védett területi szakaszon nem végeztek kanyarlevágásokat, így az árterület szélessége van, ahol az egy kilométert is meghaladja. Áradáskor olyan hatalmas, élettel teli mocsárvilág tud így újjáéledni itt, amely a Nagy-Sárrét egykori arcára emlékeztet. Az, hogy a nagykunsági pusztába- nézéskor nem akadt meg semmiben a szem, egyfajta szabadságot is jelentett az itt élő kunoknak. Ráadásul Túrkevéhez akkora határ tartozott, hogy egy nagyobbacska város is büszkén nyugtázta volna, hogy ez a föld az enyém. Bár az is igaz, hogy a mai Túrkeve nem egy, hanem több községet olvasztott magába, a legelőterületen sok kicsi település osztozott. - Most ugye egy-egy határrész nevében maradtak meg az egykori települések. Keveegyháza itt, ahol most vagyunk. Túrkedd, Póhamara, Túrpásztó, sorolhatjuk tovább. Tehát 6-7 település volt ezeken a részeken, és a központja Keveegyháza lett Túrkevi néven. Kimondottan Túrkeve a XV. században lett szerves része a Nagykunságnak. A kolbászszéki kunok rendelkeztek mindazzal a kiváltsággal, amit IV. Béla adott nekik, és átmenetileg 1702-ben elvették tőlük a kiváltságot, nem csak a kunoktól, hanem a jászoktól is. Több évtizedes harc eredményeként 1745-ben visszaszerezték, ez az a bizonyos redemptio. - A kunok a jászokkal együtt 1745-ben 575.900 rajnai arany forinttal váltották meg szabadságukat, ez körülbelül a XVIII. századi Magyarország egyéves költségvetésének felelt meg. - A kun Miatyánk a kunok egyetlen összefüggő nyelvi maradványa. - Kun nyelvű ima, amelynek nyelvemléke megmaradt a nép között. Több variációt lejegyeztek a kutatók, és Mándoki Kangur István karcagi származású nyelvész az 1970-es, 80-as években kun nyelvet kutatta. Ismerte a török nyelveket is, és megpróbálta rekonstruálni, hogy a sokféle változatból melyik is lehet az, ami eredetileg volt ez a Kun Miatyánk. - Az erős elkötelezettség és a kun nyakasság sehogy sem fért meg egyházon belül. A földesúri függést, vallásban pedig a Rómához tartozást erős béklyónak érző keviek többször is a szabadabb élet mellett döntöttek. - A reformátusságot választották inkább, szabadabbnak tűnt nekik a református vallás, mint a római. 1586-ban már saját lelkésze volt Túrkevének Ceglédi Nyírő János személyében, tehát őneki biztos temploma is volt. De az a templom, amiben most vagyunk, ez a templom 1754 és 55 között épült. - A templom tornyát 364 éves acélharang lakja, ezek is csakúgy, mint az úrasztali terítők, az orgona vagy éppen a keresztelőkút mind-mind a hívek adományai. - A nemek szerint is elkülönültek egymástól a templomban az emberek, megvolt a konfirmálóknak a helye, ugyanúgy a férfiak, nők és a gyerekek tekintetében is ez a szép elkülönülés megvolt. Fent például a Liget felőli karzatban a fiatal férfiak ültek, akik még nem házasodtak meg. - A legényekkel szembeni karzatot a kunsági értékeket bemutató galériává alakították át. A hímzőkör az a hely, ahol a mintákat egymástól lehet tanulni. - Ez a kunrózsa, igen, de többfajta, ami a természetben is előfordul, végül is, hát azt utánozza a népi hímzés, ami a természetben előforduló virágokat. Az ország egyik legrégebbi hímzésvilága 1700-as évekből már van párnavég, amire ráhímezték az évszámot. A hátlapja nincs mindenütt fonal, mert az elődeim így spóroltak a gyapjúfonallal. Hamis lapos öltés. És ez a szépsége neki, mert ezt ha kivasaljuk is, ilyen szépen kidomborodik. - A kunhímzés megtalálja a helyét a mai életben is. Terítőket, párnákat, mindennapos használati tárgyakat is hímeznek a hagyományok tisztelői. A vizek járta puszta, szinte terített asztalt kínált a IV. Béla király hívására betelepülőknek. A legeltetéssel és katonáskodással foglalkozó kunok új állandó szállása a szinte lakatlan Nagykunság éppen megfelelő helynek bizonyult, hogy otthont adjon a keletről érkezőknek. A kunok később kiváltságot kaptak, csak a királynak adóztak, nem is akárhogyan, a vérükkel. Vagyis ha úgy alakultak az események, fegyvert kellett ragadniuk. - 1848-ban Kossuth Lajos a jászkunokat hívta legelőször harcba. Délvidékre mentünk, a szerbek ellen. Ez több évszázados hagyomány. Amikor 1800-ban megalakult a nádor huszárezred akkor számtalan levelet írtak a katonaság vezetőinek, hogy beajánlják a nagyapák mondjuk az unokáikat, hogy vegye be ebbe a nádor huszárezredbe. Ők a huszárokat alkották. - A virtus, a katonaszellem egészen a II. világháborúig kitartott. Ott van mindjárt a túrkevei születésű, 21 esztendősen hősi halált halt pilóta, Beregszászi Sándor története. - 17 évesen Szilágyi Gyuszi bácsival, őt én még személyesen ismertem, sokáig sokat beszélgettünk. Felkerekedtek, ők pilóták lesznek. Beregszászi ő Kassán volt kiképzésen, onnan került le Veszprémbe, meg volt Ferihegyen is állomásoztak. A másik Gyuszi bácsi bombázó pilóta lett. - A Magyar Királyi Honvéd Légierő 18 vadászrepülője 1944. július 2-án vette fel a harcot a 300 ellenséges amerikai vadászgép és 620 bombázó ellen. - Szinte esélytelen volt a túlélés. Toroklövést kapott, 3,5 kilométerre Akarattyától, a Balatonba zuhant, ahol ő lezuhant, avval szemben volt egy hadikórház Balatonakarattyán, de nem tudták megmenteni az életét. - Beregszászi Sándor szakaszvezető 12-es oldalszámú ME-109-es típusú vadászgépének törzsét ez év október 26-án emelték ki a Balatonból. A vadászpilóta és családja síremléke Túrkevén a vasúti temetőben áll jó ideje, a domborművet Finta Sámuel szobrászművész készítette. Az itteni gyep ma már jóval szárazabb, mint az ősök idejében volt. Néha az októberi, novemberi eső sem képes zöldre festeni a nyáron fakóra égetett legelőt. A birka még kimegy, de csak rágódik. Az ősz vége is csupán a víz melletti sávban mutatja meg színes ábrázatát. Amíg a felszín vízhiánnyal küzd, addig a föld gyomra nem fukarkodik a jóval. A Túrkeve alatti folyékony kincs a felszínre törésekor is annyira forró, hogy hűteni kell, mielőtt a medencébe kerül. - 78 fokos víz tör föl nálunk. Talán általánosságban mondhatom, hogy ahol ilyen meleg víz van, ott a legnagyobb, vagy az egyik legnagyobb problémát, vagy nehézséget az okozza, hogy hogyan tudjuk megfelelő hőmérsékletre visszahűteni a termálvizet. A melegvizet télen épületek fűtésére is használják, ráadásul Túrkevén a mélyből érkező gyógyvizet metán gáz kíséri. - Ami egyébként egy hasznos dolog is számunkra, hiszen a metánt a víztől ketté tudjuk választani és a metán gázt gázmotorokban el tudjuk égetni, ezáltal áramot tudunk előállítani. - A túrkevei gyógyvíz közel két és fél kilométer mélyről érkezik a felszínre. Megtalálása az 50-es évek szénhidrogén-kutatásának köszönhető, a történet mondhatni szokásos. Olajat kerestek, termálvizet találtak. - Egyik TSZ, a Búzakalász Termelő Szövetkezet kezdte el gyakorlatilag a medencék építését ezen a területen. Egyébként ezekből a medencékből, az alaptestből még ma is van olyan medencénk, ami a mai napig üzemel. - A jodidos, szulfidos, nátrium-hidrogén-karbonátos túrkevei gyógyvíz kiválóan alkalmas idült reumatikus, ízületi, bőr és nőgyógyászati betegségek gyógyítására, műtét utáni rehabilitációra. A víz a psziché számára is gyógyírt jelent, hiszen a melegben ücsörögve lelkileg is könnyebb átvészelni a hideg párás napokat. A Hortobágy-Berettyó jobb partján a Nagykunsági Túrkeve bizony nagy túlélő, fosztogatta a tatár, földúlta a török horda, pusztította hatalmas tűzvész, mindig talpra állt. Még olyan kritikus helyzetek után is képes volt újrakezdeni, mint az 1863-as aszály, amikor szinte az egész juh és tehénállomány éhen halt. A túrkevei kunok azonban nem tágítottak a földtől, újrakezdték és győztek, még az idő is őket igazolta. Túrkevéről úgy tartják, jellegzetes alföldi kisváros, valóban kisváros, és csakugyan alföldi, de miben rejlik jellegzetessége? A települést körülölelő pusztában, vagy sajátos épületeiben. Ott van például a református és a katolikus templom. Mindkettő műemlék, csakúgy mint a parókia, de az egykori szecessziós leányiskola épülete és a gyógyszertár is túl van már a százon. A kun kapun túl terül el a Millenniumi Emlékpark, ahol a kunok életének jellegzetes pillanatai spirálalakban futnak fel az oszlopra. Na, és akkor most következnek Túrkeve világhírű szülöttjei, például a Finták. Sándor, Gergely és Sámuel a 20. század első felének kiemelkedő szobrászművészei. - Gergely Sámuel tértek ide vissza a '30-as évekbe, tehát ők az életüknek azt a szakaszát '36-tól kezdve már itt élték le. Sándorral egyetlen egy alkalommal van tudomásunk, hogy visszatért Európába. 1929-ben történt meg. Akkor döntött a három testvér úgy, hogy az alkotásaikat egy Túrkevén működő múzeumban helyezzék el. - A fivérek életútja különbözőképpen alakult, sokszor nemcsak szobrászattal, hanem éremművészettel, grafikai alkotásokkal, novellaírással, könyvillusztrálással is foglalkoztak, miután a legidősebb fivér, Sándor hazatért az első világháborúból, főként honvéd emlékművek készítésére kapott megbízásokat. - Magyarország legelső ilyen emlékművét 1916-ban Hatvanban állították fel, ez Finta Sándornak volt az alkotása, és hát az első néhány az ezt követte. Nyitra, Pöstyén, Heves, Kecskemét, ezek mind Finta Sándor alkotások, majd 1920-ban kiment Brazíliába, és hát itt akkor a Rio de Janeiró-i világkiállításnak is a művészeti igazgatója lett. Leghíresebb műve, ami a mai napig látható, ez az Erő című szobor, ez a Fluminens Futball Klubnak a lejárata előtt látható Rióban. - A középső testvérnek, Gergelynek több porcelángyár is sokszorosította az alkotásait. 1906-ban egy ösztöndíj segítségével kiköltözött Párizsba, ahol Rodin tanítványa lett, majd később munkatársa is. A harmadik testvér Sámuel a szobrászat a kőfaragás mellett grafikával és egy különleges művészi tevékenységgel, árnyképvágással is foglalkozott. Túrkeve egy másik elismert kiállítása a XX. század katonai eszközeit, hatástalanított fegyvereit mutatja be, a gyűjtés egy darabka mágnessel kezdődött. - Egy B-24-es liberátornak a mágnese. Ez egy amerikai bombázó, és az volt a nagymamának a tűtartója a varrógépe mellett. Ők Délegyházán laktak, és ott a vasútállomáshoz nem messze lelőttek egy amerikai gépet. Tehát ez egy tízfős személyzetű bombázógép, és hát anyu ilyen eleven volt annak idején, és ő kiszerelte belőle. Meg ott a környékbeliek, amit úgy érezték, hogy kell nekik, elvitték. - A múzeum csak Dinya Józseffel együtt működik. Itt, ha csak felszínesen nézünk szét, nem sokat látunk, nem sokat értünk elsőre. Minden mögé kell a történet, és mindenhol találunk is. Nem is akármilyet. - Van egy olyan tárgyam, egy övcsat, ami egy japán pilótáé volt. Rézből van, úgy működik, mint a hajdani úttörőszíj, csak a felkelő nap van rajta, szimbólum, akitől kaptam, az a bácsi fogságban volt orosz fogságban, és ez a japán pilóta is ott volt. Viszont a szíj része az már nincs meg, tehát az ennyi idő után. - És még valami, a szobrász Finták mellett a Korda testvérek, Sándor, Zoltán és Vincze is Túrkevéről származtak. A család a közeli Pusztatúrpásztón élt, a fiúk onnan jártak Túrkevére iskolába, hétfőnként szekérrel, péntek este haza, ugyanígy. Túrkevéről a világhírig, nagy út, igazi hollywoodi történet.

Túrkeve határában a Hortobágy-berettyó úgy tekeredik, mint a prédát fürkésző kígyó. Lassan folyik tova, mintha a vize is tátott szájjal csodálná a vadregényes tájat, a cifrába öltözött őszi fákat. A középkorban ez a terület mocsaras vidék volt, ám az itt élők jól ismerték a túléléshez szükséges szárazulatokat, melyek az embereknek menedéket, az állatoknak legelnivalót biztosítottak. A kunok országában, a Nagykunság szívében a juhtartásnak erős a hagyománya, még fesztivált is rendeznek itt a juhászok és állataik tiszteletére.